Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-01 / 35. szám

NAGYKÁROLY ES V I I) E K c. elsősorban a szegény emberek, a higiéni­kusan élni nem tudó népesség járványa. Terjedésének módja és fellépésének helyei bizonyítanak a fenti tapaszialati igazságok mellett. A legtöbbször Orosz­országot látogatja. És pedig nem azért, mert a közigazgatás ott a legkezdetlege­sebb, a közt sztasági intézmények a leg­fejletlenebbek. Most is Oroszország köz- j vetíti. És a kulturáltabb államok határán nem igen tud áttörni, de Olaszországban már dühöng. Itália szintén a primitiv j kultúrájú (modern kultúrát értve!) orszá­gok közé tartozik s köztudomású, meny­nyire szegény a népe. Csoda, hogy Spa­nyolország még nem kapt i meg; de ez az ország annyira félreesik a világtól, az idegenforgalma s a kereskedelmi élet­működése annyira fejletlen, hogy e réven tartja meg immunitását Nem lmrczolják be, de ha egyszer jelentkezik, hasztalan húzzák meg a harangokat a sok ezer klastrombán, hasztalan járnak búcsút, a pusztítás szörnyű lesz. Ott is nagy a sze­génység és ismeretlen fogalom a köztisz­taság. Az ázsiai vagy indiai kolera pusztitá- sárcr mar Krisztus előtt 400 évvel tör­téntek följegyzések. Úgy látszik, akkor is ott volt állandó tanyája ennek a szörnyű betegségnek, ahol ma: Bengália déli ré­szein, a Himalája alján és a Brahmaputra deltájánál. Ezen a vidéken a kolera leg­inkább a száraz évszak alatt pusztít, ok­tóbertől májusig. Az eddig való adatok szerint a kolera csak az emberekkel és szállítmányaikkal terjed tovább. Kitűnik ez részint a terjedési irányokból, részint a mesterségesen elszigetelt területek men- tenmaradásából. Kisebb területeken azon ban nemcsak ilyen utón, hanem az ivó­víz utján is szétterjedhet. Legutóbb 1891—92-ben volt Európá­ban kolera. Az utóbbi epidémiák alkal­mával feltűnő volt, hogy inkább csak a legalsó néposztály betegedett meg s hogy a ko era idején más betegségek, főként az akut betegségek erősen megkevesbed- tek. A kolera elterjedésében kitűnt, hogy egyes betegségek, gyakran körülvéve a legpusztítóbb epidémiáktól, mentesek ma­radtak, anélkül, hogy ennek magyaráza­tát máig is megtalálták volna. . És most lássuk, miként kell védekezni a kolera ellen '? Népszerű útmutatás a kolera ellen való védekezésre. I. Miből gyaníthatja az ember, hogy valaki kolerában megbetegedett ? Ha valamely vidéken fellépett a kolera, akkor minden olyan megbetegedést, mely has-1 menéssel vagy hasmenéssel és hányással jár, a kolerára gyanúsnak kell tartani és rögtön orvoshoz kell fordulni. Amig az orvos érkezik, a beteg feküdjék ágyba és ne egyék. II. Mi okozza a kolerát ? A kolerát puszta szemmel nem, hanem j csak igen erős nagyitó üveggel látható és igen ! szapora élő lények (úgynevezett baktériumok) | okozzák, amelyek a kolerás betegek bélürülé­keiben és hányadékában rengeteg mennyiség­ben vannak jelen. Ezek a kolera csirái. III. Hogy kapja meg az ember a kolerát ? Minden anyag vagy tárgy, amely kolerás betegek bélürülékének vagy hányadékának, akár szabad szemmel látható, akár láthatatlan kicsiny részével be van szennyezve, az kolerával fertőzött és az a kolerát terjesztheti. Ha a fertőzött tárgyról vagy anyagról a kolera csirái egészséges ember szájába s innen a gyomrába és beleibe jutnak, ilyen ember megkaphatja a kolerát. IV. Kolera idején különösen milyen tár­gyak és anyagok lehetnek fertőzve a kolera csiráival? Kolera idején fertőzésre gyanús első sor­ban minden ágy- és ruhanemű, amely kolerás beteggel érintkezett s minden olyan anyag, főleg élelmiszerek, amelyek oly házból szár­maznak, amelyben koler s beteg van vagy volt; gyanús továbbá minden olyan anyag vagy tárgy, amely nyilvános helyeken sok ember kezén szokott megfordulni, amely ko­lerás házakból származó emberek fertőzött kezeivel érintkezett, vagy amely egyenesen az utca földjével be van szennyezve. Ilyenek a piaci élelmi cikkek, főleg a gyümölcs, zöldség, a piszkos papírpénz, szódavizes üveg stb., to­vábbá minden, amiről nem tudni, hogy honnan származik. Fertőzésre gyanús kolera idején a patakok, folyók, tavak, pocsolyák vize. V. Hogyan óvjuk magunkat és házunk népét a kolera ellen? Bármennyire van is fertőzve valamely anyag vagy tárgy, nem nehéz azt ártalmat­lanná tenni, mivel a kolera csiráit aránylag könnyen el lehet ölni; igy pld. felforraiás, főzés, sütés által a fertőzött élelmiszereket biztosan ártalmatlanná lehet tenni. A mindenben való tisztaságot és mérték­letes életmó.ot, mely az egészség szempont­jából mindig hasznos és kívánatos, főleg ko­lera idején, tőlünk telhetőleg követni kell. Ha gyomrunkat mértéktelen evés-ivással elrontjuk, a kolerát könnyebben kaphatjuk meg. Aki ivóvizét közkutból vagy folyóból kény­telen hozni, az nagy fazékban forralja fel ezt a vizet, azután engedje kihűlni és ilyen vizet tartson állandóan (födött edényben) készen ivásra. Aki akarja, az ilyen vizet kevés borral, vagy néhány csepp ecettel, vagy citromlével izletesebbó teheti. A közös fürdőhelyeket, főleg ha azok álló­vizek vagy tócsák, kolera idején kerüljük. A házon kívül, főleg pedig a piacon vett élelmi szereket (tej, tejfel, vaj, gyümölcs, zöld­ség) nyersen ne együk, hanem megfelelő mó­don (forralással, főzéssel, sütéssel) tegyük ár­talmatlanná az esetleg rajtuk levő kolera­csirákat. A házon kívül vett süteményféléket mint kenyeret, zsemlyét vagy hasonlókat, akként tehetjük ártalmatlanná, hogy 10—15 percre a forró sütőbe tesszük, mert ez által a felületéhez netalán tapadó koleracsirák el­pusztulnak. Ellenben a kertünkben termett gyümölcsöt, zöldséget, a magunk háztartásából származó tejet, vajat veszélytelennek tekint­hetjük ; de nem szabad elfelejtenünk, hogy az ilyen saját termelésű élelmi cikkeket is meg- fertőzheti az olyan viz, amely fertőzött köz­kutból vagy folyóból származik. Minden étkezés előtt szappannal mossuk meg kezeinket, hogy a napi munkánk közben emberekkel és tárgyakkal való érintkezés foly­tán talán reájuk tapadt koleracsiráktól meg­tisztítsuk és a fertőző anyagot az ételekkel a szánkba ne vigyük. Szeszes italokkal ne éljünk, de ha valaki annyira megszokta á szeszes italt, hogy azt nem tudja nélkülözni, akkor igyék inkább bort, mint sört, de azt is nagyon mértékletesen s a pálinkától tartózkodjék. A szeszes italok mér­téktelen élvezete nagyon csökkenti a szervezet ellenálló képességét. Kolera idején mindig hétfőn — a vasárnapi korcsmázás után — legtöbb az uj kolera megbetegedés, óvakodjunk oly italoktól, amelyeket utcákon, piacokon, vásárokon frissítőknek árulnak és szájról- szájra járó poharakban nyújtanak a járó­kelőknek. Kerüljük kolera idején az emberekkel való szükségtelen összejöveteleket és gyülekezéseket, mert minél több emberrel érintkezünk, annál könnyebben eshetik meg, hogy köztük beteg is van. De kerüljük főleg azt a házat és annak népét, ahol kolerás beteg van. Éppen ezért kerülni kell a korcsmázást is, de még azért is, mert ott szájról-szájra járó poharak, pa­lackok, evőeszközök is terjeszthetik a kolerát. Ne csókoljunk kolera idején olyan tárgyat, melyet más is csókol, mert ilyen módon beteg ember szájából a kolera csirái egyenesen egészséges ember szájába juLhatnak. Ne menjünk kolera idejen halotti torra, vagy halotti virrasztásra, mert onnan észre­vétlenül elhurcolhatjuk a kolera csiráit. A felsorolt előírásokat gyermekeinkkel és cselédeinkkel is tartassuk meg és legyen rá gondunk, hogy őket kioktassuk ginindarra, ami ebben az utasításban mondva van. A legszegényebb ember is gondoskodjék róla, hogy kolera idején árnyékszék gyanánt egy külön gödröt használjanak, ha eddig még nem lett volna és hogy ennek a gödörnek fö­dele legyen, háznépét pedig szigorúan szorítsa rá, hogy ürülékét csak ebbe rakja le. A lakás körül elszórt és kellőleg le nem takart kolerás ürülék úgy a háznépre, mint a szomszédságra nagy veszedelmet jelent, mert a benne koto­rászó szárnyasok, ebek, vagy más állatok a kolera csiráit könnyen szétviszik és terjesztik. VI. Mit tegyünk, ha kolerás bteteg van házunkban ? A beteget az egészséges lakóktól minden áron különítsük el, azaz a beteget oly helyi­ségben hagyjuk, a hová ápolóján és orvosán kívül senki be ne menjen; az ilyen helyiség­ből a fölösleges bútorokat és tárgyakat czél- szerü kivinni, feltéve, hogy a beteggel még nem érintkeztek és a fertőzéstől még mente­sek. Ha házunkban a beteget nem különíthet­jük el és nem ápolhatjuk úgy, a mint kell, akkor vitessük öt el a kórházba, mert ez a betegre nézve is a legjobb. Mihelyt kolerás vagy kolerára gyanús beteg van a háznál, első gondunk az legyen, hogy alkalmas fertőtlenítő (a csirákat elölő) szert készítsünk vagy szerezzük be, mert ezzel kell majd ártalmatlanná tenni a beteg hányadékát és ürülékét, nemkülönben a beteg fertőzött ruha- és ágyneműjét; ilyen fertőtlenítővel kell az ápolónak kezeit mosnia, miután a beteggel vagy a fertőző anyaggal érintkezett, főleg pe­dig minden étkezés előtt. Ily fertőtlenítő anyagokat házilag is készít­hetünk magunknak. A hamuból vagy a mosó-szódából a szoká­sos módon készült erős és forró lúg ágy- és fehérnemüek fertőtlenítésére szolgálhat; ugyan­erre a a czélra használható szappanos viz is, a melyet úgy készítünk, hogy egy kiló mosó­szappant 50 liter meleg vízben feloldunk. Az ürülék és hányadék fertőtlenítésére frissen ol­tott mész alkalmas, melyet úgy készítünk, hogy egy kiló égetett mészre egy liter vizet öntünk s ha a mész ezt magába szívta és szétesik, akkor még három liter vízzel összekeverjük. Ilyen oltott meszet mindennap frissen kell ké­szítenünk. A kezek fertőtlenítésére szappannal való mosás után erős eczet is alkalmazható. A ki a fertőtlenítő szereket házilag elké­szíteni nem |tudja vagy nem akarja, az az orvos rendelésére mindennemű fertőtlenítésre karbolsavat használhat és szerezzen be néhány liter 5 százalékos oldatot. Kézmosásra ezt az oldatot úgy használjuk, a mint van, vagy leg­feljebb ugyanannyi vízzel keverjük. A fertőzött fehérnemüek beáztatására az 5 százalékos karbolsavból 1 százalékost készí­tünk akkép, hogy 2 liter 5 százalékos oldatot 8 liter vízzel keverünk. A felsorolt szereken kívül még nagyon sok fertőtlenítő szer létezik, a melyeket használni lehet ha orvos rendeli és úgy, a mint az or­vos rendeli. Minden fertőtlenítő szer kisebb-nagyobb mé­reg és ezért mindig ügyeljünk arra nehogy azt. valaki, különösen gyermek, italnak tekintse. VII. Mihez tartsa magát a kolerás be­teg ápolója? A kolerás beteg ápolójának fő gondja a beteg ápolásán és a saját megóvásán kivűl az legyen, hogy minden koleracsirát még a beteg szobájában elpusztítson és élő csirát onnan ki ne hurczoljon. Hogy ezt elérjük, a következő- képen járunk el: Tartsunk a beteg szobájában az ürülék és a hányadók számára külön egy-egy edényt; úgy az ürülékhez, mint a hányadékhoz mindig azonnal hozzá öntsünk legalább is ugyannyi frissen oltott meszet avagy 5 százalékos karlbol- savat és fadarabbal alaposan összekavarjuk; a keverés után pedig mind a két edényt egy

Next

/
Thumbnails
Contents