Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-21 / 3. szám

3 mindenkitől függetlenül szolgáljuk ezután is úgy, mint eddig, pártunk nemes és szent czéljait a magunk csekély erejé­vel mindaddig, mig azok egyéni meg­győződésünkkel ellentétbe nem kerülnek. Mert feltett czélunk, hogy mindaddig, mig a mai kormány politikáját szeretett hazánk boldogulása és előhaladása te­kintetében üdvösnek és hasznosnak lát­juk, szivesen támogatjuk, de egy pilla­natig sem fogunk habozni, hogy ellen­zéki álláspontra helyezkedjünk, ha annak szükségét látni fogjuk. Másik kitűzött czélunk, amely lapunk alapításának tulajdonképeni indító oka volt, tudniillik Nagykároly város szükebb érdekeinek hathatós megvédése, épen oly meleg érdeklődésünk tárgyát fogja képezni ezután is, mint eddig és igye­kezni fogunk városunk jól felfogott ér­dekeit épen oly támogatásban részesí­teni, mint tettük azt a múltban nemcsak jóindulatú tanácsokkal és tervekkel, de ha szükséges, a kritika erős fegyveré­vel is! Éhez a munkához kérjük a közön­ség támogatását s különösen kérjük azt lapunk politikai elvtársaitól, akiknek la­punk mindenkor a legszívesebben ren­delkezésére fog állani. Szépirodalmi rovatunkat az eddigi nívón kívánjuk fentartani és hogy ezen Ígéretünket teljesíthetjük, bizonyítja mun­katársaink díszes gárdája, kik közé vá­rosunk és vidékének legjobb toliforgatói tartoznak. Hírrovatunkban ezután is igyekszünk közönségünket a megtörtént események­ről és a tudnivalókról kimerítően tájé­koztatni. Ismételten kérjük a szives támoga­tást ! Előfizetési árak: Egész évre . . . . 8 K. Félévre ......................4 K. Ne gyedévre .... 2 K. A „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztősége és kiadóhivatala. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád főispán és neje Budapestről, hol nehány na­pig tartózkodtak 18-án hazaérkeztek. — A Kossuth-asztaltársaság február 6-iki mulatsága iránt mind szélesebb kör­ben s nagyobb mértékben nyilvánul az ér­deklődés. A meghívók a napokban küldet­nek szét. Ha valaki tévedésből nem kapna, szíveskedjék aziránt a rendező-bizottság tag­jaihoz fordulni. — Az első szatmári hang. Lapunk múlt számában közöltük, hogy Szatmár vá­ros memorandumára mi ugyancsak ily mó­don, de kissé erősebb argumentálás mellett felelünk s le is közöltük a memorandum bevezető részét telve történeti tényekkel s kétségtelen bizonyítékokkal. A szép munká- látra az első visszhangot a „Szamos“ lap­társunk adja, amikor egyik múlt heti szá­mában — közel sem férhetvén megdönthe­tetlen igazságokkal telt emlékiratunkhoz — méla resignatióval ilyképen fakad ki: „Szom­szédaink most páholyban ülnek, de majd el virágzik még a tulipán ...“ íme tehát a hires kurucz város! A székhelyre vágyik s azért a politikai időjárást figyelembe véve kurucznak adja ki magát memorandumában, akiket „Károlyi Sándor pusztított el“ s mi­kor ez leczáfoltatik, akkor a tulipán elvirág­N_AG Y KÁROLY É S V 1DEK_E zásának korszakától várja álma beteljesülé­sét. Hisszük, hogy a magyar nemzet hazafias gondossága ápolni, fejleszteni fogja a tuli­pánt, fennmarad az a korszak, az a politi- tikai rezsim, mely magyar, hazafi és igaz­ságos s akkor Szatmár álma utópia lesz, mely után hiába futkos, deputátiózik s me- moranduinozik. — A „Nagykárolyi Önsegélyző- Népbank r. t.“ 38-ik évi rendes közgyűlése f. hó 24-én délelőtt 10 órakor lesz az inté­zet tanácstermében. Az igazgatóság jelentése a banküzlet egyes ágai szerint hasonlítja össze az 1907. s az 1908. évi forgalmat s igy különösen emelkedés mutatkozik a váltó- tárczánál, mely 1.999,602 K volt s a betét­nél, mely 2.497,286 K 58 f-re rúgott. A váltótárczaanyagból 2773* K leírása után tiszta nyereményként 47,426 K 49 f mutat- tatik ki, melynek hóval ordítására nézve az a javaslat, hogy az igazgatóság, felügyelőség és tisztviselők alapszabályszerü jutalékára 3085 K 20 f, 550 drb részvény után 50 ko­ronával osztalékként 27,500 K, II. tartalék- alaphoz 10,952 K, osztaléktartalék gyarapí­tására 2000 K, házértékből leírásra 1000 K, felszerelésből leírásra 1500 K, jótékonyczélra 239 K 29 f, tisztviselők és szolga jutalma­zására 1150 K használtassák fel s a szelvé­nyek f. hó 28-tól kezdödöleg 50 koronával beváltassanak. — Különösen kiemelendönek tartjuk az igazgatóság jelentésének azon ré­szét, mely különben követendő példa gyanánt állítható minden más pénzintézet elé s amely igy hangzik: „Tudomására hozzuk a t. köz­gyűlésnek, hogy arra az esetre, ha a magyar nemzeti bank felállittatik, az igazgató-tanács erre a czélra 100,000 korona értékű rész­vényt fog jegyezni“. A hazafiui kötelesség is spontán megnyilatkozása dicséretére válik az intézet vezetőségének s ha a többi inté­zet is igy fogja majd fel hivatását, nincs okunk féltenünk hazánkat gazdasági vál­ságtól. — A szerencsétlenekért! A délolasz­országi földrengés sújtotta szerencsétlenekért országszerte folyik a segélyakczió s az or­szágosan szervezett működés folyományaként nálunk is megtörténtek az intézkedések a társadalmi adakozás elősegítésére. A múlt héten hazánkban is volt két katasztrófa, melyek bár — Istennek hála — nem köze­lítik meg a Calabria és Szicília rombadőlé­sének rettenetességét, mégis számos bányász családját fosztották meg kenyérkeresőjüktől. E szerencsétlenek is kétségbeesve fordulnak a könyörületes szivekhez adományokért. Vá­rosunk társadalmának is módja lesz kivenni részét a jótékonyságból. Debreczeni István polgármester, mint az országos nagybizottság tagja, f. hó 17-én délelőttre értekezletet hi­vott össze, mely elhatározta, hogy a dél­olaszországi földrengést sinylők javára há- zonkénti gyűjtés foganatosittassék, a keres- kedő-ifjak által rendezendő mulatság tiszta jövedelme pedig a resicai és ajkai bánya­szerencsétlenség sújtottainak felsegélyezésére fordittassék. Egyúttal megkeresni határozta az értekezlet az összes mulatságok rendező­bizottságait, hogy az általuk rendezendő mulatságok jövedelmeinek egy részét a sze­rencsétlenek javára engedjék át. — Ugyan­csak az olaszországi borzalmas csapás ügyé­ben Dr. Falussy Árpád főispán f. hó 15-én délutánra hivott össze értekezletet. A bizott­ság gyüjtöiveket osztott ki, küld ivet minden községi elöljáróságnak s megkeresi a fő- szolgabirákat s szolgabirókat aziránt, hogy a gyűjtésre felügyeljenek. Elvben elfogadták a segélyaktió czéljaira egy mulatság rende­zésének tervét is. — A Nagykárolyi Takarékpénztár- Egyesület f. hó 31-én délelőtt 9 órakor tartja XL. évi rendes közgyűlését saját he­lyiségében. A tárgysorozatban a szokott tár­gyakon kívül 11 igazgatósági, 3 felügyelő­bizottsági tagnak s egy felügyelő-bizottsági póttagnak 3 évi időtartamra való megválasz­tása is szerepel. Az igazgatóság évi jelen­tése szerint a betétállomány — mely az 1908. évben 3.860,569 K 68 f volt, valamint a jelzálogkölcsönök s a váltótárczaanyag egyaránt lényeges emelkedést mutatnak. A 3127 K értékpapirveszteség, 677 K váltótár­czából való leírás s az igazgatósági és fel­ügyelőség] alapszabályszerü fizetések levonása után 70,883 K 47 f nyereséget tüntet fel a mérleg, melynek felosztására nézve az igaz­gatóság azt javasolja, hogy tartalékalapra 38,900 K, veszteség tartalékra 3550 K 47 f, vezérigazgatói és tisztviselői jutalékra 4253 K, jótékonyczélra 180 K s osztalékra részvé­nyenként 40 K-val 24,000 K fordittassék s a szelvények február 4-től kezdödöleg be­váltassanak. Az igazgatóság az intézetnél egy számellenőri állást szervezett s azt Sengt- schmied Frigyessel töltötte be. A veszteség­tartalékból 10,000 K a tartaléktőkéhez esa- toltatott. A jelentés táblázatos kimutatását adja még az intézet legutolsó 11 évi fejlő­désének. — Meghívó. A nagykárolyi református csizmadia-társulat énekkara, a csizmadia- árucsarnok emeleti nagytermében 1909. évi január hó 30-án a reformátés segélyegylet pénztára javára jótékonyczélu zártkörű táncz- mulatságot rendez. Belépődíj: személyjegy 2 korona, családjegy (3 személyre) 5 kor. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések — te­kintettel a nemes czélra — köszönettel fo­gadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. ízletes ételekről és italokról a vendéglős, jó zené­ről pedig a rendezőség gondoskodik. Ren­dező-bizottság: Komáromy István, elnök. Soós Zsigmond, pénztárnok. Ligeti János, ellenőr. Baráth István, jegyző. — A Kölcsey-egyesületnek f. hó 24-én délután 5 órakor a városi tornacsar­nokban tartandó finn-estélyére ismételten fel­hívjuk közönségünk figyelmét. — Egy referáda kiegészítése. A f. hó 10-iki Kölcsey-estélyröl szóló tudósításunk kiegészítéséül közölni óhajtjuk, hogy Kalli- voda Pannika, ki a műsor egyik szép szá­maként Gáspár Anna sikerült zongorakisé- rete mellett spanyol tánczot lejtett, csak dilettáns tánczosnő. így tánczának kecses­sége, mozdulatainak gracziositása annál több dicséretet s elismerést érdemel, mivel a leánynevelö intézetben elsajátított s nem hi- vatásszerűleg gyakorolt tánczát mutatta be közönségünknek. — Színészeink köréből. Mint a „Sza­mos“ laptársunk irja Heves Béla színigaz­gató eljegyezte Bállá Mariskát, társulatának rokonszenves szubrettjét. — Peterdy Sán­dor kitűnő színészünk, a napokban ünnepelte szinpadralépésének 35 éves jubileumát. Ez alkalommal úgy kartársai, mint a közönség meleg ünneplésben részesítették a derék művészt. Molnár Viktor államtitkár, az Or­szágos Színész-egyesület valamint számos nagyobb színtársulat pedig táviratilag üdvö­zölte a jubilánst. — Hamis vád egy árvaszéki ülnök ellen. Pogány Zsigmond mármarosmegyei árveszéki ülnököt egy mármarosszigeti lap hivatali sikkasztással vádolta meg, Szőllőssy Ferencz volt rendőrkapitány pedig bűnvádi följelentést tett ellene. Pogány Zsigmond ellen hétfőn úgy a vármegyei fegyelmi vá­lasztmány, mint a kir. ügyészség a vizsgá­latot beszüntette, illetőleg a följelentést el­utasította bűncselekmény fenn nem forgása • czimén. Az ártatlanul megvádolt árvaszéki ülnök rágalmazói ellen a sajtópert megin­dította. — Közgyűlések. A Fillérbank mint szövetkezet f. hó 24-én délelőtt 10 órakor évi rendes közgyűlését tartja saját helyisé­gében. — A nagyrészi közbirtokosságnak f. hó 31-én délelőtt 10 órakor a városháza ta­nácstermében rendkívüli közgyűlése lesz. — Az Oltáregyesület ismert, kiváló estélyeinek sorozatát folytatja február 2-án. Műsoron van egyebek közt a világhírű „Quo vadis“ jeleneteinek dramatizált előadása. A rendkívül érdekes estélyre előre is felhívjuk olvasóink figyelmét. — Katonai sorshúzás. Városunk kato­nai ügyosztályánál Hetey Ábrahám főjegyző előtt f. hó 20-án reggel 9 órakor volt az 1888. évben született hadkötelesek sorshú­zása. Az ezidei fősorozáson 121 első, 88 második és 74 harmadik korosztálybeli fog városunkból előállittatni.

Next

/
Thumbnails
Contents