Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-10 / 45. szám
3 kozó tervét. Tessék megadni az adómentességet, hogy számítását megtalálja. És különösen minélhamarább dönteni, hogy az építkezés megkezdhető legyen. Azt is halljuk rebesgetni, hogy a takarékpénztár is felépítené a pénzügyi palotát a jelenlegi telkén. Ezt is egészséges vállalkozásnak tartjuk. De semmit sem tudunk arról, hogy egyetlen lépés » történt volna erre és hogy a hivatalos köröknek arról tudomása lenne. Akárhogy álljon is a dolog, a fő, hogy az épület felépüljön és pedig minél gyorsabban. Mert elárulhatjuk a város intéző körének, hogy a pénzügyigazgató asztalán fekszik Szalmár városának ajánlata a pénzügyi palota felépítésére nézve, a mely hajlandó azt-légy év alatt felépíteni s azonkívül 12 évig díjtalanul a kincstár rendelkezésére bocsátani. Jó lesz vigyázni, nehogy egy talán már a napokban megtartandó felsőbb vizsgálat a pénzügyigazgatósági épület hasznavehetetlensége mellett a szatmári ajánlatot olyan csábitónak találja, hogy egy szép napon arra ébredjünk fel, hogy a pénzügyigazgatóság volt, a pénzügyigazgatóság nincs. Egy tisztviselő. A kénes gyufa. A fehér- és sárgafoszfor kénes gyufa alakjában egyike volt mindig a falusi nép legnagyobb veszedelmének. Bölcsőtől a sírig kisérte ez a gyilkos gázokat fejlesztő méreg különösen az alsóbb néppsztályokat, amelyek érthetetlen okokból máig is folyton ragaszkodnak hozzá, mig ezzel szemben a nyugati államokban már régóta kiküszöbölték a kénes gyufát s ezzel természetesen annak káros következményeit. A falusi gyermekek halandóság számarányait mennyire kedvezőtlenné tette az itt-ott elszórt kénes gyufa, amelyet a csuszó-mászó apróság egész önkénytelenül vitt a szájához és megmérgezte magát vele. Hány szénakazal, sőt hány falusi lakóház lett a pusztító tűz martalékává az által, hogy a pajkos gyermekek nehány szál gyufát csentek el otthonról és tüzveszedelmes helyen gyönyörködtek annak lángjában. Sőt még a fel.NAGYKAKOLY "E 'S VIDE K k. nőttek is hányszor okozták tűzet egy-egy kénes gyufa égő fejének a lepatlogtatásával ? A kénes-gyufa volt a falusi nép öngyilkosságának a legkedveltebb eszköze. A falusi Rómeók és; Júliák megtört szivük minden bánatát kénes-gyufával gyógyították. Beszéljünk-e arról, hogy a külünben is ke-í vés levegőjű talusi házak atmoszféráját, menynyire megfertőzte a kénes-gyufa, különösen ha j gazduramnak minden mágodperczben rá kellett a kurtaszáru makrapipára gyújtani? E fölött a veszedelmes portéka felett végre- j valahára minálunk is megkonditották a lélek-: harangot. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé,! amelyet ha a törvényhozás megszavaz, 1912. j évtől fogva nem szabad fehér- és sárgafoszfort a gyufa gyártásánál felhasználni. Sőt ilyen gyártmányú gyufát forgalomba sem szabad többé hozni. A javaslat előterjesztésének indokai nem a fentebb elmondottak voltak, Pedig az említett okok is elegendők voltak ahhoz, hogy a tör- í vényhozás már régen intézkedjék a kénes-; gyufa gyártásának és elárusitásának megtiltásáról. A kormányt az említett javaslat előterjesz- i tésére nemzetközi szerződés kötelezte. A fehér-! és sárga-foszfor ugyanis > a legveszedelmesebb azokra volt, akik gyufag^ártással foglalkoztak. A gyufagyári munkások csaknem kivétel nél j küi rövid idő múlva megkapták azt a veszedelmes betegséget, aminek a neve „foszfor- nekrózis“ Ez a betegség tönkretette az egész | szervezetet s egymagában felért egy pusztító járványnyal. Az európai államok végre is meg- sokalták a fehér- és sárgafoszfor pusztítását és gyors egymásutánban tiltották el annak a gyufagyártásnál való felhasználását. Mi talán legutolsók maradtunk e térer az európai államok között, de örüljünk, hogy végre-valahára minálunk1 is rágondoltak erre. Ez a körülmény külöfrben is szocziálpolitikai elmaradottságunk jele.j De egyúttal jellemezte azt is, mennyire keveset gondoltak a falusi nép fontos érdekeire. Amig egyrészt mérget kiszolgáltatni 'csakis orvosi' rendeletre volt szabad, addig a köznépriek egész méreggyüjte- ményt adtak a kezébe egy'1 krajczárért. A fehér- és sárgafoszfor tilalmazásáról szóló törvényjavaslat különben más szempontból is érdekes. Kétségbe nem vonható előhírnöke a gyufamonopólium behozatalának. Régóta tervezi már a kormány az államháztartás részére ennek az uj jövedelmi forrásnak a megnyitását, aminek ugylátszik, ma már a küszö-1 bén is vagyunk. Hogy az uj monopólium ismét csak az al- j sóbb néposztályokat fogja sújtani, arról talán j beszélni is fölösleges. Leány. A neve, az talán mellékes. Hiszen úgy is tudom, hogy egy hadsereg sem volna képes a ti előítéletes életetekbe beletörni, azt megváltoztatni. Mind ezt tudom én és azzal ez idő szerint meg sem próbálkozom. Megadom a tieteket, de ti is respektáljátok az én érzelmeimet, mert férjhez menni nem fogok soha. De azért, ha nevét tudói akarod, hát legyen meg az akaratod. Anya. Igen, igen azt akarom. Mondd meg, az égre kérlek, ne izgass tovább! Leány. A neve ... a neve . . . édes istenem ! . . . Hát Bunyitay. Anya. Az a végrehajtó ?! . . . Leány. Nem, nem az, de az irót nézd benne, az előkelő lap szerkesztőjét. Anya. (felindultan) Az az irkász, az a semmi, hát nem restelled magad . . . Elfelejtkezel arrpl, hogy ki vagy, hogy milyen családba tartozol! . . . Az én házamba még végrehajtó nem tette tiszteletét... Nem tudom mi akar ez lenni, az élet paródiája talán . . . De ha az a fiatal ember annyira megfelejtkezett magáról, hogy ilyen nevetséges illúziókat táplál, ha te rád merte vetni a szemét, ha bemert hatolni ebbe a palotába, akkor megfogja tudni azt is . . . hogy Király István milliómos leányát egy irkász megtaníthatja sírni..; de lefoglalni, de egy végrehajtó elfoglalni nem fogja soha! . . . Te rád pedig lesz gondom . . .- Ha elhanyagoltalak volna talán egy kissé, annál inkább ellenőrizni fogom ezután még a gondolataidat is. Lesz rá gondom, hogy felejteni tudjál. (Kinéz az ablakon) Csúnya idő van az igaz. De utazunk. Tudod, még az esti vonattal utazunk. Leány, (elkeseredve) Utazunk, utazunk, de í a mi életerő van bennem, itt hagyom az egész j lelkemet és amit magaddal viszel az csak ár-1 nyam lesz, az egy roncs lesz. Anya. Robotolni fogsz, társaságból társaságba fogsz járni, megösmerkedsz előkelősé- j gekkel ... az uniformissal, a mi világunkkal, j melyet eddig valójában meg nem ösrnerhettél j és akkor mondd el a kritikádat ... ha ugyan j jót nem nevetsz majd e fölött a gyerekes ábrándok felett. S ha netalán mégis ilyen irkász embert akarnál, egy irót, akkor kaphatsz egy igazit, egy országos nevűt — érted, Király István milliómos vehet neked egy országos hirü irót! . . . Érted-e már bohó gyermek ? ! Leány. Nem kell nekem a ti Írótok. Ez az enyém, az én telkemből nőtt ki. Most kezd nevessé válni. S az én lelkemen emelkedett volna . . . Igen, igen emelkedett volna egész a fellegekig. Szegény fiú, ma még talán emelkedik, vajúdik, de mi lesz holnap ... ha megtudja a valót. Hogy mint törtétek össze szárnyait . . . Hogy is mondtad a múltkor ? Az ember élete úgy telik el, mint egy nap. Harangoznak benne és az a fő, hogy az ember megértse a harangszót. Harangoznak benne j délre, kongatnak benne estére. Zug a fülem, kábult a fejem . . . Hajlóm, hallom. Kongatnak J estére ! ., . r . .,s Hanem azért még sem igen sajnálkozunk a gyufamonopólium behozatalán. Majd ha a gyufa ára a mostani két fillér helyett jóval magasabb lesz, megtudjuk azt, ami eddig nevetségesnek tűnt fel előttünk: megtanuljuk, hogy kell a gyufán spórolni. Az pedig, aki kicsibe megszokta a takarékosságot, megtanulja majd nagy dolgokban is. Hagyjuk azt nyílt kérdésnek, van-e nekünk arra szükségünk, hogy az eddiginél takarékosabbak legyünk. Erre a kérdésre nem kell feleletet adni, elég, ha egy futópilIantást vetünk a magyar közgazdasági és szocziálpolitikai viszonyokra. Aki közművelődésünk elmaradottságát, a folyton nagyobbodó tömegnyomort, közegészségügyünk zilált állapotát nézi, annak bizony nem igen kell magyarázni, hogy a magyarnak már nagyon régen megkellett volna kezdenie a gyufán való spórolást. Gabriello. HÍREK. Személyi hir. Gróf Tisza István f. hó 5-én városunkon át kocsordi birtokára utazott. Elhalasztott estély. A helybeli Oltáregylet a f. hó 20-ára hirdetett estélyét f. hó 27-én fogja megtartani a Városi Színházban. Szónoklatot fog tartani dr. Wolkénberg Alajos. Jegyek előjegyezhelök Szentiványi Béla oltáregyleti igazgatónál. Esküvő. Schnell Imre helybeli jónevü füszerkereskedő ma esküszik örök hűséget Krasznabélteken Fugel István birtokos leányának Rózsiimnak. Műkedvelő előadás. A helybeli Zeneműkedvelők Egyesülete, a helybeli műkedvelők közreműködésével a jövő hó folyamán nagyszabású műkedvelő előadást rendez. Szinre kerül a „Piros bugyeláris“ czimü népszínmű. A darabban a szerelést Ticsénszkiné Obholczer Margit és Jenzer Mihályné, Kálnay Gyula, Demidor Ignácz, Darabant András, Tremba Márton, ifj. Somossy Miklós, Popity Károly, Csanálossy József, Kemény Alajos és Veres Tibor vállalták él. Áthelyezés. Halász Dániel helybeli és Jakabovits Andor debreczeni vasúti hivatalnokokat a Máv. debreczeni űzletvezetősége kölcsönösen áthelyezte. Előléptetés. Tóth Elek, Ilosvay György, Gárdonyi József és Kelemen Bernát vasúti I-ső osztályú pályafelvigyázók a VIII-ik fizetési fokozat 2-ik osztályába léptettettek elő. Pályázat körorvosi állásra. Dr. Csilléry András a nagykárolyi I. sz. egészségügyi körorvosi állására történt helyettesítéséről lemondott, miért is ez állásra Dr. Rooz Elemér he- lyettesittetett. Ezen állásra f. hó 20-iki lejárattal pályázat van hirdetve. A kérvények a nagykárólyi főszolgabirósághoz adhatók be. Mentői tanfolyamok. Dr. Czukor Lajos, Dr. Jékel László és Dr. Schönpílug Béla máv. orvosi tanácsadók a hatáskörük alá eső pályarészen levő vasúti alkalmazottak részére az első segély nyújtásról most tartják a szokásos őszi előadásokat, dr. Czukor Lajos e hét elején kezdette meg a helybeli állomás alkalmazottjaival a 8—10 órát igénybe vevő kurzust. Elhalasztott közgyűlés. A nagykárolyi Vöröskereszt-Egyletnek folyó hó 13-ára hirdetett közgyűlése a Zenemükedvelők matinéja miatt elmarad s az f. hó 20-án fog megtartatni. Változás a főgimn. tanári karában. Pókász Béla főgimn. helyettes tanárt a vallás és közoktatásügyi minisztérium a losonci áll. internátushoz nevezte ki. A Kölcsey Egyesület felolvasó estélye. A helybeli Kölcsey Egyesület választmányi határozatából kifolyólag folyó hó 12-én d. u. 6 órakor tartja meg első ismeretterjesztő felolvasó estélyét a városház nagytermében —- Tagok részére belépő dij nincs, nem tagok részére 50 fillér. Műsor : 1. Megnyitó beszéd tartja Cseh Lajos ügyvezető, alelnök. 2. A nagykárolyi dalárda éneke. 3. Felolvasás Suták Istvántól. 4, A nagykárolyi dalárda éneke. — A Kölcsey Egyesület ezen felolvasó estélyeivel egy régi szükségletet pótol, melylyel a középosztálynak is hozzáférhetővé teszi az egyesület nyújtotta szellemi szórakozást.
