Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-29 / 30. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. ünnepélyre. Menjünk el oda, hogy láthassuk nemes vonásait, hogy lelkesedést és erőt meríthessünk annak a férfiúnak látásán, akinek szivénél melegebben senki szive sem dobogott a magyar nemzetért, aki magyar volt a királyi trón előtt épen úgy, mint itthon — tulipánnal diszitett kastélyában. És a bánat s az érette való szomorúság közepette is vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy az ő szelleme bizonyára őrködni fog az ö ősi városa fölött! Iskolai értesítők. I. A főgimnázium értesitője. III. A szokásos főgimnáziumi látogatást Gé- ressy Kálmán tankerületi főigazgató folyó évi márczius hó 4—9-ig ejtette meg, melynek eredményekép az intézetnek úgy erkölcsi, mint tanulmányi állapotát kielégítőnek találta. A magyar irodalomtörténeti tanítás ellenőrzése czéljából a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Dr. Badics Ferencz, kir. tanácsos, a budapesti gyakorló főgimnázium igazgatóját küldte ki, a megbízatásának május 5—7. napjain tett eleget s a tapasztaltak felett örömének és elismerésének adott kifejezést. Az érettségi vizsgálatokon pedig miniszteri biztosi minőségben Dr. Lévay Ede, budapesti főgimn. tanár, az Országos Középiskolai Tanáregyleti Közlöny szerkesztője volt jelen. Az év folyamán az ifjúság több Ízben rendezett ünnepélyeket, továbbá rövidebb időt igénybe vevő kirándulásokról az egyes szaktanárok gondoskodtak. így: felkeresték a közelebb fekvő történelmi nevezetességű helyeket. Megtekintették a város ipartelepeit. A VIII. o. t. a természettan tanárának vezetése alatt megtekintették a városi színház légfűtését és a városi villanytelepet. Mindkét helyen Illés József városi mérnök kalauzolta őket. Nagyobb kirándulást az ifjak az országos tornaverseny elmaradása miatt — nem tettek. Az értesítőnek ezen része közli még az ösztöndíjas és jutalmazott tanulók névsorát, valamint az intézeti tornaverseny győzteseit. A jótékonysági rovatból megemlítjük, hogy a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület 25 koronát adott tanulók jutalmazására. A nagykárolyi hitelbank 10, Róth Károly pedig 40 koronát adtak a Segélyző-egyesületnek. Az Önsegélyző-Népbank 15 koronát, a Kölcsey- Önképzökör és a Központi Takarékpénztár 10 koronát adott a tanári könyvtár czéljaira. (Hát bizony ez elég silány rovat — szedő!) Az értesítő VII-ik része az érdemjegyek jelentését, a VlII-ik rész pedig a tanulók érdemsorozatát tünteti fel. Minden tantárgyból jeles osztályzatot nyertek: az I-ső osztályban: Diczig Alajos, Jenser Dezső, Tivadar György; a Il-ik osztályban : Papp András; a III-ik osztályban; Földes Andor, Hadnagy István, Jármy József, Kecs- már István, Székely György ; a IV-ik osztályban : Gájásy János; V-ik osztályban: Király Ferencz; Vl-ik osztályban: Gsengeri Imre, Liszer Ferencz, Székely Imre, Sztankó Gyula ; VII-ik osztályban : Moskovits Lajos ; a VIII-ik osztályban: Horváth Endre. A IX. rész az érettségi vizsgálatok eredményét jelenti. Ezek szerint 1 tanuló 1 évre visszavettetett, kettő pedig a szeptemberi I javitó-vizsgára utasittatott. Érett lett 19 tanuló és pedig jelesen négy tanuló, név- szerint: Erőss Tibor, Horváth Endre, Kaizler | Imre és Sternberg Ferencz; jól érett 6, egyszerűen érett 9 tanuló. Ezek közül orvosi pályára ment 8, közigazgatásira 1, jogira 5, papira 2, tanárira 2, gépészmérnökire 1, mérnökire 2, állatorvosira 1, vegyész-mérnökire 1, határrendőri szolgálatra 1. A statisztikai adatok közül közöljük a következőket: ez év elején felvétetett 321 tanuló, önként kimaradt 26, tanács folytán távozott 3, meghalt 2, az osztályvizsgáról elmaradt 3, osztályzatot nyert 292 tanuló, melyből esik osztályonként: I. oszt. 54, II. oszt. 67, III. oszt. 42, IV. oszt. 41, V. oszt. 23, VI. oszt. 25, VII. oszt. 22, VIII. oszt. 18 ezen kívül 8 magántanuló, közöttük 1 leány az első osztályban, névszerint: Gogl Mária. í A könnyű megbetegedések száma 474, súlyosoké 26, a festi':lő betegeké 12 volt. Igazgatói megrovásban részesült 6, mig tanárkari megrovásban: egy sem. Honosságuk szerint: Szatmármegyei volt 272, idegen vármegyebeli 28. Mint érdekes jelenséget említjük meg, hogy a tanulók közül a szülői foglalkozást illetőleg legtöbb volt a kisiparos gyermeke : 57, vagyis az összes tanulóknak csaknem 20°/0-a. Vallás szerint volt: róm. kath. (latin irodalmak hatását látja, utóbb a romanticis- mus és felvilágosodás gondolatait szívja magába s végre azt veszi észre, hogy irodalmunk szakadatlan fejlődéssel Petőfivel és Arannyal belép a „nemzeti eszme“ korába. A koreszmék átértésén kívül újabb nemzeti irodalmunk gyönyörködtető módon ismerteti meg a tanulót a gyakorlati erkölcs és lélektannal, mübölcselettel és társadalom- tudománnyal. Ugyancsak innen tanulja meg az ifjú lélek, hogy nemzetünk lángelméinek termékei mind a mély vallásosság, a lángoló | hazafiság s a tiszta szerelem érzésében gyö- j kereznek . . . De nemzeti irodalmunk tanítására határozott, kialakult s biztos módszert még nem j találunk. Itt mondhatni, legfontosabb a tanár egyénisége : irodalmi ismerete, rátermettsége, didaktikai s pedagógiai gyakorlata, módszerének helyessége. — Irodalomtörténeti iskolai könyveink Toldy Ferencz és Beöthy Zsolt nyomán a rendszerező, mivelődéstörténeti és életrajzi irányt egyesitik. Az uj tanterv szellemében működve a tanár akkor jár el leghelyesebben, ha oktatásának alapja az olvasáson nyugvó életrajzi irány s midőn a tanulókkal együtt munkál- j kodik s az értékes irodalmi anyagot elvégzi, j mivelődéstörténeti alapon a növendékek ismereteit szerves, egységes egésszé fűzi össze. Az olvastatási anyagot megadják a magyar klasszikus irók és költők munkái, a korok ismeretét a jelesebb monográfiák s a korok szellemét visszatükröztetik kisebb alakú, de nagyon becses idiologikus irodalomtörténeteink, a minők Beöthy Zsoltnak „A magyar irodalom kis tükre“ s Riedl Frigyesnek „A magyar irodalom főirányai“ ez. becses és nálunk páratlan müvek. Nemzetünknek mai forrongó eszme- s érzésvilágában irodalmi oktatásunk sem jege- czesült ki. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium széles látókörű és mély tudoiná- nyu, nagy tapasztalatu s országos nevű szakférfiakat küldött ki a magyar irodalmi oktatás megfigyelésere s tanulmányozására. Az országos közoktatási tanács, a kerületi igazgatói gyűlések s ezeket megelőző tanári tanácskozások buzgó törekvéssel mind azon fáradoznak, hogy a modern szellemnek, a „nemzeti kor“ felfogásának megfelelő, irányadó, határozott magyar középiskolai oktatási rendszert állapítsanak meg hosszú időre. A kitűzött czél elérése nincs messze, mert az anyag legnagyobb része már összegyűlt s az érettségi vizsgálatok módosítása s a meg-megjelenő didaktikai munkák is azt árulják el, hogy középiskolai oktatásunk alapja, tengelye és gerincze nemcsak terve- zetileg, hanem a gyakorlatban is hova-hamar a magyar irodalomtörténeti tanítás lesz. Az irodalmi oktatás és az élet szerves összekapcsolására fontos eszköznek mutatkozik 1. modern nemzeti irodalmunknak részletes ismertetése, 2. a helyi, de irodalomtörténeti vagy abszolút értékű Íróknak és költőknek szélesebb körű tanítása a középiskolákban. A hazai és európai irodalom legújabb irányainak föltárása, megismertetése és méltatása az irodalmi tanításra szánt még mindig csekély óraszám miatt, mig a helyzet nem javul, az önképzőkörök munkásságának területére volna utalható, hogy a már némileg fejlettebb szellemű ifjúság olvasás gör. és örmény szertartásu) 175, ev. ref. 53, ág. ev. 1, unitárius 1, izr. 70. A tanulók igazolt mulasztása 6191, nem igazolt mulasztása 14 órát tett ki. Jeles osztályzatot nyert : 17, jót 33, elégségest 130 tanuló. Egy tárgyból elégtelent 31, két tárgyból 14, több tárgyból 25. Egész tandijat fizetett 253, részben tandíjmentes volt 22. egészben 22. Az értesítő közli még az 1909—10. évben használandó tankönyvek jegyzékét és a tudnivalókat a jövő iskolai tanévre, melyből megemlítjük, hogy a beiratások szeptember 1., 2. és 3. napjain lesznek. A felvételi-, javitó- és pótló-vizsgálatok augusztus 31-én 8—1 óráig fognak megtartatni. (Folyt, köv.) Felhívás a polgármesterekhez. Jankovics Dezső, Eger város polgár- mestere felhívást bocsátott ki, amelyben a városokat illető 2 millió korona felosztása s a r. t. városi tisztviselőket a vasúti arczképes igazolványok megadásánál ért sérelem orvoslása végett Eger városához hasonló eljárásra hívja fel a többi polgármestereket. A következőkben közöljük a felhívást, aminek hisszük, hogy meg is lesz a foganatja: Felhívás tisztelt Kartársaimhoz. A mostani zavaros politikai viszonyok között iparkodnunk kell azon, hogy a f. évi állami költségvetésbe a városok segélyezésére felvett két miliió korona szeptember hó közepe előtt ki- osztassék, mert elleneseiben attól lehet tartani, hogy ha a kibontakozási munkálatok megkezdetnek és sokáig tartanak, e miatt, később a fontos és sürgős más állami teendők miatt Isten tudja mikor kerül rá a sor a városokat és tisztviselőket érdeklő ügy elintézésére. Egyesek szava mint a pusztába kiáltó szó elhangzik nyomtalanul, ha azonban 120—150 város egyszerre vagy rövid alapján mintegy önkéntelenül s gyönyörködve ölelkezzék össze a mai, úgynevezett „nemzeti eszme“ korának gondolat- és érzésvilágával. Itt ismerje meg a jelen kor kiválóbb íróit és költőit, esztétikusait és kritikusait, szóval az irodalom termelő szellemeit és méltató erőit. így aztán a fiatalság fokozatos mivelődése a középiskola elvégzése után nem szakadna meg, sőt természetes fejlődési alapon, az irodalomra értékes tehetségek is kiválnának s termelő erejük ingadozás nélkül, határozott utón haladhatna előre . . . Az újkori irodalom jeles termékeinek megismerésén kívül nem csekély figyelmet érdemel a helyi, irodalomtörténeti vagy abszolút értékű íróknak és költőknek részletes fejtegetése az önképzőkörök működésének keretében. Az ifjúságnak ez irányú munkakedvét nagyban fokozhatnák lelkes Mecénások a magyar társadalom köréből pályamunkák kitűzésével. A tanuló ifjúság ily módon arra a tudatra ébredne, hogy szülőföldjének vagy megyéjének nyelvében sok kincs rejlik s a múlt irodalmi értékeinek megismerésével ragaszkodása falujához vagy szülővárosához felnőtt korában sem szakadna meg, ami végelemzésben a mai nemzetközi törekvésekkel szemben a magyar értelmi osztály honszerelmét erősítené, a nemzeti közérzést megszilárdítaná s igy hazánk fejlődését s virágzását biztosítaná... * * * Nagykároly városának és Szatmárvár- megyének múltja és jelene fényesen igazolja, hogy úgyszólván megszakítás nélkül, század- ról-századra országos tehetségű irodalmi férfiakat adott hazánknak. Erdősi Szilveszter
