Nagykároly és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-29 / 17. szám

3

Azért, mert valamely befolyásos polgárembernek, vagy magasabb csendőri elöljárónak nem tetszik a legénység avagy az őrsvezetők közül valamelyiknek az arczképe, — pedig minden tekintetben ügyes, lelkiismeretes, józan- életii és megbízható az illető csendőr, — hát ezt el kell helyezni Bergengó- cziába ?! Áthelyezni valakit csak azért, hogy valaki feljebbvalói hatalmát és önkénykedését mutogassa — bizony nem helyes eljárás.

Nem csoda aztán, ha a csendőri személyzet egyik-másik tagja kedvetlen a szolgálat teljesítésekor, sőt annyira elkeseredik, hogy kilép a szolgálatból. De az áthelyezés nemcsak a közönség érdekeire káros, káros az az áthelyezett csendőrre, kivált ha nős és családos s káros az állam kasszájára is.

Én azt hiszem, hogyha a fenti szomorú jelenségek megszűnnek, a csendőrség személyzetében nem lesz hiány, de nem lesz hiány azon kellékekben sem, melyet a csendőri szabályzat értelmében a legénységtől a felebbvalók megkövetelnek.

Csutoros Albert,

ref. lelkész.

Meghívó.

A megyei függetlenségi és 48-as párt május 5-én, szerdán reggel 10 órakor Szat- máron gyűlést tart a polgári olvasókörben, a törvényszéki palota szomszédságában.

Tárgy:

1. A minisztérium lemondása és a bankkérdés feletti határozat.

2. Megyei választások.

3. A május 6-iki megyei közgyűlés tárgysora.

Mely gyűlésre a párt tagjait tisztelettel meghívom és felkérem, hogy a tárgy fontosságára való tekintettel minél számosabban jelenjenek meg.

Hazafias tisztelettel Luby Géza

a megyei függetlenségi és 48-as párt elnöke.

Ekkor lépett föl Kölcsey, midőn a költők megvetve, a nemzet legjobbjai gunymosolyok között élték napjaikat. Ekkor irta egymás után azon mélyérzelmü, lélekbeható költeményeit, melyek elhervadhatlan koszorújának legszebb leveleit alkotják. Inkább csak elvben, kiválóan eszményi irányánál fogva tartozott ő kortársai görög-német iskolájához. Egyénisége nem fért össze a klasszikái nyugalommal és derültséggel. Kiválóan az érzelmi lírának lett a képviselője. Azon érzelmek, melyekről dalolt, sohasem avulnak el. Lantja nem pillanatnyi szenvedelmek megéneklése, hanem azon igaz szerelem, kedves, szivet lelket megragadó hangjaitól zengett, mely mindaddig élni fog, mig lesz egy ember, kinek keblében érző szív dobog. Zengé a hazát és a szabadságot, ostorozta nemzete hibáit, gyengeségét, gyávaságát, mert maga is észrevette, hogy nemzetének „ . . . korcs volt anyja vére,

Más faj állott a kihunyt helyére,

Gyönge fővel, romlott, szívtelen ;

A dicső nép, mely tanult izzadni S izzadás közt hősi bért aratni,

Névben él csak, többé nincs jelen.“

Majd a magyarok istenéhez fordul, könyörög nemzetéért, hogy áldja, védelmezze e hazát, szánja meg e népet, nyújtson védőkart feléje, hozzon vig esztendőt rá, hiszen: „Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt!“

100—908. kgy. szám.

Szabályrendelet a bérkocsi iparról.

1. §. Bérkocsi iparra az engedélyt az 1884. évi XVII. t. ez. 20. §-hoz képest a városi tanács, mint I-ső fokú iparhatóság adja ki. Bérkocsi iparra csak az kaphat engedélyt, ki nyereség vágyból elkövetett bűntett, vagy vétségért büntetve nem volt és erkölcsi megbizhatósága kifogás alá nem esik. Mindazok tehát, kik bérkocsi iparra engedélyt nyerni kívánnak az ipartörvény 1.,

2. és 3. §§-aiban felsorolt kellékeken kívül még megbízhatóságukat, erkölcsi magavise- letüket is igazolni tartoznak. Az iparengedély kiadása előtt folyamodó erkölcsi előéletéről és megbízhatóságáról a rendőrhatóság megkérdezendő.

Az engedély meghatározott szátnu kocsik tartására szól, s minden engedélyezett bérkocsi után 10 korona dij fizetendő engedély dij fejében a városi pénztárba; az engedély csak a dij lefizetése után adható ki.

A nyert iparengedélyt köteles az ipartulajdonos a rendőrségnél bemutatni, hol ennek alapján sorszámot kap és részére állomáshely jelöltetik ki. Egy tulajdonos két bérkocsinál többet nem tarthat,

A bérkocsik száma 25-ben állapittatik meg, mely számok a változott viszonyokhoz képest szabályrendeletileg leszállíthatok, vagy felemelhetők.

2. §. A ki a bérkocsi iparra nyert engedélyt 3 hónapig bármily okból nem folytatja, annak iparengedélye az 1884. évi XVIII. t. ez. 49. §-a alapján hatályát veszti.

3. §. Minden bérkocsi könnyen olvasha- tólag és feltűnő helyen a rendőrhatóságtól nyert élénk vörösre festett számmal látandó el.

4. §. A bérkocsinak csakis a rendőrha- tóságilag kijelölt állomáson szabad állomásozni. Azon rendre nézve, melyben az ugyanazon állomáson levő kocsik egymás után sorakoznak, az állomás térre érkezés elsőbbsége határoz, kivéve a vasúti állomáshoz a vonat érkezésekor kimenő kocsikat, hol az elsőbbség a kocsi száma szerint minden nap változik. Az állomás térről eltávozott bérkocsi helyére az utánna következő áll, a visszaérkező pedig az utolsó helyet foglalja el.

A sorakozás ezen rendjének megzavarása tilos. A vendég vagy megrendelő, a sorban lévő bérkocsik bármelyikét választhatja.

5. §. A bérkocsinak márczius hó 1-től október hó végéig reggeli 7 órától esteli 9 óráig: november hó 1-töl február végéig reggeli 8 órától esteli 8 óráig a kijelölt állomáson kell lenniük.

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ

De Kölcsey nemcsak mint költő volt nagy. Kritikáival, melyekre cly fájdalmasan emlékszik, vissza Berzsenyiről mondott emlékbeszédében, nagy szolgálatot tett az irodalomnak. Mint a fa vad hajtásait le kell nyesni, hogy a nemesek fejlődhessenek, úgy az irodalomból is ki kell küszöbölni azon termékeket, melyek a nemesnek, az igazinak kárára szolgálnak. Ezt cselekedte Kölcsey is. Ezt cselekedte, de jóakaratulag és kritikáit, bár némelykor tulszigoruak voltak, mindig az igazság érzete sugalta.

„Ok nélkül hágni vészes pályára vakme- rőség és hiúság, de midőn a köz ügy kívánja, akkor mindenre készen lenni, polgári kötelesség“. Kölcsey tudta, érezte, hogy e j hazában, melyet mindenünnen csak veszede- J lem fenyeget, nemcsak keseregni kell az ! elvesztett fényért, boldogságért, de cselekedni j is. Látta hazája egén az egyre veszedelme- j sebben tornyosuló felhőket s a 40 esztendős férfi előtt uj pálya nyílt. 1828-ban jelent meg először Szatmár vármegye közönsége előtt s néhány hónap múlva már tiszteletbeli főjegyzővé lett. Megelégedve szerény hivatalával, munkáit pontosan teljesítő, hiszen érezte, hogy nincsen hivatal, nincsen kör, melyben munkálni ne volna dicső, ha az hazánk s embertársaink javára szolgál. De a közönség méltatva érdemeit, belátta, hogy ily férfiúnak kicsiny ez a hivatal s tehetségének mintegy fényesebb pályát nyitott, midőn követévé választotta.

6. §. A vasúti indóháznál a vonatok ér- | kezésekor a fuvarban lévő bérkocsik kivéte; lével kötelesek az összes bérkocsik megj-e- lenni, az éjjeli vonatnál pedig legalább 2 kocsi jelen lenni köteles és az esetleges vonat késését bevárni tartozik. E czélból a rendőrkapitányi hivatal a bérkocsikat szám és sorrend szerint beosztja, a bérkocsis pedig, kit a sor ér, az éjjeli vonatnál megje- ! lenni, akadályoztatása esetén pedig helyettesről gondoskodni köteles.

7. §. A bérkocsi tartási engedély mint személyes jog sem el nem adható, sem bérbe nem bocsátható: ennélfogva a rendőrhatóságnál az engedélyezett bérkocsikról nyilvánj tartás vezetendő s a bérkocsi üzlettel történt felhagyás, vagy a 2. §. alapján előállott ok miatt megszűnt bérkocsi ipar az ipar- | hatóságnak azonnal bejelentendő.

8. §. Az állomási helyen, vagy a vasúti állomásnál lévő bérkocsis köteles minden

j évszakban, időjárásra való tekintet és személy válogatás nélkül, a megszabott díjért, a közönség rendelkezésére állani; induláskor a vendégét az időre figyelmeztetni, a járat ideje azon percztől számítandó, midőn a bérkocsis az állomáshelyét elhagyja. A közönséget a bérkocsi használására felszólítani, vagy e czélból felhívás nélkül előhajtani tilos.

9. §. A kocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg kocsijára a vendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad felvennie.

10. §. Minden kocsiban az árszabást könnyen hozzáférhető helyen kifüggesztve kell tartani és az ezen árszabásban meghatározottnál magasabb dijat követelni nem szabad.

Minden kocsis köteles az árszabást elegendő számú nyomtatott példányban magánál tartani illetve hordani és abból egy példányt a beszálló vendégnek kívánatra átadni.

Ezen példányokat, melyek egyszersmint panasz lapok, a rendőrség kiállítási áron szolgáltatja ki a bérkocsi iparosoknak.

(Folyt, köv.)

HÍREK.

— Személyi hir. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, kedd este a fővárosból székhelyére érkezett.

— Vármegyénk központi választmánya az országgyűlési képviselőválasztók összeállított ez évi ideiglenes névjegyzékei átvizsgálása s azoknak 20 napi közszemlére kitétele végett f. évi május hó 1-én délelőtt 11 órakor a vármegyei székház emeleti kistermében ülést tart.

8 a férfi, ki eddig csak lantjának húrjait pengető, ki eddig csak magának énekelt, most az egész nemzethez kezdett szólani. A szent lelkesülés, mely a gyermeket hazája történetének forgatásakor eltölté, mely az ifjú lelkének hazafias dalokat sugalt, nem halt ki a férfiban sem, sőt egyre emelkedett. Ez a szent lelkesülés volt az, mely szónoklatainak oly varázserőt adott, hogy miként a hegyekről meginduló lavina magával ragadja az útjában álló sziklákat, úgy ragadta magával ellenállhatatlan erővel hallgatóinak szifét. A szent lelkesülés szónokká tette őt!

Nem hiheté, hogy e nemzet, mely egy ezredéven keresztül annyi jó s balsorsot elviselt, már bevégezte volna földi hivatását. Hiszen minden nemzet halad és emelkedik, mindenütt dereng a szabadság hajnala: csak nekünk nem szabad remélnünk?

Kölcsey bízott a jövőben s bizalma nem is maradt hiú képzelődésnek!

„De az emberi élet csak elröpülő pillanat, minek elenyészése előbb-utóbb kikerülhetetlen“. Őt is elérte a szomorú végzet, mely mindnyájunknak osztályrészül jutott. 1838-ban hunyta be nehéz munkában kifáradt szemét. Halála váratlan csapásként érte hazánkat. Férfi korában ragadta ki őt az élők sorából a kegyetlen halál, „mint költőt koszoruzva már, de még el nem fonnyadt babérral, mint szónokot, dicső pályája kezdetén.“ S neki ilyenkor kelle sírba szállnia, mintha a honi föld, melyhez oly odaadó