Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-05 / 31. szám
Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre....................................................... ÉH 0 1 eb Fél évre......................... • • 4-- , Negyedévre ................. • • 2-- „ Egyes szám................. . .--20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. I A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Stmkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyom la Részvénytársaság“. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben) Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A nemzetiségi kérdés. Az ugorkaszezonban, midőn a politikai élet teljesen szünetel, a fővárosi lapok hasábjain rneg-megjelennek a nemzetiségi kérdést tárgvazó vezér- czikkek, mert ez az újságírók részére mindig hálás téma ilyenkor lesz aktuálissá. Máskor a politika annyira elfoglal bennünket, hogy nem érünk reá más ügyek iránt érdeklődni, bármilyen fontosak legyenek is, mert a magyar meg nem élhet egy napig sem politika nélkül s jobban érdekli a jelentéktelenebb politikusok nyilatkozata a válság megoldása tárgyában, mint egy oly nagy- horderejű és hatalmas kérdés, amely a nemzet jövőjére döntő befolyással bir, például a nemzetiségi kérdés. Pedig bizony sokkal jobb lenne, ha olykor erre is fordítanánk egy kis gondot, mert az a sok különféle inzultus, amely épen a nemzetiségek részéről ér bennünket, mégis csak gondolkozóba ejthetne bennünket és arra ösztönözhetne, hogy a nemzetiségi ügyet végre kezeljük egyszer a megérdemelt módon. Mi, akik nemzetiségi határszélen j élünk — akik közvetlenül érintkezünk a nemzetiségek egyik Iegvehemensebb fajával, a románsággal: sajnosán tapasztaljuk, hogy korántsem oly rózsásak az állapotok, amint azt fent a miniszteri hivatalokban és az újságok szerkesztőségeiben gondolják; akik Írnak métermázsa számra czikkeket a nemzetiségi kérdésről anélkül, hogy arról, amit imák, közvetlen tapasztalatokat szereznének, hogy érdemesnek tartanák közvetlen figyelni meg azt a népet, amelyről véleményt mondanak s amelyről a közvéleményt is informálni akarják. Pedig mondhatjuk, hogy nagyon érdemes lenne ezzel . laposabban foglalkozni. Azok, akik felületes módon Írnak, kétféle túlzásba esnek. Vagy nagyon kiszínezik, vagy nagyon lekicsinylik a nemzetiségeket. Akik túlzásba esnek, azok csak a nemzetiségi képviselők kisded csoportjának viselkedését veszik mintaképül és készpénznek fogadnak el mindent, amit egy pár henczegö és mindenáron mártírrá lenni kívánó alak mond, vagy tesz. Akik pedig lekicsinyelik, nem számítanak azzal az erős sovinizmussal, amely a nemzetiségeket áthatja s azzal a tagadbatlan rokonszenvvel, mely a nemzetiségek panaszkodásait a külföldön kisérik. Azok, akik a nemzetiségi kérdést rózsás szemüvegen keresztül nézik, bizakodnak az Apponyi-féle népiskolai törvényben, amelytől nem kevesebbet remélnek, mint a nemzetiségeknek pár évtized alatt leendő teljes rnegmagya- rosodását. Állami iskolákat sürgetnek mindenfelé és ha az iskola fel van állítva, azt hiszik megvan minden és most már várhatjuk, hogy mikor repül a sült galamb a szánkba. A tanfelügyelöségek elvégzik az ellenőrzés kötelességeit. Meglátogatják az iskolákat, meggyőzödnek a magyar nyelv kellő mértékben való tanításáról, megfigyelik a tanitók viselkedését, — megteszik jelentéseiket és ezzel minden megtörtént, ami csak szükséges arra, hogy a nemzetiségek hü polgáraivá váljanak az egységes magyar nemzetnek. És külsőleg e kép gyönyörűen is Gaál József szépirodalmi munkásságának eszmei értékelése.*) TÁ RCZ A. Azt irta... Azt irta egy levélben a Kedvesem: Hozzám jön, ha feleségül Elveszem. Beszéljenek akármit is En rólam: Azért mégis engem szeret Valóban! Visszaírtam egy levélben Ezt neki: Szegény szivem csakis ötét Szereti! Jegyváltásra ott leszek már Holnapra Es azután megesküszünk, Csuhajja!! Sallay Lajos. Irta: Sróff Gábor. III. A korszellemnek és irótársainak hatása Gaal Józsefre. Ha valamely iró lelkivilágát s munkáiban rejlő eszmei tartalmat meg akarjuk érteni, akkor mindig szemünk előtt lebegjen az a kor, melyben élt s annak a kornak szelleme, amely politikai és társadalmi életünket áthatotta és lelkesítette s nemzeti irodalmunkat, de legkivált költészetünket irányította és táplálta, mert e nélkül nem tudjuk kiválasztani, hogy a költő érzés és gondolatvilágában meddig terjed a korszellem hatása s hol kezdődik az eredetiség nemes értéke ? Gaal József irodalmi működésén is megérzik irótársai környezetének fejlesztő ereje s a vajúdó politikai és társadalmi életnek forrongó szelleme. — 17—18 éves korában szülői segítség nélkül magára hagyatva megy *) A főgimnázium 1908—1909. évi értesítőjéből. föl az ország fővárosába, Pestre. A még gyermek ifjú itt férfias akaraterővel és munkakedvvel győzi le a megélhetés nehéz gondjait, óraadással s iratmásolással keresi meg mindennapi kenyerét és lankadatlan szorgalommal végzi magasabb tanulmányait. Szerény megjelenésével, őszinte lelkületével, vidám természetével és komoly törekvésű munkásságával csakhamar benső barátságba jut a nálánál egy pár évvel fiatalabb br. Eötvös Józseffel és Szalai Lászlóval. írói s költői tehetségének mindnagyobb és nagyobb arányú megnyilatkozása az „Athenaeum“, a „Pesti Hírlap“, az „Életképek“ s a „Pesti Divatlap“ munkatársává avatja. Megismerkedik a romantikus irány neves Íróival és költőivel, sőt a legnagyobb magyar reformátor, gr. Széchenyi István is barátságára érdemesíti. Költői működésének múlandó részét, de egyszersmind körvonalait e korszellem érintése s irótársainak környezete határozza meg. Mig Eötvös 1839-től kezdve a vallásszabadságot s a zsidók emancipátióját hirdeti 3 évtizeden át s végre diadalra is emeli, addig Gaal „Izrael panaszai“ czimü elégiájában a zsidó nép szétszórt állapotán, megvetett helyzetén siránkozik és számukra az 0j üzleti GÓZNER KÁLMÁN f,'0á Uj üzlet! férfi- és nőidivat-üzletét Nagykárolyban a Deák-téren Igaz Károly ur házában augusztus hó végén megnyitja. : : Ugyanott egy tanuló felvétetik!
