Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-20 / 20. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ 3 Csütörtökön, f. hó 13-án a „Csepiirágók“ czimii Operette újdonság került szinre. Maga a darab meglehetős naiv, feldolgozása az elveszett grófkisasszony históriájának és a szereplő színészektől valóságos czirkuszi pro- dukcziókat követel. Sajnáljuk is eléggé Bállá Mariskát, Tibor Lórit, Boda Ferenczet és Rónai Imrét, akik valósággal természethü produkcziókat végeztek. Bállá Mariskának jó estje volt és sok tapsot nyert jutalmul ügyes és eleven játékáért bár tánczjelenetei bizony nem sikerültek. Érczkövy és Somogyi igyekeztek feladatuknak megfelelni. Pénteken a „Varázskeringő“ zónázott, meglehetős zónaizben. Szombaton, „Az erdészleányt“ ismételték meg igen jó előadásban. A szép számú közönség sokat tapsolt H. Bállá Mariskának, kinek egyik legjobb szerepe ez annál inkább, mert egyéniségének is megfelelő. Vasárnap délután a „Baba“ operettet pergették le gyors zónában. Este pedig Rákosi Jenő rémdrámáját: „Magdolnáit láttuk. A színészek igyekeztek, de kár volt tehetségüket pazarolni e borzalmas hatásra épitett darabra. Hétfőn, 17-én, Orbán-Sztojanovics „Csókkirály“ operettjének reprize volt. Ugyanazon szereposztásban ment a darab, mint tavaly. Előnyös dispozitióban folyt le az előadás, Bállá és Tibor sok tapsot kaptak. A zónaaktualizálások egy különös faját, a draszti- kusságot tapasztaltuk ez estén egyik szereplőtől, melyet ő maga sem tudott nevetés nélkül megállani. Kérjük a továbbiakban ennek mellőzését. Kedden, 18-án, Kuncz Jenő „Bálványok bolondja“ czimü színmüvét mutatták be igen kis közönség előtt. A darab scenirozása nem árul el színpadi routint, a cselekmény lassan halad előre, vannak benne fárasztó részletek, de bővelkedik poetikus, aforizmákkal telitett dialogokban. A főszerep Zsoltvay Tibor úgy van megszerkesztve, hogy abban tehetséges színésznek alkalma nyílik művészi alakítást bemutatni. Fodor játszotta meg e szerepet gyönyörű kidolgozásban és dicséretes buzgalommal. Kendi qualitását is próbára tette Margit grófné szerepe, de derekasan megfelelt annak. Gömöri Vilma (Anna) folyékony előadásával vonta magára a hallgatóság figyelmét, igyekezete szép eredményt mutat. Herczeg (Benkő orvostanár) kedvvel játszotta szerepét. Általában az előadás jó volt s megnyerte a közönség tetszését. Szerdán, 19-én „Erdészleány“ operettet adták negyedszer. A további műsor ez: Ma délután „Domi, az amerikai majom“ (félhelyár), este „Komédiások“, operette újdonság, pénteken „Hoffmann meséi“ (zóna), szombaton „Dollárkirálynő“, vasárnap délután „Magdolna“, este „Boccacció“. 100—908. kgy. szám. Szabályrendelet a bérkocsi iparról. in. 20. §. Azon bérkocsi iparos, ki, vagy kinek kocsisa előleges megrendelést elfogad, de azt elkésve, vagy éppen nem teljesiti, a netán felvett előleg megtérítésén felül büntetendő, fennhagyatván az illetőnek ellene a netán idővesztésböl származható kárkövetelés iránti joga. 21. §. Az éjjeli óra kezdődik este 9 órakor, s tart reggeli 5 óráig, az ezenkívül eső órák nappali óráknak veendők. 22. §. A bérkocsinak a vendég felvétele, vagy letétele végett a járda mellett kell megállani, úgy azonban, hogy azért a gyalogközlekedés ne akadályoztassák. A vendégre váró bérkocsis oly helyen, hol a közlekedés úgyis szűk térre szorul, vagy rendkívül élénk, nem várakozhatik, hanem a legközelebb eső tágasabb, vagy ke- vésbbé járt helyen kell állást foglalnia, s ezen várakozási helyet a megrendelőnek, vagy a j kiszállt vendégnek előre meg kell jelölnie. 23. §. A kocsis köteles elővigyázattal ! hajtani, a közönséget hangos kiáltással kitérésre figyelmeztetni. 24. §. A bérkocsi állomás terek folytonosan tisztán s a közegészség követelményeit kielégítő állapotban tartandók, s e czél- ból azokon minden szemét s állati hulladék azonnal össze seprendő s az állomás téren mindég készen tartandó s a bérkocsi iparosok által beszerezendő fedeles ládikába teendő. Az állomás terek, továbbá mindazon napokon, midőn eső, vagy hó nem esik, vagy a viz a külső levegőn meg nem fagy és pedig április 1-től október végéig legalább kétszer megöntözendők. A fertőtlenítésnek a szemétgyűjtő láda tartalmára is mindaddig, mig el nem vitetik, ki kell terjednie. Mindezen kötelességek szigorú és pontos teljesítéséről az illető állomás tereken hely- lyel biró bérkocsi iparosok tartoznak gondoskodni s az e tekintetben előforduló mulasztásért egyetemlegesen felelősek. Ily mulasztás esetén az illető állomás téren hely- lyel biró bérkocsi iparosok mindegyike büntetendő. 25. §. Az ezen szabályrendelet értelmében büntetett bérkocsi iparos, vagy kocsis visszaesés esetében, vagy ha a bérkocsi iparos, vagy kocsis a közönség irányában durva vagy illetlen viselkedést tanúsított, vagy szolgálata közben ittas volt, a bérkocsi tartástól, illetve hajtástól a rendőrhatóság által 2 évig eltiltható. Díjszabályzat. 26. §. A viteldij következőleg állapitta- tik meg: a) Egész napra a város belterületén reggel 6 órától, este 6 óráig 10 korona, félnapra 6 korona. b) a városrészekből a vasutig, színházba, tánczmulatságokba, lövöldébe, temetőbe, gőzmalmokba, vágóhíd, dögtérre, vagy vissza nappal 1 korona 20 fillér, éjjel 1 korona 60 fillér. c) a város belterületén félórai igénybevételért nappal 1 korona, minden további megkezdett */4 órai igénybevételért még 30 fillér, éjjel 1 korona 20 fillér, minden további megkezdett l/4 órai igénybevételért 40 fillér, egy órai igénybevételért nappal 2 korona, éjjel 2 korona 40 fillér 1 órán túl eltöltött 1li óráért nappal 30, éjjel 40 fillér; a várakozás az időbe beszámittatik. d) a városrészekből a szőlőbe, vagy visz- sza nappal 1 korona 60 fillér, éjjel 2 korona, minden további várakozás dijja nappal 30, éjjel 40 fillér. e) Esküvéseknél, kereszteléseknél a templomig és vissza 2 korona; ezenkívül külön a vendégek szállításáért, minden fordulásért 1 korona fizetendő. f) temetéseknél a háztól és a temetőbe és vissza 3 korona. g) Minden a város belterületén kívül teljesítendő fuvarozások szabad egyezkedés tárgyát képezik. h) A kocsiban elhelyezhető podgyász után külön dij felnem számítható. i) A vasúti bérkocsi dij a kiszállításnál az utasoktól előre követelhető. 27. §. Ezen szabályrendeletben foglalt rendőri rendelkezések, vagy tilalmak megszegése, amennyiben az 1879. évi 40. t.-cz. J 78, 84, 86, 100, 101, 102, és 122. §§-aiban, illetve az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §-ában 1 említett kihágásról van szó, az illető törvény- j szakasz alapján, külömben pedig ezen §. alapján a rendőrhatóság által az 1879. évi 40. t.-cz. 16. §-a értelmében 3 napi elzárás és 40 koronáig terjedhető az 1901. évi XX. t.-cz. 23-ában jelzett czélokra fordítandó pénzbüntetéssel büntetendő. 28. §. Azok, a kik bérkocsikat az 1884. október 1-ső előtt szemle jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásával jelen szabályrendelet határozásait szintén megtartani ; kötelesek. 29. §. Jelen szabályrendelet jóváhagyás után a képviselő testületi közgyűlésen történt kihirdetést követő 4-ik napon lép életbe s ezzel egyidejűleg a városi képviselőtestület által 1885. évi február hó 1-én letárgyalt és a kereskedelemügyi minisztérium által J 54,170—1886. szám alatt megerősített szabályrendelet hatályát veszti. Kelt Nagykároly város képviselőtestületének 1908. évi julius hó 26-án tartott közgyűléséből. Hetey Ábrahám Debreczeni István főjegyző. polgármester. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 92,075—908. Vl/a. szám. Jóváhagyom. Budapest, 1909. január 26-án. (P. H.) A miniszter megbízásából: Téglássy s. k. miniszteri tanácsos. 45—909. kgy. szám. Ezen szabályrendelet m. kir. belügyminiszter ur által történt jóvágyás után, a képviselőtestületi közgyűlésen kihirdettetett. Kelt Nagykárolyban, 1909. ápril 4-én tartott képviselőtestületi rendes közgyűlésből, Debreczeni István Hetey Ábrahám polgármester. főjegyző. HÍREK. — Lapunk a vasárnapi népgyülésre vonatkozó értekezletről tudósítást óhajtván hozni, e miatt — minthogy tegnap ünnep volt — kivételesen egy nappal később jelenik meg. — Személyi hírek. Ilosvay Aladár, vármegyénk alispánja, f. hó 14-én a vármegyei h. é. vasutak igazgatósági ülésére Budapestre utazott s onnan másnap tért vissza. — Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató, kedden hosszabb tartózkodásra Szatmárra utazott és Pannóniái szállásán mindennap déli 12 órától 1 óráig felvilágosítást nyújt pénzügyi kérdésekben a hozzá forduló feleknek. — Debreczeni István, városunk polgármestere, f. hó 14-én a fővárosba utazott, hogy résztvegyen a Nagykároly—csapi vasút igazgatósági ülésén és egyéb hivatalos ügyben is eljárjon ; a polgármester vasárnap érkezett haza. — Jónás János, országos iparoktatási szakfelügyelő, f. hó 11. és 12-én városunkban időzött, megszemlélte a helybeli kereskedő tanoncziskolát s a tapasztaltak fölött megelégedését nyilvánította. — Meghívás. 3977—1909. K. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestületi tagjait 1909. évi május 25-ik napján délelőtt 9 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1909. évi május 19-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: 1. A inajtényutczai óvodaépítés következtén a majtényutczai 2., 4., 6., 8., 10. népsorszámu telkek utczai építési (szabályozási) vonalának megállapítása. 2. Makay Lajos kérelme : Széchenyi-utczán eszközlendő építkezése tartamára ezen utczán egy ideiglenes deszkabódé létesítésének engedélyezése iránt. (3973—1909. K. sz.) — Városunk építészeti bizottsága hétfőn délután tartott ülésében a Majtényutczai óvoda utczavonalát állapította meg olyformán, hogy a Serly-féle telek nyugoti sarkának 30 czentiméterrel betolása folytán előálló pont összeköttetésbe hozatik a Janitzky György-féle házzal, mely esetben az egész vonal 150 czentiméteres asphaltjárdával bírva egy egyenes vonalat képezne. A bizottság egyhangúlag ezen vonalat ajánlja szabályozási vonalát a közgyűlésnek. — Kilépés a balpártból. Pilisy István a krassói kerület országgyűlési képviselője levelet intézett Szappanos Istvánhoz, a balpárt elnökéhez, melyben bejelenti, hogy a pártból kilép. Kilépését azzal indokolja meg, hogy egyik budapesti hetilap ellene súlyos támadást ^intézett s mig a vád alól magát teljesen nem tisztázza, nem akarja, hogy az őt ért gyanúsítás bármily irányban a párt működésére is kihatással legyen.