Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-04 / 9. szám

I kéhez utczaszabályozás folytán csato­landó utczarészletnek részére díjtalanul leendő átengedése iránt. Az építészeti bizottság javaslata az volt, bogy a kérelem elutasittassék. A jog- és pénzügyi bizottság valamint a tanács a kérelmet szintén nem tartották teljesíthetőnek, azonban különös méltá­nyossági tekintetek figyelembe vétele mellett azt javasolták, hogy az átenge­dendő területet ára □ méterenként 2 koronában állapíttassák meg az esetre, ha a ház az utczavonalra kiépíttetik. Dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag a határozati javaslatot elfogadásra aján­lotta azon kiegészítéssel, hogy az esetre ha a város ebből a területátengedésből kifolyólag kártérítési perrel támadtatnék meg, kérelmező ezen per esetleges kö­vetkezményeiért szavatoljon. Csilléry Dávid képviselőtestületi tag a határozati javaslatot azzal kéri kiegészíteni, hogy kérelmező üzlethelyiséget legyen köte­les építeni, csak az esetre adassák a terület □ méterenként 2 koronáért, ellen­eseiben 10 kor. legyen az ára. Vetzák Ede és Csipkés András hozzászólása után az első indítvány egyhangúlag a második szótöbbséggel elfogadtatott s igy a határozati javaslatot a két módo­sítással elfogadottnak jelentette ki a polgármester, ki utasittatott, hogy a fenti feltételek elfogadása és a határozat jog­erőre emelkedése után kérelmezővel a szerződést kösse meg és azt jóváha­gyás czéljából mutassa be. Bemutattatok ezután az Árokpart­éi tcza kiszélesitési czéljaira Illés Olivér és neje Gyibák Emmának a nagykárolyi 1401. sz. betétben 300. hrsz. alatt fel­vett kelteikéből 58 D-öl terület kisajá­títása tárgyában megkötött szerződés. E szerint a város □ méterenként 5 koronát számítva fizetne 290 koronát és viselné a kerítés áthelyezés költsé­geit. A képviselőtestület névszerinti sza­vazással az összes szavazatokkal a szer­ződést jóváhagyta és jóváhagyás végett lásnak Stahremburg vitézlö kapitány uram s miután a Deákné vásznánál ő sem aka- ródzott jobb lenni nyakigláb katonái élén azzal Nagykárolyba sietett. A rettenhetetlen uhlánusok a városháza előtt sorakoztak, maga a vitézlő kapitány eléjük került s onnan do­bálta fel a kemény szókat főbíró uram fe­jéhez : — „Hahó ebadta főbíró, ti is kutyaházi szenátorok! Fületekbe vegyétek ez mostan kiadandó szavaimat, másképpen ne cseleked­jetek, mert bizony mondom, ebek harmin- czadjára juttok mindannyian. Hát hallott már ilyet valaki? Ilyen világraszóló csúfsá­got? Hogy ti a törököt tömitek, mig mi éhen piszmogunk erős várunkban ? De nem igy van ám az! Itt van ni, ez az üres iszák (Ma­gasra tartom hogy meglássátok). Ezer darab körmöczi arany csörögjön benne ma estélyig, mert olyat teszek, hogy magam is megbá­nom. A várost felgyujtatom, széjjel nagy kő­rakásokra hányom, a helyét pedig bevette­tem sóval hogy a hiretek is kipusztuljon. Dixi.“ Huh, hogy iszkolt szegény főszolgabíró uram, hogy rebbentek szét a sápadozó sze­nátorok ! Végig kérték — kunyorálták ismét a várost: Atyámfiái az Urban, csak még egyszer nézzetek a pénzes ládába, ha mind­járt a fenekére is. És adjatok, mert megesz bennünket ez a semmiházi Stáhremberg. Meglásátok sohasem teszi hozzánk a lábát ezután. N A G Y K Á R 0 L Y ÉS VI D E KE a vármegyei törvényhatósághoz felter­jeszteni rendelte. Az iparos tanoncziskolai bizottság­ban Dr. Lúcz Ignácz elhalálozásával egy tagsági hely megüresedvén, erre Huszár József városi hagyatékügyi jegyző egyhangúlag megválasztatott. A 7—15 éves elhagyottnak nyilvá­nított gyermekek gondozási költségei a kijelölt alapokból fedezetet nem nyer­vén, elhatároztatott, hogy ezen költsé­gek részbeni megtérítése iránt a vár­megyei törvényhatósághoz kérelem in- téztessék. Kucsák Jánosné szül. Borki Juliánná illetőségi ügyében a megejtett vizsgálat alapján a képviselőtestület kimondotta, hogy nevezettet nagykárolyi illetőségű­nek nem ismeri el. Bartha Lajos Temető-utczai 24. sz. telkéhez csatolt 5‘5 D2 utczaterület kár­talanítási árát □ méterenként 50 fillér­ben, Véber István Ágoston-utczai 66. sz. telkéhez csatolt 17*2 □ méter utcza­terület kártalanítási árát □ méterenként 1 koronában állapította meg a képvi­selőtestület. A közgyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, polgármester a jegyzőkönyv hi­telesítésére Akkermann György, Kauf­mann Adolf, Magyar Károly, Marián Ferencz és Sternberg Sándor képviselő- testületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesz­tette. HÍREK. — Személyi hírek. Debreczeni István, városunk polgármestere, kedden délután hi­vatalos ügyek elintézése czéljából a fővá­rosba utazott. — Géressy Kálmán, tankerü­leti főigazgató, főgimnáziumunk szokásos látogatása czéljából ma városunkba érkezik s az ifjúsági segélyző-egyesület javára szom­baton tartandó ünnepségen részt fog venni. — Tanári kinevezés. Az erdélyi püs­pök Rés Jánost, csiksomlyói róm. kath. fő­gimnáziumi helyettes tanárt, Mezőpetri köz­ség szülöttét, ugyanazon intézethez rendes vallástanárrá nevezte ki. A neki busult károlyiak megint csak fi­zettek. A gazdagok többet, a szegények ke­vesebbet. Az a reménység éltette őket, hogy hátha ez lesz az utolsó sarcz, hátha mégis elmúlik tőlük ez a keserű pohár? Hiábavaló birkózás volt biz az, mert egy két év múl­tán újból kezdődött az egész mulatság, av­val a bus külömbséggel, hogy most Stáh­remberg kapitány vitte a búzát, Szkender bég csörgette az aranyakat tarsolyában. Ha az egyik jött ősszel, a másik bizonyosan beköszöntött tavasszal, de olyan következe­tesen megjelentek egymásután, mint éretlen szilva evése után a harmadnapos hideglelés. A boldogok városa nagyon is boldogtalan lett ilyenformán. Az élelmet, a mesterség gyümölcseit, a pénzt mindig elvitték, azaz hogy elvették tőlük. És mindjobban szegényedtek. Már már a csizmadiák lábán sem akadt egy valamire való csizma s a gazdagok is csak egyszer ettek napjában. Vagyis a mint a krónika iró feljegyzi ebből az időből, hogy: „Az török, meg az német mindent felfala az ö nagy tel- hetetlenségében s nekünk immár csak az Ur­ban van reménységünk!!“ Közli: Érendréd, 1909.'Február hó. Csutoros Albert, ref. lelkész. 3 — Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága f. hó 12-én tartja meg havi ren­des ülését, ugyanakkor a fegyelmi választ­mány is ülést tart. Miniszteri jóváhagyás. A belügy­miniszter Nagybánya város képviselőtestüle­tének azon határozatát, melylyel a Nagy- j bánya—magyarlápos—oláhlápos—tőkési he­lyi érdekű vasút építési költségeihez törzs- részvények átvétele ellenében 30,000 hozzá- j járulási összeget szavazott meg -— jóvá­hagyta. — A közraktár kibővítése. A hely- j beli Hitelbank a közraktár kibővítésével Bede I Antal szolnoki és Jakabffy Gábor helybeli ! építészeket bízta meg. A közraktár — mely­nek kibővítése május 1-re be lesz fejezve —- most már 35,000 mmázsa termény befoga­dására lesz alkalmas. — Kitüntetett gazdasági munká­sok. A földmivelésügyi miniszter Bodnár Péter érendrédi gazdasági cselédet és Nagy Lajos herei gazdasági munkást egyhelyen hosszú időn át tartó gazdasági szolgálatuk elismeréséül egyenként 100 koronával és el­ismerő oklevéllel tüntette ki. — Vármegyénk központi választ­mánya tegnap délelőtt tartott ülésében az országgyűlési képviselőválasztók 1908. évi névjegyzékének a folyó évi kiiagazitására szükséges intézkedések megtétele végett ülést tartott, melyen a belügyminiszter idevonat­kozó leiratának tudomásul vétele mellett az összeíró küldöttségeket választották meg. A városunkban a küldöttség elnöke lett Balogh Kálmán, rendes tagjai id. Vida Sándor és Strohmájer Ferencz, póttagjai pedig Luká- csovits János és Lochmayer Márton. — Menyasszonyok és vőlegények figyelmébe ajánljuk Magyarország legnagyobb óra, ékszer, ezüstnemü üzletét, hol a leg­nagyobb bizalommal bámulatos olcsón sze­rezhetik be szükségletüket Löfkovits Arthur és Társa czégnél Debreczenben. Nagy ké­pes árjegyzék díjtalanul küldetik meg. 1—52 — Üzletátvétel. Griszháber Albert hely­beli jónevü asztalos átvette Kinczel János asztalosmühelyét, a melyet ezután saját neve alatt fog tovább folytatni. Mai számunkban foglalt hirdetésére felhívjuk a közönség figyelmét. — A „Petőfi-nyomda részvénytár­saság“ alakuló közgyűlése még e hónapban meg fog tartatni. A befizetések a „Központi Takarékpénztár“-nál mint az alapítók által felkért pénzintézetnél eszközlendők. — Közgyűlés. A Nagykárolyi dalegye­sület évi rendes közgyűlését folyó hó 7-én délután 3 órakor tartja meg a városházán lévő tanhelyiségben, ezt megelőzőleg pedig délelőtt 11 órakor ugyanott választmányi ülést tart, — melyre az egyesület tagjait az elnökség ez utón is meghívja. A választmányi ülés tárgysorozata a közgyűlés előkészítése lesz, a közgyűlés tárgysorozata pedig: 1. Jegyzői jelentés a múlt évi működésről. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Az évi költségvetés megállapítása. 4. Tiszteletbeli tagok és diszelnök választása. 5. Karmesteri és szolgai illetmény megállapitása. 6. Tiszti­kar megválasztása. 7. Indítványok. — A Vig-estély eredménye. A hely­beli kereskedő-ifjak Köre által múlt hó 20-án rendezett Vig-estélye kiváló sikerét bizo­nyítja az, hogy a felülfizetéseket beleszá­mítva összes bevétel volt 553 K 50 fillér, kiadás 241 K 50 fillér, igy marad a könyv-^ tár javára tisztán 312 korona. Felülfizettek: Irsik Ferencz, Nonn János 50—50 K, Ko­vács György 10 K, Papp Béla 6 K, Janitzky Albert, Szél Mihály, Kohn Márkus, Steib Márton, Singer Lipót, Weisz Jakab, Bing Mór, Csipkés András 5—5 K, Vetzák Ede, Kalafoni Jenő, Fired Jenő, Wessel Manó 4—4 K, Dr. Váradi János, Pausik G. (Bu­dapest), Rosner Henrik, Szegő Ödön, Tri- garszky (Debreczen), Sztruhár István (Nyír­bátor), Friedl István, Verescsáky János 3—3 K, Strohmájer Ferencz, Petz János, Matolcsy István, Varga Imre, Jakobovits Józsefné, ifj. Weisz Jakab, Róth Lipót, Sarkadi N. Zsig- mond özvegye, Pucser Károly, Pénzéi Mihály, Csipkés Károly, Kaufmann József, Kondor

Next

/
Thumbnails
Contents