Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-11-26 / 48. szám
XXV. évfolyam. Nagykároly, 1903. november 26. 48. szám. ..X .<■*, 4+*1 ':vi ' 908 XI29 ^ NAGYKÁROLY És VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. lie^jjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fé l évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2‘— „ Eg yes szám.........................— 20 „ Köz ségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „Ipariigyek“ rovat vezetője: Síinké Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A választói törvényjavaslat. ii. Lapunk utóbbi számában kifejtettük azt, hogy csakis az általános, egyenlő, községenkénti titkos választói jog szülhet általános megnyugvást, ez képes a magyarság suprematiáját biztosítani, ez hozhat nyugalmat, békét, munkálkodást s ezzel lehet az önálló és független demokratikus magyar állam kiépítését megvalósítani. Ezzel szemben azok, kik a pluralitás mellett vannak és az általános választói jog ellen, azzal érvelnek, hogy nem szabad a hatalmat a magyar in- telligentia kezéből kiadni és átengedni a tért oly elemeknek, melyek nem ismernek hazát, nem ismernek alkotmányt, nem respektálják a vallást, a tekintélyt, hanem a tömeg hatalmával és az utczáról akarnak dominálni és a maguk politikáját érvényre juttatni Hát igazuk van azoknak, akik ezt mondják. De szerintünk ennek nem a választói jog plurális alapra helyezése az orvossága, mert ez nem egyezik meg a jogegyenlőség és a demokrátia elveivel. Ennek egyedüli orvossága a passiv választói jognak, a megválaszthatóság- nak a korlátozása. A törvényjavaslat szerint ugyanis: „Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választói joga. van, írni és olvasni tud, a törvény azon rendelkezésének, hogy a törvényhozás nyelve a magyar, megfelelni képes és a választhatóságból nincs kizárva“. Ezután jönnek a kizárási okok. E szerint országgyűlési képviselővé választható az a magyar állampolgár, ki életének huszonnégy eh!sávét betöltötte és. irni-olvasni tud, ha egyéb kellékei megvannak és kizárási ok fenn nem forog. Hát ez nem helyes ! Ha ahhoz, hogy valakinek saját ügyei önálló vitelére joga legyen — nem számítva a nagykorusitás esetét — a huszonnegyedik életévnek betöltése szükséges, ha ahhoz, hogy valaki egy 41 koronás ügyben Ítéletet mondhasson. vagyis a törvényt alkalmazó biró lehessen 26 évesnek kell lennie, hogyan lehet megengedni, hogy törvényhozó vagyis a törvény létesítésében résztvevő, tehát az egész ország érdekeire kiható határozatok hozatalában résztvevő egyén lehessen az oly férfi, aki csak 24 éves ? Hát az ily korban levő egyénnek meglehet az önállósága, lehet saját ügyei vitelére elegendő érettsége, de nincs meg, nem is lehet meg az az élettapasztalata, az a higgadtsága, az az alapos tanultsága, mely szükséges ahhoz, hogy törvényhozó legyen, hogy meggondolja, megfontolja, higgadtan mérlegelni és megbírálni tudja a kérdést, a miről szó van, az ily korbeli ember még könnyen befolyásolható, a pillanatnyi benyomás alatt áll, nem bir azzal az érettséggel, azzal a higgadtsággal, amelylyel bírnia kell annak, aki a törvényhozó nevére igényt tarthat, bármely foglalkozása van is. Ha ez áll, akkor kell, hogy a pasz- sziv választó jog oly irányban korlá- toztassék, hogy a felforgatás, a zavarosban való halászás iránt előszeretettel viseltető veszedelmes egyének tömeges fellépésétől ne kelljen tartanunk. Állapítsa meg a törvény a paszsziv választó jog tekintetében azt, hogy — TÁ RCZ A. Igy van ez már . . . így van ez már a világnak Teremtése óta: Hol szomorún, hol pediglen Vígan szól a nóta. Szegénynek is, gazdagnak is Lennie kell benne: Ili is volna, ha mindenki Nagyságos úr lenne ?! Hej, de azért boldogságom Nem cserélném én fel Semmiféle nagyságos úr Dárius kincsével! Munka után kis családom Szerető körében: Elfeledem az örömtől Minden szegénységem! Sallay Lajos. Az ember szive. Irta és a nagykárolyi Oltáregyesület 1908. november 22-én tartott ünnepi estéjén elmondta Wolkenberg Alajos dr. Köszönöm az üdvözlést és viszont legjobb érzéseimmel köszöntőm a nagykárolyi kedves közönséget. Kegyetek újból ünnepelnek ; a csendes, de gazdag munkálkodás mellett, melylyel az Oltáregyesület Urának, az emberiség Urának, az 0 templomának, trónusának szívvel, imádással, tűvel, szóval állandóan szolgálnak, most fel akarják hajszolni az igazságokat, akaratunknak emelőit, az emberi legjobb érzéseket, hogy ünnepet üljenek, hogy mind messzebb szórhassák a jó magot, a nemes élet ideáljának szeretetét és szabályait. Az ilyen ünnepeket a találékony gondolat teremti, színét azonban, lelkesedettségét, melegségét, maradandó hatását az ünnepnek izzó érzéseink adják, szivünk teremti az élet hétköznapjai közé az ünnepnapokat. Megállók ezeknél az érzéseknél, hátha méltóképen tárhatom ki, mikor szólanom kell, az emberi élet, az érzelmes, az áldozatos, a malasztos élet legnemesebb szervét, szivünket, érzéseinknek világát. * A szív életfentartó legnemesebb szervünk. A vérkeringés, a vérifjitás kohója, testünk melegének, az erős életnek, éber működéseinknek legősibb forrása. Rendkívüli gazda, állandóan akvirál, a vérnek valót szedi össze és pillanatonkint javítja az ócskát, frissíti, szerteküldi a legszélsőbb mesgyékre is iz3 íleteor-szálloda 44 BUDAPEST, VII., Erzsébec-körut 6. sz2J3T' *20 szobával. — A fö- és székváros legújabb és legmodérnebbül berendezett szállodája. SBfttf
