Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-16 / 20. szám
n rXIV. évfolyam. Nagykároly, 1907. május 16. 20-ik szám. NAGYKÁROLY Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.................................................8.— korona. Fél évre..........................................................4.— „ Negyedévre.................................................2.— „ Egyes szám.................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanitóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő.A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Pünköst. Zúgnak a harangok. Zsolozsmák zengenek. Ünnep van, a Szentlélek eljövetelének, az eszméknek, az ideáloknak, a szeretetnek emlékünnepe. Eszme! Szeretet! Mily fenségesen szokatlanul hangzanak a mai realistikus világban! Pedig eszméért lelkesedni, egész odaadással, elszántan küzdeni, sőt — ha kell — meghalni; szeretetet ápolni Isten, haza s embertársaink iránt mily igazán magasztos, nemes, szivet s lelket egyaránt felemelő cselekedet. Sajnos, kevesen vannak ebben a profán világban, akik birnak annyi lelkierővel, hogy az embereknek anyagi érdekből eredő tusáján felülemelkedve egy magasabb ideálért küzdeni képesek. Sokan — legtöbben szándékosan törtetnek előre egy bizonyos reális czél felé, másokat önkéntelenül sodor, ragad tova a hömpölygő emberáradat. Ezek sohasem néznek fölfelé, nem keresik Istent, nem kutatják a fenségest, a magasztosai. Nem tudják mi az eszme! Tekintetük sóváran néz előre, keresve a messzeségben a kitűzött profán czélt, miközben kérlelhetetlenül gázolnak át az erőtlenekén, a gyöngéken. Ük nem tudják mi a szeretet! * * * A mi nemzetünk egyik legfőbb ideálja hazánk függetlensége, szabadsága, önállósága és jóléte. A mi szeretetünk egyik legkiválóbbika a honszeretet. Ezen eszméknek, ezen szeretetünk- nek ezeréves történelmi múltúnk alatt számos — isteni szikrától megihletett hőse, bajnoka, valóságos hérosa volt, kiknek küzdelme, bukása mindjobban megszilárdította az ideálhoz való ragaszkodást, az annak megvalósulásába vetett hitet. Jöjjön el a magyar nemzet Pün- köstje! Oh, jövel isteni láng, ihlesd meg vezéreinket, hogy valamint az Apostolok erőt merítettek a Szentlélek eljöveteléből a hit terjesztéséhez, azonképen nyerjenek ök is erőt magasztos ideálunk, a független, szabad, önálló és jólétben viruló Magyarország megvalósításához. —r—ő. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 14-én tartotta tavaszi rendes közgyűlését. Dr. Falussy Árpád főispán délelőtt fél 11 órakor a gyűlést megnyitván, üdvözölte a rendkívül nagy számban megjelent bizottsági tagokat s bejelentette, hogy Ilosvay Aladár alispán egy sajnálatos baleset folytán a gyűlésen meg nem jelenhetik, miért is őt Péchy István főjegyző fogja helyettesíteni. Bejelentette továbbá azon örvendetes körülményt, hogy közbenjárása folytán a belügyminiszter egy Vl-ik aljegyzői és egy árvaszéki ülnöki állás rendszeresítését s ezen állásoknak a mai gyűlésen való betöltését engedélyezte. A tárgysorozatra áttérve a közgyűlés az alispáni féléves jelentést tudomásul vette. Péchy főjegyző iuditványára kimondatott, hogy a választások közvetlenül egymásután fognak megejtetni. Ugyancsak helyt adtak B. Kovács Jenő, Szuhányi Ferencz és Dr. Böszörményi Emil sorrendváltoztatási indítványának. Ezután a választások megejtése következett. A kandidáló bizottság tagjaiul Luby Béla indítványára megválasztattak Madarassy Dezső,- Luby Géza és Kovács Dezső, a főispán a maga részéről kinevezte Kölcsey Antal, Domahidy Sándor és Jékey Zsigmond biz. tagokat. A szavazatszedő küldöttségek a következőképen alakíttattak meg: I-ső küldöttség: elnök Domahidy István, tagok: Dienes Lajos és Madarassy Gyula, jegyzők : Dr. Németh Béla, és Serly István. II. küldöttség : elnök : Böszörményi Zsigmond, tagok : Szőke Sándor, Nonn Gyula, jegyzők: Kerekes Zsigmond, Szintay Gábor. A kijelölő bizottság a nyugdíjazás folytán megürült föszolgabirói állásra első helyen Sepsy Sándort, másodiknak Gulácsy Tibort és harmadiknak Madarassy Istvánt jelölte. A közgyűlés Madarassy Istvánt 202 szóval, Gulácsy 111 és Sepsy 4 szavazatával szemben központi főszolgabíróvá választotta meg. Az árvaszéki ülnöki állásra az egyedül jelölt Sepsy Sándor szolgabiró, az első osztályú aljegyzői állásra az ugyancsak egyedül jelölt Kerekes Zsigmond választatott meg. A Sepsy megválasztatása folytán megürült első osztályú szolgabirói állásra az egyedül jelölt Kállay Ödön másodosztályú szolgabiró, másodosztályú szolgabiróvá az első helyen jelölt Dr. Jekcy István és a második helyen jelölt Báthy Lajos közül Dr. Jékey István tb. szolgabiró választatott meg. A Madarassy István megválasztatása folytán megürült harmad aljegyzői állást az egyedül jelölt Szintay Gábor aljegyzővel töltötték be. A IV-ed aljegyzőségre jelöltettek I-ső helyen: Dr. Luby László, 11-ik helyen : Báthy Lajos, Ill-ik helyen Szuhányi László. Megválasztatott Dr. Luby László. Az V-ik aljegyzőségre jelölt ilj. Luby Géza, Lázin Tivadar és Dr. Németh Béla közül Ifj. Luby Géza választatott meg. Vl-ik aljegyző az egyedül jelölt Dr. Gyene Pál lett. Az újonnan választott tisztviselők ezután letették az esküt; az eskümintát Mangu Béla I-ső aljegyző olvasta. A Szatmármegyei Gazdasági-Egyesület indítványát, melylyel a gazdákra nézve sérelmes cselédtörvénynek a képviselöház napirendjéről való levétele érdekében felirat küldését javasolja, Cholnoky Imre és B. Kovács Jenő felszólalása után elfogadta a közgyűlés. Szuhányi Ferencz vrn. bizottsági tag indítványa a Magyarország és Horvát-Szlavon- országok közt az 1868-ik évben létrejött kiegyezési törvény teljes épségben való fen- tartása érdekében az országgyűlés képviselőházához intézendő felirat tárgyában B. Kovács Jenő, Luby Géza, Domahidy István és Dr. Kovács Dezső hozzászólása után elutasit- J tatott. Csipkés András felebbezése Nagykároly j város képviselőtestületének a városi szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozata ellen úgy intéztetett el, j hogy a tisztiügyésznek adatoLt ki vélemé- j nyének kilejtése vegett. Ezen pontnál nagy j vita volt, melyben N. Szabó Antal, dr. Ko-1 vács Dezső, Dr. Szabó AJ bért, Dr. Böször-, ményi Emil, Cho'noky Imre, Rooz Samu, i I Dr. Irinyi István és Dr. Schönpflug Richárd ! vettek részt. Az idő előrehaladottsága folytán Dr. Fa- I iussy Árpád főispán a közgyűlést délután 2 órakor felfüggesztette s a további tárgyalást , délután 4 órára halasztotta. • Délután 4 órakor rendkívül gyönge érdeklődés mellett folytatták a közgyűlést, amelyen gyorsan végeztek az ügyekkel. A gyűlés elejeiig Brán Dénes erdöszádai esperes-lelkész törvényhatósági bizottsági tag interpellált az j iránt, hogy a Lippón gyónásra összegyűlt 1 roman papokat miért akadályozta meg a csendőrség abban, hogy a templomba be- j menjenek ? A vizsgálat ezen ügyben elrendeltetett. Ezután elhatározta a közgyűlés, hogy a 7- 45 éves hatóságilag elhagyottnak nyilvá- nitott gyermekek eltartásának költségeire az 1/J vármegyei pótadót nem szavazza meg, a számonkéröszék eredményét tudomásul vei te, a Felsőbánya—kapniki községi közlekedési útnak a törvényhatósági esetleg a I járási úthálózatba való felvételét elhatározta. Szabolcs vármegyének a folyamatban levő kiegyezési tárgyalásokra tekintettel az ország- gyinés képviselöházához intézett feliratnak támogatása tárgyában való átiratát — minthogy a vármegye márczius hó 28-án ez ügyben már állást foglalt — tudomásul vette és irattárba tétetni rendelte. Dr. Havass Rezső kir. tanácsos, buda- j pesti lakos kérelmére Dalmáczia visszacsa- I tolása iránt az országgyűlés képviselőházához intézett kérelmének felirattal való támogatását - az eszmének örömmel való felkarolása mellett — elhatározta. Hajdú vármegye meghívására elhatározta a közgyűlés, hogy a hajdúböszörményi Bocs- kay-szobornak junius 2-án leendő leleplezése alkalmával magát küldöttségileg képviselteti, a küldöttség vezetésére a főispánt és az alispánt felkéri és a szoborra egy koszorút küld Felhívja a bizottsági tagokat, kik a küldöttségben résztvenni akarnak, hogy az alispánnál jelentkezzenek. UA Petöfi-muzeum részére 200 koronát a közművelődési pótadóalap terhére megszavazott. ő Bereg vármegye megkeresésére a Badaló és Szatmár-Cseke között építendő Tisza-hid építési czéljaira államsegély kieszközlése tárgyában kelt átiratát pártolólag tudomásul vette és hasonló szellemű felirattal támogatni elhatározta. . Vármegyei utbiztosok és utkaparók szolgálati viszonyairól alkotott vármegyei szabályrendeletet jóváhagyta és a kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszteni határozta. ÉtA vármegye alispánjának a pótjavadalmazás mikénti felhasználásáról, a hitelátruházás és a hivatalos órák megváltoztatása tárgyában tett jelentéseit tudomásul vette. A vármegyei dijnokoknak a vármegyei tisztviselők nyugdíjintézetbe való felvétele iránti kérvényét — az alap gyengeségére való tekintettel — teljesíthetőnek nem találta. A Szabolcs vármegyei helyiérdekű vasút részvénytársaság igazgatóságába Ilosvay Aladár alispánt delegálta. Báthy Lajos tb. főszolgabírót a kihágási ügyek önálló elbírálására felhatalmazta. Az adófelszólainlási bizottságba 1908—910. évekre rendes tagul Baudisz Jenő ügyvédet, póttagul pedig Strohmájer Ferencz kereskedőt beválasztotta. A nagysomkut—szatmár—tiszaujlaki törvényhatósági közút államosítása ügyében kelt alispáni előterjesztést elfogadta és határozattá emelte. A Nagybányán f. hó 22-én és Felsőbányán 23-án tartandó városi tisztújító gyűlésre elnökül a beteg Ilosvay Aladár alispán helyett Thorday Imre h. polgármester indítványa folytán Dr. Péchy István főjegyzőt kiküldötte. Ezenkívül jóváhagyott többrendbeli szabályrendeletet és községi zárszámadást és letárgyalta úgy a tárgysorozatba mint a pót- tárgysorozatba felvett ügyeket. A főispán ezután Dr. Rottenbiller Ödön budapesti orvost, bikszádi fürdő-orvost vármegyei tb. főorvossá, Szuhányi Lászlót és Stoll Tibort tb. szolgabirókká, Dr. Németh Bélát tb. aljegyzővé, Dienes Dezsőt és Gyene Istvánt fizetéses közigazgatási gyakornokokká kinevezte és a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Debreczeni István és Dr. Adler Adolf bizottsági tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és éljenzések között berekesztette. A városi színkör. A városi színkör nagyban épül, az alapfalak megvannak, most már a lábazati falak következnek s ha valami közbe nem jön, a színház folyó évi augusztus hó közepén, vagy mondjuk legkésőbb szeptember ho elején készen lesz. A színkör berendezése teljesen modern, beosztása igen czélszerü lesz. Most már csak azon kell lennünk, hogy a nagy áldozattal felépülő színkörben megfelelő színészeink is legyenek, olyanok, akik városunk színházba járó közönsége igényeit kielégítik. A vasúti forgalom a távolságot megszüntette s mig azelőtt a régibb időben ritkaság volt a fővárosba utazó ember, addig az utazás most már igen gyakori, mert az gyorssá és olcsóvá vált. Ha a legkisebb dolga van valakinek a fővárosban, ami személyes közbenjárást igényel, mindjárt a fővárosba utazunk s igy látókörünk bővül, s ha nem is igényelhetjük itthon azt, amit a fővárosi színházban látunk, meg vannak igényeink s bizony a gyenge szinielöadásokra nem nagyon lesz közönség, mig a jobb előadásokat sokkal többen látogatják. Ezek jutottak eszünkbe akkor, mikor a múlt napokban olvastuk a szatmári lapokban, hogy a szatmári szinügyi-bizottság legutóbbi ülésen tudomásul vette Krémer Sándor színigazgatónak azt a jelentését, hogy egy szoub- rett énekesnőt elbocsátott s helyét mással fogja pótolni, továbbá amennyiben jobb ko- loratur-énekesnőt kap, a jelenlegit ki fogja a téli évadra cserélni, ezenkívül még kiegészíti a társulatot egy komikával, egy szendével, egy naivával, egy szerelmes szinész- szel s 2—4 nő és 2—4 férfi karénekessel, s a bizottság végül a bemutatott társulati névsort elfogadhatónak tartja és_ a kiegészítést helyeslőleg tudomásul veszi. A kérdés már most az, hogy a színigazgató a társulatot mikor fogja kiegészíteni és nálunk előadásait a kiegészített társulattal fogja-e megkezdeni, vagy pedig a nyári társulattal ? Mert ha gyenge társulattal állít be hozzánk, évadja nem lesz jó és közönségünknek sem lesz kedve a színtársulathoz. Jó lenne tehát a színigazgatónak a kiegészített társulattal előadásai sorozatát megkezdeni és ha a társulatot a nyár derekán kiegészíteni nem lehet, inkább elhagyni a színház megnyitását október hónapra és a színi saisont október—novemberre áttenni. Ezenfelül ideje lenne megkezdeni egy állandó műkedvelői társaság megalakítását, hogy télen egy nehány műkedvelői előadással lehetne városunk közönségének egy kis szórakozást szerezni, másrészről ebben az év-
