Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-04 / 44. szám
1 2 hozott határozataival, hogy követeli az önálló banknak 1911. január elsejére leendő felállítását: a nemzeti akarat süket fülekre talál. Ezt az érthetlen csökönyösséget nem lehet mással megmagyarázni, mint azzal, hogy a 67-es pártok az általános nemzeti érzülettel szembe helyezkedve, nem követik a függetlenségi pártot küzdelmében, nem állanak mellé, hogy saját tekintélyükkel és súlyúkkal is erősítsék az önállósági törekvések sikerét, hanem annak épen ők szolgálnak gátló akadályául. Mert lehetetlennek hisszük, hogy az egységesen megnyilatkozó nemzeti akarattal szemben, oly kérdésben, a mely teljesen magunk ügye; amelyre nézve szabad rendelkezési jogunk törvénynyel van biztosítva, oly könnyen ki lehetne mondani a vétót, mint azt jelenleg teszik. A koalitió felbomlásának leglényegesebb oka az volt, hogy a függetlenségi párt visszanyerje önálló rendelkezési jogát és ne legyen kényszerítve azon korlátok között maradni, amelyek közé a 67-es pártokkal való kormányzás szorította. Épen kellő időben történt meg a szétválás, hogy az önálló bank követelése előtérbe léphessen. Annak daczára, hogy a koalitió felbomlása hivatalosan is konstatálva lelt s a pártok együttműködése a mai pártprogramotok mellett kizártnak látszott; a válság megoldására irányuló törekvések szótárába egy újabb szó került: a kooperaczió. Ez az uj szó nem egyéb, mint a koaliczió ; más, szükebb kiadásban. ügy látszik tetszetős szó, mert a mióta ez felszínre került, különösen 67-es oldalról nagy mohósággal kapnak rajta és ebben látják a megváltó jeligét; természetesen a közös bank NA G Y K A HO LY ES VIDE K szabadalmának meghosszabbításával és az eddigi lehetetlen állapotok fentartá- sával garnirozna. Ezenkívül az összes katonai követelések teljesítésének vállalása is. Az ellenérték pedig: egy elvi dek- laraczió lenne, az alkotmánypárt részéről, melyben ez a párt kegyesen elismerné, hogy a nemzetnek igenis van joga az önálló bankhoz és az önálló élethez. Nem tudjuk, hogy mit fognak a legközelebbi napok hozni és hogy oda- fönt, ahol a nemzet sorsát intézik, miképen vélik ezt az újabban kieszelt komédiát a nemzetnek beadni. De mi előre is kijelentjük, hogy nekünk sem koaliczió, sem kooperaczió nein kell, hanem követeljük nemcsak az önálló nemzeti jegybankot, hanem a függetlenségi pártnak kormányra jutását is, mert nem hisszük, hogy az a függetlenségi párt, amelynek a nemzet szivében gyökerező közjogi programmja képezi létfeltételét, csak azért, hogy a 67-es pártok létezését, sőt talán vezető szerephez való jutását elősegítse, hajlandó lenne oly tetthez hozzájárulni, amelylyel saját sírját ásná meg. Mert a nemzet érzelmeivel köny- nyelmü játékot űzni nem szabad. Már pedig a nemzet eléggé hangosan értésére adta a pártnak, hogy kívánja az önálló gazdasági élet első lépésének: az önálló banknak megteremtését. Szkiészet. (§.) Az elmúlt hét ismét telt házakat és jó előadásokat hozott. Örömmel látjuk a közönség támogatásának mind nagyobb mérvben való nyilvánulását, színészeink részéről pedig a legnagyobb odaadást, a változatosan összeállított műsor jobb darabjainak sikeres előadását. Volt egy bemutató is, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Csütörtökön, múlt hó 28-án Jókai Mór „Az aranyember“ drámáját hozták színre. A már nem modern és sajátos levegőjű darab kitűnő előadásban ment, a czimszerep- ben Szilágyi produkált kifogástalan alakítást. Markovits Margit Tímeája kiáll mindenféle kritikát. Meghatóan szép volt jelenete Kadisa őrnagygyal (Sipos). Inke (Krisztyán Tódor) feltétlenül elismerést érdemel, hogy hősszerelmes létére itt is megállotta helyét. Czakó (Noémi) nagy ambitióval játszott s kijutott a sikerből neki épugv, mint Herczegnek (Brazovics), Aitnernek. Pénteken, 29-én, műsorváltozással „János vitéz“ operettet adták zónában. H. Bállá Mariska végtelen kedves Kukoricza János volt, mig Iluska szerepét Wirth Sári töltötte be. Inke (Bagó) szintén jó volt. Szombaton, 30-án Fali Leó „Az elvált asszony“ operettjét mutatták be teljes siker mellett. Ehhez nem kis mértékben járult a jó előadás is, bár a bájos zene s az operetteknél szokatlan eredeti sujet magában véve is biztosította azt. Dénes Ella énekelte Janát, az elvált asszonyt, csillogó hangjával a szép zene gyönyörű melódiáit egészében érvényre juttatván. A másik női főszerep Bállá kezében volt (Wander Loo Gonda), ki e szerepében sokszorozva mutatta kedvességét és temperamentumosságát. Mindketten kiváló munkát fejtettek ki és igyekezetük kárba nem veszett. Inke és Rónainak is részük van a sikerben, szintúgy jók voltak Lugossi és Burányi. Somogyi nagy hibája a Serop szerepében a túlzás. Síposnak csak az énekelni nem tudás a hátránya. Herczegen igen sokat mulatott a nagy közönség. Vasárnap, 31-én délután a „Varázske- ringö“-t elevenítették fel, Franczi szerepében Lugossy Irénnel, aki igyekezett hálás szerepét jól kreálni. Dénes mint Heléna megint szépen énekelt. Rónai és Somogyi ismét túloztak. Ínke Nikije és Sipos Gusztija meglehetősen gyenge volt. Este az „Elvált asszonyát ismételték szinte kitűnő előadásban. Hétfőn, f. hó 1-én, „Hivatalnok urak“ ment .másodszor zónában. Amily szívesen vettük a kiváló színpadi műnek ismételt előadását, amennyire bántott annak zónában való szinrehozataia, mert zónában nálunk társalgási darab még nem adható. Szinte boszantó a karzat s a színházra még ke- vésbbé érett közönség nevetése és tapsa a legkomolyabb részeknél. Ez impressió hatása — Becsületszavát, Mr. György ? Ön, látom, meg szokta magának engedni a tréfát it ? — Nagyságos asszonyom! — kiálta fel György, mialatt szemei egyet villáinloltak, : aztán csöndesebben folytatta: a cselédek beszédeit egy salonhölgy boudoirejában nem lehet ismételni. Bandaházyné már ekkor igazán majdnem ; magánkívül lett; neki egy cselédje előadásokat tart az illendőségről! . . . Felindulását mégis lehetőleg eltitkolva szólt: — Maga mostantól fogva el van bocsátva. Előbb azonban tudni akarom az okot! — Jól van, nagyságos asszonyom, parancsa szent előttem, — feleié György, azután sebesen és elpirulva, mintegy reczitálva folytatta: — a kocsis ma reggel azt mondta a szolgálónak: „jó reggelt Zsuzsi, de pufitos ! vagy, úgy ki vagy tömve, mint a nagyságos asszony, mikor vizitbe megy“. Bandaházyné olyan lett, mint a vér. — Jól van -—■ szólt — nos? ez az a ' nagy titok? •— azután teljesen összeszedve magát folytatta: — Az én védelmem nem magára van bízva és éppen nem a kocsisom ellenében. Elmehet! György elvörösödötl, aztán lágy, zengő hangon mondotta : — Igaz, nagyságos asszonyom. Bocsássa meg nekem, kérem, a jóindulatot; bocsássa meg nekem, hogy mikor nagyságodról volt szó, elfelejtettem — gondolkozni. Kérem, bocsássa meg nekem nagyságod, hogy nem elégedtem meg a szerencsével nagyságod czipőit a sártól letisztíthatni. — Én magát nem komplimenteket csinálni hivattam be — mondá Bandaházyné igen szárazán, — elmehet! György kiment. Amint kilépett, Bandaházyné lassanként régi büszke kifejezést vette fel arczára, mit az egész beszélgetés alatt hiába erőszakolt rája. Aztán elkezdett gondolkozni és soká, nagyon soká gondolkozott . . . : ügy másfél óra múlva becsengette szobaleányát. Kérdezte, összepakolt-e már György? A felelet az volt, hogy az ajtóban van, alighanem a bérét várja. —• Küldje be ! György belépett. Rajta most nem az inas livreé, hanem egyszerű fekete öltözet volt s annyit meg kell adni, hogy egy inastól sok Ízléssel. — György, még most megmaradhat, de jövőre megtiltom, hogy a legszükségesebbeken kívül csak egyetlen szót is intézzen hozzám. Első szavam — jól vigyázzon — ezután visszavonhattam parancs lesz ! György meghajtotta magát. Ezt is meg keli vallani, hogy egy inastól sok elegán- cziával. — Elmehet! . . . Mily következetlenség! A büszke, hajthatatlan nő visszavonta egyszer kimondott akaratát. Vájjon miről gondolkozott olyan sokáig az imént? mert ott, ott van az ok. (Vége köv.) HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyáK sohasem pótoIfáK. A szárított Hizósertéstrágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNYRI TRRGYRSZARirÓCj/RR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Bosányi, SclHelrumpf és Társa cégtől Budapest, IX., Ir«i-<t 21 sári
