Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-08-20 / 34. szám
XXV. évfolyam. Nagykároly, 1908. augusztus 20. 34. szám. NAGYKÁROLf ÉS VID Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak Egész évre ................ 8-— kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Fél évre................................. szerkesztő. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől Negyedévre ......................... „ 2— „ A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparügyek“ rovat vezetője: nem fogadunk el. Egyes szám . ..................... —2 0 „ Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A tudományért. Hogy mennyire fokozza az élet kellemeit és változatosságát a tudomány, voltaképen csak az méltányolhatja, aki önmaga is tapasztalta. Mert mesebeszéd, hogy a tudomány száraz, unalmas, prózai és nehezen érthető. Ellenkezőleg, igen sokszor éppen olyan könnyű, mint a milyen érdekes. Igaz, hogy a tudomány kénytelen olykor-olykor a költői mithoszok ellen fordulni. A minő például amaz ősrégi hindosztani is, hogy Indra a folyamok ágyait menyköveivel ásta ki, aztán pedig beléjök bocsátotta a vizeket. Ámde a természeti események igazi okai sokkal megkapóbbak, sokkal több költészetet tartalmaznak, mint amennyit a gyermekkorát élő emberiség képzelnie valaha kieszelhetett. Ahol a gyakorlatlan szem nem lát egyebet, mint iszapot es korhadást, a tudomány a legcsodálatosabb lehetőségeket ismeri föl. Agyagból, koromból, homokból és vízből összekeveredett pocsolyába lépünk és bosszankodunk, hogy czipönket bepiszkoltuk ! De mint Ruskin mondja, vegyük csak ki abból a homokot, s aztán gondoskodjunk, hogy annak atomjai zavartalanul, természetük szerint egyesülhessenek — és előáll az opál. Az agyagból keletkezik a legfehérebb porczellán-föld, s ebből készülnek a legszebb edények. Vagy további önkénytes kiválás utján származik a zafír. Aki pedig a kormot tudná kellően kezelni, abból gyémántot készíthetne. S végül magából a vízből megtisztulva lepárolva lesz a csillogó barmatcsepp, vagy jegeczedve a ragyogó hókristály. A mocsárba nézve az egyik csak a sarat látja annak fenekén, inig a másik a felette boltozó tiszta ég képét. Csehországban főleg Joachimsthal- ban nagy mennyiségben fordul elő az uranszurokércz, átlátszatlan, szürke vagy fekete szurokfényü ásvány. Ezt régebben leginkább csak üveg vagy porczellánfestésre használták, amiknek zöldes vagy fekete szint ad, későbben pedig a fotográfiában. Ebben az érczben fedezte fel ezelőtt tiz évvel a Curie házaspár a rádiumot, melynek csodálatos tulajdonságai mindjárt kezdetben világszerte oly nagy leltünést keltettek. A Páris- ban élő fölfedezök a szükséges nagy mennyiségű szurokérczet a bécsi akadémia közbenjárására az osztrák kormánytól kapták. De mi lett aztán ennek a felfedezésnek következménye ! Annak nyomán a lefolyt tiz év alatt nemcsak egy egészen uj és nagy tudomány keletkezett, a rádioáktivitás, az anyag sugárzó képessége, hanem a rádium a khemiában és fizikában, nemkülönben az anyagról, elektromosságról, s egyebekről eddig alkotott fogalmaink terén valóságos forradalmat létesített, a jövőre nézve pedig mérhetetlen perspektívákat nyitott. De még a legfontosabb, legjelentékenyebb kérdéseknek egész sora várja megfejtését. A khemiai feladatok közül a rádiumnak, ennek a csodás elemnek s még vagy húsz más rádioáktiv elemnek egész khemiája eddig első alig ismeretes. Ismerünk néhány rádium- vegyületet, de nem ismerjük azok fizikai állandóit, s maga a rádium elemi alakjában, mint fém mai napig sincs TÁRCZA. Impressiók schveiczi utamról. Közli: Dr. Sternberg Géza. II. Két tó között fekszik e hely, közepén buja füvei benőtt óriási szabályos négyszögü területek alkotják, százados fák által alkotott sétányokból átszelve a világhírű Hőhen- vég. E sétány körül terül el villáival, házaival s nagyszabású parkokkal ellátott hoteljeivel Interlaken. Utczáit fényes üzletek tarkítják, elefántcsont, borostyán, ékszer s fa- faragvány-áruk kirakatai előtt éjfélkor is hemzseg az ivlámpákkal világított utczákon az előkelő túlnyomóan amerikaiakból álló közönség. Közepén van a norvég stylban épült Cursalon félkörben épített ízléses nagyszabású faépület minden kényelemmel ellátva s kertje a kertmüvészet remeke. Szemben vele a sokat megénekelt fenséges 4200 m. magas Jungfrau, a hegyek e legcsodásabbika, kék ég mellett minden csúcsa tisztán látható az ezüst fehér színek csillognak s mégis fátyolszerüen elmosódott, odalehelt az egész kép, este a nap piros felhőn át bucsusuga- rait veti reá s az Álpenglühenek nevezett tünemény lép fel: rózsaszínű az egész Jungfrau. Szebb ez az Interlaken, mint Gastein vagy Wiesbaden, mint Monte-Carlo avagy a cseh fürdők, mert fekvése elképzelhetlenül szép, forgalma óriási, benne nagyvilági élet lüktet s közelében a legmagasabb alpesi sportnak tág, kimerithetlen tere van. Elindultunk a Jungfrau vasút végpontjáig tervezett kirándulásunkra, ez utón két szép vízesésről emlékszem meg, egyik a Staubbach- fall, mely olyan, mint egy leomló fátyol, a másik Trümmelbachfall, melynél mintegy óriási ágyutorokból tör elő menydörgésszerüen a szörnyű víztömeg. A fogaskerekű Wenger alp-vasut 2000 méter magasba vitt fel a Jungfrau tövéig, az úgynevezett Scheidekig, honnan a villanyos hegyi vasút indult. Itt azonban délután 2 órakor oly sürü volt a köd, hogy nehány méterre alig lehetett ellátni s igy elhatároztuk, hogy itt töltjük az éjt, hogy reggel kedvezőbb időben mehessünk fel a Jungfraura s ez elhatározásunkat nem kellett megbánnunk. Beültünk szállodánk előcsarnokába; kellemes légfűtés, stylszerü berendezés, lábunk alatt besüppedő vastag szőnyegek, az ülőhelyek takarókkal borítva s mellettem egy kitömött 16 évet élt ember megmentéséért többször kitüntetett Szent- Bernáthegyi kutya, nyakában a cognacos hordócskával. S egész délután nem állt meg a szálloda ajtaja, jöttek kettesével hármasával angolok, francziák s minden nemzetiségbeliek s nemsokára megtelt az óriási szálló s sor került a dependencokra, mig végre este 7-kor megszólalt az ebédhez hivó gongütés. Az éjjel fenségesen borzalmas volt, a szélvihar bömbölt s közben menydörgésszerü robajok a lavina omlás. S hajnalban tiszta szép időben ablakom előtt a Jungfrau, Eiger és Mönch leirhatlanul szép látvány, melynél $ V Meteor-szálloda U BUDAPEST, VII., Erzsébet-körut 6. sz. 120 szobával. A fö- és székváros legújabb és legmodernebbül berendezett szállodája.
