Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-21 / 42. szám
kedves játékának sok sok taps jutott. Rónai — mint mindig — most is jóizii volt. Dénes Ella (Mimi) színes, tiszta hangú, ügyesen játszó, temperamentumos színésznő, aki nagy hanganyagával megfelelően bánik. Her- czeg nem tud énekelni s mégis énekes szerepeket juttatnak neki. Más irányban jobban mutathatna fel eredményt. Hétfőn, 18-án Buchbinder-Jarno „Erdész- leány“ operettje zónában ment. A kedves darab, mely a legutóbbi szezonban „kasszadarabnak“ is bevált, ismét zsuft'olt házat hozott. Síposnak egyik legjobb szerepe II. József császár. Kár, hogy a kulissák mögötti zaj zavarta legszebb monológjában. Dénes Ella (Josefine) énekszámai jól sikerültek, graciosus táncza, szintúgy Lugossy Iréné, ki Minka czigányleányt alakította közmegelégedésre, dicséretetj érdemel. Bállá ünneplés tárgya volt egész este Krisztina force- szerepében. Szelényitöi discrétebb játékot kérünk; nagyon is a karzatnak játszik. Burányi szép énekével nem áll arányban jó hallása. Somogyi mint Walperf sok nevetést fakasztott. Kedden, 19-én egy angol Operette, „A bál-királynő“ czimü premierje volt. A darab sujetje Hamupipőke meséje a maga teljes egészében. A zenéje nem tartalmaz valami uj melódiákat, sok közhely van benne s mindössze a Czigarett dal és egy keringő a szép részei. No meg amit nem az Operette zeneszerzők Írtak, hanem betétként adattak elő. A bálkirálynő Bállá volt, ki előnyös dispositióban és élénk tetszéssel játszotta végig a darabot; többször kellett ujráznia is. Gömöry Vilma is kitett magáért, jól alakított. Inke Rezső a herczeg szerepében rokonszenves, ügyes színésznek mutatkozott. Kedves volt a kis Burányi Bérezi Bucket szerepében. Értelmes és érzelemteljes előadása, határozott, helyes hangsúlyozása és pathetikus kitöréséi szinte csodálatot keltettek. Szerdán, 20-án, Zapolszka Gabriella lengyel írónőnek „Hanka“ czimü komédiáját mutatták be. A darab ultrarealisztikus, az életben különben elég gyakran előforduló jeleneteket visz színpadra. Markáns vonásokkal fest, túlzásokkal és logikátlanságokkal telt. A főszerepet Markovits Margit adta tehetségének teljes alkalmazásával, de a kis közönséget nem sikerült a hosszú és fárasztó dialogokkal íelmelegiteni. Aitner Ilka brillírozott ; Dulszkinája szépen ki volt dolgozva. Sipos ismét kifogástalanul játszott. Czakó Miczi és különösen Wirth Sári sem maradtak a többiek mögött a jó játékot illetőleg. Wirth igen jó qualitásnak látszik. Gömöry Vilma hálás szerepét sikerre vitte. Itt említjük meg, hogy a jegyek kezelése illetve a lebérlett helyek fentartása és a közönségnek az előadások helyes beosztásáról való értesítése körül egy kis rendet kérünk, hogy olyan eset, mint hétfőn volt, hogy a bérlőket odabolonditolták s mindnek helye el volt adva, többé elő ne forduljon. Czél- szerünek tartanók, ha a direktor a szinügyi bizottság által jóváhagyott műsort a pontos beosztással együtt megküidené a lapoknak, hogy az igy megfelelő időben köztudomásúvá váljék. Eddig igy volt ez, miért szüntették meg e jó szokást? A debreczeni nagygyűlés. A helybeli függetlenségi és 48-as párthoz a következő meghívó érkezett: A függetlenségi és 48-as párt, illetve kör igen tisztelt elnökségének. Debreczen város és Hajdumegye függetlenségi pártjai, északkeleti Magyarország füg- ! getlenségi pártjaival együtt, az önálló magyar j nemzeti bank felállítása és gazdasági füg- j getlenségünk megvalósítása érdekében folyó j évi október hó 31-ikén, vasárnap délután 2 1 órakor, Debreczenben a városháza udvarán, alkalmatlan idő esetén a Bika-szálló disz- j termében nagy népgyülést rendeznek. Erre j a gyűlésre ezennel tisztelettel meghívjuk j Hajdú-, Jász-Nagykun-Szolnok-, Szabolcs-, Bihar-, Szatmár-, Szilágy-, Ugocsa-, Bereg-, Máramaros- és Ungmegyék összes függetlenségi pártjait és köreit és kérjük, hogy a i gyűlésen magukat képviseltetni sziveskedje- 1 nek. Tisztelt Polgártársak! Az egész országban mindenfelé hatalmasan visszhangzik az önálló nemzeti bank és a gazdasági függetlenség követelése.. A nemzet megmozdult. : Évszázados nagy eszményünknek: a magyar függetlenségnek lobogója ismét kibontva leng. Uj nemzeti küzdelem hajnalán állunk! A magyar nemzet az önálló bank felállításával I szentesített törvényekben gyökerező kétségbe- vonhatlan jogát akarja megvalósítani. Ezt a jogunkat rendithetlenül követeljük, mert a nemzeti bank gazdasági önállóságunk létfel- I tétele, nemzeti függetlenségünk kiindulási | alapja. Az önálló bank 1911-re leendő felállításán kívül feltétlenül ragaszkodnunk kell I hazánk gazdasági függetlenségének megteremtéséhez is, mert a gazdasági függetlenség életbevágó nemzeti érdekünk, közgazdasági fejlődésünk kizárólagos feltétele, mely nélkül hazánknak független államisága nincs. Azonban nemzetünk ellenségei akadályt akadályra halmoznak kétségbevonhatlan nemzeti jogaink érvényesítése elé. Ausztria széthúzó, egymással folyton viszálykodó nemzetiségei a magyar nemzet ellen ádáz gyűlölettel egyesülnek tömör csatasorba, hogy megvédelmezzék és továbbra is fenntartsák a reánk nézve átkos közös rendszert, melynek segélyével Magyar- országot kizsákmányolják. Bent az országban pedig — sajnos — akadnak magyar emberek, sőt egész pártok, melyek — mint az osztrákok szövetségesei — nyíltan beszegődnek nemzeti jogaink ellenségeivé s az osztrák érdekek meghunyászkodó szolgáivá. Külső és belső ellenségeinkre támaszkodva, az erőinket lenyűgöző bécsi hatalom az önálló bankhoz való nemzeti jogunk érvényesítését nyíltan megtiltotta. Ezenfelül nemzetünk ellenségei minden módon megakadályozni törekszenek, hogy a parlamentárizmus nagy alkotmányjogi elvének megfelelően, az ország óriási többségét képviselő függetlenségi párt átvegye a kormányt. Továbbá nagy sérelmünk, hogy amikor nemzetünket az osztrák lenyügözés és kizsákmányolás a vagyonosodás és gazdasági fejlődés utján teljesen feltartóztatja, úgy, hogy évente százezrek kénytelenek vándorbotot venni kezükbe és örökre elhagyni hazájukat: ugyanakkor vakmerőén követelik tőlünk, hogy fizessünk a rendes évi terheken felül még több száz milliót az elnyomó osztrák hadsereg számára. Végül nemzetünk leverésére gonoszul tervezik még meglevő ősi alkotmányunknak is megsértését és felforgatását ! Függetlenségi polgárok! Nemzetünk veszélyben van! Itt az idő, hogy talpra álljunk ! Itt az idő, hogy az egész nemzet tömörüljön a függetlenségi táborba ! Itt az idő, hogy szervezkedjünk, szövetkezzünk az eljövő küzdelemre! Szervezkedésre, szövetkezésre hívjuk össze mi északkeleti Magyar- ország tiz vármegyéjét Debreczenbe, a magyar szabadság őrvárosába. Az október 31-iki debreczeni nagy népgyülésen mutassuk meg, hogy együtt vállvetve akarunk harczolni az önálló bankért és gazdasági függetlenségért! Együtt vállvetve, készek vagyunk követni és támogatni a mi országos képviselőinket, kik a nemzeti függetlenség zászlaját viszik előttünk. Hazafias tisztelettel kérjük azért a függetlenségi párt, illetve kör vezetőségét nyomban összehívni és a népgyülésen való részvételt elhatározni. Különösen pedig mél- tóztassék minél nagyobb számú küldöttség utján, az október 31-iki debreczeni népgyülésen való képviseltetésről gondoskodni. Debreczen, 1909. október 6-án. Hazafias üdvözlettel : A hajdumegyei függetlenségi és 48-as párt nevében: Yeszprémy István, elnök. Bor János, jegyző. A debreczeni függetlenségi és 48-as párt nevében: Somogyi Pál, elnök. Dr. Juhász Nagy Sándor, jegyző. NAGY KÁRÓL Y ES VI DE K E Felhívás a tisztviselőkhöz! A „Tisztviselők Takarékpénztára Részvénytársaság“ hivatalos lapjából vettük át a következő sorokat: Három évvel ezelőtt a jövőbe vetett aggodalommal de a magyar tisztviselőkar legjobbjainak támogatásában bízva, megalapítottuk az első magyar tisztviselő takarékpénztárat. Hittük és reméltük, hogy sikerülni fog a 3 tisztviselőtársadalom takarékos s pénzügyileg képzett tagjait a közös alkotásnak megnyerni. Szinte meghatottan állunk az eredmény előtt s megállapítjuk, hogy a legmesszebb menő optimizmus mellett sem hittük volna soha, hogy három évi működés után már a megdönthetetlen s örök intézmény tetőzéséhez eljutunk. Ha rövid visszapillantást vetünk intézetünk zsenge korára s megfigyeljük a felügyelőbizottság számadatait, mely szerint az első (1907.) üzletév kölcsönállományát megtízszereztük, a második (1908-ikit) pedig ez év 9 hónapja alatt megháromszoroztuk, akkor minden elfogulatlan szemlélő előtt csak egy ítélet lehetséges s ez az, hogy ennek az intézetnek a forgalmi emelkedése úgyszólván szédületes. Az üzleti eredmény, vagy magyarosan kifejezve : az üzleti haszon természetesen lépést tart a forgalom hihetetlen emelkedésével. Van-e még olyan intézet az országban, melynek módjában lett volna valamelyik üzletév első felének jövedelméből az összes szervezési és leltári költséget leírni s tiszta vagyonként kezeltetni, mint ezt mi tettük? S meg tehettük a nélkül, hogy a részvényesek anyagi hátrányt szenvedtek volna, mert a részvények 7J/0-°s hozama (kamatosztaléka) már az első f'élév eredménye alapján biztosítva volt a leírások daczára is. Hogy a folyó üzletév második felében visszaesés nem lehetett a jövedelemben, ga- rantiát nyújt az a tény, hogy három hónap alatt, vagyis folyó év julius, augusztus és szeptember hónapokban félmillió koronával emelkedett a f. év junius hó 30-ikán lezárt mérleg kölcsönállománya, jóllehet ezen idő alatt abból az intézetet egyetlen fillér veszteség sem érte. A milyen örvendetes és felemelő érzéssel írjuk le mi ezeket, éppen olyan érzelmekkel fogadhatják azt részvényes kartársaink is, mert az ő vagyonukat a magunkénál is jobban védelmezzük. S midőn a fentiekben ismertetjük az intézet üzleti fejlődését, van nehány kérő szavunk is hozzájuk. Még csak rövid idő vau hátra, mely alatt részvényeink intézetünknél kaphatók. Ez év végével azonban mindenesetre megszűnik a lehetősége a megrendeléseknek, mert ha még maradna is a kibocsátott 40 ezer darab részényböl, a maradvány átvétele biztosítva van. Minthogy azonban az volt a czélunk, hogy részvényeink mielőbb értékesítve, a szélrózsa minden irányában terjedjenek, arra kérjük kartársainkat, szíveskedjenek részvényeinket megrendelni, ismerős és baráti körben terjeszteni, viszont mi soha sem fogunk megfeledkezni azokról, kik részvények vásárlásával s gyűjtésével az üzleti tőke gyors és nagyarányú gyarapítását lehetővé tették. Köztudomású, hogy biztonsága mellett is jövedelmezőbb tőkebefektetés nincs, mint a tisztviselők takarékpénztárának részvényei, miért is megnyugvással és bizalommal ajánljuk azokat olvasóink figyelmébe. Budapest, 1909. év szept. hó 27-én. Leypold, kir. tanácsos, kir. pénzügyigazgató. 3T e I Ih_ÍT7- ú. s A helybeli függetlenségi és 48-as párt vasárnapra hirdetett végrehajtó-bizottsági gyűlése az érmelléken tartott szüret és több országos vásárra való sürgős készülődés miatt elegendő számú tagok meg nem jelenése miatt megtartható nem lévén, ily utón hívom fel a párt azon tagjait, kik e hó végén a Debreczenben tartandó nagygyűlésen megjelenni óhajtanak, hogy abbeli szándékukat velem tudatni szíveskedjenek, hogy a bejelentést kellő időben megtehessem. Nagykároly, 1909. október 18-án. Dr. Adler Adolf, pártelnök.
