Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-16 / 37. szám
3 szerintem a kiadásoknál nemcsak törlendők mindazok a tételek, illetve összegek, amelyek ez évről elodázhatók, hanem a szükségeseknél is a legnagyobb takarékosságot kell tanúsítanunk, hogy a pótadót csak annyira emeljük, amennyire okvetlenül emelni kell, ha — a mi nagyon sajnos — azt le nem szállíthatjuk. Ezen általánosság után rátérek a részletekre. Mindenekelőtt határozottan meg kell követelni, hogy a községi pótadóhátraléTci kimutatás bemutattassék, ez alaposan megvizsgáltassák és megállapittassék, hogy abból mi hajtható be s az 1910-ik évben behajtani remélt összeg bevételként felveendő. A bevételek közé felveendő továbbá, amit állami segélyezés czimén még a folyó évben kapni fogunk s valószínűleg a tisztviselők fizetésének javítására lesz adva. Ez minimális összegben az adóalap 2 százaléka lesz, vagyis 3340 K; ez az összeg vagy a bevételbe felveendő, vagy pedig — amennyiben ez az összeg még megállapítva nincs — az alkalmazottak drágasági pótlékára előirányzott 9100 koronából leszámítandó, tehát utóbbi czimen csak 5700 K veendő fel, ha a képviselőtestület a drágasági pótlékot megsza- vazandónak tartja, a minthogy én a magam részéről azt megszavazom. Ha azonban az állami segély több lesz, az egész segély- összeg a 9100 koronából leszámítandó, illetve annyival kevesebb fogja terhelni költségvetésünket a drágasági pótlékból, amennyivel nagyobb lesz az államtól nyert segély. Az épületek fenntartására és a lövöldékért bekerítésére a kéményseprői 500 K dijat és 1400 K tűzkár elleni biztosítást beleszámítva 8500 K van felvéve, vagyis ha az előbbi két tételt leszámítjuk, marad tisztán épület fenntartása czimén és kerítés készítésére 6600 K. Hát ha a lövöldékért egyrészt eddig állhatott elkeritetlenül évtizedeken át, állhat ez még igy egy-két évig, itt tehát az e czimen felvett 1000 K törölhető. A többi tételek között is vannak redukálhatók, mert nem tudom, hogyan lehet a városházára 800, a főgimnáziumra 700 K-át felvenni renoválás czimén minden évben s miért kellene a most épített óvodák renoválására 1000 K ? Valószínű tehát, hogy itt is lehet egy kis reduktiót csinálni. Fölöslegesnek tartom a 93 tétel alatt vágóhídi alapra felvett 500 K előirányzását, mert ott épület fenntartására 400 K, vegyes kiadásokra 200 K külön fel van véve; s ha az alispáni rendelet a vágóhídi jövedelem esetleges feleslegéből rendeli is a közvágóhidi alapot létesíteni, attól az idén — mikor rósz esztendő van és pótadónk annyira fog emelkedni — az alispán valószínűleg el fog tekinteni. A 135. tétel alatt a tankötelesek összeírásáért 1000 K van felvéve a tanács javaslata alapján azon czélzattal, hogy a felemelt összegből a mulasztási birság azonnali végrehajtására egy végrehajtó közeg a'kalmaz- tassék. Hát ha figyelembe vesszük, hogy iskolamulasztási birságból a 32. tétel alatt 50 K van bevételre előirányozva, akkor szerintem ennek a behajtására nincs külön közegre szükség; ezt a nehány tételt a meglevő végrehajtó közeg végrehajthatja. Ami pedig a tankötelesek összeírását illeti, tessék azt városi alkalmazottak által elvégeztetni hivatalos órán kivül, azért egy kis tiszteletdijat adni nekik 2C3—2C0 koronát s akkor e tételből 600 koronát törölni lehet. A 140. tétel alatt elhagyott gyermekek segélyalapjához hozzájárulás czimén 14000 K van felvéve azért, hogy ezzel az állami gyermekmenhelyekkel szemben fentálló hátralékos és jövő évre esedékes tartásdijak lefizethetők legyenek. Most már azt kérdem, hogy helyes dolog-e az, hogy a hátralékos és jövő évre esedékes tartásdijak kifizetésére szükséges összeg egy évi költségelőirányzat terhére vétessék fel, még pedig egy oly évre, mikor a pótadó úgyis emelkedik? Nem czélszerübb-e 7000 koronát most felvenni, a másik 7C30 K után csak a 350 K kamatot fizetni és ezt a 7C00 K kifizetését elodázni? Ha ez az álláspont helyes, akkor e tételnél 6650 K törülhető. A 173. tétel alatt közkutak fejlesztésére és fenntartására az ez idei 1400 koronával szemben 3000 K van felvéve, tehát 1600 koronával több mint a folyó évben; az előirányzott összegből 1200 K kútfúró illetve kuttisztitó szerszámok beszerzésére lenne fordítandó. Szerintem mikor a pótadó úgyis emelkedik, nincs értelme, hogy uj kútfúró szerszámokat most beszerezzünk, hagyjuk ezt jobb időkre. Elegendő tehát e czim alatt 1400 koronát felvenni, amennyi a folyó évre felvéve volt, itt tehát törlendő 1600 K. 191. sorszám alatt népszámlálási költségre 1000 K van felvéve. Ez is kissé sok. Tíz embernek nyolcz napon át való munkálkodása esetén 6 korona napidijat számítva ez az összeg 480 koronát tesz ki; egyéb költségekre 120 koronát számítva, e tételre elegendő 600 K, tehát e tételnél 400 K törölhető. 194. sorszám alatt előre nem látható kiadásokra 6000 K van felvéve, annyi, mint a folyó évi költségvetésben felvéve volt. A folyó évi e czimen felvéve volt összegből nyert fedezetet a tisztviselők 1909-ik év Il-ik felére megszavazott drágasági pótléka, mondjuk, hogy 4000 K, (lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb.) Minthogy 1910. évre a drágasági pótlék czimén 9100 K van a költségvetési előirányzatba felvéve, tehát az előre nem látott kiadások tételéből e czélra mitsem kell fordítani; minthogy pedig tudjuk jól, hogy különféle czimeken segélyezésért folyamodók kérvényeinél a képviselőtestület rendszerint azt nézi, hogy lehet-e a megszavazandó összegre fenti czimen fedezetet találni s ha kevesebb lesz e tételnél, kevesebb segélyösszeget fog a képviselőtestület megszavazni, szerintem — a város súlyos anyagi viszonyára való tekintettel — itt 2000 K felvétele elég, mert a rendes kiadások fedezetéről a költségvetésben elég bőven van gondoskodva. Itt tehát törölhető 4000 K. Az itt törlésbe hozni javasolt összegek 18040 koronát tesznek. Ha az épületek fentartására előirányzott összegeknél és más kisebb czimeknól még 559 K 93 fillért törölni tudunk, akkor a fedezetlen hiány még mindig annyi marad, hogy évi 167000 K állami adóalap után kivetendő 100 °/o pótadó- val nyer csak fedezetet. Ez annál inkább elfogadandó, mert a rósz termés és rósz gazdasági viszonyok, valamint az uj adótörvények alapján a pótadók kivetésénél alapul szolgáló adóalap is csökkenni fog s igy a pótadókulcs a jövőben úgyis emelkedik, másrészről a házadó és más adók is emelkednek; s ha még hozzávesszük azt, hogy a kiadások nagyrósze rendszerint 3 évi átlag alapján irányoztatik elő, a mostani költségelőirányzat a következő évek költségelőirányzatára is rendkívül hátrányos befolyással lesz. Mérsékelni kell tehát az igényeinket minden téren, mert agrár állam vagyunk, amely legnagyobbrészt a föld produktumából él. Nemcsak a gazda, de a gyáros, kereskedő, iparos és latémer megélhetésére is befolyással van az, hogy a föld hozama mily nagy; s akkor, mikor ezelőtt minden évben miMiók és milliók jöttek be a magyar búzáért és egyéb nyers termékekért, most pedig kétszeres áron mi fogunk búzát a külföldről behozni és e czimen sok millió korona fog külföldre vándorolni, akkor, mikor a gazdaközönség nagyrészének pénzért kell kenyérre és vetőmagra valót beszereznie, akkor nagyon meggondolandó dolog, hogy állitjuk össze jövő évi szükségleteinket. Csakis a legszükségesebbeket vegyük fel és igyekezzünk itt is a lehetőségig takarékoskodni s a költségelőirányzatot pontosan betartani, a hitelátruházásokat a lehetőségig beszüntetni, uj, elodázható kiadásoktól ez évben tartózkodjunk, vagyis addig takarózzunk, a mig a takaró ér és ne keserítsük el az adófizető polgárságot azzal, hogy nyomasztó, elviselhetetlen terheket akasztunk a nyakába ! Lehet, hogy egyik-másik kérdésben álláspontom nem helyes, hogy nézetem téves, számításom helytelen; nem vindikálok magamnak csalhatatlanságot, de lelkiismeretem nyugodt a tekintetben, hogy jót akartam és ezen soraimnak czélja — sine ira et studio N A G Y KÁROLY ÉS VIDÉKE — nem más, mint figyelmeztetni és felvilágosítani mindazokat, kik e kérdésben határozni hivatva vannak, hogy „eddig és ne tovább“. Dixi et salvavi anímam meam! Dr. Adler Adolf. HÍREK. — Személyi hir. Vármegyénk főispánja vasárnap a fővárosból hazajövet Szatmárra utazott, hogy elnököljön a város közgyűlésén, a közigazgatási bizottsági ülésen és a Széche- nyi-társulat igazgatósága ülésén. A főispán hétfőn este érkezett vissza székhelyére, azonban még néhány napi tartózkodásra Érend- rédre utazott. — Debreczeni István városunk polgármestere a fővárosból a múlt hét végén érkezett vissza. — Meghívás. 7000—1909. K. szám. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait 1909. évi szeptember 19-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1909. szeptember hó 14. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: l.A városi hatóság kezelése alatt álló pénzeknek gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat. (8439—1908. k. sz.; kj.) 2. A városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat. (7253-1908. k. sz.; fj.) 3. A 11—1909. kgy. számú véghatározattal elrendelt villamos-mű bővítési munkálatokra beérkezett ajánlatok elbírálása s a megkötendő szerződés elfogadása. (6722—1909. k. sz.; kj.) 4. Az állami elemi iskola építési tervének és költségvetésének elkészíttetése tárgyában intézkedés. (6507—1909. k. sz.; kj.) 5. A Petőfi-utcza keleti oldalán a 111—1905. kgy. sz. véghatározattal megállapított szabályozás következtén közterületből telkekhez csatolandó területrész kisajátítási kártalanítási árának megállapítása. (5423—1906. k. sz.; hj.) 6. Treiber Ferencz és társai kérelme a Fazekas-utczának még ez évben leendő ki- köveztetése iránt. (6444—1909. k. sz.; kj.) 7. Néhai Kaufmann Márton által tett főgimnáziumi ösztöndíjra vonatkozó módosított alapitó okirat jóváhagyása. (6699—1909. k. sz.; fj.) 8. Néhai Minő Ferencz illetőségi ügye. (6362—1909. k. sz.; fj.) 9. Rózenberg Lajos és kk. gyermekei illetőségi ügye. 10. Klein Lipót illetőségi ügye. (6315—1909. k. sz.; fj.) 11. Az ifjú vakok szegedi államilag segélyezett tan- és nevelő-intézetének megkeresése évi 6C0 kor. segély adása iránt. (6946—1909. k. sz.; fj.) 12. a) Az Ágoston- utczai 68. sz. telekhez utczaterületből csatolt 10‘1 m2 utczarészlet (6549—1909. k. sz.; hj-)> — b) a magtárutczai 25. sz. telekből utczaterülethez csatolt 16'1 m2 telekrészlet (6524—1909. k. sz.), — c) az Árpád-utczai Í03. sz. telekből utczaterülethez csatolt 11*76 m2 telekterület kártalanítási árának megállapítása. (5365—1909. k. sz.) 13. Az 1909. évi augusztus 30-án tartott pénztárvizsgálat a'kalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. — Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 10-én Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt tartott ü'ésében a szokásos havi jelentések mutattattak be, melynek egyik szomorú adata, hogy a vármegye területéről a múlt hó folyamán kivándoroltaknak 150 útlevél lett kiállítva. A tanfelügyelő bejelentette három állami népiskolának a jövő év folyama alatt való felállítása engedélyezését, a közgazdasági előadó a búzatermés silányságát panaszolta. Elintéztek több vizi, erdészeti, munkás- és fegyelmiügyet, mire az ülés véget ért. — Búcsú. A róm. kath. vaUásu hely- heli hívek jelentékeny része szombaton a reggeli órákban Pallmann Péter káplán vezetése alatt indult el zarándok-utra Mária- Pócsra, ahonnan folyó hó 13-án este nagy harangzúgás közepette érkeztek vissza. — Tanitóválasztás. Az érkörtvélyesi' ref. egyház a megüresedett tanítói állásra Molnár József és Bállá László okleves tanítókat választotta meg.
