Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-06 / 1. szám

4 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE, vitése ügyében s ezzel kapcsolatban Hollós József kir. műszaki tanácsos szakértői tisztelet­dijának megállapítása. 4. A róm. kath. egyház felebbezése asphaltdij fizetési ügyében. (9247— 1909. k. sz.; kj.) 5. Herskovics Simon kisvárdai lakos kérelme társaskocsi-üzletnek Nagykároly­ban létesítésére öt évi kizárólagos jog megadása iránt. (9686—1909. k. sz.; kj.) 6. Nagy Zsu- zsánna és kiskorú gyermeke Nagy Juliánná il­letőségi ügye. (9967—1909. k. sz.; fj.) 7. N. Papp László és kiskorú leánya Papp Etel ille­tőségi ügye. (9985—1909. k. sz.; fj.) 8. A Dél­magyarországi Magyar Közművelődési Egyesület megkeresése az alakítandó „Magyar Bank“ ré­szére alapítvány tétele iránt. (9104—1909. k. sz.; hj.) 9. A Nagyhajduváros-utczai 8. számú telekből utczaterülethez csatolt 15'43 m2 terü­let kártalanítási árának megállapítása. (Hj.) 10. Az 1909. évi deczember hónapban tartott pénz­tárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv be­mutatása. (9994—-1909. k. sz.) Vármegyei bizottsági tagsági válasz­tások. A múlt hónapban megejtett választások alkalmával a királydaróczi választókerületben M. Szabó Miklós ref. lelkész, a nagyariban Szabó Zsigmond nyugalmazott szolgabiró, az erdőszádaiban Brán Dénes gör. kath. lelkész és a fülesdiben Dr. kölesei Kende György föld- birtokos lettek törvényhatósági bizottsági ta­gokká megválasztva. Kinevezés. A király Debreczeni István mér­nök budapesti és dr. Szintay Lajos ügyvédjelölt érendrédi lakos tartalákos hadapródokat a 38. illetve 19-ik tábori és hegyi tüzérezredekhez folyó hó 1-ső napjától számilandó ranggal hadnagygyá nevezte ki. Közgyűlés. A Magyar Szentkorona Orszá­gai Vöröskereszt Egyesületének helybeli fiókja vasárnap délelőtt Debreczeni István elnöklete alatt tartott közgyűlésében a rendelkezésre álló pénzből helybeli kilencz egyénnek 90 K segélyt utalványozott. Elhunyt agg tanító. A szomszédos Bere községben folyó hó 28-ikán hirtelen elhunyt Takács Ferencz nyugalmazott református tanító 81 éves korában. Ötven évig volt a magyar kultúra névtelen harezosa s ez idő alatt mind­azoknak, akik ismerték s vele érintkeztek: osz­tatlan tiszteletét és szeretetét érdemelte ki. Átélte mint ifjú a szabadságharezot s valószínű, hogy az akkori mozgalmas idők hányatásai miatt kellett elhagyni tanulói pályáját, — mert eredetileg theologus volt s e tanfoiyamból 3 évet el is végezett; ekkor hogy szerencsétlenül járt családját eltarthassa, pályáját feláldozva, elment tanítónak. Sokáig házinevelő volt a gróf Teleky családnál, később Genesen, majd végre évtizedeken át Irinyben tanitóskodott, ahol most is szeretettel és kegyelettel gondolnak reá. Azok a férfiak, akik egykor az ő tanítványai voltak, ma is kiválnak a nép sorából értelmességük- kel. Igazi józan, tisztán látó, puritán lelkű nem­zedékeket nevelt! Családja körében is az volt, aki az életben : csupa egyszerűség, nyűt egye­nesség. Műveltségét a nagy szegénységben s falusi magányban sem hagyta elparlagosodni. Öröm volt vele beszélgetni késő agg koráig. Nem volt kérdés, ami ne érdekelte volna s amihez hozzá .ne tudott volna szólani. Most már nehány év óta nyugalomba vonult. Testi ereje meghanyatlott, szemei —- mint az agg Izsák pátriárkának — meghomályosodtak. Ha­lálát siratják fiai: Takács Ferencz szaniszlói ref. lelkész és Takács Zsigmond gálospetri-i ref. lelkész, kiket valóban emberfeletti áldoza­tokkal nevelt fel, szerény, alig pár száz forintnyi fizetésecskójéből, mert abban az időben hire sem volt még az államsegélynek. Egyetlen lánya maradt még Bérében Varga Sándorné, ki gond­viselője volt. Tavaly ünnepelte aranylakodalmát, most már gyászba öltözött hitvesével. — Fel­újítjuk életéből e kedves kis eseményt. Mikor a gróf Teleky családnál nevelősködött a sza- badságharcz leveretése után, egy bujdosó me­nekült társaságában élt, ki mint német kertész szolgált a grófi családnál s őrajta kívül senki sem tudta, hogy a „német kertész“ tulajdon­képen szaladsághös. Egy alkalommal a virágház melletti kis kamrácskában rejtegetett zongorá­ján „Hogy a babyloni vizeknél ültünk“ kezdetű bús zsoltárt játszva s inkább zokogva mint énekelve: találta az ifjú tanító az ál-kertészt, ki aztán titkát előtte felfedte s hű barátja lett s az üldözöttség nyomorát együtt megosztották. Később a menekült bujdosó, amiért a titkot megőrizte: hálából zenére tanította Takács Fe- renczet. Egyszer aztán a bujdosó minden hir nélkül eltűnt. Ki volt s hová lett, sohasem tudta meg senki. — Ezt a kis történetet az agg ta­nító egykori elbeszélése alapján közöljük. Ál­dott legyen emlékezete! Téli színészet. Zilahi Gyula a debreczeni színház igazgatója Klacskó István- tanár, a Kölcsey-Egyesület irodalmi szakosztályának el­nöke kezdeményezésére elhatározta, hogy tár­sulatának 10—12 tagjával január hó vége felé városunkba érkezik és a színházban 3 előadást fog rendezni. Eljegyzés. Dr. Komáromy Károly fögiinn. tanár volt kegyesrendi szerzetes eljegyezte Fe­jes Mariskát, Fejes Lajos polgártársunk leányát I városunkban. Kinevezés. Pilcz Edét, városunk fiát Dr. Boromissza Tibor szatmári megyéspüspök Má- I ramarosszigetről Nagysomkutra plébánosi mi­nőségben nevezte ki. Választmányi ülés. A helybeli régi Casinó választmánya kedden délután 5 órai : kezdettel ülést tartott, mely a közgyűlés tárgyai előkészítésével foglalkozott, a számadások meg­vizsgálására számvevőként Dr. Gservenyák 1 Károly, Madarassy Gyula és Reök Gyula tago­kat küldte ki, megrendelte a lapokat s uj tagokul felvette Brichta Miksa kereskedő, Bo- rody Dezső és Dr. Debreczeni Sándor ügyvéd- jelölt, Mitrovich Elek gör. kath. orosz szert. | lelkész, Dr. Róth Imre ügyvéd, Róth József állatorvos és Patek Béla állami polgári fiú­iskolái igazgató helybeli lakosokat. Jeney Ist­ván vál. tag indítványára elhatározta a választ­mány, hogy intézkedést tesz arra nézve, hogy az országos és külföldi jelentősebb események- : röl a Casinó azonnali értesítést nyerjen a fő- ■ városból. A „Nagykárolyi Kereskedelmi- és Iparbank részvénytársaság“ f. hó 23-án I délelőtt 11 órakor tartja XVIIl-ik évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A tárgysorozatba a szokásos tárgyakon kívül négy igazgatósági [ tagnak 6 évre való választása is fel van véve. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk ; főispánja dr. Jékey István erdődi szolgabirót tb. 1 főszolgabíróvá, dr. Láng György szaniszlói és dr. Kovács József érendrédi körorvosokat tb. j járásorvosokká nevezte ki. Gyászeset. Hirtelen halál ragadta el f. hó 1-én Diczig Ádám róm. kath. tanítót, váro­sunk társadalmának egyik ismert és közbecsü- lésben álló alakját. Folyó hó 1-én 11 órakor a Széchenyi-utczán menve agyszélhüdés érte, amely rövid félóra alatt kioltotta munkás éle­tét. Temetése f. hó 3-án délután 1js3 órakor volt a Verbőczy-utcza 15. sz. gyászházból. A boldogult halott családján és rokonságán kívül ott láttuk a hitközség, iskolaszék tagjait, a helybeli tanítókat, a nagykárolyi esperes kerü­leti kör tantestületét és számos tisztelőjét. A gyászháznál Gsernus József helybeli tanító kartársai nevében búcsúzott el a halottól. A gyász szertartást Récsey Ede h. plébános, el. isk. igazgató végezte fényes segédlettel, ki a temetőben, mint a boldogultnak igazgatója, a maga és a hitközség nevében búcsúzott a ha­lottól. A szertartás alatt a helybeli dalárda énekelt gyászdalokat. A haláleset miatt a r. kath. elemi fiú- és leányiskolákban ll/2 napi szünidő volt. A tanulók úgy a temetésen, mint a f. hó 4-én d. e. 8 órakor tartott gyászmisén teljes számban jelen voltak. A családon kivül koszorút tettek a koporsóra: A róm. kath. tantestület, az Irsik család, a nagykárolyi ke­reskedő jó barátai, a Báthory család, Báthory József, mint volt tanítványa, a mezőteremi ta­nítók, a nagykárolyi zeneegyesület és még szá­mosán. A boldogultnak rövid életrajzát a kö­vetkezőkben adjuk: Született Barlafaluban (Szatmár vm.) 1860-ban. Tanulmányait szülő­falujában, később Nagybányán folytatta. A középiskola elvégzése után a szatmári kir. kath. tanítóképzőnek lett növendéke, honnan mint III-ad éves képezdész Mezőteremre kül­detett ki helyettes kántor-tanitónak. 1878-ban az oklevél megszerzése után ugyanott rendes kántor-tanitóvá választtatott és ezen minőségé­ben 17 évet töltött el. 1895-ben a nagykároiyi róm. kath. iskolához mint oszt. tanító válasz­tatott, mely állását buzgalommal és lelkiisme­retes pontossággal iparkodott betölteni. Két ízben is karmestere volt a helybeli dalárdának és tagja a nagykárolyi zenemükedvelők egyle­tének. A kiadott gyászjelentés igy szólt: Alul­írottak úgy a maguk, mint a nagyszámú rokon­ság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó férj, apa, testvér és rokonnak Diczig Ádám róm. kath. elemi népiskolai tanítónak, életének 50-ik, boldog házasságának 28-ik évében, folyó évi január hó 1-én déli 12 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme 1910. évi január hó 3-án délután 2*/* órakor fog a Verbőczy-utcza 15. sz. gyászház­ból a róm. kath. egyház szertartás szerint a helybeli mesterrészi sirkertben örök nyugalomra tétetni. A drága halott lelke üdvéért az engesz­telő szent mise-áldozat 1910. évi január hó 4-én reggeli 8 órakor fog az Egek Urának be- mutattatni. Nagykároly, 1910. január 1. Béke legyen drága hamvai felett! Özv. Diczig Ádámné szül. Szolomájer Mária, mint neje. Diczig Ma­riska, Diczig Béla, Diczig Géza, Diczig Józsika, Diczig Lojzika, mint gyermekei. Diczig Katalin, Diczig Jakab, mint testvérei. Özv. Szolomájer Józsefné, Szolomájer Antal és neje, Szolomá­jer János és neje, Pafféry István és neje, Fa­lussy Adolf és neje, mint az elhunyt sógornői és sógorai. Esküvő. Pilcz Zsigmond borkereskedő de­czember hó 26-án esküdött örök hűséget Csik- mádéfalván László Tamás földirtokos leányá­nak, Mariskának. A bosszú müve. Múlt hó 27-én éjjel Far­kas Károly helybeli sármunkás czigány belopó- zott régi haragosának Horváth Imre fuvarosnak istállójába s az ott levő két lónak mind a 4 fülét levágta. A kegyetlenkedőt a rendőrség letartóztatta. Uj építkezések. A tanács újabban Balkó Lajosnak a Kaszinó-utczában, Wagner Jánosnak az Árpád-utczában építendő földszintes lakó­házra adott építési engedélyt. A „Fillérbank mint szövetkezet Nagy­károlyban“ 2-ik évi rendes közgyűlése f. hó 16-án délelőtt 10 és fél órakor lesz, amikor is a rendes tárgyakon kivül egy felügyeiőbizott- sági póttag választása is napirendre kerül. Mikszáth-ünnepély. A helybeli Kölcsey- Egyesület folyó hó 29-én Mikszáth-estélyt ren­dez a városi színház javára. Betörés. Karácsony szombatján az éjjeli mise ideje alatt Gindele Antal Kálmánd-utczai lakásába betörtek és nagyobb mennyiségű élel­miszert vittek el. A rendőrség a tettest lile György személyében kinyomozta és letartóz­tatta. Szabadságolás. Gájásy Alajos kálmándi lelkész egészségi okokból három havi szabad­ságot kapott, helyére Vilmos Endre küldetett ki segédlelkésznek. A folyó évi nagy hadgyakorlatok három hadtesttel Jaroslau környékén lesznek és Jaroslauban lesz a király főhadiszállása. Szinészjubileum. Follinusz Aurél, a szat­mári színház rendezője a napokban ünnepelte 35 éves színészi és irói jubileumát. Pénzintézeti közgyűlés. A „Nagykárolyi Hitelbank részvénytársaság“ harmadik évi ren­des közgyűlését f. hó 18-án délelőtt 11 órakor tartja saját helyiségében. A tárgysorozaton a rendes tárgyakon kivül az igazgatóság 11 tag­jának az 1910—12 évekre való megválasztása is szerepel. Elmaradt serlegavatás. A Dalárda ser­legavatása — mely f. hó 6-ára terveztetett — később meghatározott időre elhalaszttatott. Felügyelő-bizottsági ülés. Az állami ó\odák felügyelő-bizottsága kedden délután fél 5 órai kezdettel Debreczeni István elnök elnöklete alatt tartott gyűlésén tudomásul vette a tanfelügyelő abbeli átiratát, hogy a költség- előirányzatot jóváhagyja, hogy a vegyes szük­ségletekre vonatkozó költségvetési számlát fel­terjesztette, de a tűzifa szükségletet az évi költségvetés terhére tartja fedezendőnek. Tudo­másul vétetett továbbá a tanfelügyelő abbeli értesítése, hogy a IV-ik számú óvodához a második dajka-alkalmazását nem véleményezte, hogy Mangu Mária állandó menházvezetönönek kineveztetett és egyelőre az első számú óvo­dához osztatott be, végül hogy Ujfalussy Jolán óvónőnek január havára szabadságidő enge­délyeztetett. A felügyelő-bizottság továbbá tudo­másul vette elnök abbeli jelentését, hogy a Il-ik sz. óvoda az óvónő családjában fellépett vörheny betegség miatt 30 napra bezáratott,

Next

/
Thumbnails
Contents