Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-01 / 35. szám

NAGYKÁROLY ES V I I) E K c.

elsősorban a szegény emberek, a higiénikusan élni nem tudó népesség járványa.

Terjedésének módja és fellépésének helyei bizonyítanak a fenti tapaszialati igazságok mellett. A legtöbbször Oroszországot látogatja. És pedig nem azért, mert a közigazgatás ott a legkezdetlegesebb, a közt sztasági intézmények a legfejletlenebbek. Most is Oroszország köz- j vetíti. És a kulturáltabb államok határán nem igen tud áttörni, de Olaszországban már dühöng. Itália szintén a primitiv j kultúrájú (modern kultúrát értve!) országok közé tartozik s köztudomású, menynyire szegény a népe. Csoda, hogy Spanyolország még nem kapt i meg; de ez az ország annyira félreesik a világtól, az idegenforgalma s a kereskedelmi életműködése annyira fejletlen, hogy e réven tartja meg immunitását Nem lmrczolják be, de ha egyszer jelentkezik, hasztalan húzzák meg a harangokat a sok ezer klastrombán, hasztalan járnak búcsút, a pusztítás szörnyű lesz. Ott is nagy a szegénység és ismeretlen fogalom a köztisztaság.

Az ázsiai vagy indiai kolera pusztitá- sárcr mar Krisztus előtt 400 évvel történtek följegyzések. Úgy látszik, akkor is ott volt állandó tanyája ennek a szörnyű betegségnek, ahol ma: Bengália déli részein, a Himalája alján és a Brahmaputra deltájánál. Ezen a vidéken a kolera leginkább a száraz évszak alatt pusztít, októbertől májusig. Az eddig való adatok szerint a kolera csak az emberekkel és szállítmányaikkal terjed tovább. Kitűnik ez részint a terjedési irányokból, részint a mesterségesen elszigetelt területek men- tenmaradásából. Kisebb területeken azon ban nemcsak ilyen utón, hanem az ivóvíz utján is szétterjedhet.

Legutóbb 1891—92-ben volt Európában kolera. Az utóbbi epidémiák alkalmával feltűnő volt, hogy inkább csak a legalsó néposztály betegedett meg s hogy a ko era idején más betegségek, főként az akut betegségek erősen megkevesbed- tek. A kolera elterjedésében kitűnt, hogy egyes betegségek, gyakran körülvéve a legpusztítóbb epidémiáktól, mentesek maradtak, anélkül, hogy ennek magyarázatát máig is megtalálták volna.

. És most lássuk, miként kell védekezni a kolera ellen '?

Népszerű útmutatás a kolera ellen való védekezésre.

I. Miből gyaníthatja az ember, hogy

valaki kolerában megbetegedett ?

Ha valamely vidéken fellépett a kolera, akkor minden olyan megbetegedést, mely has-1 menéssel vagy hasmenéssel és hányással jár, a kolerára gyanúsnak kell tartani és rögtön orvoshoz kell fordulni. Amig az orvos érkezik, a beteg feküdjék ágyba és ne egyék.

II. Mi okozza a kolerát ?

A kolerát puszta szemmel nem, hanem j csak igen erős nagyitó üveggel látható és igen ! szapora élő lények (úgynevezett baktériumok) | okozzák, amelyek a kolerás betegek bélürülékeiben és hányadékában rengeteg mennyiségben vannak jelen. Ezek a kolera csirái.

III. Hogy kapja meg az ember a kolerát ?

Minden anyag vagy tárgy, amely kolerás betegek bélürülékének vagy hányadékának, akár szabad szemmel látható, akár láthatatlan kicsiny részével be van szennyezve, az kolerával fertőzött és az a kolerát terjesztheti.

Ha a fertőzött tárgyról vagy anyagról a kolera csirái egészséges ember szájába s innen a gyomrába és beleibe jutnak, ilyen ember megkaphatja a kolerát.

IV. Kolera idején különösen milyen tárgyak és anyagok lehetnek fertőzve a

kolera csiráival?

Kolera idején fertőzésre gyanús első sorban minden ágy- és ruhanemű, amely kolerás beteggel érintkezett s minden olyan anyag, főleg élelmiszerek, amelyek oly házból származnak, amelyben koler s beteg van vagy volt; gyanús továbbá minden olyan anyag vagy tárgy, amely nyilvános helyeken sok ember kezén szokott megfordulni, amely kolerás házakból származó emberek fertőzött kezeivel érintkezett, vagy amely egyenesen az utca földjével be van szennyezve. Ilyenek a piaci élelmi cikkek, főleg a gyümölcs, zöldség, a piszkos papírpénz, szódavizes üveg stb., továbbá minden, amiről nem tudni, hogy honnan származik.

Fertőzésre gyanús kolera idején a patakok, folyók, tavak, pocsolyák vize.

V. Hogyan óvjuk magunkat és házunk

népét a kolera ellen?

Bármennyire van is fertőzve valamely anyag vagy tárgy, nem nehéz azt ártalmatlanná tenni, mivel a kolera csiráit aránylag könnyen el lehet ölni; igy pld. felforraiás, főzés, sütés által a fertőzött élelmiszereket biztosan ártalmatlanná lehet tenni.

A mindenben való tisztaságot és mértékletes életmó.ot, mely az egészség szempontjából mindig hasznos és kívánatos, főleg kolera idején, tőlünk telhetőleg követni kell. Ha gyomrunkat mértéktelen evés-ivással elrontjuk, a kolerát könnyebben kaphatjuk meg.

Aki ivóvizét közkutból vagy folyóból kénytelen hozni, az nagy fazékban forralja fel ezt a vizet, azután engedje kihűlni és ilyen vizet tartson állandóan (födött edényben) készen ivásra. Aki akarja, az ilyen vizet kevés borral, vagy néhány csepp ecettel, vagy citromlével izletesebbó teheti.

A közös fürdőhelyeket, főleg ha azok állóvizek vagy tócsák, kolera idején kerüljük.

A házon kívül, főleg pedig a piacon vett élelmi szereket (tej, tejfel, vaj, gyümölcs, zöldség) nyersen ne együk, hanem megfelelő módon (forralással, főzéssel, sütéssel) tegyük ártalmatlanná az esetleg rajtuk levő koleracsirákat. A házon kívül vett süteményféléket mint kenyeret, zsemlyét vagy hasonlókat, akként tehetjük ártalmatlanná, hogy 10—15 percre a forró sütőbe tesszük, mert ez által a felületéhez netalán tapadó koleracsirák elpusztulnak. Ellenben a kertünkben termett gyümölcsöt, zöldséget, a magunk háztartásából származó tejet, vajat veszélytelennek tekinthetjük ; de nem szabad elfelejtenünk, hogy az ilyen saját termelésű élelmi cikkeket is meg- fertőzheti az olyan viz, amely fertőzött közkutból vagy folyóból származik.

Minden étkezés előtt szappannal mossuk meg kezeinket, hogy a napi munkánk közben emberekkel és tárgyakkal való érintkezés folytán talán reájuk tapadt koleracsiráktól megtisztítsuk és a fertőző anyagot az ételekkel a szánkba ne vigyük.

Szeszes italokkal ne éljünk, de ha valaki annyira megszokta á szeszes italt, hogy azt nem tudja nélkülözni, akkor igyék inkább bort, mint sört, de azt is nagyon mértékletesen s a pálinkától tartózkodjék. A szeszes italok mértéktelen élvezete nagyon csökkenti a szervezet ellenálló képességét. Kolera idején mindig hétfőn — a vasárnapi korcsmázás után — legtöbb az uj kolera megbetegedés, óvakodjunk oly italoktól, amelyeket utcákon, piacokon, vásárokon frissítőknek árulnak és szájról- szájra járó poharakban nyújtanak a járókelőknek.

Kerüljük kolera idején az emberekkel való szükségtelen összejöveteleket és gyülekezéseket, mert minél több emberrel érintkezünk, annál könnyebben eshetik meg, hogy köztük beteg is van. De kerüljük főleg azt a házat és annak népét, ahol kolerás beteg van. Éppen ezért kerülni kell a korcsmázást is, de még azért is, mert ott szájról-szájra járó poharak, palackok, evőeszközök is terjeszthetik a kolerát.

Ne csókoljunk kolera idején olyan tárgyat,

melyet más is csókol, mert ilyen módon beteg ember szájából a kolera csirái egyenesen egészséges ember szájába juLhatnak.

Ne menjünk kolera idejen halotti torra, vagy halotti virrasztásra, mert onnan észrevétlenül elhurcolhatjuk a kolera csiráit.

A felsorolt előírásokat gyermekeinkkel és cselédeinkkel is tartassuk meg és legyen rá gondunk, hogy őket kioktassuk ginindarra, ami ebben az utasításban mondva van.

A legszegényebb ember is gondoskodjék róla, hogy kolera idején árnyékszék gyanánt egy külön gödröt használjanak, ha eddig még nem lett volna és hogy ennek a gödörnek födele legyen, háznépét pedig szigorúan szorítsa rá, hogy ürülékét csak ebbe rakja le. A lakás körül elszórt és kellőleg le nem takart kolerás ürülék úgy a háznépre, mint a szomszédságra nagy veszedelmet jelent, mert a benne kotorászó szárnyasok, ebek, vagy más állatok a kolera csiráit könnyen szétviszik és terjesztik.

VI. Mit tegyünk, ha kolerás bteteg van

házunkban ?

A beteget az egészséges lakóktól minden áron különítsük el, azaz a beteget oly helyiségben hagyjuk, a hová ápolóján és orvosán kívül senki be ne menjen; az ilyen helyiségből a fölösleges bútorokat és tárgyakat czél- szerü kivinni, feltéve, hogy a beteggel még nem érintkeztek és a fertőzéstől még mentesek. Ha házunkban a beteget nem különíthetjük el és nem ápolhatjuk úgy, a mint kell, akkor vitessük öt el a kórházba, mert ez a betegre nézve is a legjobb.

Mihelyt kolerás vagy kolerára gyanús beteg van a háznál, első gondunk az legyen, hogy alkalmas fertőtlenítő (a csirákat elölő) szert készítsünk vagy szerezzük be, mert ezzel kell majd ártalmatlanná tenni a beteg hányadékát és ürülékét, nemkülönben a beteg fertőzött ruha- és ágyneműjét; ilyen fertőtlenítővel kell az ápolónak kezeit mosnia, miután a beteggel vagy a fertőző anyaggal érintkezett, főleg pedig minden étkezés előtt.

Ily fertőtlenítő anyagokat házilag is készíthetünk magunknak.

A hamuból vagy a mosó-szódából a szokásos módon készült erős és forró lúg ágy- és fehérnemüek fertőtlenítésére szolgálhat; ugyanerre a a czélra használható szappanos viz is, a melyet úgy készítünk, hogy egy kiló mosószappant 50 liter meleg vízben feloldunk. Az ürülék és hányadék fertőtlenítésére frissen oltott mész alkalmas, melyet úgy készítünk, hogy egy kiló égetett mészre egy liter vizet öntünk s ha a mész ezt magába szívta és szétesik, akkor még három liter vízzel összekeverjük. Ilyen oltott meszet mindennap frissen kell készítenünk. A kezek fertőtlenítésére szappannal való mosás után erős eczet is alkalmazható.

A ki a fertőtlenítő szereket házilag elkészíteni nem |tudja vagy nem akarja, az az orvos rendelésére mindennemű fertőtlenítésre karbolsavat használhat és szerezzen be néhány liter 5 százalékos oldatot. Kézmosásra ezt az oldatot úgy használjuk, a mint van, vagy legfeljebb ugyanannyi vízzel keverjük.

A fertőzött fehérnemüek beáztatására az 5 százalékos karbolsavból 1 százalékost készítünk akkép, hogy 2 liter 5 százalékos oldatot 8 liter vízzel keverünk.

A felsorolt szereken kívül még nagyon sok fertőtlenítő szer létezik, a melyeket használni lehet ha orvos rendeli és úgy, a mint az orvos rendeli.

Minden fertőtlenítő szer kisebb-nagyobb méreg és ezért mindig ügyeljünk arra nehogy azt. valaki, különösen gyermek, italnak tekintse.

VII. Mihez tartsa magát a kolerás beteg ápolója?

A kolerás beteg ápolójának fő gondja a beteg ápolásán és a saját megóvásán kivűl az legyen, hogy minden koleracsirát még a beteg szobájában elpusztítson és élő csirát onnan ki ne hurczoljon. Hogy ezt elérjük, a következő- képen járunk el:

Tartsunk a beteg szobájában az ürülék és a hányadók számára külön egy-egy edényt; úgy az ürülékhez, mint a hányadékhoz mindig azonnal hozzá öntsünk legalább is ugyannyi frissen oltott meszet avagy 5 százalékos karlbol- savat és fadarabbal alaposan összekavarjuk; a keverés után pedig mind a két edényt egy