Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-07-23 / 30. szám

Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: A politikai rész szerkesztéséért felelős: Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Egész évre ..................... Sh O J eb Dr . Adler Adolf Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Fél évre......................... • • 4-— „ szerkesztő. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől Negyedévre ................. ■ • 2-— „ A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparügyek“ rovat vezetője: nem fogaduiík el. Egyes szám................. • .--20 , Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A konviktus ügye. (—ly.) A két hónapi iskolai szün­idő alatt beszámolnak fővárosi és vidéki lapjaink az iskolai értesítőkben foglalt adatokkal. Tanulságos adatok ezek, de talán azért nem okulunk belőlük, mert az értesítők ismertetése épp az uborka­idényre esik. Ha a mi gimnáziumunk értesítőjé­ben foglalt statisztikai adatokat átnéz­zük, az iskola látogatottságát illetőleg azt találjuk, hogy amig 1906. év ele­jén beiratkozott 307 tanuló, 1907-ben beiratkozott 329 s mig az előző iskolai év végén volt a vidéki tanulók száma 73, utóbbi évben volt 88. A vidéki tanulók száma tehát tizenöttel emel­kedett, majdnem épp annyival, mint amennyivel többen iratkoztak be az első osztályba. Az I. A) és B) osz­tályba ugyanis beiratkozott 88 tanuló, az előző évben pedig 75. A parallel osztály által az első év­ben elért eredménynek tekinthető az a 15 vidéki tanuló, kikkel emelkedett a vidéki tanulók száma. Csekély ered­mény ugyan, ha figyelembe vesszük, hogy a nagybányai gimnázium 336 tanulója közül csak 135 volt nagy­bányai illetőségű, de ha fokozatosan minden évben a vidéki tanulók száma csak ennyit nő is, egy évtized alatt jelentékeny lesz az emelkedés és érez­hető lesz ennek kihatása városunk fejlődésére. Nagykároly városára kulturális hi­vatás vár, eme hivatásának csak úgy képes megfelelni, ha rendelkezik mind­ama tényezővel, mely ehhez szükséges. A hazai kultúra fordulópont előtt áll. Fensöbbségével, erejével győze­delmeskednie kell az idegen kultúra felett, mely mindinkább fenyegetőbben lép fel ellenünk. A tudomány istennője, Pallas Ahene a mythologia szerint atyja, Zeusz fe­jéből teljes fegyverdiszben ugrott elő. így felfegyverkezve s«ll a magyar kul­túrának a magyar állam és társadalom áldozatkészségéből elöpattannia, hogy hivatását méltóan betölthesse. A hazai kultúrának legrégibb és legfontosabb intézete városunkban gim­náziumunk, melyet 1725-ben alapított gróf Károlyi Sándor. Már alapításakor a piaristák legjelentékenyebb taninté­zete volt, mert 1781-ig a piarista rend növendékeinek itt adták elő a bölcsé­szeti tudományokat. A bőkezű alapitó alapítványa az akkori viszonyoknak megfelelő és elég volt ahhoz, hogy gimnáziumunk akkor is teljesítse hi vatását, mikor a Pázmány Péter által alapított szátmári gimnázium 1786-ban megszűnt és 1807-ig szünetelt. Az új­ból életre keltett szatmári gimnázium az újonnan felállított szatmári püs­pökségben nagy támaszt nyert, ennek segítségével 1850-ben az akkori kor­mányzati hatalom nyolcz osztályúvá tette, midőn a mienket 4 osztályúvá degredálta. Belejátszhatott ebbe az 1848-at követő uralkodó szellem is, mely Szatmárt alkalmasabbnak tartotta czéljai elérésére. Amig a szatmári róm. kath. gim­názium állami és püspöki támogatás­sal nagyra nőtt, mi úgyszólván saját csekély anyagi erőnkre voltunk utalva, mégis némi idegen támogatással elér­tük, hogy 1890-ben a kor színvonalá­nak megfelelő helyiségben megnyílt a VIII. osztály is és teljesen saját erőnk­ből a múlt évben létesítettük a pár­huzamos osztályt. A párhuzamos osz­tály, mint fentebb említettük, emelte a vidéki tanulók számát, de a kívánt eredményt csak úgy érjük el, ha kon- viktust létesítünk. A szatmári róm. kath. gimnázium mellé Hám János püspök 1842-ben létesítette a Jezsuiták vezetése alatt TÁ RCZ A. X (hűnek. Nem valdl te divatos báb Még ifjan se kedvesem, Sem csapongó mint a lepke Amely él-hal kéjesen ...! Tündökölni sem óhajtál Mint a hulló csillagok: Kik feltűnnek és ragyognak De ür is van adattok...! Olyan voltál, mint a virág Mely szemérmes és tiszta: Melynek későn s hervadtan is Érzik még az illata. Kis bokrodnak szelíd árnyán Megvonultál csendesen: Mások zajos boldogsága Perczig sem fájt telkeden. Fényes napot, borús napot Láttál velem eleget: Abban el nem bizakodtál, Ez meg le nem verhetett. így az élet köny s mosoly közt Hozva-vive perczeket: Fárasztó, de szép nyarával Elvonult már feletted. És ezentúl úgy fogsz lenni, Mint ősszel a természet: Mely naponként elveszít a Bájaiból egy éket...! Ha ez sorsod: őszi tájként Hervadj lassan, szelíden, Halvány sugár, méla mosoly Arczodon is derengjen. De az eltűnt szép napokért Ne sóhajts még egyet sem; Mi azokban áldásos volt, Emléked az tartja fenn. Dénes József. Az újkori Magyarország vezérlő szelleme.* íi. Ami azután történt, az nem forradalom, az védekezés a szentesített törvények értel­mében, felelet Ausztriának, a mely nem dualismust, nem mellé, hanem alárendeltsé­get követelt, felelet a szept. 4. királyi kéz­iratra, mely az 1848-at megelőző állapot helyreállítását czélozta, felelet Jelasicsnak, ki azon czimen támadta meg Magyarorszá­got, hogy az megsemmisítette a birodalom egységét. így tört ki teljes erővel a XIX. századnak s hazánknak Kossuth szellemétől ihletett legnagyobb szabadságharcza a durva hatalommal szemben, mely akkor tört elle­nünk s hazánkat fejlődésében akkor akarta meggátolni, mikor csak az imént beleegye­zésével e szabadságmozgalomnak : az ország anyagi és szellemi, érzelmi és erkölcsi ereje kibontakozásának szabad teret nyitott, sőt azt szentesítette. Kossuthnak lelkesítő szavára százával, ezrével tódultak a nemzet fiai a háromszinü * Irta s kisebb terjedelemben elmondta Sróff Gábor kegyesrendi tanár a szoborleleplezés napján-a. Kossuth- asztaltársaság ünnepségén.

Next

/
Thumbnails
Contents