Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-13 / 41. szám
4 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE unalmas egyhangúságban töltött napjaink közül legalább egy párat élénkké tesz. A tárkilatot az utazás alatt pech érte, mivel a díszletek nagyobb részét és egyes szereplők ruhaneműit a vasút téves értesítés folytán másfelé vitte el s a régi kopott díszletekkel kellett a megnyitó előadást megtartani, amelyért a függöny előtt kéretett az igazgató elnézést. A társulat nagyobb részt uj tagból áll. A régiek közül H. Bállá Mariska, Dénes Ella, Burányi, Sipos, Herczeg és Baghy Gyula maradtak meg, kiket jól esett látnunk viszont. Épen úgy örvendünk Vidor József visszaszer- zödtelesének is, kinek régi jó hire és emléke garantirozza a drámai előadások sikerét. Az uj tagok közül eddig Heltay Hugót, Roos Jenőt, Mátray Kálmánt, Káldor Dezsőt, Pethö Stefit, Zöldy Vilmát és Horváth Lenkét láttuk. Egy-két előadás után nem kívánjuk még végleges véleményünket megalkotni, azért csak általánosságban jegyezzük meg, hogy szerintünk a társulat a múlt évinél gyengébbnek látszik és különösen Bazics, Somogyi és Wirth Sárit sajnáljuk. A rendezés jó, az előadások gyorsan és simán folynak, de a világítás oly rossz és gyenge, hogy a felvonások között alig lát az ember a színház egyik oldaláról a másikra át. Az eddigi előadásokról a következőkben számolunk be. Megnyitó előadás gyanánt Lehár Ferenc hires operettje: „Luxenburg grófja“ meglehetős jó előadásban került színre. H. Bállá Mariska és Dénes Ella ismert művészetüket vitték a színpadra s a szép számban megjelent közönség mindkettőjüknek sokat tapsolt. A címszerepet Káldor Dezső játszotta. Megjelenése eléggé kellemes, bár hangja gyönge. Játékában igyekezett feltalálni a helyes utat, és ha valami mégis hiányzott, azt csak az első előadásnak tulajdonítjuk. Reméljük, hogy újabb fellépése esetén többet írhatunk róla. Roos Jenő Brassard szerepében eléggé ügyesen mozgott, de kissé figyelmetlennek tartjuk. Éneke közben el-el ejtette a szerepet, ami pedig igen hátrányára válik. Bállá Mariskának előadott darabját többször megtapsolták. Heltay Hugó, az uj komikus, megengedjük, hogy sok igyekezettel játszott, de Somogyi Bazilovics hercegét feled- hetővé nem tette. Még fiatal, kezdő ember, akinek bizony nehéz ezt a szerepet még játszania. Ki-kiesik szerepéből s a fiatalság igen unatkozott rajta, A kar kifogástalanul működött. Szombaton Jarnó Györgynek az „Erdészleány“ szerzőjének operettje a „Muzsikus leány“ meglehetős jó előadásban került színre. Bállá Mariska elemében volt, jó kedvvel és vidáman játszott. Dénes Ella pakkjának hiánya miatt még mindig az előző napi toalettben adta Montabbeli szerepét azzal a kifogástalan alakítással, melyet ő szokott produkálni. H. Raveczky Etel kisebb szerepében elég jó volt. úgy D. Pethő Stefi első fellépése, mint Bugáth elfogadható. Kitűnő volt Vidor József Haydn szerepében és ifjú Baghy Gyula mint Salamon zsidó. Mátray Kálmán Péter inas szerepében mutatkozott be. Jó komikus volt, sok igyekezettel játszott. A többi szereplők is jól megállották helyeiket. Vasárnap délután a „Bálkirálynő-1 ment zónában, este pedig a „Muzsikusleány“-t ismételték meg. Hétfőn zónaelőadás gyanánt az „Iglói diákok“ kedves diáktörténetét néztük végig. Bár el kell ismernünk, hogy az összes szereplők sok igyekezettel játszottak, de a múlt évi előadás azért sokkal jobb volt. Kedden Molnár Ferenc bohózata a „Doktor ur“ kacagtató jelenetei hangolták jókedvre a közönséget. Herceg Vilmos kitett magáért a postás szerepében. Vidor, Sipos és Baghy jók voltak. Zöldy Vilma kissé egyhangúan játszott, mig Horváth Lenke messze elmaradt Wirth Sári mellett. Szerdán „Luxemburg grófját“ ismételték meg zónaelőadásban, mely a zsidók hosszú- napja miatt lett beillesztve. HÍREK. Személyi hírek. Özv, gróf Károlyi Istvánná folyó hó 11-én este Aradmácsáról négyheti tartózkodásra hazaérkezett. — Dr. Róth Ferencz kir. törvényszékünk elnöke e hét elején kezdette meg ä helybeli kir. járásbíróság ügykezeléseinek vizsgálását s azt néhány nap múlva fogja befejezni. —- Debreezeni István városunk polgármestere, István fia lakodalmára és hivatalos ügyek elintézése czeljából a fővárosba utazott, a honnan ma érkezett haza. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma d. e. fél 11 ó- rakor rendes őszi közgyűlést tartott. Az érdekes gyűlés lefolyásáról lapunk jövő számban fogunk részletesen megemlékezni. A lapunk zártáig megejtett választások eredményét azonban most közöljük s ez a következő: Megválasztanak : a Közigazgatási bizottságba : Kende Zsigmond (uj), Madarassy Dezső, dr. Falussy Árpád (uj), Jármy Andor (uj) és dr. Böszörményi Emil. Központi válasktmányi tagok lettek az 1911., 1912., 1918; évekre : Ujfalussy Lajos, Berger Ármin, Jékey László, Madarassy Gyula, Medvey Lajos, Luby Géza, Debreezeni István, Berey József, Szuhányi Ferencz, Papolczy Béla, Szentiványi Gyula, Mán Lajos, Boer Endre, dr. Falussy Ái pád, dr. Kovács Dezső, Domahidy István, Madarassy Dezső, Szalkay Sándor, Jármy András, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Nagy Béla, Kölcsey Antal, Luby Béla, Böszörményi Emil dr., Rébay Dezső, Helmeczy József, Makray Mihály, Nonn Gyula, gróf Teleky Sándof, Nemestóthi Szabó Antal, dr. Adler Adolf, Kaufman Jenő, Boros Zoltán. Az állandó választmány tagjai lettek 1911., 1912., 1913. évekre: dr. Adler Adolf, Csipkés András, Domahidy Pál, Ilosvay Ferenc, Madarassy Gyula,- Mangu Béla, Nonn Gyula, dr. Schönpflug Richárd, N. Szabó Antal, N. Szabó Albert, Róoz Samu, Ilosvay Aladár, Kacsó Károly, Révész János, Pap Béla, dr. Péchy István, Péehy László, Kerekes Zsigmond, Boer Endre, Domahidy István, Mándy Géza, Szinthay Kálmán, "Szálkái 'Sándor, Bei*ey József, Böszörményi Zsigmond, Jékey Mór, Jékey László, , Jékey Zsigmond, Ujfalussy Lajos, dr. Domokos Andor, Kovács Jenő, Kovács Miklós, Mándy Zoltán, Nagy Béla, Szentiványi Gyula, Szuhányi Ferenc, Tóth Mór, gróf Teleky Sándor, Kende Zsigmond, Boros Zoltán, Szeőke Sándor, Luby Géza, Sántha Kálmán, Papolczy Béla, Madarassy Dezső, dr. Boros Lajos, Luby Béla, Domahidy Viktor, Isaák elemér, Böszörményi Emil, Jármy András, Gáspár Pál, Rébay Dezső, Rácz Elemér, Kaufmann Jenő, dr. Kovács Dezső, Márkis Romulus, Jármy Béla, dr. Falussy Árpád, Cseh Lajos. A Kölcsey-egyesület választmányi ülését. Cseh Lajos ügyvezető alelnök elnöklete alatt f. hó 5-én tartotta meg az alispáni kisteremben, melyen az irodalmi szakosztályelnökévé Klacskó Istvánt, jegyzőjéül Braneczky Józsefet, a társasdalmi osztály elnökévé Fo- garassy Károlyt, jegyzőjévé Szentiványi Bélát választották meg. Vármegyénk egészségügyi bizottsága tegnap Nemestóthi Szabó Antal elnök vezetése mellett ülőst tartott, melyben előkészítette a mai közgyűlésnek a bizottság hatáskörébe tartozó tárgyait, nevezetesen foglalkozott a tüdővész elleni védekezés czéljából egy egyesület alakításának eszméjével, a községek álló belvizeinek levezetéséről alkotandó szabályrendelet tervezettel, a közegészségügyi szolgálat szervezéséről szóló szabályrendelet tervezettel és a kolera elleni védekezés tárgyában kiadott rendeletek végrehajtására vonatkozó jelentéssel. Gyászosét. A szatmári kir. ügyészség népszerű vezetőjét Fabó Zoltán kir. ügyészt súlyos csapást érte 9 éves kisleányának Iczu- kának egy súlyos operáczió után Budapesten f. hó 5-ón bekövetkezett halálával. A halottat Mezőtúrra szállították és f. hó 7-én ott eltemették. Jegyzői nyugdíj választmány. A vármegyei jegyzői és körjegyzői nyugdijválaszt- mány tegnap délelőtt 11 órakor Ilosvay Aladár elnöklete mellett ülést tartott és elkészítette javaslatait a mai közgyűlés idevontakozó tárgyai tekintetében. Ösztöndíj és kiházasitási segély. A néh. Sternberg Mór és néh. neje Rooz Nina alapítványából évenként kiadandó ösztöndíj és kiházasitási segély odaítélése tárgyában f. hó 6 án Debreezeni István polgármester elnök- lése mellett határozott az illetékes bizottság és 50—50 korona ösztöndíjat Kohn Ignácz ü-od, Mayländer Soma Vl-ik, Mandel Mayer VH-ik és Kovács Dezső Vlll-ik osztályú tanulóknak szavazott meg, a 200 korona kiházasitási segélyt pedig az alapítók egy Budapesten lakó rokonának adományozta. Berger Ármin és ifjú Sternberg Sándor bizottsági tagok a nekik járó 10—10 korona napidijat szegény jó tanulók segélyezésére adományozták. Gyásziinnepély a zárdában. A helybeli zárda növendékei f. hó 6-án szintén kegylettel adóztak az aradi vértanuk emlékezetének. A rkath. templomban tartott istentisztelet után az iskolahelyiség nagytermében szavalatok és énekszámokkal adóztak az elhunyt hősöknek, volt azonkívül jól sikerült társasbeszéd is, amely a vértanuk élettörténetét foglalta magában. Gyászünnepély a Protestáns Társaskörben. Az aradi vértanuk kivégeztetesének évfordulója alkalmából a helybeli Protestáns Társaskör e hó 9 én körhelyiségeiben gyász- ünnepélyt rendezett. Nagyszámú hölgy- és férfi közönség gyűlt össze az ünnepélyre, mely elénk figyelemmel hallgatta a szereplők jól sikerült előadásait. A műsort a Hyinnusz el- éneklése vezette bt, mit a jelenvoltak felállva adtak elő. Az első szereplő Járay Juliska volt. aki „A bitófák beszéde“ cirnü költeményt adta elő mély érzéssel, kitűnő hangsúlyozással. A közönség lelkesen megtapsolta. Pozsonyi Gábor, lapunk belmunkatársa, „Szomorú visszaemlékezés“ címmel történelmi tanulmányt olvasott fel. Pólyák István „Az aradi vár“ cirnü dalt énekelte el köztetszés mellett, sőt ráadásul egy alkalmi dalt is kellett közkívánatra énekelnie. Csanálosy József rendkívül nagy hatást kellett „A 13 vértanú halála“ elszavalásával. Kellemesen csengő, mély orgánuma, kiváló hangsúlyozása általában tetszett. Végül a közönség -g Szózatot énekelte el. Felhívás ! A Kath. Legényegyesület elnöksége felhívja az Egyesület azon alapitó és pártoló tagjait, kik az egyleti szolgánál tagsági díjban az utóbbi időben fizetést teljesítettek s arról esetleg nyugtát nem kaptak, szíveskedjenek azt akár személyesen, akár levélileg az elnökség tudomására hozni. Művészies síremlék. Néhai dr. Lutz Ignácz nyugalmazott főreáliskolai tanár sirhalma felett családja kegyelete jeléül a helybeli lutheránus — mesterrészi — temető-kertben művészies síremléket emeltet. Az emlékmű gránit alapon álló fehér carrarai márványból készül, modern stílben, tervezője maga a készítő, a mi újból bizonyítéka városunk műipari haladásának. A gyönyörű szinü márványban domborművű faragvány van, mely faragványt most érvényesíti a szobrász vésője. A domborinü jelképezi a tudomány és halhatatlanság symbolu- mát, mely elonbi symbolumot egy jelképező gyászfátyol borit le. E symbolumok egy oszlopon pihennek ; az oszlopot körülövező faragott rózsa ágakat egy szalag köti össze, a dombormű alsó részén pedig rózsák vannak faragva. Az egész emlékmű művészi kivitelű és az ott nyugvó éltében tett hivatását fejezi ki és ezzel magán viseli a művészi alkotást. Az emlékmű, mely nemsokára teljesen elkészül, valóban érdemes a megtekintésre. Néhai dr. Lutz Ignácz tanári működési ideje alatt egész nemzedéket nevelt fel, nyugdíjas éveiben is, tevékeny részt vett városunkban a tudományos és közügyek terén, miért is illő és óhajtandó vólna, hogy az illetékes körök ezen emlékművet az elhunyt emlékéhez méltó ünnepség keretében lelepleznék, illetve ezen emlékművet az illetékes körök együttes megbeszélése és megállapodása alapján készítendő ünnepies műsor, beszéd, koszorúk elhelyezése után az elhunytat megillető ünnepélylyel adnák át a temetőben rendeltetésének az utókor számára. Hisszük és reméljük, hogy ezen emlékeztető felhívásunk nem fog a pusztában kiáltó szavaként eredménytelenül elhangzani, miért is ismételten felhívjuk ez ügyben az illetékes köröket a sürgős intézkedésre, hogy az emlékmű a közeledő „Mindenszentek“ napjára rendeltetésének átadható legyen. Egyben megemlítjük,
