Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-24 / 25. szám
kötelező intézkedéseit és rendelkezéseit a római „Congregatió de propaganda fide“ tábornoki tagjainak összgyülése előterjesztésére XIII. Leo Pápa Ö Szentsége 1903. január 14-én tartott Au- dencziájában megerősített és jóváhagyott) — III. czikhelye I. fejezetének 1. pontja a következőket rendeli: „Lingua, qua sacificium lyturgi- cum celebrätur, in ecclesia nostra est romena. Usum linguae rotnenae invi- olatum voluerunt Patres nostri in actis unionis annis 1698. ac 1700. editis, ac tide data firmavit Sancta Sedes Apostolica Romana quum anno 1853. provinciám ecclesiasticam Alba-Julien- sem et Fogarasiensern in sui juris ecclesiasticam provinciám gracco-catho- licam unitam linguae romenicae erexit et instituit (Constitutio „Ecclesiam Christi“ de d. to 26. Novembris 1853). Hinc usus alius linguae in S. Liturgia contrarius esset consti tutionibus Sedis Apostolicae ac proinde severe prohibi- tus. Protopopae occasione visitationum suorum magnopere animum attendant ad id, ne hac in matéria abusus irre- pant in ecclesiam ac praecipue ut in usu liturgico solummodo libn adhi be- antur, quos Ordinariatus metropolitanus Alba Juliensis et Fogarasiensis appro- baverit et Apostolica Sedes legitimos recognoverit“. — Vagyis magyar fordításban : „A nyelv, melyen egyházunkban a mise-áldozat szolgáltatik a román. Atyáink az 1698. és 1700. évi unió aktái által a román nyelv használatát sérthetetlenek akarták, s azt annak biztosította a római apostoli sz. szék, midőn 1853. évben felállította és szervezte a gyulafehérvári és fogarasi egyházi tartományt, mint saját önkormányzatú román nyelvű gör. kath. egyesült érseki tartományt. („Ecclesiam Christi“ de dto 26. nov. 1853. czimü Bullájával). Más nyelvnek használata tehát a Sz. Liturgiában ellenkezik az apostoli sz. szék intézkedéseivel és ennek következtében szigorúan meg van ritett állására, ezen kidomborodó vonások alkotják azokat az aranyszálakat, melyek által emléke és neve össze van kötve a jelennel, s be fog szövődni a jövőbe! . . . Tanítói működése csendes, zajtalan volt, mint a harmat hullás, de olyan is, mint az éltető harmat. • Élete: a munka és a tevékenység, a szorgalom és kitartás, a buzgóság és lelkesülés örök lánczolatából áll! . . . Aki az emberiségért ily sokat fáradozott egy ember életen át és pedig oly sikerrel, attól az Ég áldása nem maradhat el. Adjon hát az Ég tanügyünk e lelkes kiváló bajnokának még hosszú és boldog életet! * * * * Nagy feladatoknak hivatott munkása, egyszersmind lelkiismeretes munka után azok dicsőségének osztályosa! Ha véletlenül e sorok szemeid elé kerülnek, ne vedd rossz néven, szerénységed mellett, hogy az elnagyolt vonásokkal lelkemből e lapra rajzoltam szellemi képedet 1 . . . Legyen e nehány igenis halovány vonás irántad való hálám kifejezésére szóló! . . . Önfeláldozó hivatás szere- teteden melegedjék fel lelkem azon magasztos pálya iránt, melyen munkálkodni életem folytonos törekvése lesz ! Tanítványaid ha olvassák e sorokat, bizonyára azzal a kegyeletes hálával fognak rád visszaemlékezni, mely az én szivemet mindig betölti irántad, ki mesterem, tanitóm, tehát jó tevőm valál!! . . . 3 tiltva. Az esperesek egyházi látogatásaik alkalmával nagy figyelemmel legyenek arra, nehogy e tekintetben visszaélések csuszszanak be az egyházba és különösen, hogy a liturgikus használatban csak olyan könyvek alkalmaztassanak, melyeket a gyulafehérvári és fogarasi érseki egyházmegyei főhatóság jóváhagyott és az apostoli szék, mint törvényeseket elismert. Ne zavartassa meg tehát nyugalmát és békéjét a nagykárolyi gör. kath. román egyház illetéktelen tényezők szép frázisokban burkolt csábitó szavai által; hiszen annak higgadt és értelmes fiai nagyon is jól ismerik hazafias kötelességeiket, ha nem is tanulják meg azokat mástól, de egyházuk rendelkezéseit is tiszteletben tartsák, mert ezek betartása nem fog sem szégyenükre, sem hazafias érzelmeik rovására szolgálni. — Tegye kötelességét az egyház iskolaszéki tanácsa, s törvény által biztosított autonom jo- ; gával élve válaszszon egyházának oly kántor-tanitót, ki komoly, higgadt, hazafias gondolkodású, hazáját, egyházát őszintén s igazán szereti és tiszteli. A „követendő példa“ czikkirója pedig legyen nyugodt, hogy a nagyká- rolvi gör. kath. román egyházban a magyar nyelv használata „a hová az egyházi szabályok is megengedik“ be volt már régebben vezetve és ott méltó helye mindig biztosítva marad. — A jelenlegi föesperes pedig, ki tisztában van hazafiui kötelességeivel s azokat híven meg is őrzi, saját híveit is csak buzdítani tudja hazafias kötelmeik teljesítésében, de beigtató programmjá- ban nem Ígérte meg, hogy egyházának törvényeit és rendelkezéseit respectálni nem fogja. —s—S-— NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ HÍREK. — Személyi hírek. Károlyi Gyula gróf a múlt héten a lápi gyűléseken való részvéte czéljából nehány napot városunkban töltött. —- Tisza István gróf a legutóbbi napokban városunkban volt, részt véve az Ecsedi-láp választmányi ülésén. — Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, kedden Budapestre utazott, hogy az országos kultur-egyletek központi tanácsának ülésén részt vegyen. Székhelyére a hét végén tér vissza. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Dr. Friedl István posta- és távirda számellenőrt, városunk fiát, miniszteri számellenőrré nevezte ki. — Eskütétel. Boér Endre mezőpetri-i földbirtokos, birtokrendezési ügyben kinevezett gazdasági szakértő, ebbeli minőségében f. hó 22-én tette le az esküt a szatmári kir. törvényszék előtt. — Küldöttség a főispánnál. A megüresedett nagykárolyi járási irnoki állásra vármegyénk főispánja annak idején Dienes István volt járásbirósági Írnokot helyettesítette, ki úgy a hivatali felebbvalók, mint a közönség megelégedésére munkálkodott. Az állásra most pályázat hirdettetett s többen pályáztak — köztük Dienes is. A vármegyei községi és körjegyzőnek folyó hó 19-iki közgyűlésére megjelent jegyzők küldöttségileg felkeresték Dr. Falussy Árpád főispánt, arra kérve őt, hogy járási Írnokká Dienes Istvánt nevezze ki. A főispán szívesen fogadta a küldöttséget s kijelentette, hogy méltányolva a felhozott indokokat, Dienest fogja kinevezni. — Az avasi járás székhelye. Avas- felsőfalu képviselőtestülete és lakossága az avasi járás székhelyének Avasuj városból Avasfelsőfalu községbe való áthelyezése iránt a vármegye törvényhatóságához kérelmet terjesztett be. A vármegye folyó évi május hó 18-án tartott közgyűlésében hozott véghatározatával a község ezen kérelmét elutasította, mely ellen Szentiványi Gyula és B. Kovács Jenő törvényhatósági bizottsági tagok és Szabó Gábor bikszádi lelkész felebbezéssel éltek. A napokban érkezett le a belügyminiszter végleges döntése a vármegye alispánjához, mely szerint a felebbezés elutasításával a vármegye határozatát helyben hagyta s egyidejűleg felhívja a vármegye közönségét arra, hogy az uj járás ideiglenesen Vámfaluban elhelyezett főszolgabírói hivatalának Avas- újváros községbe való mielőbbi áthelyezéséről gondoskodjék s annak megtörténtéről tegyen hozzá jelentést. — A polgári leányiskoia kirándulása. A helybeli polgári leányiskola 20 növendéke f. hó 10—12-én három napon át tartó tanulmányi kiránduláson volt. A kirándulók — kiket Balogh Margit, Kurcz Erzsébet tanárnők és Matuska István gazd. iskolai igazgató vezettek —■ Nagybánya és Felsőbánya városokat, ezek környékét a Bódi-tavat, nemkülömben a bánya és ércz- feldolgozó telepeket tekintették meg. A kirándulók szives fogadtatásra találtak a nagybányai polgári leányiskola igazgatónője, tantestülete és növendékei részéről, kiknél a helybeli növendékek elszállásolva voltak. A bánya igazgatóság előzékenyen viselkedett a kirándulókkal szemben s szívesen mutatta meg a bányák, zuzók érczolvasztókat. — Háziipari kiállítás. A helybeli gazdasági népiskolában f. hó 10-én tartották meg az évzáró vizsgálatot háziipari kiállással kapcsolatban. A kiválóan sikerült vizsga mellett különösen a háziipari kiállítás érdemel említést. Ez a kiállítás különösen bizonyítja az iskola fontos missióját, mert az értelmi erők fejlesztése mellett tanítja a gyermeket munkára és kenyérkeresethez juttatja. A kiállításon van igen sok különféle gyekénymunka, u. m.: lábtörlő, méhkas, szakasztókosár, különféle gyékény, díszmunkák, továbbá igen erős, szép, városunkban különben már közismert czirokseprők. Leginkább azonban feltűntek a füzvessző fonatok. Van ott közönséges fáskosár, ruhás kosár, utazó kosár, virágtartó kosár stb. a legszebb és legerősebb kivitelben. Mindezen tárgyak jutányos áron eladók s a legmelegebben ajánljuk azokat a vevőközönség figyelmébe. — A kegyelet. Az erdödi járás köz- igazgatási tiszti és jegyzői kara és ezekhez csatlakozott magánosok szép és megható tanujelét adták az őszinte tiszteletnek, szeretetnek, ragaszkodásnak és nagyrabecsülésnek azzal, hogy Róbert napján dr. Jékey István hivatalvezető szolgabiró vezetése mellett —■ mintegy ötvenen — elzarándokoltak a nemrég elhunyt főszolgabirájuk, Eötvös Róbert sírjához Borhidra, ahol dr. Jékey István mondott megható szép beszédet. — Az ecsedi lápi gazdasági vasút ügyében f. hó 18-án délután a gróf Károlyi Gyula uradalmi intézőségének helyiségében Domahidy Elemér elnöklete alatt szükebb- körü értekezlet volt, melyen Péchy László müsz. tanácsos előterjesztése alapján kimondották, hogy egyelőre az Egres—Doma- hida és a Börvely—urai vonalat kívánják kiépíttetni. Élénk vita tárgyát képezte a vasút financzirozásának módja. Három módozatot vitattok meg: 1. az érdekeltség maga építse ki s tartsa üzemben a vasutat; 2. adják ki egy vállalkozónak; 3. felerészben az érdekeltek járuljanak a költségekhez. Megbízták Péchy László műszaki tanácsost, lépjen érintkezésbe a nyomjelzési munkálatokat végrehajtó Orenstein és Koppel czéggel, valamint más vállalkozókkal és bankokkal s a legközelebbi értekezlet elé tegyen javaslatot, milyen módon lehetne a legjutányosab- ban a vasutat létesíteni? — Bűnügyi főtárgyalás. Sovány Dezső mátészalkai kir. aljárásbiró ügyében a szatmári kir. törvényszék bűnügyi osztálya előtt holnap lesz a főtárgyalás, mely iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. A fővárosi lapok külön tudósítót küldenek le a főtárgyalásra.
