Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-15 / 28. szám

JL

2

kormányzás ebben az országban lehetséges nem lesz. Ha nem sikerült annak a kormánynak, mely a nemzet bizalmát birta, bizonyára annál kevésbé fog az sikerülni más kormánynak és csak hasztalan kísérletezéseknek leszünk kitéve mindaddig, mig vagy nem győzünk, vagy pedig véglegesen le nem győznek bennünket, ami pedig be nem következhetik, ha a nemzet szilárd kitartással fogja követni a függetlenségi párt lobogóját.

Az öszszel megvívandó harczhoz erőre és kitartásra van szükségünk épen azért igyekezzünk arra, hogy a nemzet egész erejével szálljon szembe minden oly törekvéssel, mely az ösz- szetartás és együttérzést megbontani kívánja, — mert ha az intéző körök látni fogják, hogy a függetlenségi párt mellett az egész nemzet kitart, úgy lehetetlen, hogy el ne következzék a győzelem napja.

Iskolai értesitök.

Az év végén kiadni szokott iskolai értesítők ismertetésével a hírlapírónak foglalkoznia kell és kötelessége azt a nagy közönséggel is megismertetni.

Ezek a kis füzetek igen becses anyagot szolgáltatnak a szemlélőnek arra, hogy a nemzeti irányú fejlődés, a jövő iránti törekvés és ami legbecsesebb: a jövő nemzedék nevelési iránya felöl magának tájékozódást szerezhessen.

Az iskolai értesítőket csak az iskolába járó gyermekeknek szokták kiosztani s legfeljebb még egy-két példányon kívül — mely a sajtónak van szánva — a hivatalos körök szereznek tudomást az abban foglaltakról, holott mindenesetre érdekes olvasmányul szolgálhatnak mindazoknak, akik a tanügy oly nagyfontosságu kérdése iránt érdeklődnek.

Sajnos, nem állanak rendelkezésünkre a saját iskoláink értesítőin kívül más iskolák értesítői is, mert akkor igen érdekes összehasonlításokat tehetnénk s a statisztikai adatok csoportosításával s más iskolák belügyei- nek tárgyalásával talán a mi iskoláink fejlesztésére nézve is tudnánk egyet-mást megjegyezni. Ennek hiányában kénytelenek vagyunk csak a mi szükebb iskolai ügyeinkkel foglalkozni.

Ezek közül első sorban a főgimnázium értesítőjét ismertetjük.

I.

A kegyes-tanitórendiek vezetése alatt álló nagykárolyi róm. kath. főgimnázium értesitöje az 1908—1909. iskolai évről.

Közli: Cseh Lajos, igazgató.

A főgimnázium értesítőjét egy igen érdekes és értékes tanulmány vezeti be.

Ismeretes közönségünk előtt, hogy Sróff Gábor főgimn. tanár milyen lelkes szeretettel viseltetik városunk nagynevű szülötte, Gaál József emléke iránt. Nem egy felolvasásban és ujságczikkben igyekezett a közfigyelmet Gaál József működésére nagyobb mértékben irányítani és az érdeklődést felkelteni s fáradhatatlanul buzgólkodik azon, hogy Gaál József emléke egy hozzá méltó szoborral örökittessék meg.

E lelkes szeretetének eredménye az a kis tanulmány is, mely „Gaál József szépirodalmi munkásságának eszmei értékelése“ czimén az idei értesítőben lát napvilágot.

Igen vonzó és világos stílusban ismerteti nagy vonásokban Gaál József irodalmi működésének értékét és irányát. A tanulmány négy főrészre oszlik. Az első rész általában tárgyazza a magyar irodalmi oktatás kiterjesztésének szükségességét és a gimnáziumi oktatási módszer megvalósítandó reformja egyik legfontosabb kívánságának épen az irodalmi oktatás kiterjesztését hangoztatja. I

A második rész, mely „Magyarország irodalmi és politikai állapota a múlt század 30-as éveiben, Gaál József Írói és költői működésének okai, munkásságának ágazatai és helye az irodalomban“ czimet viseli, igen alaposan fejtegeti a czimét viselő irodalomtörténeti adatokat. A harmadik rész „A korszellemnek és irótársainak hatása Gaál Józsefre“ nagyon gondos tanulmányra valló szép munka, melyben nagyjában megismerkedhetünk Gaál József irodalmi munkásságának főbb vonásaival. Végül a negyedik rész „A nemzeti eszme jelentősége költészetünkben, Az Alföldnek, mint költői tárgynak kialakulása szépirodalmunkban“ értékes összehasonlító adatokat tartalmaz. Hogy a tanulmánynyal jelenleg bővebben nem foglalkozunk, oka az, hogy Írójától engedelmet nyertünk arra, hogy azt egész terjedelmében leközölhessük s igy a közönségnek lesz alkalma azzal megismerkedni s véleményét megalkotni.

Az értesítő második fejezete a tanári testület névsorát foglalja magában. Névsoruk a következő: Cseh Lajos igazgató, Benkő Gáspár h. tanár, Braneczky József, Dombai Gyula, Földvári György, Jakab Gyula, Jenser Mihály, Kiss Béla, Klacskó István, Dr. Komáromi Károly rendes tanárok, Lőrik Ernő h. tanár, Matirkó Konrád rendes tanár, Dr. Schönpflug Béla egészségtan tanár, Simonyi Gyula h. tanár, Srófí Gábor rendes tanár és Szolomájer János tornatanár.

A rendkívüli tárgyak közül a zenét: Braneczky József; aromán nyelvet: Cupcea Péter; az egyházi és műéneket: Földvári György ; szabadkézi rajzot: Jenser Mihály ; a gyorsírást: Sróff Gábor tanították. Hitoktatók gyanánt működtek: Boross János ág. ev., Cupcea Péter gör. kath., Gy. Kovács József ref. lelkészek, Kohn Miksa és Liszer Jakab izr. tanítók.

Intézeti pedellus: Schmiedt Ferencz.

A tanári karnak irodalmi és közművelődési tevékenysége czimén az értesítő jelenti, hogy Cseh Lajos igazgató három előadást tartott a nagykárolyi Kölcsey-egyesületben, melynek ügyvezető-íflelnöke, Klacskó István tanár a Kölcsey-egyesület irodalmi szakosztályának elnöke és a kereskedelmi tanoncz- iskola igazgatója és hogy Komáromi Károly dr. a szatmárvármegyei muzeum és könyvtár őre. Irt a „Nagykároly és Vidékéiben. Beszélt márczius 15-én és előadásokat tartott a helybeli honvéd altiszti iskolában.

(Folyt, köv.)

NAGYKÁROLY ES VIDÉK

10978-909. sz.

A bor nyilvántartásának vezetése kötelezettsége alóli felmentésnél követendő eljárás.

II.

5. A nyilvántartást minden egyes községben, magában abban a pinczében, raktárban vagy más helyiségben kell tartani, ahol a must, vagy bor van.

Ha tulajdonos ugyanabban a községben lakik, vagy ott üzleti irodája van, akkor a nyilvántartást saját lakásán, vagy üzleti irodájában is tarthatja.

Ha a tulajdonosnak ugyanabban községben a bor kezeléssel vagy a pincze felügyeletével megbízott alkalmazottja vagy más meghatalmazottja van, a nyilvántartás annak a lakásán vagy üzleti irodájában is tartható.

Az előző pont alá tartozó esetekben a tulajdonos köteles bejelenteni azon község elöljáróságának (polgármesternek, Budapest székesfővárosában a kerületi elöljáróságnak), amely község határában a bor vagy must van, hogy a nyilvántartást hol tartja és saját felelősségére köteles gondoskodni arról, hogy a nyilvántartás ilyen esetekben is pontosan vezettessék s az illetékes hatóságnak és az 1908. évi XLVII. t.-cz. 63. §-a szerint az ellenőrzésre kiküldendő közegeknek, kivá- natukra, átvizsgálás és az idézett törvény alapján folytatott kihágási ügyben felhasználandó adatok kijegyzése végett rendelkezésükre bocsáttassék.

Ha a helyszínén vezetett bornyilvántartásba nyilván véletlenségből hiba csúszott be s a tévedés bizonyittatik, az adatoknak

E.

| a nyilvántartásba tévesen történt bejegyzése I alapján rendőri büntető eljárásnak nincs helye.

6. A megvett mustot vagy bort az átvé- I tel alkalmával az alábbi 10-ik pontban megállapittatott határidő alatt — az összes bevételi rovatok kitöltése mellett — még abban az esetben is be kell vezetni a nyilván- I tartásba, ha a mustot vagy bort a vevő az átvétel után nem szállítja el azonnal, ha- j nem ideiglenesen ott hagyja az eladónál. Ez esetben a nyilvántartás mindaddig mig a must vagy bor ott marad, ott helyben az i illető községben vezetendő.

Mikor a mustot vagy bort a vevő onnan | saját pinczéjébe beszállítja, azt ezen pinczé- jének bornyilvántartásába kell átvezetni, ezen nyilvántartás bevételi rovatainak megfelelő kitöltése mellett; az előző bekezdésben említett ideiglenes nyilvántartást pedig — melyben az illető must vagy bor kiadásba teendő — a végleges nyilvántartáshoz kell csatolni s ezzel együtt a 13-ik pontban megállapított határidőig meg kell őrizni. Ha az ideiglenes nyilvántartásban foglalt must vagy borkészlet megosztva a tulajdonosnak több pinczéjébe szállíttatott el, akkor az ideiglenes nyilvántartás azon község elöljáróságánál (polgármesternél, Budapest székesfővárosában a kér. elöljáróságnál) helyezendő el, ahol az eredetileg vezettetett s ezen hatóságok által 5 évig megőrizendő.

7. Ha valamely körülbelül egyenlő minőségű nagyobb must vagy bor mennyiség több termelőtől kisebb mennyiségekben vásároltatott össze, a termelő nevének és lakhelyének a nyilvántartás 7-ik és 8-ik bevételi rovataiba való bejegyzését helyettesíteni lehet az illető termelőkről a nyilvántartás illető tételéhez csatolandó olyan kimutatással, amelyben világosan fel van tüntetve, hogy a nyilvántartás illető tétele alatt egy összegben bejegyzett bor vagy must mennyiségből melyik termelőtől mennyi vásároltatott.

8. Akik szőlőtermést vagy szőlő czefrét vásárolnak s a többektől összevásárolt szőlőtermést vagy czefrét együtt dolgozzák fel musttá, az igy nyert s körülbelül egyenlő must mennyiséget egy tétel alatt egy összegben jegyezhetik be a nyilvántartásba. Ez esetben azonban a nyilvántartás 7-ik bevételi rovatában vagy a jelen rendelet 7-ik pontja értelmében a nyilvántartáshoz mellékelendő kimutatásban külön-külön fel kell tüntetni az egyes termelőktől vásárolt szőlőtermés, vagy szőlő czefre mennyiségét.

A szőlőtermés súly szerint, a szőlő czefre pedig súly vagy ürmérték (hektoliter) szerint tüntetendő ki a nyilvántartásban, vagy az ahhoz csatolt kimutatásban. Ha a vevő a szőlőtermést nem lemérve veszi át és annak árát nem az átvett mennyiség szerint fizeti ki, hanem a termést — tekintetnélkül arra, hogy mennyi lesz — a mennyiségtől függetlenül egy összegben megállapított vételárért veszi meg és azt más termelőktől vett szőlőterméssel együtt szüreteli le, vagyis a mustot összeszüri, akkor a megvett szőlőtermés súlya helyett az illető szőlő terület kiterjedését jegyezheti be a nyilvántartásba, vagy az ahhoz csatolt kimutatásba.

9. A jelen rendelet 7-ik és 8-ik pontjai értelmében a nyilvántartáshoz melléklendő kimutatásnak világosan fel kell tüntetnie, hogy az melyik községből és melyik évben és hónapban vásárolt borra, mustra, szőlőtermésre vagy szőlő czefrére vonatkozik és hivatkozásnak kell lenni rajta a nyilvántartás illető tételére. PL kimutatás az 1909. év október havában Kiskőrös községből vásárolt mustról (borról, szőlőtermésről, szőlő czefréről). Melléklet N. N. budapesti borkereskedőnek budafoki pinczéjéről vezetett bornyilvántartás 112-ik bevételi tételéhez.

Ez a kimutatás az illető bornyilvántartás kiegészítő részét képezi s nyilvántartással együtt a jelen rendelet 13-ik pontjában megállapított határidőig megőrzendő.

10. A nyilvántartásba bevezetendő tételekre vonatkozó adatok, a szüreti nagyobb forgalomra való tekintettel, az évnek szeptember 15-től november 15-ig terjedő szakában legkésőbb 8 nap alatt, az év többi részében pedig legkésőbb (3) nap alatt jegyzendő be a nyilvántartásba s ugyanezen ha-