Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-21 / 29. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE mindegyik gyarapodást mutat, bár kívánatos volna ha ez a gyarapodás nagyobb mértékű lenne. A pimnázium ez évi történetét feltüntető adatok nem tartalmaznak különös megjegyzésre szükséges eseményeket. A fegyelem és egész­ségi állapot általában kielégítő volt. Nagyfon- tosságu része az értesítőnek a létesítendő kon- viktus ügye, melyről az értesítő részletesen beszámol s melyet legközelebb bővebben fo­gunk ismertetni. Az érdemsorozat és az érett­ségi vizsgálat eredményének ismertetése után a statisztikai adatok következnek. Ezek szerint beiratkozott 304, kimaradt 25, az év végén vizsgálatot tett: 279 tanuló és 4 magántanuló. Igazgatói megrovásban részesült 4 tanuló, mig tanári kari megrovás nem fordult elő. A tanu­lók közül szatmármegyei volt: 252, más vár­megyebeli : 31. Vallás szerint: róm. kath. volt 118, gör. kath. 49, ref. 42, ág. ev. 6, gór. ke­leti 1, unitárius 1, izr. 66. Minden tárgyból jeles volt 15, jó 32, elégséges 177, egy tárgy­ból elégtelen 30, kettőből 10, többől 19, ami elég szép eredmény. A jövő évben használandó tankönyvek jegyzéke után az 1910—11. iskolai évre szóló tudnivalókat közli az igazgatóság. A beiratások szeptember hó 1., 2. és 3. nap­jain, a felvételi, javító és pótló vizsgálatok pe­dig augusztus 30-án 8—1 óráig fognak meg­tartatni. Függetlenségi fúzió. Bennünket igazán nem kell meggyőz­ni arról, hogy milyen nagyjelentőségű s talán a nemzet egész jövőjére kiható do­log lenne, ha most egy erős és egységes függetlenségi párt intézne hatalmas és öntudatos támadásokat a kormány hadál­lásai ellen s egy nagy 48-as tábor juttat­ná kifejezésre a törvéuyhozásban a nem­zet óhajtásait. Mindenkinek igaza van, a- ki azt állítja, hogy igy hamarább és sok­kal biztosabban lehetne elérni a kitűzött czélt, a munkapárt letörését s aztán ki­vívni az ország jogait, de szeretnénk egy államférfit, aki tulmenve az igazságokon, meg is csinálná az egységes függetlensé­gi pártot, vagy legalább kijelölné az utat, mely a kettészakadt 48-as tábor külső és belső harmóniájához vezet. Sajnos, ma nem található a magyar glóbuson ilyen politikus. Jámbor kíván­ságok nap-nap után hangzanak el a saj­tóban és közéletben egyaránt, kísérletek is történnek az összeboronálásra, az e- redmény azonban mindig csak egy nagy negatívum, aminthogy nem is lehet egyéb. Elvi. ellentétek vannak a két függetleségi párt között. Mi, akik jól ismerjük vi­szonyokat és az embereket, tudjuk, hogy kiegyenlithetetlen ellentétek, egy egész világnézet áll elválasztó falként a két ár­nyalat között s igazán megmosolyogni való minden erőlködés, mely a Justh Gyula és Batthyány Tivadar modern ra­dikalizmusát ki akarja békiteni a Kossuth Apponyi-féle konzervativizmussal. A lel­keket kellene előbb kicserélni, hogy az egyesülésről beszélni lehessen. A Justh-párt a48-iki törvények felfo­gásában és értelmezésében teljesen eltért a Kossuth Ferencz-féle interpretálástól s egészen máshol keresi a hóditó és ter­mékeny függetlenségi politika feltételeit, mint Magyarország volt kereskedelmü mi­nisztere. Mi úgy a törvényalkotásba, mint az ország kormányzatába a legmodernebb európai szellemet akarjuk bevinni, mely az élet és politika semmiféle megnyilvá­nulásában nem ismer szociális és gazda­sági korlátokat, a másik függetlenségi párt ellenben hallgatólag még mindig elismer és érvényesít bizonyos társadalmi czen- zust, ami annyit jelent, hogy mindig már i meglevő intézményekhez és tradicziókhoz méri az embert, a Justh-féle politika el- i lenben a meglevő emberi szükségletekre 'alkotja rá ez intézményeket. Igazán nem kell filozófusnak lenni, hogy ebből az ellentétből bárki is levon­hassa a történeti konzekvencziát s meg­állapíthassa, hogy a két függetlenségi párt egyesülése a mai viszonyok között s a mélységes elvi ellentétek mellett nagyon nehéz dolog. Minden ellentét és külömbség egyéb­ként, mely a két párt között szakadó űr­ként tátong, találkozik és egybefut az ál­talános választójog kérdésében. A válasz­tójogi világnézet tulajdonképen ma em­beri, politikai, társadalmi, sőt vallási vi­lágnézet is egyúttal. Nos és mikor egyik azt mondja, hogy nem kell se titkos, se általános, a másik ellenben mindkettő mellett lándzát tör, hogy lehet akkor e két világnézetnek akár laboratóriumi e- gyesitése fölött is experimentálni? Hanem mondunk valami egyebet. Tes­sék azoknak a Kossuth-párti uraknak, akik nem meggyőződésből tartózkodnak abban a táborban, nyíltan szint vallani és az elvközösség alapján felvetni az e- gyesülés gondolatát. Azt hisszük, ebben az esetben hamar megoldódnék a prob­léma s a régi bajtársak ismét kezet fog­hatnának. A modern történeti fejlődés minden nagy érdeke e mellett szól s akiknek van érzékük Magyarország elemokratikus és nemzeti kiépítése iránt, azok tisztában vannak vele, hogy a mai helyzetben mit kell cselekedniük. —i—r. HÍREK. — Meghívás. 5288—1910. K. sz. Nagy­károly város képviselőtestülete tagjait 1910. évi julius hó 24-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1910. julius hó 19-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. M. kir. belügyminisz­ter ur 12932—1910. számú leirata a vásár­rendtartási szabályrendelet módosítása tárgyá­ban, (5241—1910. K. sz. kj.) 2. A villamos te­lepre egy uj motordynamo beszerzése, uj vil­lámhárítók beszerzése s a vezeték hálózatnak egy uj tápponttal való bővítése tárgyában ha­tározathozatal s az előterjesztett ajánlatok el­fogadása tárgyában döntés s a megrendelés eszközlése. (5143—1910. K. sz. kj.)^ 3. Az ipa­ros tanoncziskolához szakraj ztanitói állás szer­vezése tárgyában a tanoncz-iskolai bizottság előterjesztése. (9325—1909. K. sz. kj.) 4. Tö­rök István Petöfi-utczai telkéhez csatolt utcza- terület kártalanítási árának megállapítása. (4774—1910. K. sz. hj.) 5. Polgármester elő­terjesztése a képviselőtestületi közgyűlésnek hétköznap délutánján leendő megtartására ha­tározathozatal iránt, (kj.) — Meghiv.ó A nagykárolyi nöegyesület f. hó 24-én d. e. háromnegyed 12 órakor Nagy­károlyban a városházán, a polgármesteri hiva­talos helyiségében közgyűlést tart, amelyre az egyesület igen tisztelt tagjait ezennel meghí­vom. Tisztelettel: özv. gróf Károlyi Istvánné elnöknő. A közgyűlés tárgyai: a) A nőegyesü­let által rendezett műkedvelői előadásokról való elszámolás; b) Az árvaház alakítási ügyében intézkedés és evvel kapcsolatban az egyesület tőkéjének elhelyezése tárgyában intézkedés; c) Az üredésben levő választmányi tagsági helyek betöltése; d) Pénztárosi állás betöltése; e) Eset­leges indítványok. — T&rczy’nsky Kázmér nótái. Magyar dalok czim alatt három nótáját adja a közön­ség ajkára a szerző. Mind a három dal hivatva van arra, hogy a közel jövőben szerte Magyaror­szágon ismerjék és daloiják. A szerző érző szive és költői hivatott sága ri ki annak minden sza­vából, minden hangjából. De különös népsze­rűségre fog szert tenni az „Eszembe jut egy­szer, egyszer“ kezdetű dal, mely egyike az ed­dig hallott legjobb nótáknak. A dalfüzet Ob- holczer Gyula p. ü. számvevőségi főnöknek, mint a „Nagykárolyi Zenemükevelő-Egyesület“ elnökének van ajánlva és Grünfeld Samu könyv- kereskedésében 1 kor. 60 fillérért kapható. — Tíz éves találkozó. Felhivom minda­zon volt osztálytársaimat, kik a nagykárolyi ke­gyesrendi róm. kath. főgimnázium VIII. osztá­lyát az 1899/1900. évben velem végezték, hogy tartózkodási helyüket velem tudatni szívesked­jenek az 1900-ban kötött tiz éves találkozó részletei megbeszélése végett. Suták István Nagy­károly. — Esküvő. Dr. Komáromy Károly buda­pesti középiskolai tanár tegnap délután tartotta esküvőjét Fejes Mariskával, Fejes Lajos polgár­társunk leányával. — Vizgaletétel. Rupprecht Béla, váro­sunk fia, a kolozsvári közigazgatási tanfolya­mon a jegyzői vizgát sikerrel letette és okle­velet nyert. — Alföldy Károly debreczeni táncz- tanár tafolyamát a polgári leányiskola termé­ben julius hó 18-án hétfőn megkezdte. Órákat ad hétfőn, kedden és szerdán 5. órától 7-ig. Bostonra felnőttek részére külön órát ad tet­szés szerinti időben. Beiratások elfogatatnak Gózner Kámán ur divatkereskedésében, Deák-tér. — Arczképleleplezés. A nagykárolyi izr. hitk. aug. hó elején fogja ünnepélyesen lelep­lezni m. évi aug. hóban elhunyt Stitz Antal, a hitk. 13 éven át Volt hü elnökének szépen meg­festett arczképét. A kitünően sikerült arczkepet Jenser Mihály, a helybeli főgimnázium rajzta­nára készítette. — A sorozás vármegyékben. A szat- mármegyére megállapított és illetékes hatósá­gok által jóváhagyott és elfogadott terv szerint a sorozást augusztusban a következő napokon tartják meg: Nagykároly város 4, 5. Nagyká­rolyi járás 6, 7, 8, 9, 10, 11. Szatmár város 6, 7. Szatmári járás 9, 10, 11, 12, 13. Erdődi járás 1, 2, 3, 4. Mátészalkai járás 22, 23, 24. A vasi járás 1, 2. Csengeri járás 22, 23, 24. Fehérgyarmati járás 13, 16, 19. Nagybánya és Felsőbánya városokra, valamint a nagybányai, szinérváraljai és nagysomkuti járásokra vonat­kozó tervek, minthogy júliusra szóltak, tárgyta­lanná váltak s igy az utóbb felsorolt öt hely sorozási idejét újabban fogják meghatározni. — Változások a kegyesrendi társház és gimnáziumban. Csintalan Pál Nyitrára, Matirkó Konrád Podolinba megy nyugalomba. Berényi Mátyás Kolozsvárott, Pallmann Péter Nagykárolyban tanár. Helyükbe jönnek: Grujber József, Szőllösy Károly, Frick József, Járkányi Ferencz piarista tanárok. Plébánossegédek lesznek. Klacskó István és Szentiványi Béla. Eltávoznak még a gimnáziumi tanárok közül: Lórik Ernő és Benkő Gáspár világi tanárok; új világi tanár lesz Pókász Béla. — Ebzárlat. 562—910 kih. Értesittetik Nagykároly város közönsége, , miszerint a város­ban veszettségre gyanús kutya kóborolt, több kutyát megmart és a városból ismeretlen helyre menekült, ennélfogva a város területén a mai naptól 40 napi ebzárlat rendeltetik el. Felhi- vatik ennélfogva a város ebtartó közönsége, hogy ezen 40 napi ebzárlat ideje alatt kutyá- jokat otthon megkötve tartsák, utczára pedig pórászon szájkosárral ellátva vezessék, ellen­esetben a kutya kiirtatik, tulajdonosa pedig szi­gorúan büntettetni fog. Nagykároly 1910 évi julius hó 13-án. Demidor Ignácz, rendőrkapi­tány. — Megnyitó-ünnepély. A Nagykárolyi Protestáns Társaskör f. hó 24-én tartja meg tánczal egybekötött megnyitó ünnepélyét Petőfi- utcza 48 sz. újonnan épült helyiségeiben. Belé­pődíj személyenkint 1 korona. Az ünnepély este 7 órakor kezdődik. — Hirdetmény. 5167—1910. k. sz. Érte­sittetik a város közönsége, hogy városi szám­vevő által elkészített, - a tanács által előter­jesztett,- s a városi gazdasági és pénzügyi bizott­ság által javaslattal ellátott. 1911 évi városi házipénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetési előirányzat a városházánál a szám­vevői hivatalban 1910 évi julius 21-től 1910 évi augusztus hó 5-ig terjedő 15 napon át köz­szemlére kilesz téve s az a városi lakosok vagy adófizetők által a hivatalos órák alatt megte-

Next

/
Thumbnails
Contents