Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-04-23 / 17. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. o IPAROSOK LAPJA A Nagykárolyi ipartestület hivatalos közlönye. Két czikk. II. A fogyasztási szövetkezetekről. II. Nálunk Magyarországon, ahol az egyéni érdekek harcza dúl és a pártoskodás emészt meg csaknem minden jőravaló eszmét, keztyüs kézzel kellett ehhez is hozzá nyúlni. S éppen azért már maga a szervezés is nálunk másképpen történt, mint a többi országokban, ahol az egyes szövetkezetek tömörültek és alakították meg az ö központjukat akkor, amikor erre már elég erősek voltak. Nálunk előbb lett központ és azután alakíttattak az egyes fogyasztási szövetkezetek. Mintegy 10 éve annak (1898 nyarán), hogy a Magyar Gazdaszövetség Károlyi Sándor gróf és Bernét István kezdeményezésére megalakította a „Hangya“ fogyasztási és értékesítő szövetkezetei. Azon czélzattal történt ennek a megalakítása, hogy a kötelékében alakítandó egyes fogyasztási szövetkezetekben, már alapításuk alkalmával meg legyen az egységes szellem, az egységes vezetés és a jövőbe vetett bizalom, mert csak ez biztosíthatja a szövetkezetek boldogulását, csak ez védheti meg őket a nagy küzdelemben, amit nálunk csaknem minden szövetkezetnek keresztül kell élnie. Hogy a „Hangyádnak is mily nehéz volt a kezdet, legjobban jellemzi az, hogy az első évben még üzleti könyveket sem vezettek és akkori titkára —- ma ügyvezető-igazgatója — Horváth Elemér csak egy zsebkönyvbe jegyezte fel az összes kiadásokat. Személyzete, raktára nem volt, még hozzá a szükséges bizalom is hiányzott az emberekben. Az üzlet lebonyolítására alkalmazott szakemberük nem vált be, el kellett bocsájtani. A munka azonban nőtt, mert minden nehézség daczára az első év folyamán is már 17 szövetkezetei tudtak szervezni. Az első évi mérlegük — mint várni lehetett — deficzittel végződött. De nem estek kétségbe, bíztak a jövőbe ! Nehogy azonban a deficzit kifelé ronthassa hitelképességüket, a 12,000 kor. különbséget Károlyi Sándor gróf — a Hangya lelke — a saját zsebéből megtérítette. Nemkülönben még két ízben segítette ki a Hangyát a nemes gróf: egy 200,000 koronás, majd ismét egy 270,000 koronás üzletrészjegyzéssel. így és ilyen nagy szellemű és áldozatkész kezekkel haladt a Hangya tovább! . . . Nagy befolyással volt jövőjére az is, hogy sikerült Meskó Pált, a Nyitrai Gazdasági Egyesület titkárát a Hangyának megnyerni és á szövetkezeti szervezést rábízni. Mert Meskó kitűnő szervezőnek bizonyult. A mai mintegy 700 szövetkezetnek 80°/o-át Ö szervezte. De tevékeny részt vett a szervezésben Báró Pásztory Árpád, jelenlegi titkár is, aki a Hangyát bölcsőjétől fogva kiséri és munkásságával támogatja. Csakis igy, ily buzgó gárda tevékenysége mellett érhette el a Hangya azt, hogy 5 évi fennállása után egy 200,000 koronás telket vásárolhatott és arra szintén egy 200,000 koronás bérházat és raktárt építtethetett, amelybe az 1906. év nyarán már teljes apparátussal be is hurczolkodhatott. Sajnos azonban, a sors nem engedte meg, hogy a nagy gróf — a Hangya lelke — ezt megérje, mert az átköltözködés előtt két hónappal a nemes gróf örök nyugalomra tért. Helyébe az elnöki székbe Pallavicini Ede örgróf lépett, aki szintén együtt munkált a veteránnal. Ekkor már a tisztviselők és alkalmazottak száma meghaladta a 100-at s ezen kívül az erdélyi résznek Nagyenyeden felállított vidéki raktárt is 8 tisztviselő látta el. A vidéki szövetkezetek száma pedig már a 600 felé járt. Irodalmilag a szövetkezetek ügyeit a Magyar Gazdaszövetség által kiadott s Bernát István a szövetkezeti eszme egyik legrégibb bajnoka által szerkesztett „Szövetkezés“ czimü lap látja el, valamint ez képezi a „Hangya“ hivatalos közlönyét is. Ma már a Hangya több mint 150 emberrel dolgozik és a kötelékébe tartozó szövetkezetek száma meghaladja a 700-at. És ha figyelembe vesszük, hogy az első esztendejében elért 150,000 korona forgalommal szemben — tehát csak háromszor annyi, mint a nagykárolyi fogyasztási szövetkezet első évi forgalma — ma a forgalma meghaladja a 20 millió koronát (10 év alatt több, mint 100-szorosra emelkedett), minden utógondolat nélkül kalapot kell emelnünk annak vezérei előtt. * Most pedig pár szót a mi kis fogyasztási szövetkezetünkről. Ennek történelmi fejlődését Nagykároly város közönsége igen jól ismeri. Megvallom, az 1890. évben Ilosvay László, akkor megyei számvevő, által megindított szövetkezeti mozgalom elfojtása után gondolkozva fogtunk hozzá, de tartott a remény, biztatott a jövő és a „Hangya“ támogatása. Mind a mellett kivettük részünket mi is a küzdelemből. Sok félreértést, rágalmat, rossz indulatot, sőt határozott terrorizmust kellett eltűrni, átszenvedni úgy a vezetőknek, mint magának a szövetkezetnek, amig végre ma — a „Hangya“ segédkeze folytán — ott állunk, hogy a pokollal szövetkezők sem tudják falainkat megingatni. Azt csak mi magunk, a tagok ingathatjuk meg, dönthetjük le az által, ha hozzá hűtlenek leszünk, ha szükségletünket nem onnan szerezzük be, ha pártoskodunk s ha nem bízunk a vezetőségben! Programmunkat mindenki ismeri: Megélhetésünk könnyebbé tétele! Mert bizony a mai óriási drágaságban mindnyájunknak jól esik, ha pár garast is megtakaríthatunk, mert a sok apró garas éveken át forintokra növekszik. És hogy mennyire békésen vagyunk mi, hogy mennyire nem bántunk mi senkit és nem vagyunk ellensége senkinek, legjobban igazolja a szövetkezet kirakatában ma is megtekinthető és eszünkbe véshető 10 pontba foglalt szövetkezeti canon ; a nagykárolyi fogyasztási szövetkezet tízparancsolata, amely a következő: 1. Takarékosan élj! Csak arra költs, amire feltétlenül szükséged van. 2. A hitelt kerüld! Vagy ha már hiteleztél, azt minden hó 1-én pontosan fizesd ki. 3. Összes háztartási szükségleteidet a szövetkezetből szerezd be! 4. Egyéb szükségleteidet pedig a helybeli iparosoknál igyekezz beszerezni. 5. Mindenesetre csak magyar szövetben járj ! 6. A hazai ipart teljes erődből támogasd ! 7. Az osztrák árjegyzéket dobd a tüzbe! 8. A széthúzást kerüld ! 9. Ha panaszod van, ott a panaszkönyv, vagy fordulj az ügyvezető-igazgatóhoz ; mindenesetre bízzál a vezetőségben. 10. Végül a szövetkezetét hütlenül soha el ne hagyd!“ Lévay Béla. IPARI HÍREK. — Elöljárósági gyűlés. A helybeli ipartestület ma délután 5 órakor az ipartestület hivatalos helyiségében előljárósági gyűlést tart. — Kitüntetett kereskedő alkalmazottak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter kitüntető jutalomban részesített országszerte számos oly kereskedelmi alkalmazottat, akik hosszú időn át, érdemesen foglalkoztak. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara kerületéből ily jutalmazásban részesültek : Kitüntető jutalmat és elismerő levelet kapott Erdélyi István (Debreczen), Jakab József (Nagykároly), Weingarten Ignácz (Munkács) ; elismerő levelet: Hoffmann Herman (M.-Sziget), és Rappensberger Béla (Debreczen). A két debreczeni meg jutalmazottnak a miniszter megbízásából a kamara elnöksége ünnepélyesen adta ki a jutalmakat, a vidékieknek hasonló módon való átadásra a helyi keresk. társulatokat kérte föl a kamara. — Hungaria-Germania névvel egy forgalmi társaság alakult Berlinben, mely Magyarország idegen forgalmának emelésére és a magyar kereskedelemnek a német pia- czon való térfoglalására fog törekedni. A társaságnak helyisége a berlini Fridrich-Strasse 13. sz. a. van. — Hat millió a bécsi iparmuzeumra. Ausztria és Bécsvárosa a császár uralkodásának hatvanéves jubileumát a sok külső fény mellett szép és értékes intézményekkel és alapításokkal akarja megörökíteni. így a többi között Bécsben egy nagyszabású technológiai iparmuzeumot akarnak alapítani, melyre 6 millió koronát irányoztak elő. Az osztr. kormány másfél millió, Bécs városa egy millió koronával járulnak a költségekhez. A többi pénzt egyes nagyobb ipari vállalatok adják.
