Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-04-23 / 17. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. o IPAROSOK LAPJA A Nagykárolyi ipartestület hivatalos közlönye. Két czikk. II. A fogyasztási szövetkezetekről. II. Nálunk Magyarországon, ahol az egyéni érdekek harcza dúl és a pár­toskodás emészt meg csaknem minden jőravaló eszmét, keztyüs kézzel kellett ehhez is hozzá nyúlni. S éppen azért már maga a szervezés is nálunk más­képpen történt, mint a többi országok­ban, ahol az egyes szövetkezetek tö­mörültek és alakították meg az ö köz­pontjukat akkor, amikor erre már elég erősek voltak. Nálunk előbb lett köz­pont és azután alakíttattak az egyes fogyasztási szövetkezetek. Mintegy 10 éve annak (1898 nyarán), hogy a Magyar Gazdaszövetség Károlyi Sándor gróf és Bernét István kezde­ményezésére megalakította a „Hangya“ fogyasztási és értékesítő szövetkezetei. Azon czélzattal történt ennek a meg­alakítása, hogy a kötelékében alakítandó egyes fogyasztási szövetkezetekben, már alapításuk alkalmával meg legyen az egységes szellem, az egységes vezetés és a jövőbe vetett bizalom, mert csak ez biztosíthatja a szövetkezetek bol­dogulását, csak ez védheti meg őket a nagy küzdelemben, amit nálunk csak­nem minden szövetkezetnek keresztül kell élnie. Hogy a „Hangyádnak is mily nehéz volt a kezdet, legjobban jellemzi az, hogy az első évben még üzleti köny­veket sem vezettek és akkori titkára —- ma ügyvezető-igazgatója — Horváth Elemér csak egy zsebkönyvbe jegyezte fel az összes kiadásokat. Személyzete, raktára nem volt, még hozzá a szük­séges bizalom is hiányzott az emberek­ben. Az üzlet lebonyolítására alkalma­zott szakemberük nem vált be, el kellett bocsájtani. A munka azonban nőtt, mert minden nehézség daczára az első év folyamán is már 17 szövetkezetei tud­tak szervezni. Az első évi mérlegük — mint várni lehetett — deficzittel végződött. De nem estek kétségbe, bíztak a jövőbe ! Nehogy azonban a deficzit kifelé ronthassa hitelképességüket, a 12,000 kor. kü­lönbséget Károlyi Sándor gróf — a Hangya lelke — a saját zsebéből meg­térítette. Nemkülönben még két ízben segítette ki a Hangyát a nemes gróf: egy 200,000 koronás, majd ismét egy 270,000 koronás üzletrészjegyzéssel. így és ilyen nagy szellemű és ál­dozatkész kezekkel haladt a Hangya tovább! . . . Nagy befolyással volt jövőjére az is, hogy sikerült Meskó Pált, a Nyitrai Gazdasági Egyesület titkárát a Hangyá­nak megnyerni és á szövetkezeti szer­vezést rábízni. Mert Meskó kitűnő szer­vezőnek bizonyult. A mai mintegy 700 szövetkezetnek 80°/o-át Ö szervezte. De tevékeny részt vett a szervezésben Báró Pásztory Árpád, jelenlegi titkár is, aki a Hangyát bölcsőjétől fogva kiséri és munkásságával támogatja. Csakis igy, ily buzgó gárda tevé­kenysége mellett érhette el a Hangya azt, hogy 5 évi fennállása után egy 200,000 koronás telket vásárolhatott és arra szintén egy 200,000 koronás bérházat és raktárt építtethetett, amelybe az 1906. év nyarán már teljes appa­rátussal be is hurczolkodhatott. Sajnos azonban, a sors nem en­gedte meg, hogy a nagy gróf — a Hangya lelke — ezt megérje, mert az átköltözködés előtt két hónappal a ne­mes gróf örök nyugalomra tért. Helyébe az elnöki székbe Pallavicini Ede örgróf lépett, aki szintén együtt munkált a veteránnal. Ekkor már a tisztviselők és alkalmazottak száma meghaladta a 100-at s ezen kívül az erdélyi résznek Nagyenyeden felállított vidéki raktárt is 8 tisztviselő látta el. A vidéki szövet­kezetek száma pedig már a 600 felé járt. Irodalmilag a szövetkezetek ügyeit a Magyar Gazdaszövetség által kiadott s Bernát István a szövetkezeti eszme egyik legrégibb bajnoka által szerkesz­tett „Szövetkezés“ czimü lap látja el, valamint ez képezi a „Hangya“ hiva­talos közlönyét is. Ma már a Hangya több mint 150 emberrel dolgozik és a kötelékébe tar­tozó szövetkezetek száma meghaladja a 700-at. És ha figyelembe vesszük, hogy az első esztendejében elért 150,000 korona forgalommal szemben — tehát csak háromszor annyi, mint a nagy­károlyi fogyasztási szövetkezet első évi forgalma — ma a forgalma meghaladja a 20 millió koronát (10 év alatt több, mint 100-szorosra emelkedett), minden utógondolat nélkül kalapot kell emel­nünk annak vezérei előtt. * Most pedig pár szót a mi kis fo­gyasztási szövetkezetünkről. Ennek tör­ténelmi fejlődését Nagykároly város közönsége igen jól ismeri. Megvallom, az 1890. évben Ilosvay László, akkor megyei számvevő, által megindított szövetkezeti mozgalom el­fojtása után gondolkozva fogtunk hozzá, de tartott a remény, biztatott a jövő és a „Hangya“ támogatása. Mind a mellett kivettük részünket mi is a küz­delemből. Sok félreértést, rágalmat, rossz indulatot, sőt határozott terroriz­must kellett eltűrni, átszenvedni úgy a vezetőknek, mint magának a szövet­kezetnek, amig végre ma — a „Hangya“ segédkeze folytán — ott állunk, hogy a pokollal szövetkezők sem tudják fa­lainkat megingatni. Azt csak mi magunk, a tagok ingathatjuk meg, dönthetjük le az által, ha hozzá hűtlenek leszünk, ha szükségletünket nem onnan szerez­zük be, ha pártoskodunk s ha nem bízunk a vezetőségben! Programmunkat mindenki ismeri: Megélhetésünk könnyebbé tétele! Mert bizony a mai óriási drágaságban mind­nyájunknak jól esik, ha pár garast is megtakaríthatunk, mert a sok apró garas éveken át forintokra növekszik. És hogy mennyire békésen vagyunk mi, hogy mennyire nem bántunk mi senkit és nem vagyunk ellensége sen­kinek, legjobban igazolja a szövetkezet kirakatában ma is megtekinthető és eszünkbe véshető 10 pontba foglalt szö­vetkezeti canon ; a nagykárolyi fogyasz­tási szövetkezet tízparancsolata, amely a következő: 1. Takarékosan élj! Csak arra költs, amire feltétlenül szükséged van. 2. A hitelt kerüld! Vagy ha már hiteleztél, azt minden hó 1-én ponto­san fizesd ki. 3. Összes háztartási szükségleteidet a szövetkezetből szerezd be! 4. Egyéb szükségleteidet pedig a helybeli iparosoknál igyekezz besze­rezni. 5. Mindenesetre csak magyar szö­vetben járj ! 6. A hazai ipart teljes erődből tá­mogasd ! 7. Az osztrák árjegyzéket dobd a tüzbe! 8. A széthúzást kerüld ! 9. Ha panaszod van, ott a panasz­könyv, vagy fordulj az ügyvezető-igaz­gatóhoz ; mindenesetre bízzál a veze­tőségben. 10. Végül a szövetkezetét hütlenül soha el ne hagyd!“ Lévay Béla. IPARI HÍREK. — Elöljárósági gyűlés. A helybeli ipartestület ma délután 5 órakor az ipartes­tület hivatalos helyiségében előljárósági gyű­lést tart. — Kitüntetett kereskedő alkalma­zottak. A kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter kitüntető jutalomban részesített ország­szerte számos oly kereskedelmi alkalmazot­tat, akik hosszú időn át, érdemesen foglal­koztak. A debreczeni kereskedelmi és ipar­kamara kerületéből ily jutalmazásban része­sültek : Kitüntető jutalmat és elismerő leve­let kapott Erdélyi István (Debreczen), Jakab József (Nagykároly), Weingarten Ignácz (Mun­kács) ; elismerő levelet: Hoffmann Herman (M.-Sziget), és Rappensberger Béla (Debre­czen). A két debreczeni meg jutalmazottnak a miniszter megbízásából a kamara elnök­sége ünnepélyesen adta ki a jutalmakat, a vidékieknek hasonló módon való átadásra a helyi keresk. társulatokat kérte föl a kamara. — Hungaria-Germania névvel egy forgalmi társaság alakult Berlinben, mely Magyarország idegen forgalmának emelésére és a magyar kereskedelemnek a német pia- czon való térfoglalására fog törekedni. A tár­saságnak helyisége a berlini Fridrich-Strasse 13. sz. a. van. — Hat millió a bécsi iparmuzeumra. Ausztria és Bécsvárosa a császár uralkodá­sának hatvanéves jubileumát a sok külső fény mellett szép és értékes intézményekkel és alapításokkal akarja megörökíteni. így a többi között Bécsben egy nagyszabású tech­nológiai iparmuzeumot akarnak alapítani, melyre 6 millió koronát irányoztak elő. Az osztr. kormány másfél millió, Bécs városa egy millió koronával járulnak a költségekhez. A többi pénzt egyes nagyobb ipari vállala­tok adják.

Next

/
Thumbnails
Contents