Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-05 / 18. szám
XXVII. évfolyam. Nagykároly, 1910. május 5. 18. szám. NAGYKAROUT ÉS VIDÉKÉ w \ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. NSecgjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ............................. 8‘ — kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal : Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Fél évre................................. 4— * szerkesztő. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől Negyedévre ......................... 2— .. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. nem fogadunk el. Egyes szám......................... 1 tő o a % Lap tulajdonos és kiadó: Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Nyiltter sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Reflexiók Tisza szatmári beszédére. Tisza István gróf többek között azt mondotta Szatmáron, hogy Justh Gyula csupán a saját érdekében agitálva teszi országos körútját s meghazudtolta elveinek őszinteségét. Tette ezt a legelitélen- döbb módon. Ez a látszólag nehéz ütegekkel harczba indult középkori várur szánalmas Don Quichottenak bizonyul az események során. A szereplése annyival visszataszi- tóbb, mert a finom gentleman pózában trágárkodik. Tudatosan rágalmaz, rosszhiszeműen vádol. A lefolytatott bűnügyi vizsgálat után is még mindig & függetlenségi pártot gyanúsítja meg a márczius 21-iki képviselőházi események értelmi szerzőségével. Gyanúsítja a megállapított tényekkel szemben. Ferdíti a jelent, torzítja a múltat. Valóban, nagyon rosszul állhat a nagyur szénája, ha a harcznak már ilyen eszközeihez nyúl. És programmjának nagy programm- talanságában, hogy mondjon is valamit, mi egyebet mondhatna, mint azt, hogy az álmoknak és illúzióknak kora végveszéllyel fenyegeti a nemzetet. És ezt meri mondani arra a kulturális és gazdasági programúira, amelynek ma a függetlenségi párt az egyedüli letéteményese. A választójog megvalósítása eszerint álom, a nemzet gazdasági felszabadulása álom. Valóság és reális politika csak az, amely minden ellentmondás nélkül behódol Ausztriának. Minden egyéb gonoszsága vagy hazafiatlansága azoknak a magyar embereknek, akik nincsenek a hatalom birtokában. Mert a hatalmasok, értvén a mindenkori kormányokat, mindig a jót akarták. Felháborító rabulisztika! És a dicső gróf oda következtet ebből, hogy a tények kérlelhetetlen logikája el kell hogy seperje a közéletből azt a nagy ellentétet, amelyet a 67 és 48 közé belemagyaráznak és meg kell hogy semmisítse a Justh-féle parlamenti anarkiát. Itt álljunk meg. Fogadjuk el, hogy 67 és 48 között nincs különbség. Helyezkedjünk teljesen a 67-es alapra. Hát a a 67 megakadályozza talán az általános választójog megvalósítását? Az osztályönzés, a reakczió, a kor uralkodó eszméivel való szembeszállás akarja megakadályozni. A magyar alkotmánynak olyan sora nincs, ameiy a népjogok kibővítését ellenezné. Az önálló bank és az önálló vámterület megvalósításának joga pedig a 67-es kiegyezés egyenes következménye; a megvalósítás időpontja automatikusan következik el. Amely pillanatban a nemzet nem hosszabbítja meg a bankszabadalmat és nem köti meg újból a vámszövetségcí,' mindkét intézmény önmagától életbe lép, azaz életbe léphetne, ha az alkotmányos tényezőkön kívül más tényezők szóhoz nem jutnának. Ez a hatalmi vétó. És a meghu- nyászkodást ezzel a vétóval szemben nevezi Tisza reális nemzeti politikának, a tiltakozást pedig illúziónak, álomkerge- tésnek. És jaj a nemzetnek, ha a világtörténelem erőviszonyainak tanulságát a nemzet meg nem érti. A könnyelműség esztendei csak azért múltak el nagyobb baj nélkül, mert a jó Isten kegyelme őrködött a nemzet fölött. De a katasztrófa minden pillanatban lesújthat. Magyarra fordítva ez nem jelenthet mást, mint annyit, hogy letörik a nemzetet, ha még sokáig nemzet akar maradni s békésen be nem hódol. Hát ez sem igaz. A katasztrófa nem következik el. Ami katasztrófa lesújthat, az már lesújtott, ügy bánnak a nemzettel, mint egy provincziá- val. Ennek a helyzetnek akar Tisza István alkotmányos szentesítést adni, ha többséget kap. Ezzel cserében reméli elérni, hogy a korona lemond a népjogok kiterjesztéséhez adott hozzájárulásáról, beérvén azzal, hogy egy kisded csoport, amely kisajátította az ország jogait, mindenkor engedelmesen szállítani fogja azoknak a millióknak véres verejtékéből, akiknek arra sem ad jogot, hogy az adóterheket megszavazhassa. Ez a programmja Tisza Istvánnak és minél többször beszél, annál jobban elárulja. Pedig ugyancsak burkolná. Ennek az elbizakodott embernek az a nagy bűne és a nemzetnek az a szerencséje, hogy túlbecsüli a maga ravaszságát és kevésre becsüli az ország érettségét és intelligen- cziáját. Egyben azonban igaza van. A vihar elkövetkezik, de ez a vihar Tisza Istvánt és politikáját fogja elsodorni.-í. r. Dr. gróf Károlyi József választó- kerületünk országgyűlési képviselőjelöltje. Küszöbén választókerületünk azon nevezetes eseményének, hogy Dr. Károlyi József gróf ! mint pártonkivüli függetlenségi és 48-as képviselőjelölt f. hó 10-én fogja programmbeszé- dét városunkban és a rákövetkező napokon a i választókerület községeiben megtartani, nem j lesz érdektelen képviselőjelöltünk származásá- j val és személyével kissé foglalkozni. Károlyi József gróf a hazafiui érdemeirőt, munkásságáról, erős nemzeti érzelmeiről, a közügyek különféle ágaiban buzgó és lelki- ismeretes működést kifejtett áldozatkész s egész életén át talpig magyar főur, főrendiházi tag, néhai Károlyi György gróf volt koronaőr, kir. főudvarmester és valóságos belső titkos tanácsos és neje szül. Zichy Karolina, a nagy honleány elsőszülött fiának néhai Károlyi Gyula gróf főrendi házi tagnak, a vöröskereszt-egylet [ szervezőjének és első elnökének, a nemzeti közgazdaság és a jótékonysági intézetek körül hervadhatlan érdemeket szerzett, volt belső titkos tanácsosnak és az arany gyapjas-rend vitézének második nejétől, Pálffy Geraldin grófnőtől született fia. Károlyi József gróf született 1884. évi november hó 8-án Budapesten, tehát még nincs 26 éves; elemi és középiskolai tanulmányait magán utón végezte, gimnáziumi vizsgáit a budapesti V-ik kerületi állami főgimnáziumban tette le s ugyanott állotta ki az érettségi vizsgát is, mindannyit kitüntetéssel. Ezután a budapesti tudomány egyetem jogi fakultusává iratkozott és ott tanulmányait 1906, A nagyérdemű közönségnek van szerencsém tudomására hozni, hogy raktáramon lévő Hatóságilag engedélyezett végeladás! ruhaszövet, vászon, kanavász, asztalnemű, chiffon, karton, ágyteritő, függöny, szőnyeg és az összes e szakmába vágó áruimat hatóságilag engedélyezett végeladáson kiárusítom. Kohn Márkusz. Tisztelettel
