Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-05-28 / 22. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ győződve, hogy ez az ut csak a boldog, gazdag és hatalmas Magyarország felé vivő ut lehet, amelyen haladni pedig minden igaz magyarnak szent kötelessége ! Azt a pár órát, melyet közöttünk eltölt, tekintse úgy, mintha egy hadvezér tartaná szemléjét rendithetlen hadserege felett és legyen meggyőződve arról, hogy e város polgársága is mindenkor kedves emlékének fogja tartani azt a napot, amelyen Nagy Kossuth Lajos fiát falai között láthatta! Isten hozta! A Kossuth Lajos szobor története. Közli: -A- óLler IE mő. Abból az alkalomból, hogy ma leplezik le városunkban Kossuth apánk szobrát, mely hivatva van hirdetni időtlen időkig az ő magasztos eszméit, nem érdektelen végigtekinteni a szobor történetén, létesítésének fázisain az eszme felvetésének pillanatától a mai napig. Halhatatlan emlékű Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulóján, 1902 szeptember 20-án, ünnepelt az egész ország. Meleg emlékezéssel, hódolattal a dicső apostol, a szabadság lánglelkü bajnoka iránt. Kivette részét az ünneplésből Nagykároly város is. Díszközgyűlést tartott, melyen Debreczeni István polgármester megnyitó beszédében ecsetelte a nemzeti átalakulás nagy férfiá- nak munkálkodását, Dr. Adler Adolf indítványára pedig elhatározta a képviselőtestület, hogy „Kossuth Lajos, hazánk nagy fia, a szabadság eszméjének e kimagasló alakja, városunk volt díszpolgára soha el nem évülő érdemeinek elismerését születésének 100-ik évfordulója alkalmából a képviselőtestület jegyzőkönyvében megörökíteni rendeli.“ — Ugyancsak ekkor a városi tanács javaslata folytán „a képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Kossuth Lajosnak Nagykárolyban a Széchenyi utczai közkertben önkéntes adakozásból egybegyülendő összegből szobor áliittassék, a szobor ügyének intézésére Debreczeni István polgár- mester elnöklete alatt Dr. Adler Adolf, Baudisz Jenő, Csipkés András, Dr. Jékel László, gróf Károlyi István, Kaufmann Jenő, Dr. Kovács Dezső, Kubinyi Bertalan, N. Szabó Antal, Norm Gyula, Palczer Ernő, Papp Béla, Péchy László, Rooz Samu, Serly Ferencz, Dr. Serly Gusztáv és Vetzák Ede tagokból álló szobor- j bizottságot, a szoboralap javára eszközlendő gyűjtés foganatosítására az 50 tagú gyűjtő- bizottságot küldi ki“. S végül ugyanez a díszközgyűlés a szoboralapra való gyűjtést a városi pénztár terhére megszavazott 2000 koronával indította meg. A szobor felállításának eszméje tehát felvettetett, de a város részéről adományozott összeg csak szerény megalapozása volt annak a tőkének, melyre a inegvalósithaláshoz szükség volt. Az adományok lassan folytak be. Fillér fillérre halmozódott, midőn mintegy 1500 adomány s mulatságok czimén 6500 K gyűlt össze. Hatalmas lendületet vett a szoboralap nagyobbodása, mikor a vármegye közönsége 400Ö K-val, boldog emlékű Károlyi István gróf, a kiváló hazafi, a maga s neje nevében 2000 K-val s ugyancsak ő, édes anyja gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina grófnő emlékére 1000 K-val járult ahhoz. Úgyszintén neki köszönhető az is, hogy a mágnás-körökben a nagykárolyi Kossuth-szobor iránt az érdeklődést felkeltette s az általa gyűjtött 7800 koronán kívül az ő biztatására rövidesen a következő nagyobb adományok folytak be: Özv. Thuolt Istvánná 2000 K, Károlyi László gróf és neje 1000 K, Károlyi Gyula gróf és neje, Vay Zichy Gáborné grófné 500—500 K, Dessewffy Marianna és Károlyi Margit grófnők 200—200 K, Dessewffy Mik- lósné grófné, Károlyi Imre gróf, Károlyi Viktorné grófné, Almássy Dénesné grófné, Almássy Ilona grófnő 100—100 K, 100 K-át adtak még Dr. Serly Gusztáv nejével és Nonn Gyula. 1905. szeptember végéig folyt a gyűjtés, amikor a szoborbizottság elérkezettnek látta az időt arra, hogy —- az anyagiak felöl biztosítva lévén —• a szobort megrendelje. — Október 4-én tartott üléséből Károlyi István gróf utján felkérte Kallós Ede és Róna József szobrászművészeket, hogy — eredeti szobrot óhajtván -— modelljeiket készítsék el s mutassák be. Az 1906. évi junius 13-án tartott ülésében a szoborbizottság a két művész viaszmintáit vizsgálat alá vevén, Kallós Edét bízta meg a szobor elkészítésével s erre nézve a szerződést vele Debreczeni István polgármester meg is kötötte. Az agyagminta 1907. julius 28-án vétetett át a művész budapesti műtermében s ezután a szobor öntés alá került. Október elején értesítette a bizottságot Kallós, hogy a szobor elkészült s j már vasútra is adta. A szobornak ide való j megérkezése után megalkották a talapzatot Komor Marczell műépítész terve szerint s felügyelete mellett. Felállították a szobrot, s bár a munkálatok nov. 30-án elvégeztet- ! tek, a bizottság csak folyó év ápril hónapjában vette végleg át, miután a télen egy [ e czélra készült faköpeny alá volt helyezve. Mai ünnepélyes leleplezése után pedig a | kegyelet koszorúi és virága között fog forrásául szolgálni a honszerelemnek s szim- j bolumául a Kossuth Lajos által képviselt I ragyogó eszméknek! Közel hét esztendő telt el tehát, amig ! sikerült valóra váltani, hogy Kossuth Lajos érczalakja álljon Nagykárolyban, jeléül annak, hogy leborulunk az Ö nagysága előtt és soha el nem múló hálával viseltetünk emléke s működése iránt. A szoborbizottság tagjai közül nehánynak nem adatott meg, hogy amit kezdtek, azt bevégezve is lássák. Károlyi István gróf — kinek a szobor létesítésében oroszlánrésze van, — Serly Ferencz és Dr. Serly Gusztáv szoborbizottsági tagok kidőltek az élők sorából. Helyüket s egy elköltözés folytán megürült helyet Dr. Cservényük Károly, Ilosvay Aladár, Schusteritsch Ferencz és Dr. Vetzák Ede tagokkal töltötték be. A szobor művészeti szempontból való leírására Kallós Ede szobrászművészt, Kölcsey- szobrunk, valamint ezen sikerült monumentumunk kitűnő alkotóját kértük fel, ki is a következőket közölte velünk: „A nagykárolyi Kossuth-szobor megtervezésénél nagy szerepe volt néhai Károlyi István grófnak, a szoborbizottság buzgó tagjának. Az ő szeme előtt az lebegett, hogy ámbár csekély az összeg, amely rendelkezésre áll, lehetőleg monumentális emléket csináljunk. Hogy a már szokásos talapzat és főalak helyett lehetőleg magas oszlopra helyezzem Kossuth alakját, úgy, hogy az emlék egy felkiáltó jel — egy Kossuth-oszlop legyen. •— Én ezt a gondolatot, amennyire a rendelkezésemre álló összeg megengedte, igyekeztem megvalósitani. Kossuth alakja egy hármas oszlopon áll, mely a szabadság, egyenlőség és testvériséget syinbolizálja. A főalak szónoki pózban, de nyugodtan és méltóságosan óhajtja feltüntetni Kossuth nagy alakját. Jobb kezével a beszéd hevében lehullni akaró köpeny zsinórját tartja, balkezét kardja markolatán nyugtatja. Az egész emlék körülbelül kilencz méter magas. Az oszlop dunaharaszti vihar- álló mészkőből, a főalak bronzból készült. Az egész emléknél nem kisszerű részlet- hatásokra, de egy összefoglaló nagy monumentális vonalvezetésre törekedtem“. S ha lehull a lepel, mely ezt a szobrot most még takarja, megállapítható lesz, hogy a kiváló művész törekvését teljes siker koronázta, hogy az emlék, melyet alkotott, j nagyszerű mű, amit különben igazol az a tény, hogy a szoborbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki annak a férfiúnak, aki lelke melegével a rideg érczből oltárt állított a hazafiságnak Kossuth Lajos szobrában ! Álljon hát a szobor örök bizonyságául Kossuth Lajos világraszóló nagyságának! A Kossuth-szobor leleplezés utolsó előkészületei. (§.) Mindenre kiterjedő gondossággal, nagy buzgalommal tétetnek meg az utolsó intézkedések a mai ünnepnapra: Kossuth Lajos ; szobrának leleplezésére s a vendégek méltó fogadtatására. A pályaudvar épületét fenyőágakkal, nem- j zetiszinü drapériával, a magyar czimerrel s az államvasutak jelvényeivel, a szárnyas kerékkel s a Máv. chiffrejével úgy feldíszítették, az egész rozoga, állomásépületet annyira kitatarozták, hogy rá sem ismerhetni. A 1 pályaudvar környékén zöldre festett vessző, u. n. potemkinfalakkal kerítették el az el- ! fedendő részeket. Az utczákat, árkokat tisztogatták, kövezetei javították, hogy a város í külseje is ünnepi díszt öltve várja körébe magas vendégeit. Az újonnan festett házakon trikolorunk lengedez. A szobor körül is se^ rényen folyik a munka, hogy mindenütt rend, tisztaság és ünnepélyesség honoljon. Nem- zetiszinü és a város fehér-kék színét viselő árboczokon ugyanilyen zászlók lengenek az ország és városunk czimerével díszítve. A két tribünt s a szónoki emelvényt elkészítették, utóbbit fenyőágakkal Ízlésesen feldíszítették. Debreczeni István polgármester úgyis mint a szoborbizottság elnöke értesítést küldött a képviselőtestület tagjaihoz, melyben tudatja, hogy: a leleplezés reggelén s/4 8 órakor lesz a vasútnál Kossuth Ferencz s a vele érkező vendégek fogadtatása s a bevonulás. Délelőtt 3/4 10 órakor a vármegyeházánál a városi küldöttség gyülekezése, 10 órakor fogadja Kossuth Ferencz. Délelőtt 3/4 11 órakor a megyeházától indulás a szoborhoz. Délben 1 órakor a „Magyar Király“-ban diszebéd. Gyülekezés a vasútnál reggel 1/a 8-kor, a vármegyeházánál 3/4 10-kor. Nemzetiszinü plakátok adják hírül a lakosságnak a tudnivalókat s figyelmeztettetik a rendelkezések betartására, melyeket a rendező-bizottság tegnap végleg megállapított, kiosztván minden tagjának munkakörét. A megjelenésre vonatkozó bejelentések 25-én zárattak le. Ezek szerint a leleplezésen képviselve lesznek a kormányon s a parlamenten kívül (a küldöttséget Szentkirályi Zoltán fogja vezetni): Szatmár vármegye élén Dr. Falussy Árpád főispánnal és Ilosvay Aladár alispánnal. Hajdú vármegye: Kovács Gyula alispán, Pákozdy Sándor főjegyző, Dr. Czeglédy Mihály t. ügyészszel. Szabolcs vármegye : Vay Gábor gróf főispán titkárával, Mikecz Dezső alispán, Sipos Béla főjegyző, Okoiicsányi Dezső főszolgabíró, Kovács István törvényszéki elnökkel. Szilágy vármegye : Kaizler György főispán, Jeney István és 45 taggal. Mármaros vármegye 10 taggal. Szatmárnémeti szab. kir. város Dr. Vajay Károly polgármester, Bartha Kálmán gazd. tanácsos, Tankóczy Gyula főkapitány, Dr( Veréczy Ernő tanácsjegyző s még 8 biz. tag és 8 polgári küldöttségi taggal. Debreczen szab. kir. város: Vécsey Imre főjegyző és Oláh Károly tanácsnok. Nagybánya szab. kir. r. t. város : Dr. Makray Mihály polgármester, Tor- day Imre és Bálint Imre tanácsosok, Dr. Stoll Tibor ügyész és Smaregla János jegyző. Felsőbánya város : Farkas Jenő polgármester, Zilah város : Halmágyi Albert főjegyző, Takács János rendőrkapitány. Erdőd 5, Fény 5, Genes 10 taggal. Mátészalkai függetlenségi párt Dr. Szunyogh Mihály orsz. képviselő, Luby Lajos elnök, Dr. Fuchs Jenő titkár és nehány taggal. Érmihályfalvai Kossuth Lajos asztaltársaság 10 taggal. Bejelentették még részvételüket: Bodnár György tanfelügyelő; péuz- ügyigazgatóság Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató vezetésével. Államépitészeti hivatal Pünkösti Ferencz közúti kér. felügyelő és Kacsó Károly műszaki tanácsosok vezetésével. Járásbíróság Szabó Pál vezető-járás- biró, — postahivatal Schnébli János főtiszt vezetése mellett. Adóhivatal; dohánybeváltóhivatal ; ipartestület Kinczel János elnök, Kossuth-asztaltársaság Kun István elnök vezetésével. Régi casinó, Polgári Olvasókör, Dalegyesület, Kölcsey-Egylet, az összes egyházak, a két Nőegylet, Vöröskereszt-egylet, Kereskedőtestület, Kereskedő-ifjak köre, Károlyi Gyula gróf és Károlyi Lajos gróf ura-
