Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-27 / 4. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. lehetetlenné tette az egyöntetű eljárást és az elnöki hatalmaskodás is kihozta sodrából a függetlenségi-pártot, amely magára hagyatva kénytelen megvívni döntö csatáját. Mindennek daczára, Khuennek sikerült elmondani, jobban mondva felolvasni kormányzati programmját, a melynél szürkébb még nem hangzott el a magyar parlamentben. A nemzet jogainak írásbeli elismerése, melynek értékével már régen tisztában vagyunk, az egyik hangoztatott jelszó, a melynek megvalósítása még csak kilátásba sincs helyezve. A katonai téren, a kilenczes bizottság által már egy évtizeddel ezelőtt letárgyalt és elfogadott reform, a nélkül azonban, hogy azok megvalósítására csak egyetlen ga- ranczia nyújthatnék. Semmitmondó, üres frázisok, a régi szabadelvü-párt lombtárából elővéve. Az általános választójog igérése, a nélkül, hogy az egyenlő vagy a titkos minőség még csak szóba is jönne; vagyis nem egyéb, mint a választójog kiterjesztése. Ezzel szemben követeli Khuen a költségvetés megszavazását, az ujoncz- létszám megajánlását, a Romániával kötendő kereskedelmi szerződés beczikelye- zését, majd később az ujonczlétszám felemelését, az annexio költségeinek megszavazását, stb. stb. És ezzel a kormányzati programmal kéri Khuen a maga részére a magyar parlament támogatását. Azét a parlamentét, a mely nem adta meg a Wekerle- kormánynak még az indemnitást sem, — annak a kormánynak, melyben Kossuth és Apponyi ott ültek. És azt hiszi az uj kormány elnök, hogy a nemzetnek több bizalma lesz Lukács, Hieronimy és a többi elnyűtt nagyságok iránt és amit megtagadott Kossuthéktól, azt megadja Khuennek. Mégis csak nagy önbizalom és a nemzetnek végtelen lekicsinylése szükséges ahoz, hogy Khuen elhitesse magával, hogy ö képes lesz egy uj választáson programúja számára többséget szerezni. Hogy a magyar nemzet képes legyen arra, hogy erejével és támogatásával Khuen mellé álljon, lemondván minden aspirácziójáról és kívánságáról és az ö javára döntsön abban a küzdelemben, amely reá vár! Keserű csalódás és kiábrándulás fogja követni ezt a mefész vállalkozást. Nincs kétségünk az iránt, hogy az uj kormány fogadtatása és a bizalmatlansági szavazat ntán csakhamar a parlament feloszlatására kerül sor. És akkor a nemzeten fog állani, hogy megmutassa Khuennek, hogy Magyarországon békésen és eredményesen csak akkor lehet kormányozni, ha a nemzet kivánságai kielégítést nyernek s a nemzeti akaratnak minden körülmények között diadalmaskodni kell, a melyet azonban Khuen ur és társai már nem a miniszteri székekben fognak megérni. Még egyszer az őszinte szövetségesről. ' iiAz 1907. február 14-iki nyílt levél igenis a főispán ellen a Hitelbank miatt volt, de egyúttal támadást foglalt magában a helybeli koa- licziósnak nevezett lapok ellen s ezek között a függetlenségi elveket szolgáló lapunk ellen is, elnevezvén lapunkat is a főispán személyes orgánumának. Tehát azért, mért a szövetséges ur azt hitte, ! hogy a főispáni állás befolyásának felhasználásával létesíteni szándékolt pénzintézet felállítása által a helybeli pénzintézetek és ezek ügyészei prosperálása lesz veszélyeztetve s Dr. N. Szabó Albert ur jónak látta a főispánnal szemben nyílt támadást intézni s a helybeli lapok azon személyes élű támadásnak helyt adni nem akartak, ezért a szövetségeseket meggyanúsította, pedig többször hallotta és igy tudnia kellett, hogy a főispánnak lapunkkal semmiféle más összeköttetése nem volt, mint hogy a függetlenségi elvekért harczoló lap a függetlenségi főispánt a párt igaz és igazságos ügyei előmozdítása tekintetében folytatott har- czánál támogatta. Ami pedig a Hitelbank felállítását illeti, hát igaz, hogy én jártam közbe a 4 pénzintézet és a főispán között felmerült differentiák kiegyenlítése dolgában, de mindenkor hangoztattam azt, hogy az uj pénzintézet megalakítása ellen állást foglalni nem lehet, nem is szabad, mert a meglevő intézeteknek nincs kizárólagos szaszágban már be van vezetve az iskolákba, mint kötelező tantárgy, sőt vizsgatárgy. Ha ez egyszer általánossá válik minden müveit országban, az a pedagógia felszabadulását jelenti, mert akkor természetesen csak a szakpályára készülő ifjúságnak kell még más nyelveket is tanulnia, mig a nagy többségnek, anyanyelve mellett, elég lesz a pár hét alatt könnyen elsajátítható esperanto, amelyet mindenütt megértenek. A népek megértik egymást! S ez a kulcsa a világbéke megteremtésének s ez annak a legbiztosabb eszköze. A szeptemberben volt budapesti orvos- kongressuson három napig tanácskoztak a kerek világ tudósai a zöld lobogó árnyékában s ez egyetlen csoport volt az, hol a tudós tanácskozók igazán megértették egymást, mert mindannyian egy nyelven beszéltek: az esperarito- nyelven. A barcelonai kongresszuson 1500 idegen és 5000 benszülött értekezett egymással a nemzetközi nyelven, az egyedül megfelelőn ott, hol a legexotikusabb népek fiai adtak egymásnak találkozót. A 200 esperantista folyóirat legfontosabbika az, amely kiválólag a nemzetközi tudomány szolgálatában állva, minden nemzelbeli tudósok munkáját közvetiti minden nemzet kutatóinak, a közös nyelven. A sok nyelvre való lefordításnak idővesztő, fárasztó és költséges munkájára nem lesz többé szükség! A nemzetközi érintkezés munkáját könnyíti meg a központi esperantista cheque-bank, mely egy theoretikus, általános értékű pénz-nemben, a spez- milóban, fogad el befizetéseket s a különböző országok megfelelő pénz-nemeiben eszközli a kifizetéseket. Városunk müveit közönsége feszült figyelemmel hallgatta s az elismerés legélénkebb kifejezésével kisérte a lebilincselő előadást, melynek hatása alatt nyomban meg is alakult a helyi csoport 50 taggal. Ez már 38-ik csoport 7000 taggal, mely Marich Ágoston lelkes propagandájának nyomán alakul a magyar vidéki városokban. Jellemző, hogy az alábbi betűrendes névjegyzék tanúsága szerint az első nagykárolyi esperantisták túlnyomó részben olyan intelligens hölgyek és urak, akik több idegen nyelven is beszélnek. íme a névsor: Aczél József VII. gimn., Dr. Adler Adolf ügyvéd, Adler Ernő jogszigorló, Dr. Antal István ügyvéd, Bállá Antal joghallgató, Baugarten Sándor, Bornemisza Malvin, Braneczky József főgimn. tanár (itteni consul), Cukor Miklós IV. gimn., Cukor Pál IV. gimn., Cseh Lajos főgimn. igazgató. Csetényi Sándor VII. gimn. Gályási János V. gimn., Grünfeld Samu könyvkereskedő, Grabovszky József urad. főkertész, Hayn Sophie nevelőnő, Hetey Józsa, Jakabffy Gábor építész, Jenser Béla VI. gimn., Kaufmann Imre IV. gimn., Kalafoni Jolán, Kalafoni Frida, Kaufmann Sándor, Kelen Sándor mérnök, Kecsmár István IV. gimn., Kerekes Jolán, Kiszely Géza mérnök, Klacskó István főgimn. tanár, Gy. Kovács József ref. lelkész, Kuffler Lajos VIII. badalmuk a fennállásra, más is prosperálni és élni akar s igy nincs jogunk megválogatatlan eszközökkel harczolni a bank felállítása ellen, aminthogy én nem is vállaltam szolidaritást a későbbi támadások tekintetében. S hogy az én álláspontom volt a helyes, igazolja az, hogy amellett, hogy a Hitelbank is szépen, lassan fejlődik és boldogul, a régebbi pénzintézetek is prosperálnak, sőt évről- évre szebb mérlegeket mutatnak fel. S mi hátránya volt a Hitelbank felállításának ? Semmi! De előnye igenis volt. Mert ime, addig, arnig a mintegy 10 millió betétet kezelő négy pénzintézet — a Takarékpénztár-Egyesület közreműködésével létesített gőzfürdőt kivéve — semmiféle intézményt nem létesítettek, ami a várost előbbre vitte volna: addig a Hitelbank három évi fennállása alatt a termény- és áruraktárt nemcsak létesítette, de már ki is bővitotle és most egy gépraktárt is létesített. Ha a többi pénzintézet mindenik legalább is egy uj intézményt létesített volna annyi évtized alatt, mennyivel előbbre volna ma városunk ? (Folyt, köv.) Az Oltáregylet estélye. Az alig egy hónapja lezajlott jubileumi ünnepségek után a múlt vasárnap lépett először a nagy közönség elé az Oltáregylet. Ha szabad a vasárnapi estéből jósolni, úgy csak intenzivebb, tartalmasabb élet elébe nézhet az egylet. Megszoktuk már, hogy az Oltáregylet estéi a sablon mindennapi kereteiből kiemelkedjenek, de ennyire, amit legutóbb nyújtott, nem voltunk elkészülve. A legkényesebb Ízléseket, a legválogatósabb estély-gourmandokat is meglepte ez a magas nivó. Gazdag, tartalmas és változatos programmja volt. Dr. Wolkenberg Alajos, az illusztris szónok tartott remek előadást a lelkiismeretről. Érezte az előadó is, hogy nem a templom szószékén áll, de egyúttal tudta velünk is éreztetni, hogy a világot jelentő deszkákon nem mindennapi kérdést fejteget. Mintha magasztosult volna a szinház légköre, mi pedig, mintha javultunk volna. Komoly tudós, igazi ember szólt, komoly, tanulni vágyó lelkekhez. Zeneszám három volt. Gáspár Nica játszotta el zongorán Brück Concert-etudejét és Braun Gignejét. Brilliáns játék volt, gyakorlott, művészi technika. A szokatlan hang- szerelésü d rabok párosulva a művészi játékkal, inkább bámulatba ejtették, mint magához emelték a publikumut, ami a legfényesebb bizonyítéka a kedves kis művésznő nagy zenei képzettségének. Varga László kétszer lépett a lámpák elé magyar nótákkal. Érzéssel, szívvel, művészi lélekkel feküdt hegedűjébe. Sirt, gimn., özv. Lukács Dénesné, Markovics Maliid, Márton Boriska, Márton Margit, Márton Sán- | dór erdötanácsos, Morgenthal Sándor III. gimn., Moskovits Lajos Vili. gimn., Peiszner Arthur ügyvédjelölt, Récsey Ede kegyesrendi házfőnök, Schnell Jolán, Somossy Miklósné (csoportvezetö- grupeslro), Spitz Miklós VII. gimn., Sugár Emil szálló-tulajdonos, Szilvay Albert IV. gimn., Szintay Gábor várm. aljegyző, Szolomájer János tornatanár, Szolomájer Jánosáé, Szombati Juliska, Taub Mihály orvostanhaljgató, Vajda József főkönyvelő, Weisz Margit. Összesen 51. Ez még nem sok. De mindenesetre elég, megkezdeni azt a szép kulturmunkát, melynek biztos előrehaladását reméljük s melyet, e lap, mint a helyi esperanto-csoport hivatalos közlönye állandó figyelemmel fog kisérni. Somossy Miklósné. Itt említjük még meg, hogy Marich Ágoston 21-én és 22-én este összesen 4 órán át adta elő az esperanto nyelvtant s előadása végén esperanto nyelven beszédet intézett hallgatóihoz, örömének adva kifejezést a csoport megalakulása s a tagok jó qualitása fölött. A hallgatóság nevében Somossy Miklósné gru- pestro köszönte meg általános helyeslés közben Marich tanár fáradozását s kérte, kisérje jóakaratu figyelemmel a helyi csoport működését. (Szerk.)
