Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-30 / 39. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE.

álláspontját fogja képviselni és a kibontakozásnak csak ahoz a módozatához fog hozzájárulni, esetleg oly feltétellel fogja vállalni a kormányalakítás megbízatását, hogy megkapja azokat a garancziákat, melyekkel a függetlenségi pártot kielégítheti és első sorban is az önálló bank felállítására nézve nyer szabad kezet.

Mert e nélkül a függetlenségi párt még Kossuth Ferenczet sem lenne hajlandó a kormányzásban támogatni.

Hogy a király hozzájárul-e az alkotmányos megoldás ezen egyedül lehetséges módjához és megadja-e azokat, amik a függetlenségi pártot kielégíthetik: előre tudnunk nem lehet, de ezek nélkül Magyarországon állandó, nyugodt kormányzást biztosítani nem lehet, ldeig-óráig kísérletezhetnek, de a végeredmény mégis csak az lehet, hogy a nemzetet ki kell elégitni s a függetlenségi eszméknek győzedelmeskedniük kell.

A közeli napok meghozzák a döntést. Adja Isten, hogy az kedvező legyen, de az ellenkezőtől sem félünk és el vagyunk határozva a legvégsőkig kitartani a függetlenségi eszmék diadala érdekében s ha a 67-es pártok egyesülnek is és a képviselöházat feloszlatják, a függetlenségi és 48-as párt csak megerősödve fog visszakerülni a parlamentbe, mert a nemzet ma csak ennek a pártnak adhat többséget.

Képviselőtestületi közgyűlés.

Városunk képviselőtestülete vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében.

Debreczeni István polgármester d. e. 10 órakor a rendkívül csekély számban megjelent képviselőtestületi tagokat üdvözölvén, napirend előtt hangsúlyozta,

csupán csak fehérruhát 65.000 darabot mosnak ki naponta.

A Central Parkhoz érünk. Mellette és a Parkon túl a Fifth Avenuc-nek csaknem kétharmad része van még hátra, olyan hosz- szu az. Nem győzzük meg idővel, de meggyőződünk arról, hogy New-York az újvilágnak nemcsak a legnagyobb, de leggazdagabb városa, az egész világon pedig kereskedelmi tekintetben csak Londonnak enged, de ha igy halad, eléri és túlszárnyalja.

Az 1699. évben csak 6000 lakosa volt New-Yorknak ; ime 200 év után látjuk, tudjuk, mivé lett.

Egy praktikus, New-Yorkot, Brooklynt, Hobokent és New-Jersey-t ábrázóló képes levelezőlapon találom a legújabb adatokat. Ezek azok: A világ második legnagyobb városának területe 359 négyszög mérföld. Vízpartjának hosszúsága 350 mérföld. Rendőre van 7725. Katona és tartalékosa 8531. Templom van benne 1198, színház 72, újság nyomatik 720. Huszonötezerrel több a nő, mint a férfi. Minden hatodik perczben egy gyermek születik, minden tizenhárom perczben házasság köttetik, minden hét perczben egy ember hal meg.

New-York várossal 1898. évben egyesült Brooklyn város és még más kiiencz kisebb, határos község. New-Yorknak az utolsó öt év alatt 549.952 lélekkel, tehát 16°/0-al lett több a lakosainak száma. A városok történetében nincs eset ilyen szaporodásra, melyhez azonban a kivándorlók nagyon hozzájárultak. Olyannyira, hogy New-York város lakosainak talán csak egynegyede a törül- metszett benszülött.

hogy a mai rendkívüli közgyűlést azért kellett összehívni, mert technikai akadályok miatt nem lehetett a költségelőirányzatot az őszi rendes közgyűlésen letárgyalni; minthogy a költségelőirányzat kinyomattatott, a képviselőtestület tagjainak megküldetett, abban minden egyes tétel meg van indokolva, azt hiszi azt általánosságban el lehet fogadni, módjában állván a képviselőtestület tagjainak esetleges kifogásaikat az egyes tételeknél megtenni. Jelzi, hogy a pénzügyi-bizottság a költségelőirányzatot ismételten tárgyalás alá vette, bizonyos változtatásokat tett a költségelőirányzat egyes tételein, melyek következtében a bizottság 105 százalék pótadó kivetését javasolja ugyan, azonban egyes levonások azt eredményezhetik, hogy esetleg pótköltségvetésre lesz szükség; abban a reményben van, hogy a kilátásba helyezett állami segély be fog folyni s hogy az elhagyott gyermekekért fizetendő 14000 K egy részének később leendő megfizetését a miniszter engedélyezni fogja, amikor is a pótköltségvetés kikerülhető lesz, ajánlja a költségelőirányzatot elfogadásra.

Csipkés András szólalt fel ezután és kimutatni igyekezett, hogy a költ- ségelőrányzat nagyrésze már korábban hozott képviselőtestületi határozatoknak a folyománya, miért is azt általánosságban elfogadta.

Ezután Dr. Adler Adolf lapunk szerkesztője részletesen kifejtette azt, hogy az uj adótörvények mennyiben fogják a polgárság terheit emelni, másrészről hogy egyes adó után pótadó kivethető nem lesz, tehát a pótadóalap csökkenésével a pótadókúlcs mennyire fog növekedni, utalva egy fejlődni akaró város szükségleteinek emelkedésére felhívta a képviselőtestület figyelmét arra, hogy a költségelőirányzatból a törölhe- tőket okvetlenül törölje, másrészt törekedjék a bevételi források nyitására. Indítványozta ennélfogva, hogy a képviselőtestület foglalkozzék a „városi takarékpénztár“ eszméjének megvalósításával és utasítsa a pénzügyi-bizottságot, valamint a tanácsot, hogy ezt a kérdést tanulmány tárgyává tegyék és a lehető legrövidebb idő alatt terjesszenek javaslatot a képviselőtestület elé. Egyebekben a költségvetést általánosságban elfogadta.

Némethi Sándor azt indítványozta, hogy a költségelőirányzat átdolgozás végett adassék vissza a pénzügyi-bizottságnak.

Debreczeni István polgármester előadta, hogy neki a városi takarékpénztár , felállítása ellen nemcsak hogy nincs kifogása, sőt tanulmány tárgyává tette már a kérdést és a maga részéről is üdvösnek tartja az intézmény létesítését, azonban csak abban lát akadályt először, hogy kormányhatóságilag a szabályrendeletet nem fogják jóváhagyni addig, mig e kérdés országos rendezést nem nyer, másodszor nincsen alapunk, a mit az esetleges veszteségre befektessünk, hacsak ilyet kölcsön utján nem akarunk létrehozni; az indítvány elfogadása ellen tehát kifogása nincs s minthogy az ellen felszólalni senki nem kívánt, azt elfogadottnak jelentette ki.

Ezután feltette a kérdést, hogy a

költségelőirányzatot elfogadják-e vagy sem s a szavazás megejtése után megállapította, hogy 34 szavazattal 16 szavazattal szemben tehát 18 szótöbbséggel a költségelőirányzat általánosságban elfogadtatott.

Áttérve a részletes tárgyalásra a vásárvám bértételénél Rooz Samu szólalt fel s azt ajánlotta, hogy a vásárvámot a város vegye házi kezelés alá és kisértse meg még a bérleti szerződés lejárta előtt a jelenlegi bérlőkkel megállapodásra jutni, mert ő azt hiszi, hogy ez hajlandó lenne a bérleti viszony megszüntetésével a bérletet visszabocsátani. Polgármester előadta, hogy a társtulajdonos nélkül e kérdésben határozni nem lehet, de foglalkozni fog az ügygyei s annak idején megteszi jelentését.

Az állami polgári leányiskola igazgató által szabad fa használat ellenében megtérítendő tűzifa ára kérdésénél Dr. Vetzák Ede szólalt fel és keveselte, hogy csak 8 m® fa árát térítse meg az igazgató, hanem azt indítványozta, hogy legalább egy vasúti kocsi rakomány fa árát térítse meg; a képviselőtestület az indítványt elfogadta és polgármester ily értelemben mondotta ki a határozatot.

Az iparos tanoncziskolai tételnél polgármester bejelentette, hogy az államsegély iránti kérvény beadatott.

Komódi Lajos a laktanyabéreket keveselte, azonban polgármester utalt arra, hogy az törvényen és szerződésen alapszik és csak a szerződés lejárta utáni időre lehet a magasabb lakbérosztályba való felvétel iránt lépéseket tenni.

Végül a rendkívüli bevételeknél Dr. Adler Adolf indítványa alapján a városok segélyezésére megszavazott összegből az állami adóösszeg 2 'Vo-ának megfelelő 3340 K bevételbe felvétetett.

A kiadási rovatnál:

A városi főjegyző anyakönyvvezető tiszteletdija 120 koronában megállapit- tatolt.

A városi adóhivatalhoz egy adóügyi jegyzői állás rendszeresiltetett s az első adótiszti állás adóügyi jegyzői állássá átszervezte tett.

A rendőrkapitánynak egy rendőrfogalmazói állás rendszeresítése iránti előterjesztése teljesíthetőnek nem találtatott.

A nyugdíjjogosultsággal nem bíró városi alkalmazottaknak a magyarországi munkások rokkant és nyugdíjintézeténél leendő biztosítása ügyében tett előterjesztés folytán utasittatott a tanács, hogy terjesszen elő oly értelmű javaslatot, hogyan lennének a nevezettek a városi nyugdíj intézmény tagjaivá felvehetők.

Ezután Szobovits Antalnak a városi tanács azon határozata elleni fellebbezését — mely szerint a ruhák szállítására vonatkozólag az Ignátz Jenő ajánlatát fogadta el — elutasította és a tanács határozatát jóváhagyta.

A magyar királyi III-ik honvédkerületi parancsnokság megkeresése alapján a honvédlaktanyába a távbeszélőt bevezetni rendelte s elhatározta, hogy az esetben ha a távbeszélő összeköttetés a szinielőadások tartama alatt megkapható, a távbeszélő a színházba is bevezettessék.