Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-09-17 / 38. szám
XXV. évfolyam. Nagykároly, 1908. szeptember 17. 38. szám. V NAGYKÁROLY És VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8*— kor. Fél évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2'— „ Eg yes szám.........................—'20 „ Köz ségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparügyek“ rovat vezetője: Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. —— " ■ ——i in ni ———, I. i i. mi - i Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 üli. Kéziratok nem adatnak vissza. A parlament. ( —r.) Nehány nap múlva megnyílik az országgyűlés. Mióta Magyarország fennáll, nem volt és nem lesz nagyobb fontosságú ülésszaka a parlamentnek a mostaninál. Két kérdés fogja uralni a parlament működését: a választói jog kérdése és a bank kérdése. A választói jog kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot a jövő hónapban fogja beterjeszteni a belügyminiszter. A sajtóban a javaslatról különböző hírek jelentek meg, de ezek meg is czáfoltattak, tehát a javaslatról biztos adataink nincsenek. Hogy a javaslatnak első és fö czélja a magyar nemzeti szempont megvédése, az természetes dolog, mert hiszen valamint az egyesnek, úgy egy nemzetnek is megvan az önvédelmi joga. Ennek az elvnek az érvényesülését tehát feltétlenül helyeselnünk kell. De nem helyeselhetjük azt, hogy a javaslat állítólag a plurális szavazaton alapul, vagyis, hogy az egyik választónak egy szavazata lesz, a másiknak több szavazata; mert hiszen akkor amit az egyik kéz ad, azt a másik elveszi. Mi feltétlenül továbbra is az általános, egyenlő, titkos és községenkénti szavazatjogot tartjuk csak helyesnek, a jogegyenlőség elvének ez felel meg, ettől eltérő törvény megint csak osztályparlamentet hozhat létre ; nem lesz megnyugvás a nemzetben, hanem tovább fog tartani a forrongás, mely akadálya a nemzet teljes összeolvadásának, a békés nyugodt munkálkodásnak. Az e tekintetben elfoglalt álláspontunktól senki és semmi el nem téríthet. De attól sem térünk el, hogy az önálló nemzeti jegybankot feltétlenül létesíteni kell s meg kell tenni a legsürgősebben mindazon intézkedést, a mi szükséges arra, hogy a bank legkésőbb 1911-ben felállittassék, mert hiszen az önálló nemzeti jegybank az első lépés a gazdasági önállóság felé. E tekintetben a benyújtandó törvényjavaslatokat szerintünk még előbb kell tárgyalni, mint a szavazati jog kiterjesztéséről szóló javaslatot, mert az élőintézkedések megtételére idő kell, tehát az önálló nemzeti jegybankról szóló törvénynek mielőbb meg kell lennie, hogy a törvény végrehajtására s ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére elegendő idő legyen. Az önálló nemzeti jegybankot meg kell teremteni minden áldozat árán. A részvényjegyzést minden községben folyamatba kell tenni, az aranyfedezetről már most kell gondoskodni. Hogy a diszázsió minél kisebb legyen, az aranyfedezetnek a maximálisnak kell lennie. Hogy a részvények többszörösen túl lesznek jegyezve, az kétségtelen. Sokan azt állítják, hogy az önálló nemzeti jegybankot nem fogják felállítani, hogy megalkuszunk Ausztriával, hogy az Osztrák-Magyar Bank szabaTÁRCZA. Az idegen. Gyerekek menjünk sétálni, ki tart velem ? Szólal meg az ajtóban egy vidám leány- ! hang, egyben már tette is fel a kis egyszerű sárga kalapot Vilma, a házi kisasszony. Mit mondjak róla? Ö is csak olyan leány volna, mint a többi, ha az élet, ez a legfurfangosabb és legügyesebb idomító a kezei közé nem veszi, de oda vette szegényt és szigorú haraggal előbb kiölte szivéből azt a világot meghódítani akaró önbizalmat, ami minden fiatal, tapasztalatlan szív sajátja, meg is csalta reményeiben nem egyszer, elvette kedvét a színes álmoktól s megtanította, hogy a mai reális világban nagyon is meg kell vetni a lábunkat és erős léptekkel haladni a megkezdett nehéz, de egyenes utón. Az idealizmus fényüzési tárgy lett, szegény embernek kis adag is veszedelmes méreg belőle, noha a nagy urak, — akik tehetnék — szintén nem igen élnek vele. Gyermekkora boldog volt neki is, hiszen melyik gyermeké nem az, hacsak meg vannak szerető szülei, és neki megvoltak, legkedvesebb emlékei között őrizi az édes apai ház emlékét. Kis, alacsony, sárga épület volt ez, poros kis falu keskeny utczáján, de benne lakott a szeretet, óh e nélkül mit is csinált volna benne egy — tiz tagból álló — nagy család háromszáz forint évi fizetés mellett. Még ezért is erősen meg kellett dolgozni a család fenntartónak, a düledező falu iskola szuette padjai között; a leányok magok végeztek minden házi dolgot, mégis igen sokszor az édes anyai csók volt a zsírozó a vacsorára megfőzött sovány burgonyán. Végre szegény tanító bácsi is megso- kallotta ezt a nem is czifra nyomorúságot, éppen csak arra várt, hogy az iskolai év bevégződjék, akkor az ablak szögletébe állította a húsz évi szipákolástól megfeketedett cseréppipát, maga pedig búcsút vett e siralom völgyétől és elment oda, ahol nem kell kóczos, ostoba, piszkos gyermekek füleit rángatni a leczke nemtudása miatt. Nagy csapás volt ez a nagy családra, fél év alatt szét szórta őket a sors a szélrózsa minden irányában. Vilma volt a legnagyobb, jó nevelésű okos, rendes leány, öt beültette egy jóakaró pártfogója valami nagyobb hentesüzletbe, hol több volt a dolga és a czime, mint a fizetése, amellett hogy havi 30 korona megélni kevés, éhen halni sok volt neki, látnia kellett mindig a márvány pult mögött a sok finom harapni valót, mit ő soha meg sem kóstolhatott, látnia, hogy főnöke a hentes és hentesné csak úgy dagadoznak a jólétnek miatta, azok majd megfulladnak a kövérségtől, ő vele meg polkát járat egy-egy erősebb szélroham. Azért csak tűrt, mig tűrhetett, de mikor a koplalás mellé más gyötrelmek is szegődtek: illetlen pillantások, megjegyzések a kövér főnöktől, goromba féltékeny kifakadások a hentesnétől, felvette a nyomorúság vándor botját és ment tovább sok nehéz utón, sok megpróbáltatáson, de mindenütt megőrizve lelke tisztaságát és szive érintetlenségét. 58 J2Ezaszsgsasis» V Meteor-szálloda <144 BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 6. sz. i^T *20 szobával. A fö- és székváros legújabb és legmodernebbül berendezett szállodája.
