Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-23 / 38. szám
XXV!. évfolyam. Nagykároly, 1909. szeptember 23. 38. szám. NAGYKAROu És VIDÉKÉ: riínnntlnnonni Ac» A Q no not*+i hn+ilors o mnwl/oi'nlui ■Fiínnnf lemenni noi»t hnio+olnc» l/n-jlnnwn 'ví“ -v L '* .I Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ..................... . . 8-— kor. Fél évre......................... • • 4-- , Negyedévre ................. • • 2-- , Egyes szám................. . .--20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. 2-— ~ | A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 üli. Kéziratok nem adatnak vissza. Bizonytalanság. Nehány nap múlva elérkezik az az idő, amikor a kormánynak be kell adni lemondását az esetre, ha addig a válságot megoldani nem sikerül, illetve e tekintetben a kibontakozásra alkalmas tervet előterjeszteni nem tud. Öt nap választ el bennünket a jelzett batáridőtől és az irányadó helyeken sem tudják még, hogy mi fog történni. A miniszterek terveznek, jönnek- mennek, százféle terv merül fel a kibontakozást illetőleg, de egyik sem olyan, amely megnyugvást szülne, mely a békés kormányzást lehetővé lenné. Pedig mily egyszerű dolog lenne megoldani a kérdést, nyugalmat teremteni Lajtán innen és túl. Csak abból állana az egész, hogy a kormány szolidárisán állást foglalna a magyar gazdasági önállóság alapfeltételét képező önálló magyar nemzeti jegybank mellett, a minek okvetlenül az lenne a következménye, hogy Ö felsége is beleegyezését adná az önálló magyar nemzeti bank felállításához. De mit látunk a kormány némely tagjánál ? Látjuk azt, hogy ellene vannak a magyar gazdasági önállóságnak, mert ellene vannak a magyar önálló nemzeti banknak és mégsem távoznak el a miniszteri székből. Helyesen mondotta Holló Lajos Aradon, hogy amennyiben ma a parlamentben a függetlenségi és 48-as párti képviselők vannak többségben, a kissebbségnek alkotmányos kötelessége lenne, hogy félreálljon a többség utjá- bői és ne gátolja a tői kiég politikájának megvalósulását, hanem igyekezzenek a nemzetnél az ő politikájuknak a többségét megteremteni. Ha ezt nem teszik, ha útját állják a nemzet javát ezélzó politika megvalósulásának, vétenek a haza ellen, vétenek az alkotmányosság ellen, melyet pedig tiszteletben tartani minden polgárnak szent kötelessége. A függetlenségi és 48-as pártnak pedig kötelessége küzdeni tovább is a magyar gazdasági önállóság első feltétele : a magyar nemzeti jegybanknak 1911-ben leendő felállításáért; nem szabad engedni sem a terminusból, sem a lényegből és mint Justh Gyula monda Aradon : „ha uj kormány jönne, amely nem hajlandó a nemzet jogos kívánságát kielégíteni, akkor ellenzékbe kell mennie az egész függetlenségi pártnak és fog is ellenzékbe menni, mert Holló Lajos szerint Kossuth Ferencz is kijelentette, hogy ragaszkodik az önálló magyar jegybank felállításához és ezen kívánság teljesítése megtagadása esetén kész egész pártjával együtt ellenzékbe menni. “ Hadd lássuk, hogy egy ily ellenzékkel szemben hogyan lesz meghosszabbítva a bank provizórium, hogyan lesz megszavazva az az 500 millió korona, ami a közös kiadásokra most szükséges. TÁR CZ A. Bölcs Salamonnal. A gazdagnak sok az irigye, Szegénynek a nyomorúsága. A gazdag kevélységre hajló, A szegény könnyen szolgaságra. Nekem egyik sem kenyerem ... A gazdagságtól, szegénységtől, Öli, ments meg engem Istenem! Voltam én már szegény, de akkor Nyomorúságom föl se vettem. Jövöm hite, e szép szivárvány Diadalívben állt felettem .. . — Légy ezutánra is velem, S a gazdagságtól, szegénységtől, Oh, ments meg engem Istenem! Csak annyit adj, hogy kenyerünkből Másnak is merjünk szegni bátran, De bűntársává ne lehessünk Senkinek a hivalkodásban. A bőség könnyen bűnt terem 1... A gazdagságtól, szegénységtől, Oh, ments meg engem Istenem! Szabolcsba Mihály. -►-£&*Minden múlandó . . . Minden múlandó itt a földön tí halandók vagyunk mindnyájan. Lehet, hogy holnap már nem leszek En sem az élők sorában! Ki tudja: mit lioz egy rövid perez Fiatalnak, avagy vénnek . . . S mig itt vigadnak: — ottan mintha Harangszóval temetnének. Arra kérem jó Istenemet: Legyen irgalmas irántam, Mig gyermekimet fölnevelem, Akikért élni kívántam. Tartsa meg addig életem, mig Az életczélt megtalálják . . . Hogy ne hagyjak óh! magam után Apátalan, szegény árvát! Es, ha majd egykor énnekem is Az utolsó óra eljö S hova kivisznek: magába zár A csendes, néma temető: Gyermekeim a sírom mellett Ne rebegjenek egyebet: Itt nyugszik a mi édes apánk, Ki minket nagyon szeretett! Sallay Lajos.-éSSr«HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hálását a műtrágyán sohasem pótoljáK. A szárított Hizósertéstrágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNYRI TRRQYRSZRRI TOG tf\R a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Bosáoyi, Schietnimpf it Tina cégtől Budapsst, IX., IrtMt Í1 iíéj
