Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-19 / 33. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. kát élvező nemzetiség megtorlatlanul űzze hazaellenes mesterkedéseit. Igenis véget kell vetni az eddigi türelmes és elnéző politikának. Erélyes kézzel kell hozzáfogni ezeknek az uraknak megfékezéséhez. Hiszen valóságos öngyilkosság lenne megengedni, hogy a magyar állam pénzével fizetett hitoktatók teljesen fumigálva a törvény rendelkezéseit, mintha reájuk nem is volna kötelező a magyar király által szentesített törvény, — azt semmibe se vegyék. De nemcsak az iskolai téren, hanem egyéb közéleti tevékenységüket is jó lesz figyelemmel kisérni a lelkész uraknak. Mert a román papság nemcsak hivatásának él, hanem politikai szerepet játszik és ilyen missziót teljesít. Ezeknek megfigyelése már a szoros értelemben vett közigazgatás feladata. A közigazgatási közegeknek módjában áll tudomást szerezni a falukban történtekről ; megfigyelni a papok viselkedését és meggyőződni arról, hogy vájjon érdemes-e az illető arra az anyagi segítségre amelyet a magyar állam jóvoltából élvez. Minden oly közigazgatási tisztviselő, aki ebbeli feladatának lelkiismeretesen megfelel, egy nagy alapkövét rakja le annak az épületnek, amelyen az egységes magyar nemzeti államnak ki kell épülnie. Legyen arról meggyőződve Gróf Apponvi Albert, hogy minden oly intézkedésével, a melylyel megmutatja, hogy a nemzetiségi kérdés terén nem akar tréfát ismerni: a nemzet hálájára tarthat igényt s bármennyire is kiáltsanak kigyót-békát reá a külföld félrevezetett lapjai, nevezzék bár kétszeres ördögnek román testvéreink, a mi szivünkbe csak annál mélyebben fogja nevét beleírni. Hisszük, hogy gróf Andrássy Gyula belügyminiszter is hűséges segitö társa Azért én pazarlón — bőkezű nemzetem Múzsáját egészen más földön keresem. Elmegyek az Alföld tágas térségére, S ha utam a sűrű sásberekhez éré, Árnyat vetnek reám a hüs nádlevelek. S ott, hol senki sem hall, busán énekelek. Hiszen mit tagadnék — árva sorsunk vallja, Hogy a magyar költőt nemzete nem hallja. De a sás erdejét visszhangra riasztom, Hogy messze zendül el gyepen és haraszton. Nyög a bölönbika, csergenek a kacsák, A szellővel suttog ezer vizi virág. S a békák, a mocsár szomjas korteshada, Kiált, mintha most is királyt választana, S mellette hallgatva a szép harmóniát Egy lábon irdogál a gólya kritikát. Alföldi tárgyú alkotásai között időrendben első az 1835-ben megjelent „Haramia csók“ ez. elbeszélése. Ebben lépteti föl legelőször Zöld Marczit, az eszményi betyárt, ki embert nem öl s magát a puszták urának tartva dézsmát szed a gazdagoktól, szereti az igazságot, szívesen segíti elő a szerelmesek ügyét, a hölgyeknek kiváló tisztelője lesz ebben a nagy munkában s a nemzetiségi fészkelödéseknek csakhamar halárt fognak szabni. Iskolai értesítők. V. A nagykárolyi rom. kath. fiúiskola tanulóinak érdemsorozata az 1908—1909. iskolai évről. A gondnokság és tanítótestület névsora után a tanulók érdemsorozata, majd a jutalmazások felsorolása következik. A statisztikai adatok közül kiemeljük a következőket: Az iskola hat osztályába beiratkozott 354 tanuló, kimaradt 68, meghalt 1, maradt az év végén: 285. Róm. kath. volt 339, gör. kath. 12, ref. 1, ág. ev. 1, izr. 1. Helybeli 297, vidéki 57. Kitünőrendü volt 13, jeles- rendű 45, jórendü 67, elsőrendű 110, másodrendű 50. A jövő tanévre a beiratások szeptember 1—5-én d. e. 8—11 és délután 3—5 óráig fognak megtartatni az iskola helyiségében. Az iskola beléletéről az értesítő adatokat nem közöl. VI. A Paulai szent Vinczéröl nevezett irgalmas nőnék vezetése alatt álló nagykárolyi „Margit“ leánynevelö-intézet értesítője az 1908—1909. iskolai évről. Az értésitö felsorolja az iskolaszék tagjainak névsorát, majd a tanítótestületet. — Igazgató: Récsei Ede kegyesrendi házfőnök. A tanítást Horváth Jenő plébánossegéden kívül — ki a hit- és erkölcstant tanította — 6 irgalmas néne végezte. Majd a tanulók érdemsorozata és a jutalmazások felsorolása következik. A statisztikái adatok szerint beiratkozott 394 tanuló, kimaradt 41, eltávozott 7, meghalt 1, nem tett vizsgálatot 7, maradt az év végén 338 tanuló. Róm. kath. volt 303, gör. kath. 26, ref. 7, ág. ev. 2. Helybeli 319, vidéki 19. Kitünőrendü volt 32, jelesrendü 48, jórendü 75, elsőrendű 155, másodrendű 28. A jövő tanévre a beiratások szeptember 1—5-éig naponként d. e. 8—11. és délután 3—5 óráig tartatnak meg a róm. kath. fiis- kola helyiségében és pedig a leányok be- lratása csak a délutáni órákban fog megtörténni. VII. A nagykárolyi status-quo izr. vegyes népiskola értesítője az 1908—1909. iskolai évre. Az iskolaszék megbízásából közli: Liszer Jakab vezető- tanitó, iskolaszéki jegyző. Az értesítő az uj iskola fényképével veszi kezdetét. Az uj iskola felavatásának ismertetésével foglalkozik az értesítő nagy részben, leírva a felavatás ünnepségének lefolyását, amelyet annak idején lapunkban leközöltünk. A felavatás múlt évi szeptember hó 12-ikén történt meg. Az iskolaszék és tanítótestület névsora következik ezután. A tanítást 3 férfi- és egy nőtanitó végezte. A hittantanitás anyagának és az iskolaépítésre jegyzett adományok felsorolása után a tanulók névsorát közli az értesítő. Az I. oszt. 28 fiú és 13 leány, a II. oszt. 16 fiú és 16 leány, a III. oszt. 23 fiú és 16 leány, a IV. oszt. 18 fiú és 18 leány, az V. osztályban 1 fiú és 4 leánytanuló volt. Összesen tehát 86 fiú és 67 leánygyermek látogatta j az iskolát. A beiratások a jövő tanévre szeptember j hó első három napján lesznek megtartva. * * * Az ev. ref., gör. kath. (román) és gör. | kath. (magyar), ág. ev., valamint a kereskedő | és iparos tanoncziskolákról értesítőket nein i kapván, sajnálatunkra ezekről nincs alkal- ! műnk bővebben beszámolni. István király napja általános munkaszlinet napja-e? Több ízben volt alkalmam hallani sok különféle értelmezését az István király napi munkaszünetet szabályozó törvényeknek. Maguk a hatóságok sincsenek tisztában a törvénynyel, valláshoz kötik az értelmezését, kiki úgy fogja fel és úgy magyarázza, a milyen vallásu. Már maga a törvény ravaszul van megcsinálva, de ravasz maga ez a czim is: „Vasárnapi s István király napi munkaszünetekről szóló törvény“. Épen ezért jónak látom e törvényt ismertetni, mert nem lévén mindenkinek alkalma a törvény áttekintésére, tanács kérés esetén tájékozatlanul áll. A vasárnapi s István király napi munka- szünetekről az 1891. XIII. t.-cz. intézkedik, melynek mindjárt 1. §-a igy szól: Vasárs rettenthetetlen bátorsága mellett sem oly vad haramia, kire a szép szemek szeliditö- leg ne tudnának hatni. Az elbeszélés magva az, hogy a hortobágyi pusztán esős, ködös időben egy hid karfájára támaszkodik a deli termetű, barnapiros szép férfiú, a puszták királya. A távolban fürkésző szeme egy hin- tót pillant meg, villámgyorsan ott terem s a nejével és leányával utazó földesurnak pénzét kéri. De harmadrészét sem tartja meg, hanem a cihelödés közben kiesett gyöngysort köveleli. S midőn megtudja, hogy az a kislány menyasszonyi ajándéka, visszaadja, de cserébe csókot lop a piruló lányka aja- káról s elvágtat a pusztába. S mikor aztán asszony korában férjével utazik át a Hortobágyon, nem bántja a betyár, hanem hosszú, nehéz sóhajjal könnyít szerelemtől sajgó szivén. Ennek az egyszerű elbeszélésnek anyaga Petőfi lángszellemének izzó kohójában „Pusztai találkozás“ czimmel költői remekművé, lírai leírássá alakul át. — A „Két haramiádban Zöld Marczi egy szerelmes pár ügyét vezeti győzelemre, az „Igaz osztásban egy szegény zsidót ajándékoz meg a gazdag ur elrabolt pénzéből, „A négy tarká“- ban s a „Pusztai kaland“-ban a puszták királyáuak háláját festi. A „Haramia szerelmé“-ben Csonka Bandi lép elénk. Üldözői elöl menekülve étlen- szomjan száguldoz a pusztában s egy kis lánynyal találkozik, ki apjának ebédül vitt élelméből szívesen megkínálja őt. Mikor elválnak, Rózsi szive szerelemre gyulád iránta, az viszonozza, de Sárival megcsalja. Rózsi bosszút esküszik s a haramiát az űző haddal elfogatja. Bandit fölakasztják, de szerelmi bánatában Rózsi utána hervad el. A szintér s a tragikum kifejlődésének azonossága miatt Jókai „Sárga rózsa ez. pusztai tárgyú regenye előhírnökének mondhatjuk e kis költői elbeszélést. „ Alföldi dalai“ legtöbbHA NINCS SZALMA, Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatásil a műtrágyáit sohasem pótoljáK. A szárított Hizósertéstrá: kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDAPEST-KŐSRNYAI TRRGYASZRRirÓG /ÁR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Bosányi, Scbielrumpf és Társa cégtől Budapast, ix., IhőHt 21 sün.
