Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-11-19 / 47. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE nem mindent felforgatni igyekeznek, hogy a zavarosban halászhassanak. Aki nyugalmat, békét akar, annak oly alapra kell helyezkedni, mely a nemzet minden rétegénél megnyugvást szül s az nem lehet más, mint a jogegyenlőség, amelylyel kivétetik a fegyver azok kezéből, kiknek a zavarosban való halászás és az adott helyzet felforgatása a kenyerük, mert ki van véve kezükből az agitationális eszköz. A magyarság suprematiájának biztosítása és az önálló és független Magyar- ország kiépítése csakis az általános, egyenlő, titkos és községenkéntí, de a magyarul írni és olvasni tudáshoz kötött választói jog behozatalával valósítható meg. Természetes dolog, hogy az átmeneti időszakra megfelelő intézkedések lesznek teendők a tekintetben, hogy az írni és olvasni tudás hiánya egyelőre joghátránynyal ne járjon. Mert ha az az idegen ajkú állampolgár magyarul Írni és olvasni tud, ha látja azt, hogy ép oly jogokban részesül, mint bárki ezen országban, hogy nincs különbség az állampolgárok között akármik nyelven imádják is istenüket, az lassan-lassan igazi magyar érzelmű állampolgárrá válik, látjuk ezt a mi vidékünkön, hány román ajkú polgártársunk van, aki oly jó magyar, mint a legtisztább faj magyar állampolgár. Jól tudjuk azt, hogy Andrássy Gyula gróf belügyminiszter, ki széles látkörü politikus, jót akar s ö át van hatva attól a gondolattól, hogy a pluralitás behozatalával szolgálatot tesz a hazának, szolgálatot tesz különösen a magyarságnak, azonban nézetünk szerint a kiindulási alap téves, mert a pluralitás elve — nem is beszélve a részletekről — maga olyan, mely egyenlőtlenséget szül, ami egy annyiféle nemzetiségből álló polyglott államban, mint amilyen hazánk, fölötte veszedelmes dolog és jóra nem vezethet. A függetlenségi és 48-as pártnak pedig, — melynek mindenkor az általános választói jog volt program injában felvéve, — demokratikus elveinek megfelelően ezt az elvet nemcsak hirdetnie kell, hanem kötelessége mint többségre jutott párnak ezen elvet érvényre juttatni, mert e párt létjogosultságának egyik alapja a jogegyenlőség és egyenlő teherviselés elve. És ha attól tart a függetlenségi párt, hogy az általános választói jog behozatalával többséget nyernének azok az elemek, a melyek hazát és ezer éves alkotmányt ismerni nem akarnak, akkor ezen lehet segíteni a passiv választói jog bizonyos korlátozásával. De erről a jövő számban. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 15-én délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczeni István polgármester 10 órakor nyitotta meg a gyűlést, üdvözölvén a csekély számmal megjelent bizottsági tagokat. A tárgysorozat első pontjaként városunk szervezeti szabályrendeletének a vármegye törvényhatósági bizottsága által is jóváhagyott VII. módosítása ki- hirdettetett s ugyanezen szervezeti szabályrendeletnek az orvosok s állatorvosra vonatkozó részének a 124,205 — 1908. B. M. számú körrendelet s a megfelelő közgyűlési határozat értelmében alkotott VIII. módosítása elfogadtatott, megállapittatott, 15 napi közszemlére kitétetni s ezen idő elteltével jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz felterjeszteni rendeltetett. Tudomásul vétetett a város 1907. évi zárszámadásának törvényhatósági jóváhagyása s ezzel kapcsolatban arra való tekintettel, hogy Serly György volt városi pénztárnok működési idejére eső összes számadások most már elbíráltattak és jóváhagyattak, felhatal- maztatott a tanács nevezett volt pénztárnok tiszti biztosítékának kiutalására. Városi számvevő előterjesztésére a képviselőtestület az 1908. évi költség- vetés keretén belül egyes tételeknél előforduló többletbevételekből a más tételeknél előforduló hiányok fedezését engedélyezte. Polgármester azt javasolta, hogy a 29 —1908. kgy. számú véghatározat oly módon változtattassék meg, hogy a laktanyánál átalakított hivatalos helyiségekbe ne a rendőrség, de a városi adóhivatal helyeztessék át. Komódi Lajos ellenző és polgármester felvilágosító szavai után a javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Plachy Gyula és társai kérelme a pénzügyigazgatósági épülettől a Gencs- utcza szegletéig egy gyalogjáró készíttetése iránt — a jog- és pénzügyi bizottságok valamint a tanács javaslatával egyezöleg — most teljesíthetőnek nem találtatott, mivel a gyalogjáró 500 kor. költsége nem fedezhető, de az 1910 évi költségelőirányzatba való beállítása — ha megfelelő fedezet mutatkozik — elrendeltetett. Papp Tamás és kiskorú fia Papp József, valamint Gerö (Goldstein) Mór itteni illetöségüeknek el nem ismertettek. A f. évi október hó 21-én tartott pénztárvizsgálat jegyzőkönyve, miután különös intézkedés szüksége fenn nem forog, irattárba tétetni határoztatott. Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Magyar — Csak segítik az atyafiak? — Segíteni segítenék ... De mikor marha-hajcsár lett belőle . . . — Micsoda? Asszony-hajcsárt se láttam még ! — Pedig a Treszka hajcsár. Ott van a vásárokon, bandukol a tehenek után, akárcsak a férfiak, éppen csakhogy nem bagózik. — Hát miért nem tartják itthon? — Nincs annak itt maradása. Ellene van az egész falu, a nagy veszedelmet ő hozta a falura. Mikor az urát ott találta a halál a mérői csárdában, másnap elment a kocsin Mérőbe és reggelre itt volt a házunkban a halott. Hiába vitték már vóna vissza . . . Az öreg a botjával megpiszkálta az indákat s mint aki mindent elmondott már, csak úgy egy pár szót vetett még oda. Amiből annyit értettem, hogy jobb szerették volna, ha az asszony nem hozza haza a halott urát. Mivel az ilyen cselekedet, ennyit még kibökött az öreg, biztos veszedelem. Hát a halottat ott kellett volna eltemetni a mérői temetőben. Ez valami nagyon világos dolog lehet, meg kell érteni ennek az igazságát az első hallásra, mert az az öreg csak annyit mond a magyarázatára, hogy elkövetkezett aztán a falura a veszedelem. A nagy bajról a pesti embernek is kell tudni különben méltán éri harag. Neiu is faggatom tovább az öreget. Elmondott ő mindent és szakítja tovább a tököt. Egy nagyot megbököd a botjával s kimondja a szentencziát. — Többet hízik ezen az egyen a jószág, mint azon az egész répán. Az öreg ért a jószághoz, talán igaza is van. De már megnézem útközben azt a répát, micsoda baja lehet. Mire odaérek a lenézett, kitagadott földhöz, a szélén egy kocsi áll. Meszes vagy halas kocsi lehet, mert gyékényes sátor van rajta. Két görhes vén gebe áll a rúd mellett és javában ropogtatja a répaleveleket. A répát pedig nézi valaki. Közelebbről látom, hogy a csizmás, törpe emberke: Janó, a vásáros tót, aki a falut keszkenővel, késsel, olvasóval, tükörrel, meg minden aprósággal ellátja. Ö jár boritós kocsin vásárra, búcsúra. — Mi járatban van itt Janó ? — kérdezem. — A répámat nézem. — A répáját? — Azt, azt . . . — Ez a répa a Törő Vendel Özvegyéé ... — Az vetette, de a termés az enyém. — Az özvegyé bizony a termés, ha nincs is a faluban. Janó rosszban sántikál, baj lesz . . . — Dehogy lesz. Nem kell ez a répa senkinek se. De az én lovaim megeszik. Ezeknek nem árt a tüzes istennyila se. Hát ez is tudja az esetet, amiről az öreg beszélt. Talán ez jobban megmagyarázza. — Miért ne kellene ez a répa, Janó ? Most a tót is elmondja a Treszka második házasságát, meg az ura hirtelen halálát. — Hogy aztán hazahozta a Treszka éjjel a halottat a faluba — meséli a tót — meg- gyütt nemsokára a veszedelem. Vöt a nyáron a határban fene nagy jégverés, azon sir még most is a falu. Mivel hogy halottat nem is szabad átvinni a határon ... A Treszkának se vöt azután maradása itt, any- nyit bántották, szidták, mondták, hogy kó- dissá tette a falut a gonosz urával. Pedig jó asszony a Treszka, most vásárokra jár. Bogáton láttam. Kedden beszéltem is vele, azután megvettem tüle ezt a kis répát egy téli kendőér. Nagy, meleg kendőt adtam neki . . . EGY E.GÉSZ DOBOZ ÁRA 2.50 KORONA. Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva alralrn Ál ■ Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja Jr ■ a mirigyeket és az ótvart, biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését, javitja és rendezi az emésztést. n Alj B Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél ClIIU b bGAllCl ■ erősítő és mirigyoszlató szer, mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.
