Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-30 / 39. szám

4 mindkét rendszerben készült aeroplán fényes győzelmeket aratott, de annyi bizonyos, hogy Blériot gépei a legbámulatosabb repüléseket produkálták. Fölszállásai közül világhíressé vált a csa­tornán át tett útja, a melynek elsősége ép­pen úgy az ő nevéhez fűződik, mint Cook- hoz az északi sark felfedezése. Népszerűségére rá is szolgált s valószínű, hogy október 17-én amikor a budapesti Vér­mezőn fölszáll a magyar közönség szemelát- tára, olyan tapsorkán üdvözli itt is, mint akár Londonban, vagy Párisban. Ezt a ritka alkalmat bizonyosan fölhasználja nemcsak a főváros lakossága, hanem a vidéki közönség is, a melynek végre alkalma lesz, hogy a jövő évtized közlekedő eszközét a repülő­gépet lássa is, mert eddigelé csak az újságok halavány leírásából ismeri. A szinérváraljai Kossuth- szobor. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt elnökségéhez a következő meghívó érkezett: A függetlenségi és 48-as párt nagy- tiszteletii Elnökségéhez Nagykárolyban. Szinérváralja közönsége Kossuth La­jos érczszobrát f. évi október hó 3-ik napján leplezi le. Midőn ezen ünnepélyre a párt tag­jait tisztelettel meghívjuk, felkérjük a párt elnökségét, hogy ezen meghívá­sunkat a párt tagjaival közölni mél- tőztassék. Szinérváralja 1909. szeptember 18. Hazafias üdvözlettel: a rendező­bizottság nevében: Mancin Zoltán elnök. Dr. Székely Farkas jegyző. Az ünnepély sorrendje a követ­kező : Október 2-án. 1. A házak feldíszítése, lobogózása és este kivilágítás, amelyre a lakosságot ezúttal is felhívjuk. 2. Este 7 órakor zenés fáklyásme­net. Gyülekezés a községházán. Október 3-án. 1. D. e. 1li8 és 8 órakor az érkező vendégek fogadása a vasúti állomáson. 2. D. e. 9 órakor a képviselőtes­tület ünnepi ülése. 3. I). e. 10 órakor a „Rákőczi“- zászló alatt felvonulás a református templomban tartandó Istentiszteletre. 4. D. e. 11 órakor a szobor lelep­lezése : a) Hymnusz, énekli a közön­ség. b) Ünnepi beszéd (leleplezés), c) Ének a szinérváraljai ref. énekkartól, d) Dr. Papp Zoltán országgyűlési kép­viselő ünnepi ódája, e) Ének a szinér­váraljai ref. énekkartól, f) Mándy Zol- ; tán a szoborbizottság elnöke, a szobrot az elöljáróság gondozásába adja. g) Bárány Béla biró, a szobrot átveszi, li) A szobor megkoszorúzása, i) Szózat, énekli a közönség. 5. D. u. 1 órakor közebéd a „Köz­ponti“ vendéglőben, egy teríték ára : 3 korona. 6. Este 8 órakor zártkörű táncz- ; estély a „Korona“ szálló dísztermében. ! A leleplezési ünnepélyen az ünnepi beszédet Dr. Héderváry Lehel ország­gyűlési képviselő fogja tartani. Az ün­nepély előkészületei már befejezést nyertek és már számos testület és elő­kelő politikus bejelentette részvételét. I A függetlenségi és 48-as párt elnök­sége holnap este 5 órakor tartandó értekezletében foglalkozik majd a meg­hívóval és el fogja határozni, hogy a szoborleleplezésen küldöttségileg kép­viselteti magát és koszorút tesz a szo­borra. A küldöttségben való részvételre már jelentkezni lehet az elnökségnél. N A G Y J< A BOLY É S V I PÉKÉ Egy sirdomb körül. Hullatja levelét az idők vén fája és a hálátlan feledés avarjával borit be egy sirt, egy jeltelen, dísztelen sirt, amely a kocsiút közepén árvul a Kerepesi díszes temetőben. Igen bizony, a fele­dés avarja borul erre a hantra, pedig nem is olyan nagyon régi ez a korhadt fakeresztes, igénytelen sirdomb. Alig néhány esztendős. Enyhe, verőfényes májusi alkonyon tért meg ide a halottja és amikor a gyászoló nép elszéledt a czifra palotás, villanyfényes nagy vá­rosba, a sir felett egy szomorú füle­müle kezdett dalolni. Ez a sir a Jókai sírja. Mennyi véres hősnek, mennyi mú­landó nagyságnak állítottunk emléket azóta, hogy a legnagyobb, az egyetlen, a gyönyörű mesemondó meghalt és neki még nincs méltó sírja, nincs méltó em­léke, hozzá és nemzetéhez méltó, csak amit ő állított, ami ércznél maradan­dóbb : száz remek kötet, egy egész mesevilág, amilyen nem volt és nem lesz több a világon soha. Lesz-e hát emléke Jókainak? Ez a kérdés a legszornorubb magyar kérdések egyike, mert a nemzeti be­csület dolga foglaltatik benne. És a gazdag és a büszke fővárosi és irodalmi, tudományos társaságok — hogy a ha­talmas, pénzes társadalomról ne is be­széljünk — hallgatnak, meguémultak és nem tesznek semmit Jókai Mór di­csősége és a magyar irodalom becsülete érdekében. Az iródiák pedig búsan rójja meddő panaszát: Jókai dísztelen sírjára hul­latja levelét a feledő idő vén fája! Meghívó. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottságának tisztelt tagjait az ipartestület helyiségében ok­tóber hó 1-én este 5 órakor tartandó értekezletre tisztelettel meghívom. Tárgy: A szinérváraljai Kossuth Lajos-szobor leleplezési ünnepélyére menő küldött­ség tagjainak összeállítása. Nagykároly, 1909. szept. hó 29-én. Dr. Adler Adolf, elnök. HÍREK — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja f. hó 26-án délután a fővárosba utazott, honnan 28-án este érke­zett haza. | Thaly Kálmán~| a kiváló történetiró és politikus, az országos függetlenségi és 48-as párt tiszteletbeli elnöke, a Rákóczi-kor nagy kutatója vasárnap éjjel Zablatyon — a hol régi barátjánál Pólyák Béla ország­gyűlési képviselőnél látogatóban volt — 70 éves korban hirtelen meghalt. A kurucz kor iránt lelkesedő tudós történetiró elhalálozása nagy veszteség a magyar függetlenségi törek­vésekre, veszteség a hazára. Legyen áldott emléke! — Városunk pénzügyi bizottsága f. hó 24-én tartott ülésében előkészítette a vasárnapi közgyűlés tárgyait, egyúttal újból vizsgálat alá vette a költségvetési előirány­zatot és annak tételeit annyira redukálta, hogy l05°/0 pótadó kivetése válik szüksé­gessé. — Tanitók gyűlése. A nagykárolyi ref. egyházmegyei tanítóegyesület szerdán Mátészalkán Nagy Ferencz géresi tanító el­nöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya az egyházkerület által lekül­dött tanterv feletti vélemény nyilvánítás volt. A gyűlés a tantervet általánosságban elfo­gadta, részleteiben azonban sok módosítást ajánlott. — öyászhir. Özv. nagykéri Vállyi Já- nosné szül. báró urai Uray Ilona f. hó 26-án este életének 71-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt és f. hó 28-án Maj- tison a családi mauzóleumban tétetett örök nyugalomra. Ilosvay Aladár vármegyénk al­ispánja nagynénjét gyászolja az elhunytban. . — Sallay Lajos, lapunk szedője, sógorát: Simon Mihály, gyöngyösi fő­gimnáziumi tornatanárt, névnapja al­kalmából a következő tréfás versben üdvözölte: Adj’ Isten jónapot, Sógor uram, hallja ! Ma van kiyyelmednelc A becses névnapja! Tehát gondolatim Akkép’ irányítom, Amint azt nekem a Szivem súgja, bizon’! Köszönteni jöttem. S rövid, amit mondok: Ne gyötörjék soha Semmiféle gondok! Öröm és boldogság Lakozzék e házban, Mint a mesebeli Szép Tündéror sz ágban !... Tartsa meg az Isten Kedves családjával Friss, jó egészségben: Számos éven által! És e mondókámnak Befejezésére: Egy pohár bort iszom Kend — egészségére! — ■ Számonkérőszék. Vármegyénknél a számonkérőszék nem október hó 4-én, hanem 2-án délelőtt 11 órakor tartja ülését. — Postafőnökünk szabadságon. Schnébli János postafőtiszt-főnök f. hó 24-én kezdte meg két heti szabadságát. — Eljegyzés. Csendes Béla szatmári i kereskedő a múlt héten váltott jegyet Poliák Annuskával, Poliák Mór érmihályfalvai ke­reskedő leányával. — Templomünnep. F. hó 14-én ün­nepelte a mezőteremi róm. kath. hitközség temploma felszentelésének 50-ik évfordulóját. 1859. szeptember 14-én szentelte fel b. e. ' Hám János püspök a kegyur id. gróf Károlyi ' István bőkezűségéből, a hívek áldozatkész­ségéből s az ő munkájukkal felépített uj templomot. A következő évben a püspök a helybeli kegyesrendiek által ellátott filialis egyházat plébániává emelte s első lelkészévé Cziereizer Alajost tette, ki 50-ik éve buzgól- | kodik hívei lelki üdvének munkálkodásán. — Választás. A penészleki jegyzői állás október hó 5-én fog választás utján betöltetni. A hangulatból ítélve legnagyobb j kilátása van a megválasztatásra Gnandt An- í tál ottani helyettes jegyzőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents