Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-07 / 27. szám

XXVII. évfolyam. Nagykároly, 1910. julius 7. 27. szám. NAGYKÁROLY És VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagy károlyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.................................. 8-— kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széehenyi-utcza 37. — Telefon 76. Fél évre ................................. 4' — „ szerkesztő. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől Negyedévre ......................... 2’ — , A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. nem fogadunk el. Egyes szám.........................-• 20 „ Laptulajdonos és kiadó : Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Községi jegyzők és tanítóknak egész Ívre 6 kcr. a „Nagykárolyi Petöfi-nyomila Részvénytársaság“. Nyiittér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Petitiók. .Mialatt a kormánypárt élvezi a vissza­szerzett hatalmat és még mindig „fényes győzelmének“ mámoritó hatása alatt áll, azalatt a magyar legfőbb igazságszolgál­tatási fórumhoz, a Curiához egymásután nyújtják be a petitiókat, melyeknek száma már eddig meghaladja az ötvenet. Van egy pár ellenzéki mandátum is, melynek megsemmisítését kérik a válasz­tók, de negyvenen felüli a megtámadott munkapárti választások száma. Az összes mandátumoknak majd­nem egy nyolczad részét támadták meg kérvénynyel s ezekben a legkülönfélébb visszaélésekkel vádolják a megválasztott képviselőket. Valóban elszomorító jelenség és pá­ratlanul áll az alkotmányos nemzetek éle­tében, hogy az erőszaknak, korruptiónak ekkora mértéke alkalmaztassák, mint a hogyan a jelenlegi választásoknál történt. Az első pillanatban ámulva és meg­döbbenéssel néztük a választások ered­ményét és elkeseredéssel láttuk hogy a nemzet miképen dönt a lemondás politiká­ját hirdető^kormánypárt javára, miképen adja vissza azt a bizalmat a régi rend­szer embereinek, a melyet pár év előtt oly csúfosan vett ki kezükből. Megdöbbenve kezdtünk kételkedni a felett, vájjon érdemes-e azért a népért küzdeni, mely minden igaz ok nélkül a nemzeti kívánságok és népjogok annyi bátor, előkelő harczosának kezéből csa­varta ki a magasan lobogtatott zászlót, a melyen pedig az ország gazdasági füg­getlenségének jelszavai voltak felírva. És midőn a választások végeztével a küzdő ellenzék leverten, amunkapáft pé­pedig diadalmasan vonult be a parla­mentbe, hogy a hosszú időre ismét ke­zében tartsa a hatalmat, a függetlenségi törekvések akadályait még erősebben ki­fejtsék s a bécsi kívánságok megszapo­rodott özönét engedelmesen teljesítsék, szomorú' szívvel láttuk, hogy a függet­lenségi párt a koalitió keretében töltött négy év évi működése alatt mily mér­tékben hanyatlott a nemzet bizalmában. A benyújtott petitiók azonban egé­szen más színezetben tüntetik fel a le­folyt választások történetét. Itt az óriási többség, melyet a munkapárt összetobor- zott, a legképtélenebb visszaélések és kü­lönösen a lélekvásárlás csaknem hihetet­len mértéknek köszönhető. Minden kér­vény hiteles adatokkal bizonyítja az ete­tés, itatás, megfélemlítés és vesztegetések­nek akkora tömegét, a melyek a legha­talmasabb szavazattöbbséggel szerzett man- bátumoknak jogosságát is kétségessé te­szik s megmagyarázzák, hogy a gróf Khuen tábora hogyan tudott szert tenni a nemzet „bizalmára“. Ezek a peticziók hosszú időre szégyen­foltját képezik a magyar alkotmányos élet­nek s furcsa színben tüntetnek fel bennün­ket azelőtt a külföld előtt, amelynek Íté­letét más ügyekben olyan szívesen szeret­jük elkerülni, s melynek sújtó hatásától félünk. De hát persze, a politika egészen más terület s ha a hatalomnak kedves, akkor minden igazolva van. A meginduló leüiaL vita során bizonyára még érdekes adatokat fogunk hallani egy pár választás történetéből, melyek meg fogják világítani azokat az eszközöket, melyeket Khuenék a nemzet szabad akaratának megváltoztatása czél- jából felhasználtak. Egy közelebbi példával mi is szol­gálunk. Vármegyénk egyik választókerületének jelöltje az egész tudományos világ elis­mert tekintélye és európai hirü tudósa volt. A választás előtt néhány nappal beállított egy pesti ur, egy pár kortessel és a nélkül, hogy érdemesnek tartotta volna a kerületet arra, hogy legalább egy programmbeszédet mondjon, neki látott a megdolgozásnak s a választásig úgy elkészült munkájával, hogy ellen­fele alig pár szavazattöbbséggel tudott győzni, az ismeretlen ur ellenében s ha az intelligens hivatalnoki kar nem támo­gatja az utólső perczben azt az európai hirü tudóst, bizony a mandátumot a „pesti ur“ vitte volna haza. Mondják hogy ez a kis mulatság nyolczvanezer koronájába került. Hány ilyen választás történhetett ebben a szegény országban, mely önként hajtotta fejét abba a rabigába, ahonnan kijutni — Isten tudja — mikor fogunk. De azért korai még az öröm. A magyar igazságszolgáltatás fényes pél­dákkal fogja megmutatni a világnak, hogy a szigorú biró előtt feltárulnak a féltve őrzött titkok s a munkapárt válasz­tási hadjárata korrupt eszközeinek meg­ismerése után kissé megcsappan a dia­dalmi mámor s nem fogja magát a nemzeti bizalom letéteményeseinek tekin­teni az a tábor, amely pénzzel, erőszak­kal szerezte többségét. HÍREK. — Személyi hírek. Károlyi Gyula gróf és neje szül. Károlyi Melinda grófnő családjuk­kal hosszabb tartózkodásra szombat este váro­sunkba érkeztek. — Nemestóthi Szabó An­tal helybeli kir. közjegyző f. hó 3-án hosszabb tartózkodásra Tátrafüredre utazott. — Meghívás. 4847—1910. K. sz. Nagy­károly város képviselőtestülete tagjait 1910. évi julius hó 9-én délután 4 órakor a város­háza tanácstermében tartandó rendkívüli köz­gyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1910. julius 5. Debreczeni István, po'gármester. — Tárgysorozat: 1. Vallás és közokta­tásügyi m. kir. miniszter ur leirata az állami polgári fiúiskola építési ügyében. (4794—1910. ksz. kj.) 2. M. kir. pénzügyminiszter ur hatá­rozata házadó kivetés szempontjából a város­ban választókerületek szerinti adókörzetek ala­kítása tárgyában. (1777—1910 ksz., kj.) 3. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság 41088 — 1910. sz. határozata, a városi 1. választókerü­letben az általános házbéradó behozatala iránt. (4778—1910. ksz., kj.) 4. Szókán Ilona illető­ségi ügye. (4112—1910. ksz., fj.) 5. Szilágyi Mária és kiskorú gyermeke Szilágyi János ille­tőségi ügye. (4620—1910. ksz., fj.) 6. 1910. évi junius hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (4552—1910. ksz., hj.) 7. A tár­saskocsi iparra vonatkozó városi szabályren­delet módosítása.-— Bizottsági ülések. A városi jog-, gaz­dasági és pénzügyi bizottságok f. hó 7-én dél­után 3 órakor a 9-én tartandó városi közgyű­lés tárgyainak előkészítése czéljából ülést tart. — Á vármegyei központi választmány f. hó 5-én délelőtt Ilosvay Aladár alispán el­nöklete alatt tartott ülésében intézte el a vá­lasztói névjegyzék ellen beadott felszólalásokat, melyek legnagyobb részét elutasította. — A vivóakadémiára. az alábbi szöve­gű meghívót bocsátották ki: Meghívó. A „Nagy­károlyi Vívó- és Torna-Klub“ szigeti Benedek Sándor vivómester 10 éves jubileuma alkalmá­ból 1910. év julius 9-ik napján délután 5 és fél órai kezdettel a „Magyar Király “-szálloda kerthelyiségében vivóakadémiát rendez, melyre t. Czimet és b. családját meghívja a vivó- és torna-klub elnöksége. Akadémia befejezése után társasvacsora, esetleg táncz. E meghívó egyszersmind belépőjegyül is szolgál. Akik té­vedésből meghivót nem kaptak volna, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek ez iránt Szintay Gábor vármegyi aljegyzőhöz fordulni. A vívás­ban 9 pár vesz részt és pedig: Vitőr-vivás : I. pár Ilosvay Zsófika és Péchy Magduska; II. pár Benedek Sándor és Kaufmann József; kardvívás: III. pár Ilosvay Péter és Hadnagy István; IV. pár Gsetényi Sándor és Kacsó Kálmán ; V. pár Dr. Tóth János és Dr. Propper Miklós debreczeni ügyvédek; VI. pár Szintay Gábor és Markovits Jenő (Debreezen); VII. pár B. Kovács László (Beregszász) és Kacsó Kál­mán ; VIII. pár Dr. Tóth János és Dr. Propper Miklós tőrvívása, végül IX. pár Benedek Sán­dor és Benedek Gyula vivómesterek. Az aka­démia kedvezőtlen idő esetén a tornateremben lesz megtartva, vacsora minden esetre a „Ma­gyar Királyiban.

Next

/
Thumbnails
Contents