Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-21 / 3. szám
3 mindenkitől függetlenül szolgáljuk ezután is úgy, mint eddig, pártunk nemes és szent czéljait a magunk csekély erejével mindaddig, mig azok egyéni meggyőződésünkkel ellentétbe nem kerülnek. Mert feltett czélunk, hogy mindaddig, mig a mai kormány politikáját szeretett hazánk boldogulása és előhaladása tekintetében üdvösnek és hasznosnak látjuk, szivesen támogatjuk, de egy pillanatig sem fogunk habozni, hogy ellenzéki álláspontra helyezkedjünk, ha annak szükségét látni fogjuk. Másik kitűzött czélunk, amely lapunk alapításának tulajdonképeni indító oka volt, tudniillik Nagykároly város szükebb érdekeinek hathatós megvédése, épen oly meleg érdeklődésünk tárgyát fogja képezni ezután is, mint eddig és igyekezni fogunk városunk jól felfogott érdekeit épen oly támogatásban részesíteni, mint tettük azt a múltban nemcsak jóindulatú tanácsokkal és tervekkel, de ha szükséges, a kritika erős fegyverével is! Éhez a munkához kérjük a közönség támogatását s különösen kérjük azt lapunk politikai elvtársaitól, akiknek lapunk mindenkor a legszívesebben rendelkezésére fog állani. Szépirodalmi rovatunkat az eddigi nívón kívánjuk fentartani és hogy ezen Ígéretünket teljesíthetjük, bizonyítja munkatársaink díszes gárdája, kik közé városunk és vidékének legjobb toliforgatói tartoznak. Hírrovatunkban ezután is igyekszünk közönségünket a megtörtént eseményekről és a tudnivalókról kimerítően tájékoztatni. Ismételten kérjük a szives támogatást ! Előfizetési árak: Egész évre . . . . 8 K. Félévre ......................4 K. Ne gyedévre .... 2 K. A „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád főispán és neje Budapestről, hol nehány napig tartózkodtak 18-án hazaérkeztek. — A Kossuth-asztaltársaság február 6-iki mulatsága iránt mind szélesebb körben s nagyobb mértékben nyilvánul az érdeklődés. A meghívók a napokban küldetnek szét. Ha valaki tévedésből nem kapna, szíveskedjék aziránt a rendező-bizottság tagjaihoz fordulni. — Az első szatmári hang. Lapunk múlt számában közöltük, hogy Szatmár város memorandumára mi ugyancsak ily módon, de kissé erősebb argumentálás mellett felelünk s le is közöltük a memorandum bevezető részét telve történeti tényekkel s kétségtelen bizonyítékokkal. A szép munká- látra az első visszhangot a „Szamos“ laptársunk adja, amikor egyik múlt heti számában — közel sem férhetvén megdönthetetlen igazságokkal telt emlékiratunkhoz — méla resignatióval ilyképen fakad ki: „Szomszédaink most páholyban ülnek, de majd el virágzik még a tulipán ...“ íme tehát a hires kurucz város! A székhelyre vágyik s azért a politikai időjárást figyelembe véve kurucznak adja ki magát memorandumában, akiket „Károlyi Sándor pusztított el“ s mikor ez leczáfoltatik, akkor a tulipán elvirágN_AG Y KÁROLY É S V 1DEK_E zásának korszakától várja álma beteljesülését. Hisszük, hogy a magyar nemzet hazafias gondossága ápolni, fejleszteni fogja a tulipánt, fennmarad az a korszak, az a politi- tikai rezsim, mely magyar, hazafi és igazságos s akkor Szatmár álma utópia lesz, mely után hiába futkos, deputátiózik s me- moranduinozik. — A „Nagykárolyi Önsegélyző- Népbank r. t.“ 38-ik évi rendes közgyűlése f. hó 24-én délelőtt 10 órakor lesz az intézet tanácstermében. Az igazgatóság jelentése a banküzlet egyes ágai szerint hasonlítja össze az 1907. s az 1908. évi forgalmat s igy különösen emelkedés mutatkozik a váltó- tárczánál, mely 1.999,602 K volt s a betétnél, mely 2.497,286 K 58 f-re rúgott. A váltótárczaanyagból 2773* K leírása után tiszta nyereményként 47,426 K 49 f mutat- tatik ki, melynek hóval ordítására nézve az a javaslat, hogy az igazgatóság, felügyelőség és tisztviselők alapszabályszerü jutalékára 3085 K 20 f, 550 drb részvény után 50 koronával osztalékként 27,500 K, II. tartalék- alaphoz 10,952 K, osztaléktartalék gyarapítására 2000 K, házértékből leírásra 1000 K, felszerelésből leírásra 1500 K, jótékonyczélra 239 K 29 f, tisztviselők és szolga jutalmazására 1150 K használtassák fel s a szelvények f. hó 28-tól kezdödöleg 50 koronával beváltassanak. — Különösen kiemelendönek tartjuk az igazgatóság jelentésének azon részét, mely különben követendő példa gyanánt állítható minden más pénzintézet elé s amely igy hangzik: „Tudomására hozzuk a t. közgyűlésnek, hogy arra az esetre, ha a magyar nemzeti bank felállittatik, az igazgató-tanács erre a czélra 100,000 korona értékű részvényt fog jegyezni“. A hazafiui kötelesség is spontán megnyilatkozása dicséretére válik az intézet vezetőségének s ha a többi intézet is igy fogja majd fel hivatását, nincs okunk féltenünk hazánkat gazdasági válságtól. — A szerencsétlenekért! A délolaszországi földrengés sújtotta szerencsétlenekért országszerte folyik a segélyakczió s az országosan szervezett működés folyományaként nálunk is megtörténtek az intézkedések a társadalmi adakozás elősegítésére. A múlt héten hazánkban is volt két katasztrófa, melyek bár — Istennek hála — nem közelítik meg a Calabria és Szicília rombadőlésének rettenetességét, mégis számos bányász családját fosztották meg kenyérkeresőjüktől. E szerencsétlenek is kétségbeesve fordulnak a könyörületes szivekhez adományokért. Városunk társadalmának is módja lesz kivenni részét a jótékonyságból. Debreczeni István polgármester, mint az országos nagybizottság tagja, f. hó 17-én délelőttre értekezletet hivott össze, mely elhatározta, hogy a délolaszországi földrengést sinylők javára há- zonkénti gyűjtés foganatosittassék, a keres- kedő-ifjak által rendezendő mulatság tiszta jövedelme pedig a resicai és ajkai bányaszerencsétlenség sújtottainak felsegélyezésére fordittassék. Egyúttal megkeresni határozta az értekezlet az összes mulatságok rendezőbizottságait, hogy az általuk rendezendő mulatságok jövedelmeinek egy részét a szerencsétlenek javára engedjék át. — Ugyancsak az olaszországi borzalmas csapás ügyében Dr. Falussy Árpád főispán f. hó 15-én délutánra hivott össze értekezletet. A bizottság gyüjtöiveket osztott ki, küld ivet minden községi elöljáróságnak s megkeresi a fő- szolgabirákat s szolgabirókat aziránt, hogy a gyűjtésre felügyeljenek. Elvben elfogadták a segélyaktió czéljaira egy mulatság rendezésének tervét is. — A Nagykárolyi Takarékpénztár- Egyesület f. hó 31-én délelőtt 9 órakor tartja XL. évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A tárgysorozatban a szokott tárgyakon kívül 11 igazgatósági, 3 felügyelőbizottsági tagnak s egy felügyelő-bizottsági póttagnak 3 évi időtartamra való megválasztása is szerepel. Az igazgatóság évi jelentése szerint a betétállomány — mely az 1908. évben 3.860,569 K 68 f volt, valamint a jelzálogkölcsönök s a váltótárczaanyag egyaránt lényeges emelkedést mutatnak. A 3127 K értékpapirveszteség, 677 K váltótárczából való leírás s az igazgatósági és felügyelőség] alapszabályszerü fizetések levonása után 70,883 K 47 f nyereséget tüntet fel a mérleg, melynek felosztására nézve az igazgatóság azt javasolja, hogy tartalékalapra 38,900 K, veszteség tartalékra 3550 K 47 f, vezérigazgatói és tisztviselői jutalékra 4253 K, jótékonyczélra 180 K s osztalékra részvényenként 40 K-val 24,000 K fordittassék s a szelvények február 4-től kezdödöleg beváltassanak. Az igazgatóság az intézetnél egy számellenőri állást szervezett s azt Sengt- schmied Frigyessel töltötte be. A veszteségtartalékból 10,000 K a tartaléktőkéhez esa- toltatott. A jelentés táblázatos kimutatását adja még az intézet legutolsó 11 évi fejlődésének. — Meghívó. A nagykárolyi református csizmadia-társulat énekkara, a csizmadia- árucsarnok emeleti nagytermében 1909. évi január hó 30-án a reformátés segélyegylet pénztára javára jótékonyczélu zártkörű táncz- mulatságot rendez. Belépődíj: személyjegy 2 korona, családjegy (3 személyre) 5 kor. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések — tekintettel a nemes czélra — köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. ízletes ételekről és italokról a vendéglős, jó zenéről pedig a rendezőség gondoskodik. Rendező-bizottság: Komáromy István, elnök. Soós Zsigmond, pénztárnok. Ligeti János, ellenőr. Baráth István, jegyző. — A Kölcsey-egyesületnek f. hó 24-én délután 5 órakor a városi tornacsarnokban tartandó finn-estélyére ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét. — Egy referáda kiegészítése. A f. hó 10-iki Kölcsey-estélyröl szóló tudósításunk kiegészítéséül közölni óhajtjuk, hogy Kalli- voda Pannika, ki a műsor egyik szép számaként Gáspár Anna sikerült zongorakisé- rete mellett spanyol tánczot lejtett, csak dilettáns tánczosnő. így tánczának kecsessége, mozdulatainak gracziositása annál több dicséretet s elismerést érdemel, mivel a leánynevelö intézetben elsajátított s nem hi- vatásszerűleg gyakorolt tánczát mutatta be közönségünknek. — Színészeink köréből. Mint a „Szamos“ laptársunk irja Heves Béla színigazgató eljegyezte Bállá Mariskát, társulatának rokonszenves szubrettjét. — Peterdy Sándor kitűnő színészünk, a napokban ünnepelte szinpadralépésének 35 éves jubileumát. Ez alkalommal úgy kartársai, mint a közönség meleg ünneplésben részesítették a derék művészt. Molnár Viktor államtitkár, az Országos Színész-egyesület valamint számos nagyobb színtársulat pedig táviratilag üdvözölte a jubilánst. — Hamis vád egy árvaszéki ülnök ellen. Pogány Zsigmond mármarosmegyei árveszéki ülnököt egy mármarosszigeti lap hivatali sikkasztással vádolta meg, Szőllőssy Ferencz volt rendőrkapitány pedig bűnvádi följelentést tett ellene. Pogány Zsigmond ellen hétfőn úgy a vármegyei fegyelmi választmány, mint a kir. ügyészség a vizsgálatot beszüntette, illetőleg a följelentést elutasította bűncselekmény fenn nem forgása • czimén. Az ártatlanul megvádolt árvaszéki ülnök rágalmazói ellen a sajtópert megindította. — Közgyűlések. A Fillérbank mint szövetkezet f. hó 24-én délelőtt 10 órakor évi rendes közgyűlését tartja saját helyiségében. — A nagyrészi közbirtokosságnak f. hó 31-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlése lesz. — Az Oltáregyesület ismert, kiváló estélyeinek sorozatát folytatja február 2-án. Műsoron van egyebek közt a világhírű „Quo vadis“ jeleneteinek dramatizált előadása. A rendkívül érdekes estélyre előre is felhívjuk olvasóink figyelmét. — Katonai sorshúzás. Városunk katonai ügyosztályánál Hetey Ábrahám főjegyző előtt f. hó 20-án reggel 9 órakor volt az 1888. évben született hadkötelesek sorshúzása. Az ezidei fősorozáson 121 első, 88 második és 74 harmadik korosztálybeli fog városunkból előállittatni.