Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-22 / 38. szám
NAÜYKAKÜLY Eh VIDÉKÉ Csaknem 7500 mindennapi tanköteles nélkülözi még e vármegyében az iskola áldását; bizonytalanul hosszú éveken hagyni őket sötétségben, vétek a nemzeti kultúra ellen Nagy a száma azon iskoláknak is, hol az elhelyezés megoldására már valóban elérkezett az 1907. évi XXVII.-ik t.-cz.-ben megadott végső határidő, de amelynek a fenntartó mérhetetlen szegénysége miatt képtelen eleget tenni. A tanyai tankötelesek iskoláztatásának kérdése meg éppen sürgős rendezésre vár. A községi iskolák szervezésének lehetetlensége. Lehetetlen helyzet áll ezen kérdésnél elő. Az illető községekben az iskolát fentartó felekezetek anyagi erejük végkimerülése miatt nem képesek iskolájuk tovább fejlesztésére, újjá écitésére. A felekezet tagjai és a község adózó polgárai egy ugyanazon személyiségek. Amit mint a felekezet tagjai nem teljesíthetnek, arra mint községi polgárok is képtelenek. Több községben mondattam ki öt év óta a községi iskola szervezésének kötelezettségét s a jogerős határozatok daczára a végrehajtás leküzdhetetlen akadályokba ütközött. A népoktatás további rendezése tehát most már csak az állami iskolák tömegesebb engedélyezésétől remélhető. Az állami iskolák szük- ségesége. A tanfelügyelő ur ismert szerénységét bántanék meg azzal, ha e rovatban mindazt felsorolnék, miket ő a magyar tanügy érdekében I megvalósított és hisszük, fog megvalósítani. A részletek mellőzésével csupán azt említjük meg,! hogy öt év alatt 29 községben 83 tanítói állomással nyílt meg az állami iskola, mig 13 községben 45 tanítói állomással az állami iskolák engedélyezve vannak s megnyitásuk közelebb bekövetkezik. Irányelvek az állami iskolák elhelyezésénél. Ott, ahol a felekezetek képesek nemzeti szellemű iskolát fentartani, bizalommal hagyta a hitfelekezet kezeiben, ellenben ezek helyett az állami iskolák létesítését forszírozta. Az elhelyezkedésnél tekintettel volt arra, hogy az uj iskolák, mint iánczszemek kapcsoltassanak a régiekhez. Mindvégig védelmezte a magyar hegenőmiát ezen a téren is. És a tanügyi mintaszerüségre törekedett, felekezeti szempontok kizárásával. Az állami iskolák jövő szervezésének terve. Hetvenhárom községben van tervbe véve az állami iskolák szervezése, amelyeket tanfelGyönyörüszép a „Szilaj Pista egyik versszaka : „Fekete a pillád, kék a szemed, Mint mikor a felhő kettéreped, A megrepedt felhőben kék az ég, S mint ebben a csillag, szemed úgy ég.“ Az ég helyett kékszemü égitestekhez is hasonlítja a kék szemet, pl. „Sötétkék csillag volt az ő szeme És szemöldöke fekete szivárvány“ Vagy : „Fehér egén szemének Sötétkék napok égtek.“ Ha meg is szólal néha, hogy : „Barna menyecskének szeme közé néztem, Az én szemem fénye elveszett egészen. Én teremtőm, ugyan hogy is teremhet már Olyan sötét szemben olyan fényes sugár.“ Vagy mikor a leány sötét szemét zordon éjben villám tüzénél tündöklő hóhérpalloshoz hasonlítja ; de mindig visszatér a kék szemekhez. Egyszerre aztán vallomással számol be : „Kökény szemeket szerettem hajdan* De szerencsés ezekkel nem voltam; Most fekete szem tőrébe estem, Ennél tán majd megsegít az Isten.“ Megismerkedik Szendrey Júliával, az ő fekete szeme feledteti vele a kék szemeket, nem hasonlitgatja ugyan a barna szemet semmihez, de nem is néz többé más nő szemébe : „Szeretem azt a kis könnyű termetedet, Fekete hajadat, Fehér homlokodat, Sötét szemeidet.“ Tóth Kálmán szintén a kék szemekre talál legtöbb képet, az eghez ő is hasonlítja őket néha, de többnyire virágokról veszi jelzőjét: ügyelő 10—12 év alatt remél megnyitha- tóknak. A tanítók képesítése és anyagi helyzete. Az 1907. évi XXVI. és XXVII. t.-cz. korszakot jelent a népoktatás történetében. Egyrészt mert a népoktatás nemzeti szellemének biztosítására nyújt értékes eszközöket, másrészt mert a tanítóság fölötte nehéz anyagi helyzetét — habár a mai nagy drágaságra tekintettel még mindig nem teljes mérvbén — de rendezte. A tankerületben is nyoma van már a törvény becses értékének. A nem képesített tanítók a tanítástól eltiltattak, eltűntek, más pályára mentek, avagy a képesítést ember fölötti erővel és szorgalommal megszerezték. Igaz, hogy a szigorú rendelkezés okozta az egyes iskoláknál beállott tanitóhiányt, de ez csak átmeneti nehézség, amely egy-két év alatt elenyészik. Ma már alig van a vármegyében 600 koronás állás, elenyésző csekély azon állások száma, melyeknél még nincs kiegészítve a törzsfizetés az uj törvényben megállapított minimumig, ezeknél is az államsegély kérelme folyamatba tétetett. A korpótlékok összegének emelése pedig mindenesetre ha nem is gondtalan, de tűrhető megélhetést biztosit a tanító családoknak. Ez pedig nagy kérdés ! A sorsával megelégedett tanítói kar megelégedett nemzedéket fog nevelni. Az uj törvények végrehajtása. A törvény értéke a magyar nyelv tanításának eredményénél s általában a tanítás egész szelleménél jótékonyan érezhető. Egy-két helyi hatóság nyugtalankodását lecsendesitették, nehány hanyag tanító ellen fegyelmi megtorlást alkalmaztak, nyugdíjazási eljárásokat foganatosítottak, általában pedig a törvény végrehajtása nagyobb nehézségeket nem okozott. A tanítóság tervszerű működése a legnagyobb gonddal van kisérve. A gazdasági ismétlő iskolák. Az ismétlő iskoláknak gazdasági irányban való átszervezése munkálatba vétetett. S amig évről-évre buzdittatott a tanítóság, ho’ y a föld míves iskoláknál tartott gazdasági tanfolyamokon részt vegyenek, addig az átszervezéseket is a tanítók kiképzése arányában folytatják. Vármegyénkben ez idő szerint 108 kisebb fokozatú gazdasági ismétlő iskola van s tanítóik közül 60 a gazdasági tanfolyamot elvégezte. A gyakorlati oktatás czéljaira 55 hold 31 Qöl terület szolgál. A tanítói tiszteletdijakra 6604 K államsegély van engedésem fogad be, hová szállnom kellene, Búzavirág szemű kis lány kebele.“ Később is visszatér e képre, mikor a kis leányt mint sápadt asszonyt tették a ravatalra. Másutt a „lenvirág-kék“ szemet dicséri ; szép szemben „legszebb nefelejtset“ lát'; a családi életben a feleség könyező kék szeme olyan, mint a ragyogó harmat a „búzavirágon., A ragyogó szem „meggyuladt éj“ ; a szenvedő hölgy fekete szeme „két bágyadt csillag“ ; majd meg „szikrázik“ kedvesének „sötét“ szeme. A feketeszemü leánykát arra kéri, ne süsse rá fekete szemét, ne mosolyogjon úgy rá, mint a nap sugara csöndes tó vizében ; aztán meg- vallja, hogy mért dalol ő mindig csak kék szemet ; „Lásd ! sok, igen sok bajt Okozott már nekem A legderültebb ég, Vagyis egy pár kék szem. S félek, hogy borult ég, Egy pár fekete szem Több bajt okozhatna, Szászor, százezerszer!“ A költők csapongnak virágon, égen, fényben, éjszakában ; tetszik nekik a kék szem is, a fekete is. De ha már a költő nem bir dönteni, melyik szebb,—hogyan döntsön más halandó ? Azt hiszem, nem is fogadnánk el bírót ízlésünkben még költőtől sem, akár a fekete szemet szeretjük mi, akár a kéket.-►3ÍÍ&*lyezve. Nagyobb központi helyeken önálló szaktanitós iskola szervezése vétetett munkálatba. Szervezve van eddig a szatmárhegyi, nagykárolyi, nagybányai és krasznabélteki szaktanitós gazdasági ismétlő iskola s engedélyezve van a nagysomkuti, felsőbányái és szatmári németi részi. A szatmári és nagykárolyi gazdasági iskolák kiváló sikerrel kultiválják a téli időszakban a háziipart ugyannyira, hogy pl. a szatmári iskola háziipari tanfolyamát nagy számmal keresik fel évrőbévre a szomszéd községek magyar s jóérzelmü román kisgazdái. A nagykárolyi gazdasági iskola pedig már szerényebb napszámot is tud adni az eladott munkatárgyakból befolyó tekintélyes összegekből a szorgalmasan dolgozó tanköteleseknek. Kisdedóvás. Az 1903—4. tanévben óvóintézetekbe járt a vármegyében 11700 kisded; akkor volt a vármegyében rendes kisdedóvó 16, állandó menhely 3, nyári menhely 107. Most óvóinté- zetekbe jár 13200, van a vármegyében 32 rendes kisdedóvó, 2 állandó és 107 nyári gyermekmenhely. Szerveztetett az érendrédi, géresi, szatmárcsekei áll. s. községi, az apai, patóházai, miszttótfalusi, giródtótfalui, szinér- váraljai, krasznaszentmiklósi 1, nagybányai 3, nagykárolyi 4 kisdedóvó. Legalább 67 rendes állami kisdedóvóra volna még szükség, hogy a kisdedóvási törvény által kitűzött nemes célokat sikerrel szolgálják. Polgári iskolák. Fölötte nagy hiányát érezte a gyakorlati életpályára menő ifjúság a polgári fiúiskola hiányának. A szomszédos Szilágy-, Ugocsa- vagy Máramarosmegye polgári iskoláját volt kényszerülve igénybe venni. Minden törekvésük oda irányult tehát, hogy a megye alkalmas helyein a polgári fiúiskolák mielőbb létesittes- senek. 1906. évben szerveztetett a mátészalkai, 1908. évben a nagykárolyi, szervezésre teljesen elő van készítve a szatmári, a minisztériumban elő van jegyezve a felsőbányái. A mátészalkai polgári iskola elhelyezése, berendezése mintaszerű, a nagykárolyi polgári iskola épületének terve most van munkálat alatt s a jövő évben valószínűleg megfelelő otthonába költözhet ideiglenes helyiségéből. A nagykárolyi polgári leányiskolába bevezettetett a gazdasági gyakorlati oktatás, a nagybányai polgári leányiskola női kézimunka osztályában a felsőruha szabás s varrás alapos tanítása céljából külön alosztályt szerveztek. A tanítók háza. A tankerület általános tanítóegyesületének hosszú éveken keresztül táplált vágya valósult meg a folyó évben, amidőn a vidéki tanítók középiskolába járó fiai számára internátust emelt Szatmár-Németi szab. kir. városban. Nagy és messzire kiható szent célt fog ez az internátus a megye népoktatásában szolgálni. A tanítói pálya méltó betöltése apostoli lelkesedést kíván, tehát nagy érdek az, hogy | minden olyan gátló körülmény, mely a tanítóságot a kultúra ügyeinek szolgálatában akadályozza, utjából elhárittassék. Amikor apasztjuk a vidéki tanítóságnak gyermekei tovább taníttatásával járó gondjait, akkor a nemzeti kultúrának is áldozunk, mert a sorsával megelégedett tanítóság a vele ^szemben gyakorolt ! jótéteményt a nemzeti állam kiépítése körül i kifejtendő fokozottabb tevékenységével fogja meghálálni. Azért állt a tanfelügyelő szivvel- lélekkel a megye tanítóságának törekvése élére s mindent elkövetett, hogy e rég táplált eszme valóra váljék. Jóleső érzéssel említi meg a jelentés, hogy e kérdésnél a nem magyar tannyelvű iskolák is egygyé forrtak a megye többi tanítóságával. Tanító egyesületi élet. Az általános tanítóegyesület tagjainak száma ma már meghaladja a 300-at. Havi szakfolyóiratot ad ki, melyben a tanfelügyelő általános intézkedéseit közli. Van még a vármegyében 5 felekezeti tanítóegyesület, amelyek szintén érdemes munkásságot fejtenek ki. Tanítóképzés. Ez idő szerint a tanítóképzők állami felügyelete is a tanfelügyelő hatáskörét képezi s azokat a legmelegebb érdeklődéssel kisérte.
