Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-21 / 42. szám

kedves játékának sok sok taps jutott. Rónai — mint mindig — most is jóizii volt. Dénes Ella (Mimi) színes, tiszta hangú, ügyesen játszó, temperamentumos színésznő, aki nagy hanganyagával megfelelően bánik. Her- czeg nem tud énekelni s mégis énekes sze­repeket juttatnak neki. Más irányban jobban mutathatna fel eredményt. Hétfőn, 18-án Buchbinder-Jarno „Erdész- leány“ operettje zónában ment. A kedves darab, mely a legutóbbi szezonban „kassza­darabnak“ is bevált, ismét zsuft'olt házat hozott. Síposnak egyik legjobb szerepe II. József császár. Kár, hogy a kulissák mögötti zaj zavarta legszebb monológjában. Dénes Ella (Josefine) énekszámai jól sikerültek, graciosus táncza, szintúgy Lugossy Iréné, ki Minka czigányleányt alakította közmeg­elégedésre, dicséretetj érdemel. Bállá ünnep­lés tárgya volt egész este Krisztina force- szerepében. Szelényitöi discrétebb játékot kérünk; nagyon is a karzatnak játszik. Bu­rányi szép énekével nem áll arányban jó hallása. Somogyi mint Walperf sok nevetést fakasztott. Kedden, 19-én egy angol Operette, „A bál-királynő“ czimü premierje volt. A darab sujetje Hamupipőke meséje a maga teljes egészében. A zenéje nem tartalmaz valami uj melódiákat, sok közhely van benne s mindössze a Czigarett dal és egy keringő a szép részei. No meg amit nem az Operette zeneszerzők Írtak, hanem betétként adattak elő. A bálkirálynő Bállá volt, ki előnyös dispositióban és élénk tetszéssel játszotta végig a darabot; többször kellett ujráznia is. Gömöry Vilma is kitett magáért, jól alakí­tott. Inke Rezső a herczeg szerepében ro­konszenves, ügyes színésznek mutatkozott. Kedves volt a kis Burányi Bérezi Bucket szerepében. Értelmes és érzelemteljes elő­adása, határozott, helyes hangsúlyozása és pathetikus kitöréséi szinte csodálatot kel­tettek. Szerdán, 20-án, Zapolszka Gabriella len­gyel írónőnek „Hanka“ czimü komédiáját mutatták be. A darab ultrarealisztikus, az életben különben elég gyakran előforduló jeleneteket visz színpadra. Markáns voná­sokkal fest, túlzásokkal és logikátlanságokkal telt. A főszerepet Markovits Margit adta tehetségének teljes alkalmazásával, de a kis közönséget nem sikerült a hosszú és fárasztó dialogokkal íelmelegiteni. Aitner Ilka brillí­rozott ; Dulszkinája szépen ki volt dolgozva. Sipos ismét kifogástalanul játszott. Czakó Miczi és különösen Wirth Sári sem marad­tak a többiek mögött a jó játékot illetőleg. Wirth igen jó qualitásnak látszik. Gömöry Vilma hálás szerepét sikerre vitte. Itt említjük meg, hogy a jegyek kezelése illetve a lebérlett helyek fentartása és a kö­zönségnek az előadások helyes beosztásáról való értesítése körül egy kis rendet kérünk, hogy olyan eset, mint hétfőn volt, hogy a bérlőket odabolonditolták s mindnek helye el volt adva, többé elő ne forduljon. Czél- szerünek tartanók, ha a direktor a szinügyi bizottság által jóváhagyott műsort a pontos beosztással együtt megküidené a lapoknak, hogy az igy megfelelő időben köztudomásúvá váljék. Eddig igy volt ez, miért szüntették meg e jó szokást? A debreczeni nagygyűlés. A helybeli függetlenségi és 48-as párthoz a következő meghívó érkezett: A függetlenségi és 48-as párt, illetve kör igen tisztelt elnökségének. Debreczen város és Hajdumegye függet­lenségi pártjai, északkeleti Magyarország füg- ! getlenségi pártjaival együtt, az önálló magyar j nemzeti bank felállítása és gazdasági füg- j getlenségünk megvalósítása érdekében folyó j évi október hó 31-ikén, vasárnap délután 2 1 órakor, Debreczenben a városháza udvarán, alkalmatlan idő esetén a Bika-szálló disz- j termében nagy népgyülést rendeznek. Erre j a gyűlésre ezennel tisztelettel meghívjuk j Hajdú-, Jász-Nagykun-Szolnok-, Szabolcs-, Bihar-, Szatmár-, Szilágy-, Ugocsa-, Bereg-, Máramaros- és Ungmegyék összes független­ségi pártjait és köreit és kérjük, hogy a i gyűlésen magukat képviseltetni sziveskedje- 1 nek. Tisztelt Polgártársak! Az egész ország­ban mindenfelé hatalmasan visszhangzik az önálló nemzeti bank és a gazdasági függet­lenség követelése.. A nemzet megmozdult. : Évszázados nagy eszményünknek: a magyar függetlenségnek lobogója ismét kibontva leng. Uj nemzeti küzdelem hajnalán állunk! A magyar nemzet az önálló bank felállításával I szentesített törvényekben gyökerező kétségbe- vonhatlan jogát akarja megvalósítani. Ezt a jogunkat rendithetlenül követeljük, mert a nemzeti bank gazdasági önállóságunk létfel- I tétele, nemzeti függetlenségünk kiindulási | alapja. Az önálló bank 1911-re leendő fel­állításán kívül feltétlenül ragaszkodnunk kell I hazánk gazdasági függetlenségének megterem­téséhez is, mert a gazdasági függetlenség életbevágó nemzeti érdekünk, közgazdasági fejlődésünk kizárólagos feltétele, mely nélkül hazánknak független államisága nincs. Azon­ban nemzetünk ellenségei akadályt akadályra halmoznak kétségbevonhatlan nemzeti jogaink érvényesítése elé. Ausztria széthúzó, egymás­sal folyton viszálykodó nemzetiségei a magyar nemzet ellen ádáz gyűlölettel egyesülnek tömör csatasorba, hogy megvédelmezzék és továbbra is fenntartsák a reánk nézve átkos közös rendszert, melynek segélyével Magyar- országot kizsákmányolják. Bent az országban pedig — sajnos — akadnak magyar embe­rek, sőt egész pártok, melyek — mint az osztrákok szövetségesei — nyíltan beszegőd­nek nemzeti jogaink ellenségeivé s az osztrák érdekek meghunyászkodó szolgáivá. Külső és belső ellenségeinkre támaszkodva, az erőin­ket lenyűgöző bécsi hatalom az önálló bank­hoz való nemzeti jogunk érvényesítését nyíltan megtiltotta. Ezenfelül nemzetünk ellenségei minden módon megakadályozni törekszenek, hogy a parlamentárizmus nagy alkotmányjogi elvének megfelelően, az ország óriási több­ségét képviselő függetlenségi párt átvegye a kormányt. Továbbá nagy sérelmünk, hogy amikor nemzetünket az osztrák lenyügözés és kizsákmányolás a vagyonosodás és gaz­dasági fejlődés utján teljesen feltartóztatja, úgy, hogy évente százezrek kénytelenek ván­dorbotot venni kezükbe és örökre elhagyni hazájukat: ugyanakkor vakmerőén követelik tőlünk, hogy fizessünk a rendes évi terheken felül még több száz milliót az elnyomó osz­trák hadsereg számára. Végül nemzetünk le­verésére gonoszul tervezik még meglevő ősi alkotmányunknak is megsértését és felfor­gatását ! Függetlenségi polgárok! Nemzetünk veszélyben van! Itt az idő, hogy talpra áll­junk ! Itt az idő, hogy az egész nemzet tö­mörüljön a függetlenségi táborba ! Itt az idő, hogy szervezkedjünk, szövetkezzünk az el­jövő küzdelemre! Szervezkedésre, szövetke­zésre hívjuk össze mi északkeleti Magyar- ország tiz vármegyéjét Debreczenbe, a magyar szabadság őrvárosába. Az október 31-iki deb­reczeni nagy népgyülésen mutassuk meg, hogy együtt vállvetve akarunk harczolni az önálló bankért és gazdasági függetlenségért! Együtt vállvetve, készek vagyunk követni és támogatni a mi országos képviselőinket, kik a nemzeti függetlenség zászlaját viszik előt­tünk. Hazafias tisztelettel kérjük azért a függetlenségi párt, illetve kör vezetőségét nyomban összehívni és a népgyülésen való részvételt elhatározni. Különösen pedig mél- tóztassék minél nagyobb számú küldöttség utján, az október 31-iki debreczeni népgyü­lésen való képviseltetésről gondoskodni. Deb­reczen, 1909. október 6-án. Hazafias üdvöz­lettel : A hajdumegyei függetlenségi és 48-as párt nevében: Yeszprémy István, elnök. Bor János, jegyző. A debreczeni függetlenségi és 48-as párt nevében: Somogyi Pál, elnök. Dr. Juhász Nagy Sándor, jegyző. NAGY KÁRÓL Y ES VI DE K E Felhívás a tisztviselőkhöz! A „Tisztviselők Takarékpénztára Rész­vénytársaság“ hivatalos lapjából vettük át a következő sorokat: Három évvel ezelőtt a jövőbe vetett aggo­dalommal de a magyar tisztviselőkar legjobb­jainak támogatásában bízva, megalapítottuk az első magyar tisztviselő takarékpénztárat. Hittük és reméltük, hogy sikerülni fog a 3 tisztviselőtársadalom takarékos s pénzügyileg képzett tagjait a közös alkotásnak megnyerni. Szinte meghatottan állunk az eredmény előtt s megállapítjuk, hogy a legmesszebb menő optimizmus mellett sem hittük volna soha, hogy három évi működés után már a meg­dönthetetlen s örök intézmény tetőzéséhez eljutunk. Ha rövid visszapillantást vetünk intéze­tünk zsenge korára s megfigyeljük a felügye­lőbizottság számadatait, mely szerint az első (1907.) üzletév kölcsönállományát megtízsze­reztük, a második (1908-ikit) pedig ez év 9 hónapja alatt megháromszoroztuk, akkor minden elfogulatlan szemlélő előtt csak egy ítélet lehetséges s ez az, hogy ennek az intézetnek a forgalmi emelkedése úgyszólván szédületes. Az üzleti eredmény, vagy magyarosan ki­fejezve : az üzleti haszon természetesen lépést tart a forgalom hihetetlen emelkedésével. Van-e még olyan intézet az országban, mely­nek módjában lett volna valamelyik üzletév első felének jövedelméből az összes szerve­zési és leltári költséget leírni s tiszta vagyon­ként kezeltetni, mint ezt mi tettük? S meg tehettük a nélkül, hogy a részvényesek anyagi hátrányt szenvedtek volna, mert a részvé­nyek 7J/0-°s hozama (kamatosztaléka) már az első f'élév eredménye alapján biztosítva volt a leírások daczára is. Hogy a folyó üzletév második felében visszaesés nem lehetett a jövedelemben, ga- rantiát nyújt az a tény, hogy három hónap alatt, vagyis folyó év julius, augusztus és szeptember hónapokban félmillió koronával emelkedett a f. év junius hó 30-ikán lezárt mérleg kölcsönállománya, jóllehet ezen idő alatt abból az intézetet egyetlen fillér vesz­teség sem érte. A milyen örvendetes és felemelő érzéssel írjuk le mi ezeket, éppen olyan érzelmekkel fogadhatják azt részvényes kartársaink is, mert az ő vagyonukat a magunkénál is job­ban védelmezzük. S midőn a fentiekben ismertetjük az in­tézet üzleti fejlődését, van nehány kérő sza­vunk is hozzájuk. Még csak rövid idő vau hátra, mely alatt részvényeink intézetünknél kaphatók. Ez év végével azonban minden­esetre megszűnik a lehetősége a megrende­léseknek, mert ha még maradna is a kibo­csátott 40 ezer darab részényböl, a maradvány átvétele biztosítva van. Minthogy azonban az volt a czélunk, hogy részvényeink mielőbb értékesítve, a szélrózsa minden irányában terjedjenek, arra kérjük kartársainkat, szí­veskedjenek részvényeinket megrendelni, is­merős és baráti körben terjeszteni, viszont mi soha sem fogunk megfeledkezni azokról, kik részvények vásárlásával s gyűjtésével az üzleti tőke gyors és nagyarányú gyarapítását lehetővé tették. Köztudomású, hogy biztonsága mellett is jövedelmezőbb tőkebefektetés nincs, mint a tisztviselők takarékpénztárának részvényei, miért is megnyugvással és bizalommal ajánl­juk azokat olvasóink figyelmébe. Budapest, 1909. év szept. hó 27-én. Leypold, kir. tanácsos, kir. pénzügyigazgató. 3T e I Ih_ÍT7- ú. s ­A helybeli függetlenségi és 48-as párt vasárnapra hirdetett végrehajtó-bizottsági gyűlése az érmelléken tartott szüret és több országos vásárra való sürgős készülő­dés miatt elegendő számú tagok meg nem jelenése miatt megtartható nem lévén, ily utón hívom fel a párt azon tagjait, kik e hó végén a Debreczen­ben tartandó nagygyűlésen megjelenni óhajtanak, hogy abbeli szándékukat velem tudatni szíveskedjenek, hogy a bejelentést kellő időben megtehessem. Nagykároly, 1909. október 18-án. Dr. Adler Adolf, pártelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents