Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-06-25 / 26. szám
XXV. évfolyam. Nagykároly. 1908. junius 25. 26. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye.------------—i* -----------Na gykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.............................8-— kor. Fél é vre.....................................4-— „ Negyedévre.........................2‘—- „ Eg yes szám.........................—20 „ Köz ségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparügyek“ rovat vezetője: Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap ismét rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczeni István polgármester d. e. 10 órakor a közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket és a közgyűlés összehívását azzal indokolta meg, hogy a kir. tanfelügyelő átirata szerint a vallás és közoktatásügyi miniszter a polgári fiúiskola részére a felajánlott 672 D-öi területet nem tartja elegendőnek, miért is ez ügyben uj határozat hozatalának a szükségessége merült fel. A közgyűlés az építési és pénzügyi bizottság valamint a tanács véleményével egyezöleg elhatározta, hogy az ezen ügyben kelt határozata idevonatkozó részének megváltoztatása mellett 1246 O-öl területet enged át és megengedi azt, hogy a kincstár javára a tulajdonjog azon korlátozással kebeleztessék be a jelzett telekre, hogy az addig lesz a kincstár tulajdona, míg a jelzett telek iskola czéljaira használatik. Az esetre pedig, ha a létesítendő polgári fiúiskola tornacsarnoka ezen telek mellett is megfelelöleg elhelyezhető nem lenne, megengedi azt is, hogy e czélra az ovoda részére fennmaradt telekrész is felhasználtas- sék, úgy azonban, hogy egy kapubejárat meghagyassék; ha pedig a két polgári iskola összeépittetik, a Széchenyi- utczáról az ovodához vezető egy gyalogjáró hagyassék fenn. Egyúttal tekintettel arra, hogy a polgári fiúiskola már az 1908— 1909-iki tanévben megnyitható legyen, a városnak kellvén egy ideiglenes helyiségről gondoskodni, felhatalmazta a képviselőtestület polgármestert, hogy a helybeli status-quo izr. hitközség 2 tantermét ezen iskolaévre 400 kor. évi bérért bérelje ki. Ezután napirendre került az óvoda és gyerinekmenhelyek államosításának ügye. Az építési bizottság a pénzügyi bizottság és a tanács véleményével egyezöleg elhatározta a képviselőtestület, hogy az óvoda és menhelyeknek 1909. január hó elsejével állami kezelésbe adása és a menhelyek óvodává fejlesztése tekintetében bemutatott szerződési feltételeket elfogadja. Ezek szerint a város átengedi a mostani óvodát, épit a gróf Károlyi István-ut mentén, a Strohmájer Ferencz-féle házzal szemben egy második óvodát, megveszi az Ilosvay Aladárné szül. Dezseffy Szeréna tulajdonát képező, a gróf Károlyi György-téri belsőséget harmadik óvodának, a negyediket pedig vagy a Takarékpénztártól megveendő Bikfalvi- féle telek egyrészére építi, a másik része pedig megmarad az utczanyiiás alkalmával felhasználhatólag a város tulajdonául, vagy vesznek egy másik telket a Verböczy-utczának a Tompa- utcza felé eső részén ; a város elvállalja az épületek tűzbiztosítását, a nyári takarítás költségeit és az óvónők nyugdíj fentartó diját, átengedi az államnak az óvodák czéljaira fordítandó 3% pótadó czimen évenként 4800 koronát, úgy azonban, hogy a kincstár ezen pótadóösszeget a városnak visszahagyja azon időre, mig az épületek előállítására szükséges pénzösszeg fedezésére a város által felveendő kölcsönösszeg le lesz törlesztve és az összes személyi és dologi kiadásokat az állampénztár fedezze, vegye át és alkalmazza az óvónőt és segédóvónékül a jelenlegi menhelyvezetönöket, fizessen az óvónő-lakásokért a városnak évenként 800 koronát és viselje az óvodák tatarozási és felszerelési költségeit, mert a város más terheket elvállalni nem képes. A telekvételi ügyben a tárgyalást 1908. évi julius hó 26-ik napjára tűzte ki a képviselőtestület, egyben utasította polgármestert, hogy a megveendő telkekre vonatkozólag a szerződéseket kösse meg és azokat terjessze a közgyűlés elé. Megbízta továbbá a képviselőtestület polgármestert, hogy egy 86,000 koronás kölcsön felvétele tekintetében tegye meg a szükséges lépéseket. Végül megbízta polgármestert, hogy ezen feltételek elfogadását a vallás és közoktatásügyi miniszternél kérelmezze. Ezután a fögimnáziumi parallel osztályok kérdésében azt határozta a képviselőtestület, hogy a Il-ik parallel osztálynak 1908 —1909-ik tanévre való felállítása mellöztessék, mert a két első osztályból a másodikba lépő gimnáziumi tanulók száma ez idő szerint a második parallel osztály felállítását szükségessé nem teszi. A villamos telep kibővítésének kérdése vétetett ezután tárgyalás alá. Ez év tavaszán azt határozta a képviselőtestület, hogy 30,000 kor. kölcsön vétessék fel és ebből egy uj gőzkazán szereztessék és építtessék be. Hollós József, szakértő és más szakértők újból foglalkozván a kibővítés kérdésé- I vei, abban állapodtak meg, hogy az uj kazán beállításánál czélszerübbnek mutatkozik az Accumulator-telep kibővítése, mert erre az esetre is szükség lesz, ha egy nagyobb gép fog beállit- tatni s ez a telep jövő fejlesztésénél kiváló segédeszköz lesz. A pénzügyi bizottság és a tanács véleményével egyezöleg elhatározta ennélfogva a képviselőtestület, hogy az Accumulator- telepet 18,000 kor. költséggel megnagyobbítja, mely költségből 7s rész most a többi pedig 5%-os kamattal 6 év alatt egyenlő részletekben lesz fizetendő, miért is csak 7000 kor. lesz legrosszabb esetben kölcsön felveendő. Ennélfogva a képviselőtestület a múltkor hozott határozatát megváltoztatva, a gőzkazán beépítése mellőzését és a „Tudor-Accumulator-gyár“ r. t. ajánlata elfogadásával a szerződés megkötését határozta el és megbízta a városi tanácsot, hogy a kibővítést 19,000 korona költséggel sürgősen foganatosítsa és ha a költségeket a villamosmü pénztárából nem fedezheti, a kölcsön felvétele iránt intézkedjék. Klein Lipót, Klein Ferencz és családja, Baróti Lajos, Jónás Mária és Kiss Miklós illetőségi ügyében a képviselőtestület kimondotta, hogy nevezetteket nagykárolyi illetöségüeknek el nem ismeri. A hegyközség 1907. évi számadása számvevöileg felülvizsgáltatván, minthogy az ellen észrevétel fel nem merült, az tudomásul vétetett. A közgyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén meritve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adoif, Nagy János, Rooz Samu, Somrák János és Sternberg Móritz képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. A szatmári ügyvédi kamara jelentése. A szatmári ügyvédi kamara a műit évre vonatkozó jelentése szerint a kamara területén az ügyvédek létszáma
