Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-04 / 9. szám
**y \ XXVI. évfolyam. Nagykároly, 1909. márczius 4. 9. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ m % i Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. •Hi it Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fél évre............................. . 4-— „ Ne gyedévre.........................2•-— „ Eg yes szám.........................— -20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchényi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond utóda. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Sajtószervezkedés. A fővárosi lapok szerint valami függetlenségi sajtószervezkedés van készülőben, amelynek állítólag az volna czélja, hogy a függetlenségi párt vidéki sajtóorgánumait egységes politikai vezetés alá tömörítse úgy, hogy az ország összes függetlenségi párti lapjai egy és ugyanazon czél szolgálatában álljanak s e czélból a vidéki lapokat politikai czikkekkel és irányitó utasításokkal kiváltják a szerzők ellátni. Őszintén megvallva, — bár a mi lapunk is az országos függetlenségi és 48-as párt eszméit szolgálja és szivvel lélekkel követi azokat a czélokat, a melyeket ez a párt tűzött ki zászlójára — nekünk erről a sajtószervez- kedésröl mindeddig semmiféle tudomásunk sincsen. Nagyon helyesnek és természetesnek találjuk, ha valamely politikai párt ezéljainak elérése végett szervezkedik. Ha felhasznál minden lehető és tisztességes eszközt arra nézve, hogy a nagy közönséggel a maga törekvésének helyességét és czélravezetöségét megértesse és megkedveltesse, hogy TÁR CZ A. ♦íiS*Tóth Sándor. Sorozásra mennek Az ifjú legények. Siratják a lányok őket, ügy sírnak szegények! Sok szép legény áll ma Elő sorozásra. Be is veszik katonának Őket egyre-másra. Előállít végre Egy ifjú legényke, Aki még csak ma lépett be Tizennyolcz évébe. Nagyon látszik rajta, Hogy mély a fájdalma : Mert szép s göndör fürtös fejét Keblére lehajtja. „Tóth Sándor a nevem, Megkövetem szépen Ezredes ur! katonának Sorozzon be engem! Nagy az én keservem ! ügy gyötri a lelkem! ez által a közvéleményt a maga pártjára hóditsa. Azt sem kifogásolhatjuk, ha megfizetett politikai sajtóorgánumokat tart magának, mert hiszen a sajtó irányitó befolyása kétséget nem szenved és igazolásra nem szorul. Akkor sem kifogáolnók az országos sajtószervezkedés5, ha az valamely uj programmal fellépő politikai párt érdekében történnék, amelynek eszméi még ismeretlenek a közönség előtt, a melynek még hiveket hódítania kell a maga számára. De hogy a nagy és erős függetlenségi és 48-as párt kívánjon országos sajtószervezkedést ind’tani és a vidék lapjait kívánja a maga érdekében befolyásolni, ez elöttüntt teljesen érthetetlen. Mi szüksége lehet a függetlenségi pártnak ilyen akcziőra? Hiszen az ö eszméi és czéljai, programújának pontjai annyira ismertek, a nemzet szivébe oly mélyen be vannak vésve, hogy épen ezeknek köszönheti, hogy az egykor hét tagból álló párt ma a parlament erősen túlnyomó többségévé lett. A függetlenségi párt törekvései, egyek Kit szerettem csalfasággal Kijátszta szerelmem ! Legjobb volna már ha Elesnék csatába’! ügy sincs nekem már örömöm Ebbe’ a világba!“ „Gyenge még a karod, Nem bírja a kardot, Szilaj lóra a nyerget még Felkötni nem bírod.“ * Búsan megy Tóth Sándor El a sorozásról, Sajgó szive majd szétreped Szégyentől s bánattól. Nem is megy ő már a Szülőfalujába. Elbujdosik messze a nagy Hortobágy pusztába. „Na ha nem találtak Jónak katonának, Majd jó leszek, majd beválok Egy futó betyárnak! Hetyke Bogár Jóska! A mindenhatóra Esküszöm! A tied sem lesz Fábián Ilonka!“ * a nemzet czéljaival. Hiszen a nemzetnek minden vágya, kívánsága lenne ma abban a programmban, a melyet képviselői a • választások alkalmával hangoztattak s a melyeket fel nem adtunk, s fel nem fogunk adni soha. Mi szükség van arra, hogy azt a függetlenségi sajtót igyekezzenek központilag szervezni és irányítani, a mely sajtó mindenféle befolyástól menten, önkényt a legnagyobb önzetlenséggel és lelkesedéssel csatlakozott eddig is a párt szolgálatába? Ha ez a szervezkedés tényleg folyamatban van már, vagy megvalósulni készül, kissé különösnek találjuk, hogy épen most gondolnak a vidék irányítására, akkor, midőn oly nagy horderejű kérdések eldöntése áll küszöbön, mint például az önálló bank kérdése! A nemzetet ebben a kérdésben leszerelni igen bajos, lelkesíteni pedig teljesen felesleges. Vagy a katonai kérdések megoldása, vagy melyik fontos kérdés az, amely miatt a vidék sajtójának befolyásolására van szükség? Igaz, hogy a vidéki sajtó nagyon érzi a maga elhagyatottságát és bizony sok áldozattal, önmegtagadással képes Leghirhedtebb betyár Lett Tóth Sándor ma már, Három megye csendőrje mind Az ő nyomában jár. Száz arany a bére Ki elfogja élve. De hiába! Nem kerül a Csendőrök kezébe. * A násznép tolongva Most megy a templomba. Most esküszik Bogár Jóska S Fábián Ilonka. Templom ajtajába’ Tóth Sándor úgy várja: Mikor jön ki a templomból Csapodár babája. Esküvőnek vége Jön a násznép végre. A menyasszony az ajtóhoz Ép’ e perezben éré. Ép’ e perezben éré. Hej de nagy vesztére 1 Mert Tóth Sándor éles kését Bedöfte szivébe. „Most már magam kérem Csendőr urat szépen: Kezeimre s lábaimra Tegyen vasat nékem!“ Nagy Tamás. n
