Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-18 / 33. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE nek, ahol jogaink közül egyszer az egyiket, máskor a másikat temettük el. István király ünneplésénél, ime tehát, ha a nemzet magára marad is, annál inkább erősödik ez ünnep nemzeti jellegében, annál tisztábban domborodik ki az a másik jelentősége, hogy egymagában állva, hatalmi készségeit teljes erejében kell megőriznie. Azokat a hatalmi készségeket, amelyek osztatlanok és függetlenek, amelyek az állami egység fen- tartására fentarttattak és megőrizhettek. Tisztán és világosan megállapítva a határvonalakat, a jogok megóvása nem lehet többé paktumok tárgya s ami még kétséges és a tapasztalatok szerint félremagyarázható, annak szintén mielőbb tisz-! tázódnia kell, hogy az ország munkaerejét ne bénítsák meg közjogi harczok s az uralkodói s nemzeti jogokért keletkező küzdelmek. Következésképpen a hagyományokból is csak azokat tarthatjuk meg, amelyek czéljaink elérésére alkalmasak s a fejlődés törvényeinek megfelelnek. Amiként senkisen tekinti isten- káromlásnak, ha a régi jeligéhez, hogy „ha Isten velünk, ki ellenünk“, hozzá csatoljuk a másikat: „segíts magadon, az Isten is megsegít! István király tudósokat hozatott udvarába, hogy a műveltséget terjeszthesse. Minékünk most már az egész világ egy nyitott könyv, melynek minden hasznos tudományát javunkra fordíthatják és viszonyainknak megfelelően használhatjuk fel. Eljutunk odáig, hogy talán már az idén utóljára ünnepeljük István király napját oly keretben, amelyben a nemzeti akarat alkotmányos megnyilvánulása a többi államokétól hátramaradottabb. Az alkotmányos jogok gyakorlása a nemzet nagyobb rétegeire fog kiterjedni. Közkeletű mondással szóba : a nép jogot kap. Több jogot, mint amennyivel eddig rendelkezett. A nyitott könyvből meg kellett tanulni a haladás követelményeinek a kielégítését és ennek módozatait. Egyúttal viszont oda kell törekedni, hogy akik az alkotmány jogaiban részesittetnek, azok által az alkotmány védelmezőinek tábora megerösittessék. Nemzet és nép egy lehet, aminthogy a népfejlödés egészséges irányzatának a népet a nemzeti feladatok teljesítésére kell alkalmassá tenni. Régi hagyományokból hovatovább többet törölt el a korszellem egyenlösitö eszmeáramlata. A nemzeti egység is csak úgy tartható fenn, ha igazi demokratizmus növeli erejét, ha a zúgolódó elégületlene- ket átváltoztatja kielégített és lelkesedő tömegekké. A politikai nemzethez hozzá kell tartoznia annak a népnek, amelyik hajlandó az egységes nemzeti államért együtt dolgozni azokkal, akiket eddig kiváltságosoknak tartott. Szent István birodalmában a magyar nemzetnek meg kell erősödnie, nagyobb tömegeket kell magába olvasztania, hogy uralmát és hatalmát megtarthassa. Mind az a mozgalom, amelyik kívülről a mi belső területünkkel keres kapcsolatot, állambontó, ellenséges és országtulajdonok elsajátítására irányuló czélokra, mindez a cselvetés és lazítás az elégületlenekre számit, akik könnyebben csábithatók és álomképekkel kecsegtethetök. Eképpen a magyar nemzet politikai érettségére nézve az a bizonyságtétel szükséges, hogy az átalakulás munkájában a nemzeti törekvések részére szerezzen híveket és az alkotmányos jogokat aképpen ossza meg, hogy általa maga az alkotmány még teljesebbé és a nemzeti állam egysége még határozottabbá, védettebbé, megtámadha- tatlanabbá váljék. Hogy a magyar királyság teljességének napja ragyogjon reánk, idők óta hiába várjuk. Biztosítékaink ugyahogy megvannak, de a holt betű nem elevenedik meg s a szeretet melege hideg falakon nem törhet át. Amit törvényeink a közösség intézményeiben is megadnak nekünk, azt se tudjuk valóra váltani. Áldozataink szélbe vetett magvak, vagy más földre hullanak és másutt teremnek. Meg kell erősödnünk pedig, hogy gazdasági erőinkkel a hatalmi javakat a valóságban is megszerezhessük, értékesíthessük és minél kevésbé kelljen mások támogatására szorulnunk. Amikor a magyar királyságot ünnepeljük inkább kételkedők legyünk, mint optinisták. Inkább arra tegyünk fogadalmat, hogy czéltudatos törekvéssel dolgozni fogunk mintsem hogy az egyéni régi kiváltságok pusztulását panaszoljuk, amikor az egyenlő jogok eszméjének igazabb útja nyílik meg. S amikor a magyar királyságban a nemzet erősségét gyarapítani akarjuk, ne okozzunk olyan viszálkodást, mely az ellenkezőre vezet, amely inkább gyöngít és a felödés helyett a romlásba vezet. Magyar királyság van. Mondjuk és hirdetjük, hogy van. És ha azt akarjuk mondani és hirdetni, hogy a magyar nemzeté a magyar királyság, ennek legelső feltétele, hogy belső hatalma maradandó alapokon minél erősebbre épüljön a fejlődés által követelt reformok létesítésével. —i.—r. tott, hogy jövőben megyegyülések alkalmával a nemzeti trikolor mellé a vármegye lobogóját is kitűzik, aminek beszerzésére az alispánt kérték fel. Városunk képviselőtestületének azon határozata, hogy a közkórháznál negyedik ápolónő is alkalaztassék, tudmásul vétetett. Élénk és zajos vitára nyújtott alkalmat az állandó választmány azon javaslata, mely szerint Csanálos község rk. egyházának a temp- lomkerités lebontása iránti kérelmét utasítsák el. Rónai István ottani plébános szólalt itt fel, aki egyenesen azzal vádolta meg a vármegyét, hogy a község ügyeit rosszakaratulag intézi. (Óriási zaj, ellentmondások.) N. Szabó Albert hasonló tónusban nyilatkozott s az egész eljárást a jegyző iránti részrehajlásnak tudja be. (Ez nem áll !) Ilosvay alispán erélyesen visszautasította az alaptalan insziunációt s hasonló szellemben szólalt fel Kerekes Zsigmond vm. aljegyző is. N. Szabó Albert és Rónai plébános újabb replikája után Stoll Béla, Kende Zsigmond, az alispán és N. Szabó Antal beszédeire, melyek a jegyző részéről konstatálták az igazságot, nagy szótöbbséggel az állandó választmány javaslata fogadtatott el. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy Szabolcs vármegye uj főispánjának beiktatásán képviselteti magát. A tárgysorozat mintegy 200 kevés bbé érdekes pontját^ ezután gyors egymásutánban letárgyalván, a gyűlés véget ért. Megyegyülés. Vármegyénk törvényhatósága f. hó 11-ikén Csaba Adorján elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen, tekintettel a szorgos munkaidőre, ezúttal, főleg a vidéki bizottsági tagok közül csak kevesen voltak jelen. Elnök megnyitó beszédében meleg hangon emlékezett meg ő Felsége 80-ik születésnapjáról s midőn egész Európa tisztelettel és elismeréssel üdvözli ez alkalomból az agg uralkodót, Szatrnárvármegye sem maradhat el, úgymond, hogy hódolatát a trón zsámolya elé helyezze. Kéri a bizottsági tagokat, hogy párt- szinezet nélkül, egyhangúlag járuljanak hozzá Tolnamegye e tárgyú átiratához. Kende Zsigmond, majd N. Szabó Antal szólaltak fel a főispán megnyitó beszéde után s utóbbi indítványára egyhangúlag elhatároztatott, hogy a vármegye őnállóán intéz feliratot a királyhoz, s ennek megszövegezésévéi Ilosvay Aladár alis pánt bízták meg. A tárgysorozat érdekesebb pontjai a következők voltak ; Udvarhely megye átirata az állami tisztviselők vasárnapi munkaszünete tárgyában, egyhangúlag elfogadtatott. Obholczer Gyulának, a „Nagykárolyi Ze- nemükedvelők Egyesülete“ elnökének 500 K. segély iránti kérelme elutasittatott. Honvédelmi miniszter leirata az altisztek részére a vármégyei alsóbb rendű közszolgálati állások betöltésénél a 6 évet tulszolgált altisztek javára kedvezmény-nyújtás iránt, tudomásul szolgált. Élénk érdeklődést keltett a vm. alispán jelentése a székház építésnél végzett sürgős építési munkálatok tárgyában, melylyel kapcsolatosan Kende Zsigmond indítványára kimondaKözigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 12-én tartotta meg rendes ülését, a távollevő főispán helyett Ilosvay Aladár elnőklésével. Az alispáni jelentés után, mely különösebb eseményeket nem tartalmazott, Luby Géza interpellált a tiszabecsi körjegyző fegyelmi ügyében, mely számos sürgetésére sem nyert még be- felezést s kénytelen, úgymond, kijelenteni, hogy a belügyminiszter utján fog a vizsgálatnak végett vettetni. Az alispán azonnal válaszolt s a késedelem okát a fegyelmi eljárás hosszadalmasságában találva, szavait a bizottság tudomásul vette. Schönpfiug László tb. szolgabiró eskütétele után a jegyzői kar tette meg a szokásos jelentését, majd a szakreferenciák következtek. Ilosvay Ferenc árvaszéki elnök jelentette, hogy a múlt hónapban 2430 ügydarab vétetett elintézés alá, melyből 364 drb. az előadók szabadsága miatt áthozatott a folyó hóra. A közegészség terén lényeges változás nem volt tapasztalható. A kanyaró járványos jelleggel még 25 községben áll fenn, szórványosan pedig konstatáltattak a hökhurut, vör- heny és hagymáz. Hegedűs Ferenc h. pénzügyigazgató refe- dája az adó- és illeték befizóst kedvezőtlennek tünteti fel. Egyenes adóban a múlt hó végéig befolyt 379,445 K. hátralék a f. évben 1.958485 K. Sprenger Ferenc s.-tanfelügyelő jelentése szerint, szünidő lévén, iskolalátogatások nem voltak. A kultuszminiszter engedélye folytán szeptemberben Lajosvölgytelepen, Pribékfalván, Királydaróczon uj állami iskolák nyílnak meg, melyeknél tanítói és tanítónői állásokra pályázatot hirdettek. Ilosvay István szamoslippói és Krespay Ágoston vámfalusi tanítóknak 200—200 K. személyi pótlók utalványozása mellett igazgatói ciin adatott, Mágus Györgyike pedig a vá- rosunkbeli polg. leányiskolához segédtanitó- nővó neveztetett ki, végül a közigazgatási bizottság Biaga János középhomoródi és Lengyel György jóházai oláh iskolai tanítók ellen a magyar nyelv hanyag tanítása miatt fegyelmit indított s a vizsgálat vezetésével az illetékes főszolgabírókat bízta meg. Mándy Zoltán közgazdasági előadó mező- gazdasági károkról emlékezett meg referádájá- ban, amely főkép a búza, rozs és dohánynál jelentékeny. Nagy kár esett jégverés miatt a tengeriben és szőlőben, mely utóbbit a peronospora és a fakó rothadás is veszélyezteti. Czilli György vm. főállatorvos jelentése szerint az állategészségügy kedvezőtlen. A lép- fene és sertésvész több helyen járványszerüleg lépett fel. Dr. Jákó Sándor jelentette végül, hogy múlt hó végén fogva maradt 11 férfi és 3 nő, mely után az ülés véget ért.
