Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-01 / 13. szám

3 A kiállítás április hó 7-én délelőtt 10 órakor nyílik meg nagy ünnepséggel és április hó 21-ig lesz nyitva. A kiállítás megnyitására a magyar iparélet számos kitűnősége Ígérte meg­jelenését; nagy számmal jelenik meg az Országos Magyar Iparművészeti Tár­sulat küldöttsége is. Az iparművészeti kiállítás ritka meg­lepetés lesz Debreczen közönsége szá­mára; olyan látványosságot tár eléjük, aminöben még vidéki városainkban nem igen volt részünk. A kiállítást a kamara és az Orszá­gos Magyar Iparművészeti Társulat közös megbízásából dr. Rácz Lajos kamarai segédtitkár rendezi, hozzá intézendő minden tudakozódás. A kiállítás védnökei a kamarakerület hét vármegyéjének főispánjai és Debre- ezen szab. kir. város polgármestere. Az iparművészeti kiállításnak két csoportja lesz. Egyik az Országos Ipar­művészeti Társulat vándorkiállítása, mely­nek anyaga főleg kerámia, üveg, bronz­plasztika, hímzés, szövés és csipke- készitményekből áll. Különösen feltűnést fog kelteni e csoportban a Zsolnay világhírű gyárának csodaszép gyűjte­ménye. Igen szép bronzszobrok és remek üvegek, továbbá a csetneki csipke, Kriesch-féle szőnyegek stb. adnak ki­váló érdekességet e csoportnak. A kiállítás másik csoportjában ki­zárólag a debreczeni kamarakerületböl való műiparosok készítményei lesznek összegyűjtve. E csoport részleteiben kü­lönösen gazdag lesz a lakásberendezési osztály terme, melyben 8 interieur és középütt pompás hall lesz megépítve; teljesen fölszerelt modern lakást fog e csoport bemutatni: előszobát, társalgót, szalont, uridolgozót, ebédlőt, hálót és konyhát. Az egész teljesen modern és művészi tervek után, kiváló iparosok kezéből kerül ki és a legfejlettebb kül­földi iparczikkekkel sikerrel veheti föl hazának, akkor a félrevezetők száma apadni fog, mint a jól miveit földből a gaz. Mindezeket, édes atyámfiai, nem vádolás­képen hozom fel, — ments Isten még a gondolatától is, — hanem csak azért, mert, ha másnyelvü polgártársunk mondaná, sér­tésnek vennénk. Én sem azért hozom fel, hogy ezáltal bűneinket másnyelvü polgártár­saink előtt feltárva, azoknak irántunk való tiszteletlenséget ébresszek, hisz ha talán akarnám sem tenné ezt a lojális magyar nemzet, hanem egyszerűen azért, hogy mi ebből okulva, a jövőben iparkodjunk e ha­zának necsak szabad polgárai lenni, de egyúttal a többi anyanyelvű honfitársainkkal a haza javát előmozdítva, azoktól minél fo­kozottabb tiszteletben részesüljünk. De nem is értettem én csak e község románságát, hisz mi érendrédiek mindig szép egyetértés­ben éltünk, hanem általában az egész hazai románságot. Ünnepeljük tiszta szívvel márczius 15-ét mi a volt jobbágyok és amidőn Kossuth Lajos nevét halljuk, avagy képét valahol lát­juk, mindenkor szeretettel párosult tisztelet- teljes hálával gondoljunk reá és nagy mun­kájára, mert ő neki köszönhetjük a müveit népek sorába történt belépésünket. Továbbá legyen a mai nap tanulság arra, hogy mikép kell a hazát nagygyá és hatalmassá tenni. A jelenlevők közül, azt hiszem, a leg­többen olvastuk azt a példát, amely szerint egy apa halála előtt egy több vesszőből összekötött csomót adott át előhívott gyer­mekeinek, hogy azt törjék ketté. Természe­tesen nem bírták. Ekkor kivett a jó apa egy szálat s azt adta át egyik fiának, mit az szinte mosolyogva, lekicsinyelve egy ily ki­a versenyt. Az interieurökön kivül e nagyteremben számos külön bútordarab lesz, köztük szép irószekrények, toilette- készletek, angol bőrbutorok, szobor­állványok, likőrszekréuyek stb. A lakás­berendezési osztálynak már külső képe is művészies és pompás látványosság lesz, mely Györgyi Dénes építőművész ízlését dicséri. A debreczeni kamarakerület anya­gának második osztálya a fémipari cso­port lesz; vert vasmivü rácsok, virág­tartók, órák, lámpák stb. A harmadik osztály a népművészet és háziipar anyagát mutatja be. Itt lesz­nek a máramarosszigeti pompás gyapjú- szőttes szőnyegek, hímzések; a föld- mivelésügyi miniszter hegyvidéki kiren­deltségének szmirna szőnyegei; a mező­túri, kunszentmártoni fazekasok edényei, a szűcsök remekbe hímzett bundái, a debreczen-vidéki népfaragta dolgok. A negyedik csoport a kézimunkák gyűjteménye. Itt a debreczeni kiváló női-ipariskola legszebb hímzéseit mu­tatják be; ugyanitt lesznek a bőrdísz­művesek (Dávidházy, Antalffy, Debre­czen) bőrvésetü, bőrintarzia és bőrbatik munkái. A kiállítás, úgy a jelentkezések nagy számát, mint a bejelentett tárgyak tö­megét tekintve, méreteiben is jelentős lesz ; a bemutatott és szakszerüleg felül­bírált pompás tervek után ítélve pedig színvonala a rendes vidéki kiállításokat messze felülhaladja. A debreczeni kamara a kiállításon megjutalmazandó iparosok kitüntetésére pompás domborképet mintáztatott egy jónevü szobrászszal és azt bronz- és ezüst-plaketté vereti. Kitüntetéseket ad ezenkívül az Or­szágos Iparművészeti Társulat is. A kiállítás mindenképen feltűnést keltő gyűjteményei megtekintését előre is ajánljuk a müveit magyar közönség­nek, melynek ez alkalommal módjában NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ csíny vessző kettétörésének művészetét: azt ketté is törte. Ekkor magyarázta meg nekiek a jó apa: látjátok gyermekeim, amint ez összekötött csomót egyiktek sem bírtátok kettétörni, úgy, ha összetarttok ti is, mint testvérek, az ellenség nem győzhet le ben­neteket ; mig, ha széthúztok, egyik erre, másik arra : amint egyiktek szinte mosolyogva tört ketté egy szálat a vesszőcsomóból, mely nem is valami nagy dolog, úgy az ellenség szintén mosolyogva a ti balgaságtokon, egyen- kint le fog győzni benneteket. így állunk, igen tisztelt ünneplő közön­ség, a hazával is. Ha összetartunk, a kül- ellenség nem győzedelmeskedhetik felettünk ; mig, ha egyik, mert román: Románia felé, másik, mert szerb: Szerbia felé, harmadik, mert német: Ausztria felé tart: akkor az ellenség hamar és könnyen elseper bennün­ket a földtekéről és akkor nem a haza földje pusztul el, hanem mi, a hazának érdemtelen, széthúzó, rósz fiai. Végül, igen tisztelt ünneplő közönség, szives türelmét — melylyel felolvasásomat volt szives végig hallgatni — megköszönve, a költő ama szavaival zárom felolvasásomat: „Erősek csak akkor leszünk, ha e hazának minden anyanyelvű fiai között egyetértés és összetartás van“, mert: „A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell!“ Amit, hogy az egek Ura úgy engedjen: szivemből kívánom! (Vége). lesz meggyőződni, hogy a magyar ipa­ros is képes fölvenni a versenyt a kül­föld legfejlettebb tnüiparával is. Másrészt ajánljuk a kiállítást a tanulni és haladni vágyó iparosságnak, melynek számára minden legkisebb részlete gazdag oku­lást nyújthat. A kiállítás megnyitó ünnepélye a Kereskedő-Társulat dísztermében lesz. Az ünnepély után nyílnak meg az ud­vari kapuk és térhet a közönség az udvari épületekben, a nagy tornaterem­ben, öltöző, zeneterem és áruisme- muzeum termeiben elhelyezett kiállí­tásba. A kiállítás naponta délelőtt 9—12 és délután 3—6 óráig lesz nyitva. A helépti-dij személyenként 80 fillér. Czélszerü volna, ha a kamarakerü­let vidéki városaiból társas-csoportok együttesen utaznának be a kiállítás meg­tekintésére ; ily esetben a kiállítás ve­zetősége szétküldött körlevelében a cso­portok szakszerű tájékoztatását, vezeté­sét készségesen Ígéri. Ily társas-csoportok szervezésére az ipartestületek, iparos és kereskedő körök vannak hivatva és ezáltal hasznos ipar- fejlesztő munkát végezhetnek. A nagy- közönség ily- csoportjai vezetésére pedig a kaszinók és különböző egyesületek volnának hivatva. Meghivó. A Nagykárolyban létesítendő „Petöfi- nyomda" részvénytársaság f. évi április hó 18-án délelőtt 10 órakor a „Központi Takarékpénztár Részvénytársaság Nagy­károlyban“ pénzintézet helyiségében tartja meg alakuló közgyűlését, melyre a t. részvényesek ezennel meg­hivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére há­rom tagú bizottság megválasztása.. 2. A részvényeknek aláírás által történt biztosítása és a részvénytőke 30u/0-a befizetése megtörténtéről való meggyőződés szerzés. 3. A részvénytársaság meg- vagy meg nem alakulása tekintetében hatá­rozathozatal. 4. Az alapszabályok megalkotása. 5. Az igazgatóság tagjainak három évre az alapitők által kinevezésének bejelentése. 6. A felügyelő-bizottság megválasz­tása. 7. Az alapítók részére a felment­vény megadása. 8. Az igazgatóság meghatalmazása egy meglevő nyomda és egy lap tulaj­donjogának megszerzése, esetleg egy nyomda felállítása és egy politikai heti­lap megindítására nézve. 9. Esetleges indítványok. Kelt Nagykárolyban, 1909. márczius 31-én. Az alapítók.

Next

/
Thumbnails
Contents