Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-11 / 10. szám

3

— Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, nejével olaszországi útjukból ma érkeznek haza. — Debreczeni István, városunk polgármestere, vasárnap este a fővárosból hazaérkezett.

— Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz f. hó 18-án délelőtt fél tizenegy órai kezdettel. A tárgysorozat lényegesebb pontjai ezek : Az 500,000 koronás folyószámlabeli kölcsön felvételi tárgyában kelt belügyminiszteri leirat. A „Ne temere“ ügyben kelt törvényhatósági átiratok. A folyó évi közmunka költségvetés tekintetében leérkezett miniszteri leirat. Az avasi járási székhely végleges megállapításának kérdése. Nagykároly villamos telepének kibővítése tárgyában kelt képviselőtestületi határozat stb.

— Márczius 15. Márczius idusát mint minden évben, úgy ez évben is kegyeletteljesen fogja megünnepelni városunk közönsége pártszinezet nélkül. A rendezőség azon van, hogy e napon ledőljenek a válaszfalak a pártok és vallásfelekezetek között és keressük azt, a mi egyesíti a haza minden hü polgárát: a szabadság, egyenlőség és testvériség s ebből kisugárzó hazaszeretet. A rendezőség igyekezett egy megfelelő pro- grammot összeállítani s ennek egyik szép pontja lesz a „Kossuth-serleg“ felavatása. A kiadott felhívás igy szól: Polgártársak! Nemzetünk újjászületésének s az 1848. év nagy eseményeinek 61-ik évfordulóját ünnepeljük ez év márczius 15-én pártszinezet nélkül. Az 1848—49-iki küzdelmeknek dicső emléke felgyújtja bennünk a hazafias lelkesedés tüzét, megnyilatkozásra készteti szivünket. Polgártársak! Jöjjetek velünk az Isten házába, kérjük a Mindenható oltalmát, segedelmét arra, hogy azon nagy napnak vívmányait megtarthassuk. Jöjjetek el a Kos- suth-szobor előtt tartandó hazafias ünnepre, hogy amaz események emlékének felújításán együtt lelkesedjünk s a hazaszeretet szent éfzelmében egybeforrva egy szivvel-lélekkel rójjuk le kegyeletünket az elődök iránt, hogy dicső példájukon felbuzdulva, mint méltó utódok tegyünk szent fogadást, hogy imádott hazánknak tartozó hazafias kötelességeinket önfeláldozó lelkesedéssel teljesíteni mindenkor készek leszünk. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Délelőtt 9 órakor ünnepi istenitisztelet a római katholikus templomban. 2. Délelőtt 10 órakor ünnepi istenitisztelet a ref. templomban. 3. Délelőtt 11 órakor a főgimnáziumi ifjúság ünnepe a torna- csarnokban ; Sternberg Ferencz, az ifjúság szónoka megkoszorúzza ErdŐsi Imrének, a branyiszkói hős piaristának emléktábláját.

ról, csak egyik szenvedélye győzte le, szorította ki a másikat. Ez a belső forrongás nem is olyan különös és uj tünemény. Tekintsünk csak saját lelki életünkbe. Kinek ne volna valamely titkos vagy bevallott vágya, melyet csak uj benyomások képesek elcsendesiteni, vagy elnémítani!

*

A Petőfi színészi hajlama már a pesti kis deák korában jelentkezett s Aszódon oly elementáris erővel tört elő, hogy az atyai és tanári közbelépés nélkül a költőnek már tizenkét éves létére kezébe adta volna a vándorbotot.

A színpad iránt való érdeklődését a sel- meczi kollégiumban is megőrizte, ahol szorgalmasan látogatta a német színészek előadásait s hogy karzati jegyét megválthassa, eladogatta nélkülözhető holmiját.

Egyre erősbülő vágya Pestre viszi s itt a nemzeti színházban a statiszta és szerephordó szerepében nyer alkalmazást. Székeket és pamlagokat hord a színpadra, sörért, borért, j tormáskolbászért szaladgál a vendéglőbe, j vagy estenkint lámpással kiséri haza a színésznőket.

Tényleges szini pályáját két év múlva kezdi meg s megszakitásokkal három küzdelmes fázisban éli át, melyek közt a pályaválasztásnak sorvasztó gyötrelmeit szenvedi : végig. Először Sepsy Károly igazgatóval Tolnát és Fehérmegyét barangolja be, majd Szabó József színtársulatával Székesfehérváron és Kecskeméten játszik, végül rövid debreczeni szereplés után az érmelléken kóborol.

Délután 4 órakor Kossuth Lajos szobra előtt (kedvezőtlen időben a városházának nagytermében) 1. A dalárda éneke. 2. Nagy Elek szavalata. 3. Beszéd, mondja Papp Béla. 4.

A városháza falába illesztett Petőfi táblát megkoszorúzza Sróff Gábor. 5. Sallay Lajos szavalata. 6. A dalárda éneke. Este fél 8 órakor társasvacsora a Polgári Kaszinóban, vacsora közben a Kossuth-serleget felavatja Dr. Falussy Árpád. Kelt Nagykárolyban, 1909. márczius hó 10-én. A rendező bizottság: Debreczeni István, elnök. Dr. Adler Adolf, Dr. Jékel László, Kubinyi Bertalan, Papp Béla, N. Szabó Antal, Albanézi Mihály, Kerekes Bertalan, Lucz György, Récsei Ede, Szabó Kálmán, Cseh Lajos, Kiszely Géza, Luczay János, Schiffbeck Károly, Szalay Bálint, Csipkés András, Klacskó István, Lukács Mihály, Sróff Gábor, Vaday Károly, Csipkés Károly, Kohn Márkusz, Lukácsovits János, Sternberg Sándor, Vetzák Ede, Drágus István, Komódy Lajos, Madarassy Gyula, Stroh- májer Ferencz, Dr. Vetzák Ede, Dr. Gózner l Elek, Dr. Kovács Dezsp, Madarassy István,

\ Schuszteritsch Ferencz, Vida István, Ilosvay ! Aladár, Kun István, Nagy Elek, Singer Li- i pót, Vida Károly, Janitzky Albert, Gy. Kovács József, ifj. Némethy Sándor, Dr. N.

| Szabó Albert.

— A „Protestáns Társaskör“ évi

közgyűlése f. hó 7-én megtartható nem lévén, az a már kibocsátott meghívó érvényessége mellett f. hó 21-én, d. u. 3 órakor tar- tatik meg, amikor is a jelenlevők jogérvényesen határozhatnak.

— A nagykárolyi Nőegylet f. hó 7-én d. e. 11 órakor a polgármesteri hivatalban népes értekezletet tartott özv. dr. Serly Gusztávné elnöklete alatt. Az értekezlet kizárólagos tárgyát a segélyezés jövőbeni gyakorlása tekintetében az alapszabályok megfelelő módosítása képezte. Elnöknő bejelentette, hogy az utóbbi időben a megüresedett árvaházi helyekre nem akadt elegendő pályázó. Ezt azon körülménynek tulajdonítja, hogy a Széli Kálmán-féle Gyermekvédelmi törvény által az elhagyott árva gyermekek a közhatóságok részéről védelemben részesülnek. Ily nagyon megfelelő körülmények között, hogy az árvaház az alapítók eredeti intencióinak megfelelhessen, az alapszabályok oly értelmű módosítására volna szükség, hogy jövőben az árvaházban szegény elhagyott árva urigyermekek is nyerjenek elhelyezést, tekintettel arra, hogy ezek a Széli-féle segélyezést csak a legritkább esetben veszik igénybe. Az alapszabályok megfelelő módosítása végett özv. dr. Serly

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ

Társasága a legtöbb helyen valamely vendégfogadóban állította fel rozoga színpadját s a legkezdetlegesebb, néha kölcsönzött díszletekkel hozta színdarabjait. Érdemesebb eredeti alkotások híján jobbára sentimenta- lis német darabok fordításait mutatták be, miközben előadásuk művészi becsével nem sokat törődtek.

Petőfi e hivatástalan emberek közt is nehezen jutott szóhoz s eleinte csak a szini czédulákat Írogatta és hordotta, vagy a kellékeket szerezte be. Szerény otthonában nehezebb művészi problémákba mélyedt, Hamlet és Coriolan tanulmányozásában merült el, de a színpadon később is csak a legje- | lentéktelenebb szerepeket adhatta. így ját- j szott Gaál Jakab István, Szigligeti, Shakspere, Anicet Bourgeois, Halm müveinek lényegtelen szerepeiben.

Minthogy énekes darabokra — zenei képzettségének hiányában — a karban sem alkalmazhatták, különben pedig alakitásairól nem sokat tartottak, szereplésére csak akkor helyeztek különösebb súlyt, amikor már költő nevének varázsa gyűjtötte a színházba a kö- ( zönséget.

Petőfi éppen nem volt a színpadra alkalmas : alakja szerény, arcza kevéssé szinpa- j dias, hangja tompa, erőtlen, magatartása bizonytalan. Jókai ugyan kiemeli szavaló képességét, de előadó, alakitó tehetségére kartársai szerint a nyilvánosság előtt érzett el- fogódása bénitólag hatott.

Elméleti kiképzésére korán megösmerke- j dett Tieknek és Rötschernek dramaturgiai tanulmányaival s szerepeit hosszas elmélyeGusztávné elnöklete alatt egy 10 tagú bizottság küldetett ki. Az árvaház jelenlegi állapotában 1910. évi julius 1-ig marad fenntartva. Az uj rendszer pedig 1910. évi aug. 20-án lép életbe.

— A „Protestáns Társaskör“ is

megünnepli márczius idusát a következő műsorral: Délután 6 órakor: 1. Szózat: énekli a közönség. 2. Szaval: Sallay Lajos. 3. Alkalmi felolvasás, tartja Darabánt András. 4. Szaval: Szabó Eszter. 5. Szaval: Kölcsey Béla. 6. Hymnus: énekli a közönség.

— Erdészeti bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottságának erdészeti bizottsága f. hó 12-én délután ülést tart.

— Uj faraktár városunkban. Károlyi Gyula gróf uradalma a régi Lamarch-féle telken rövid idő múlva felállítja a faraktárt. A telepengedélyezés iránti kérvény nehány nap múlva már beadatik a városi tanácshoz.

— Társasvacsora. A folyó hó 15-én a „Polgári Olvasókör“ nagytermében tartandó társasvacsorára — melyen a Kossuth-serleg fel fog avattatni — egy teríték ára 3 kor. lesz. Ezért a vendégek kapnak borjú- vagy malaczpörköltet, vagy székely gulyást, szárnyas, borjú- vagy malaczsültet, főtt vagy sült tésztát, félliter bort és vizet.

— Nyilatkozat. „ Szabóiparosok sérelme“ czim alatt a „Közérdek“ legutóbbi számában megjelent közleményre szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy a Debreczeni Kereskedelmi

I és Iparkamara megkereste az ipartestületet, hogy egy fiatalabb, kellő intelligentiával biró s kartársai részéről közbecsülésben álló szabóiparost ajánljunk a technológiai m. kir. Iparmúzeumon rendezendő tanfolyamra, minthogy pedig Antal Vincze vándor szaktanár Szendrei

I Viktort ajánlotta, mint olyant, ki intelligentiával bir, csak 30 éves, jó előadási képessége van, szakmájában kitűnő jártassággal bir, két vándor- és egy magán szaktanfolyamot kitűnő sikerrel végzett és szaktársai előtt közbecsülésnek örvend, minthogy e jelöléshez a kamara s.-titkára is hozzájárult s az egyén kijelölése tisztán az ipartestület elöljáróságának hatásköréhez tartozott, a legjobb intentióval a szabályoknak megfelelöleg jártunk el akkor, mikor Szendrei Viktort a tanfolyamra való felvételre ajánlottuk. Kelt Nagykárolyban, 1909. évi márczius hó 9-én. — Marián Ferencz, ipartestületi alelnök.

— Kinevezés. Ruff Ferencz kataszteri mérnöksegédet, városunk fiát a pénzügyminiszter kataszteri mérnökké nevezte ki és a budapesti háromszögelési felügyelőséghez osztotta be.

dés után igyekezett jól kidolgozni, de mikor ' életre kellett volna alakjait szólítani, hiányzott hozzá kellő teremtő ereje. Ez volt az oka, hogy Petőfi, akit oly haragra gyújtott a hivatástalan színészek kontárkodása, a művészet magaslatától szintén messze maradt.

Ez erőszakos küzdelmeinek emléke nem a Petőfi névhez fűződik, mert szini pályáján álnéven: mint Borostyán, Rónai lépett a közönség elé, mig poéta nevét eközben is folytatott élénk költői munkálkodásaival tette ösmeretessé. Egyidejűleg olvasta a színpad jeles szerzőit, kiknek sorából Viktor Hugót, Schillert, Vörösmartyt kedvelte leginkább. Legbámultabb írója azonban Shakspere maradt, akinek érzelmi világával a legszorosabb kapcsolatot érezte. Ez bírta rá arra, hogy a szinmüirás eredménytelen kísérletezése után irodalmunkat becses Corjolanus fordításával ajándékozza meg, mintegy utóhangként ahhoz az időhöz, amikor a legnagyobb önbizalommal küzdött a művész babérjaiért.

Teljesen ekkor sem tudott elszakadni a színpadtól. Utolsó szereplése (1844 Szigligeti „Szökött katoná“-jában) után is megőrizte vonzalmát a kulisszák iránt s szorgalmasan látogatta egykori küzdelmeinek szinterét.

Amikor pedig ezt a kis kört az uj eszmék izzó porondjává alakította át, akkor is egyik leghívebb kollégája: Egressy Gábor volt dicsőségének osztályosa. De Egressy elmúlásakor is megmaradt a maga kis színpadán, mig Petőfi a világraszóló eszmék csatamezején nyert hősi halált.