Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-13 / 41. szám

NAYGKAROLY ÉS VIDÉKE czára annak, hogy a házilag teljesített építke­zést számos körülmény gátolta, (többek között a tél folyamán minden elemelhető építkezési tárgyat ellopkodtak az internátus telepéről) mégis oly impozáns és czélszerü beosztású épületet emelt. Szóba került még az ülés folyamán a tan­felügyelő utiátalánya, mely tudvalevőleg eddig 1200 K volt s mire a tanfelügyelő rendszerint ráfizetett 200—300 K-t, miért is Madarassy Dezső indítványára és dr. Péchy István hozzá­szólása után elhatároztatott, miszerint felírnak a kultuszminiszterhez, hogy az utiádalányt 1600 K-ban utalja ki a jövő években. Közegészségügy. Vármegyei főorvos jelentése szerint elmúlt hóban a megye területén a közegészségügy kedvezőnek mondható. A hevenyfertöző beteg­ségek általában csökkentek, egynémelyike pe­dig teljesen meg is szűnt. Uralkodó betegség az emésztőszervek hurutja volt. Vállajon és Csanáloson hökhurut esetek már hetek óta nem konstatáltattak. Majd a kolerajárvány elleni óvintézkedésekről számolt be, nevezetesen, hogy a járványbizottságok a községekben megalakittattak, azonban a Tisza-és Szamos menti községekben indolencziát tapasztalva, je­lentéit tett az alispánnak, akinek gyors és eré­lyes intézkedésére szintén alakítottak járvány­bizottságokat. A kolera elleni védekezések megtétettek ugyan, de az eredmény nem kielégítő. Járványkórházak (illetve e czélra szolgáló helyiségek) kevés kivétellel mindenütt vannak. Jó ivóvízről gondoskodás történt. Pa­naszolja ezután a főorvos, hogy kevés az orvos és fertőtlenítő, amely tárgyban e hó 4-én tiszti orvosi értekezlet volt városunkban. Elhatároz­tatott, hogy feliratot intéznek a belügyminisz­terhez az orvosi körök sürgős rendezése czél- jából. Pénzügy. Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigazgató je­lentése szerint az adó-és egyébb illetékek be­fizetése javult. Egyenes adóban szeptemberben befolyt 385,688 K, hadmentességi díjban 10,256 K, bélyeg-és jogilletékekben 129‘614 K, fo­gyasztási és italadóban 25,480 K. Közgazdaság. Mándy Zoltán előadó jelentette, hogy szep­temberben a vármegye közgazdasági állapota a kivánalmaknak megfelelő volt. Az összes munkálatok rendes időben nyertek befejezést, csupán az őszi vetések megkezdése szenvedett késést részint a tataj keménysége miatt, ré­szint sok helyen szándékosan késleltették azt a túlságosan elszaporodott mezei egerek kar­tétele miatti aggodalomból. A szőlőtermésben a kilátás a nyáron előfordult csapások miatt sok vidéken rossz. A must ára 32—40 K. Gyümölcs és burgonya a hosszas esőzések miatt sokat szenvedett. A legelők meggyöngül­tek, de kárpótlást nyújt a gazdáknak a takar­mány hiány miatt a jól kifejlett tengerikóró. Közbiztonság. A távollevő dr. Fabó Zoltán kir. ügyész helyett dr. Jákó Sándor h. ügyész referált s e szerint letartóztatva volt 93 férfi, 15 nő, kik közül szabadult 77 férfi, 15 nő. Szökés két esetben fordult elő (Mátészalkán és Szinérvár- alján), de a csendőrség csakhamar elfogta a megugrott rabokat. Állategészségügy. Czilli György kir. főállatorvos jelentette, hogy előző hónapban az állategészség kedvező volt, amennyiben nem sok ragadós betegség fordult elő. Lépfene 10, veszettség 8, rühkór 2, sertésorbáncz 2 és sertésvész 8 községben szűnt meg. Ellenőrizte főállatorvos Jánkon és Mátészalkán az orsz. állatvásárokat és szabály­talanságot nem tapasztalt. Jelentette végül, hogy az avasi járási m. kir. állatorvosi állás Blum Márton által betöltetett. Szatmárvármegye közigazgatása május l-töl október l-ig. Ilosvay Aladár, vármegyénk alispánja a ma tartott rendes közgyűlésen terjesztette a tör­vényhatóság elé a f. évi május hó 1-től októ­A delegáczió. Épen akkor, amikor a magyar kormán megkötötte a nagy, 560 milliós kölcsör s ez a nyilvánosságra került, megjelen a hivatalos lapban a delegácziókat össze hivő királyi kézirat. Milyen csodás össze találkozása ez az együvé tartozó dolgok nak! Hát megjött a bécsi parancs hogj alakuljanak meg a kedvelt hívek orszá gos bizottsággá, mert a közös előterjesz tések ideje már itt van. Szóval mertmá: lehet megszavazni a milliókat, hiszen meg- szerezetük azokat. Milyen ravasz az a kanczelláris stilus amikor arról van szó, hogy a nemze vérét vegyék. Közös előterjesztések! Dele gácziók! Ilyen közjogi szólamok alat csendül most meg a nemzeti erő lélek­harangja. Mert ugyan mi másra való a delegáczió, mint arra, hogy az ország poli­tikai és vagyoni tőkéjét bárd alá helyez­zék. Mi a delegáczió ? Kinpadja a nem­zeti politikának. Vesztőhelye a magyai törekvéseknek. Hozott-e már valami jót a nemzetre a delegáczió? Mikor volt a delegáczió erőforrása a magyar politiká­nak? Soha! A közös előterjesztések min­dig annyit jelentettek, hogy Ausztria előter­jeszti követeléseit és a magyar kormány előterjeszti, hogy a követeléseket meg­adja. Ilyen közös szerepe van az árve­résnél annak, akinek az utolsó párnája került dobra és annak, aki azt könyör­telenül elviszi. Ilyen közös szerepe van az elitéltnek és annak, aki a hurkot a nyakába veti. Ha van olyan napja a nemzetnek, mikor kétségbe kell esnie, úgy az a nap az, amelyen a delegáczió össze­ül. Ha van olyan napja a hazafias ér­zésnek, amelyen féltenie kell az orszá­got mindenféle romlástól, úgy a közös előterjesztések napja ez. Amikor Aehrent- hal, az osztrák politika főpribékje elő­ször szólal meg a delegáczió üiésében, akkor ereszkedik rá erre az országra politikai helyzetünk minden átka, Ausz­triával való testvériségünk Kain-szelleme. És akkor méltán önti el a hideg verej­ték a gondterhes magyar homlokot és érthető, hogy akkor nem tudja az em­ber: vájjon imára vagy ökölbe szoritsa-e a kezét. Mert annyi kin és bántalom érte már ezt a nemzetet, hogy magunk se tudjuk, fohász vagy átok pusztitja-e le előbb nyakunkról az osztrák jármot, melyet most még sziikebbre akarnak ko­vácsolni. És ha volt valaha rettegésre okunk, mikor a delegáczió harangja megcsen­dült, most százszor több okunk van ije­delemmel nézni Bécs felé, mert a ma­gyar nemzet védelmét, érdekeink istápo- lását, nemzeti nyugalmunk sorsát az idén Héderváry fogja „megóvni“ a delegáczió- ban. Kiáltsunk segítségért, mert Héder­váry hazafisága ölel bennünket! Héder­váry fogja az osztrák bárd alól kiragadni a nemzetet. Ö, éppen ő az a magyar vitéz, aki mellével fog elébe állni a nem­zeti gyiloknak, amelyet már köszörülnek ellenünk. Hiszen a magyar érzéseknek mindig ö volt a fenyegető tömlöcztartója, a bécsi bilincsek legkészségesebb ko­vácsa és az udvari szolgálatok leghívebb komornyikja. Senki se tudta még oly ko­nokul az osztrák töviseket a magyar em­ber körme alá verni, mint Héderváry. És most benne kell bíznunk, mert ő képviseli a delegáczióban a magyar érde­ket! Az előtt mindig maradt valami hal­vány reménysugár a nemzet számára, hogy a miniszterelnök, ha már nagyon a szivünk körül vájkál az osztrák ban­ditakéz, megállítja a nemzeti erő inkvizi- czióját. De hol ez a remény akkor, ami­kor Héderváry a mi pallosunk? Az a Héderváry, aki a nemzeti munka foga­dalmát úgyszólván máról-holnapra feladta és aki miniszterelnöksége óta csak most talál először munkát — a delegáczióban, a milliók liferálásában. Eddig abban merült ki Héderváry po­litikája, hogy itthon mindent megtagadott, minden vágyat elfojtott, minden törekvést leszerelt, csakhogy Bécs császári politi­kája kielégülést találjon. Vájjon megtudná-e cselekedni ugyanezt a politikai manővert most fordítva: megtagadni mindent Ausz­triától, hogy a nemzet politikája végre életerőre kapjon? Tudjuk, hogy ez csak ábránd, amely­nek színes ködképébe Héderváry sötét politikai alakja be nem illeszthető. De csak ábrándokban kereshet ma a nem­zet némi megnyugvást, amikor Héderváry viszi a bőrünket a bécsi piaczra. —i —r. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta me; rendes havi ülését. Csaba Adorján főispán, elnök, üdvözölve a bizottság tagjait, bejelentette, hogy Papp Béla bizottsági tagságáról lemondott, ami tudomásul szolgált. Az alispán jelentés. Az alispáni jelentést dr. Péchy István vm. főjegyző olvasta fel s a következőket tartal­mazza : Szeptember hóban a személy és va­gyonbiztonságot oly esetek, melyek különösebb intézkedések megtételét tették volna szüksé­gessé, nem zavarták. Hivatalos ügyforgalom volt: Augusztus hóról elintézetlenül átjött 548 ügydarab, beérkezett 2179 drb. elintéztetett 2006, hátralék 721 ügydarab. A fegyelmi ü- gyekre vonatkozólag bejelentette, miszerint a főispán Pavella Zsigmond közigazgatási gya­kornok, tb. szolgabiró ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelte és őt egyide­jűleg állásától felfüggesztette, továbbá, hogy Dienes Sándor, a csengeri főszolgabíróhoz be­osztott közigazgatási gyakornok okt. 1-én egy évi katonai szolgálatra bevonult s végül kül­földi útlevelet nyert 137 egyén. Árvaszék. Gáspár Pál ülnök jelentése szerint múlt hónapban 2930 ügydarab vétetett elintézés-alá, miből 2821 drb. intéztetett el. Tanügy. Bodnár György kir. tanfelügyelő referálta, hogy a vármegye csaknem minden községében megnyíltak az iskolák. A be nem iratkozott tankötelesek összeirattak és megintettek s most már bírságolással fognak az iskolázásra kény- szerittetni. Azon tandijaknak, melyek az iskolák dologi szükségleteire fordittatnak, állami meg­váltására vonatkozó miniszteri utasítást hiva­tala megkapta. Jelentette ezután, hogy ünne­pet ült e napokban (okt. 4-én) Szatmárvárme- jye tanítósága, amennyiben felavatta Szatmá- :on a 126 középiskolai tanuló befogadására szolgáló internátusát, mely esemény iránt a ársadalom is szives érdeklődéssel viseltetett, iülönösen köszöni a főispán, mint a miniszter {épviselőjének résztvételét s ugyancsak köszöni, logy az alispán, dr. Böszörményi Emil és Ma- larassy Dezső (utóbbi ketten a közigazgatási űzottság képviseletében) megjelentek a fela­vatási ünnepségeken. Végül Holéczy József initőmérnöknek fejezi ki köszönetét, aki, da-

Next

/
Thumbnails
Contents