Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-30 / 39. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. álláspontját fogja képviselni és a ki­bontakozásnak csak ahoz a módoza­tához fog hozzájárulni, esetleg oly feltétellel fogja vállalni a kormányala­kítás megbízatását, hogy megkapja azokat a garancziákat, melyekkel a füg­getlenségi pártot kielégítheti és első sorban is az önálló bank felállítására nézve nyer szabad kezet. Mert e nélkül a függetlenségi párt még Kossuth Ferenczet sem lenne hajlandó a kormányzásban támogatni. Hogy a király hozzájárul-e az alkot­mányos megoldás ezen egyedül lehet­séges módjához és megadja-e azo­kat, amik a függetlenségi pártot kielé­gíthetik: előre tudnunk nem lehet, de ezek nélkül Magyarországon állandó, nyugodt kormányzást biztosítani nem lehet, ldeig-óráig kísérletezhetnek, de a végeredmény mégis csak az lehet, hogy a nemzetet ki kell elégitni s a függetlenségi eszméknek győzedelmes­kedniük kell. A közeli napok meghozzák a dön­tést. Adja Isten, hogy az kedvező le­gyen, de az ellenkezőtől sem félünk és el vagyunk határozva a legvégsőkig kitartani a függetlenségi eszmék dia­dala érdekében s ha a 67-es pártok egye­sülnek is és a képviselöházat feloszlat­ják, a függetlenségi és 48-as párt csak megerősödve fog visszakerülni a par­lamentbe, mert a nemzet ma csak ennek a pártnak adhat többséget. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasár­nap rendkívüli közgyűlést tartott a vá­rosháza tanácstermében. Debreczeni István polgármester d. e. 10 órakor a rendkívül csekély szám­ban megjelent képviselőtestületi tagokat üdvözölvén, napirend előtt hangsúlyozta, csupán csak fehérruhát 65.000 darabot mos­nak ki naponta. A Central Parkhoz érünk. Mellette és a Parkon túl a Fifth Avenuc-nek csaknem kétharmad része van még hátra, olyan hosz- szu az. Nem győzzük meg idővel, de meg­győződünk arról, hogy New-York az újvilág­nak nemcsak a legnagyobb, de leggazdagabb városa, az egész világon pedig kereskedelmi tekintetben csak Londonnak enged, de ha igy halad, eléri és túlszárnyalja. Az 1699. évben csak 6000 lakosa volt New-Yorknak ; ime 200 év után látjuk, tudjuk, mivé lett. Egy praktikus, New-Yorkot, Brooklynt, Hobokent és New-Jersey-t ábrázóló képes levelezőlapon találom a legújabb adatokat. Ezek azok: A világ második legnagyobb vá­rosának területe 359 négyszög mérföld. Víz­partjának hosszúsága 350 mérföld. Rendőre van 7725. Katona és tartalékosa 8531. Tem­plom van benne 1198, színház 72, újság nyomatik 720. Huszonötezerrel több a nő, mint a férfi. Minden hatodik perczben egy gyermek születik, minden tizenhárom percz­ben házasság köttetik, minden hét perczben egy ember hal meg. New-York várossal 1898. évben egyesült Brooklyn város és még más kiiencz kisebb, határos község. New-Yorknak az utolsó öt év alatt 549.952 lélekkel, tehát 16°/0-al lett több a lakosainak száma. A városok törté­netében nincs eset ilyen szaporodásra, mely­hez azonban a kivándorlók nagyon hozzájá­rultak. Olyannyira, hogy New-York város lakosainak talán csak egynegyede a törül- metszett benszülött. hogy a mai rendkívüli közgyűlést azért kellett összehívni, mert technikai aka­dályok miatt nem lehetett a költségelő­irányzatot az őszi rendes közgyűlésen letárgyalni; minthogy a költségelőirány­zat kinyomattatott, a képviselőtestület tagjainak megküldetett, abban minden egyes tétel meg van indokolva, azt hiszi azt általánosságban el lehet fogadni, módjában állván a képviselőtestület tag­jainak esetleges kifogásaikat az egyes tételeknél megtenni. Jelzi, hogy a pénz­ügyi-bizottság a költségelőirányzatot is­mételten tárgyalás alá vette, bizonyos változtatásokat tett a költségelőirányzat egyes tételein, melyek következtében a bizottság 105 százalék pótadó kivetését javasolja ugyan, azonban egyes levoná­sok azt eredményezhetik, hogy esetleg pótköltségvetésre lesz szükség; abban a reményben van, hogy a kilátásba helyezett állami segély be fog folyni s hogy az elhagyott gyermekekért fize­tendő 14000 K egy részének később leendő megfizetését a miniszter enge­délyezni fogja, amikor is a pótköltség­vetés kikerülhető lesz, ajánlja a költ­ségelőirányzatot elfogadásra. Csipkés András szólalt fel ezután és kimutatni igyekezett, hogy a költ- ségelőrányzat nagyrésze már korábban hozott képviselőtestületi határozatoknak a folyománya, miért is azt általános­ságban elfogadta. Ezután Dr. Adler Adolf lapunk szer­kesztője részletesen kifejtette azt, hogy az uj adótörvények mennyiben fogják a polgárság terheit emelni, másrészről hogy egyes adó után pótadó kivethető nem lesz, tehát a pótadóalap csökke­nésével a pótadókúlcs mennyire fog növekedni, utalva egy fejlődni akaró város szükségleteinek emelkedésére fel­hívta a képviselőtestület figyelmét arra, hogy a költségelőirányzatból a törölhe- tőket okvetlenül törölje, másrészt töre­kedjék a bevételi források nyitására. Indítványozta ennélfogva, hogy a kép­viselőtestület foglalkozzék a „városi ta­karékpénztár“ eszméjének megvalósítá­sával és utasítsa a pénzügyi-bizottságot, valamint a tanácsot, hogy ezt a kérdést tanulmány tárgyává tegyék és a le­hető legrövidebb idő alatt terjesszenek javaslatot a képviselőtestület elé. Egye­bekben a költségvetést általánosságban elfogadta. Némethi Sándor azt indítványozta, hogy a költségelőirányzat átdolgozás végett adassék vissza a pénzügyi-bizott­ságnak. Debreczeni István polgármester elő­adta, hogy neki a városi takarékpénz­tár , felállítása ellen nemcsak hogy nincs kifogása, sőt tanulmány tárgyává tette már a kérdést és a maga részéről is üdvösnek tartja az intézmény létesíté­sét, azonban csak abban lát akadályt először, hogy kormányhatóságilag a szabályrendeletet nem fogják jóváhagyni addig, mig e kérdés országos rende­zést nem nyer, másodszor nincsen ala­punk, a mit az esetleges veszteségre befektessünk, hacsak ilyet kölcsön utján nem akarunk létrehozni; az indítvány elfogadása ellen tehát kifogása nincs s minthogy az ellen felszólalni senki nem kívánt, azt elfogadottnak jelentette ki. Ezután feltette a kérdést, hogy a költségelőirányzatot elfogadják-e vagy sem s a szavazás megejtése után meg­állapította, hogy 34 szavazattal 16 sza­vazattal szemben tehát 18 szótöbbség­gel a költségelőirányzat általánosságban elfogadtatott. Áttérve a részletes tárgyalásra a vásárvám bértételénél Rooz Samu szó­lalt fel s azt ajánlotta, hogy a vásár­vámot a város vegye házi kezelés alá és kisértse meg még a bérleti szerződés le­járta előtt a jelenlegi bérlőkkel megállapo­dásra jutni, mert ő azt hiszi, hogy ez hajlandó lenne a bérleti viszony meg­szüntetésével a bérletet visszabocsátani. Polgármester előadta, hogy a társtulaj­donos nélkül e kérdésben határozni nem lehet, de foglalkozni fog az ügy­gyei s annak idején megteszi jelentését. Az állami polgári leányiskola igaz­gató által szabad fa használat ellené­ben megtérítendő tűzifa ára kérdésénél Dr. Vetzák Ede szólalt fel és keveselte, hogy csak 8 m® fa árát térítse meg az igazgató, hanem azt indítványozta, hogy legalább egy vasúti kocsi rakomány fa árát térítse meg; a képviselőtestület az indítványt elfogadta és polgármester ily értelemben mondotta ki a határozatot. Az iparos tanoncziskolai tételnél polgármester bejelentette, hogy az állam­segély iránti kérvény beadatott. Komódi Lajos a laktanyabéreket keveselte, azonban polgármester utalt arra, hogy az törvényen és szerződésen alapszik és csak a szerződés lejárta utáni időre lehet a magasabb lakbér­osztályba való felvétel iránt lépéseket tenni. Végül a rendkívüli bevételeknél Dr. Adler Adolf indítványa alapján a váro­sok segélyezésére megszavazott összeg­ből az állami adóösszeg 2 'Vo-ának meg­felelő 3340 K bevételbe felvétetett. A kiadási rovatnál: A városi főjegyző anyakönyvvezető tiszteletdija 120 koronában megállapit- tatolt. A városi adóhivatalhoz egy adóügyi jegyzői állás rendszeresiltetett s az első adótiszti állás adóügyi jegyzői állássá átszervezte tett. A rendőrkapitánynak egy rendőr­fogalmazói állás rendszeresítése iránti előterjesztése teljesíthetőnek nem talál­tatott. A nyugdíjjogosultsággal nem bíró városi alkalmazottaknak a magyarországi munkások rokkant és nyugdíjintézeté­nél leendő biztosítása ügyében tett elő­terjesztés folytán utasittatott a tanács, hogy terjesszen elő oly értelmű javas­latot, hogyan lennének a nevezettek a városi nyugdíj intézmény tagjaivá felve­hetők. Ezután Szobovits Antalnak a városi tanács azon határozata elleni fellebbe­zését — mely szerint a ruhák szállítá­sára vonatkozólag az Ignátz Jenő aján­latát fogadta el — elutasította és a tanács határozatát jóváhagyta. A magyar királyi III-ik honvédkerü­leti parancsnokság megkeresése alapján a honvédlaktanyába a távbeszélőt be­vezetni rendelte s elhatározta, hogy az esetben ha a távbeszélő összeköttetés a szinielőadások tartama alatt megkap­ható, a távbeszélő a színházba is be­vezettessék.

Next

/
Thumbnails
Contents