Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-18 / 16. szám

ugyan a jogot a magyarul való Írni és olvasni tudáshoz kötném bizonyos átmeneti idő után, de hagyjuk a részleteket a parlament bölcseségére.)

Legyen tehát a szavazati jog általános!

Legyen az titkos, hogy mindenki lelkiismerete szavát követhesse és szavazatáért! senki által felelősségre vonható ne legyen.

Legyen az közvetlen, hogy mindenki sza-1 vazatával egyenes befolyást gyakorolhasson az állami ügyek intézésére.

Legyen az községenkénti, hogy szavazati jogát minden választó otthon, saját községében költségmentesen és időveszteség nélkül gyakorolhassa, hogy megszűnjék az az állapot, hogy csak az lehessen képviselő, akinek pénze van és a bizalmat — habár csak alkotmányos költségek cizmén is — megfizesse.

Arra kell törekednünk, hogy a 48-as eszméket és jogokat kiszélesítve, a jogtalanokat az alkotmány sánczaiba befogadva, demokratikus alapra helyezkedjünk, hogy a népsegitő intézmények mielőbb megvalósíttassanak, mert boldog, megelégedett, jó hazafiakra van szüksége szeretett hazánknak, vagyis a 48-as eszméket egybe kell kapcsolni a magyar nemzeti szoczializmussal, azon szoczializmussal, amely hangjában és czéljaiban nem téveszti szem elől a lehetőség határait s ekkor a kettő nem ellensége, hanem kiegészítője lesz egymásnak.

Hiszen nemesebb értelemben véve Plátó, Mózes, Jézus Krisztus, a próféták és apostolok, Széchenyi, Wesselényi, Petőfi, Kölcsey, Deák Ferencz és Kossuth Lajos mind szo- czialisták voltak, mert az emberszeretetért harczoltak, az emberi jogokért küzdöttek.

Az emberszeretet, a nép boldogitása lebegjen tehát mindenkor a törvényhozók szemei előtt s akkor meg fogják adni a jogtalanoknak a jogot, hogy a magyar nemzet minden rétege egybeforrjon s az igy egy- gyé lett Magyarországot — Kossuth Lajos szavai szerint — a poklok kapui sem dönthetik meg.

Éljen az általános választói jog!

A hallgatóság nagy érdeklődéssel kisérte a szónok szavait, melynek végeztével hatalmas éljenzéssel adott tetszésének kifejezést.

Utána Dr. Vetzák Ede ügyvéd beszélt az önálló vámterület megvalósításának szükségéről a következőképen:

Mélyen tisztelt Polgártársak!

Fiúméban vagy Hamburgban, ha végig sétál a magyar ember a tengerparton és egy kivándorló hajót pillant meg, elszorul a szive, amint látja, hogy honfitársainak milyen nagy tömege rohan a hajóra, hogy egy ismeretlen uj világrészben keresse boldogulását, nem törődve azzal, hogy nem látja viszont talán sohasem faluja tornyát, amelynek árnyékában bölcsője ringott. És elgondolkozik, mi lehet az oka annak, hogy olyan sok ember elfelejti, hogy ez az a föld, amelyen élnie és meghalnia kell és önkéntelenül reá jön arra, hogy e szerencsétlen állapotnak a közös vámterület az oka, amely az osztrák császár ol- mützi alkotmányának egyenes maradéka és amelyet a nemzetre először osztrák bakaszuronyok erőszakoltak és amelyet ennek daczára 1867-ben a nemzet maga törvényesített.

Ez a gazdasági közösség azon a tételen alapult, hogy Magyarország földművelő állam, Ausztria pedig ipartüző állam lévén, kölcsönös érdekük az, hogy Ausztria iparczikkeit Magyarországba, Magyarország pedig nyersterményeit Ausztriába vámmentesen szállíthassa. Ez a tétel azonban hamisnak bizonyult, mivel a gazdasági közösség mezőgazdaságunk érdekeinek védelmét nem biztosítja, iparunk fejlődését pedig teljesen lehetetlenné teszi s igy áll elő aztán az a helyzet, hogy az országban a kereső lakosságnak nincsen elegendő munkája és mivel a munka-alkalmak nem szaporodnak, a népesség természetes növekedése folytán a lakosság egy része kivándorlásra van utalva.

Legelőbb ez a kérdés tolul elénk, hogy miért nem biztosítja a közös vámterület i a mezőgazdaságunk érdekeinek védelmét, — | hiszen a szabadelvű kormányok épen a mező- j gazdaságunk érdekeinek védelmére tartották a közös vámterületet fentartandónak.

Nem biztosítja a mezőgazdaság érdekeinek védelmét azért, mert nincs meg a paritás.. Magyarország az osztrák ipar termékeinek kizárólagos piacza, mig Ausztria — nem kizárólagos piacza a magyar nyersterményeknek. Ugyanis Ausztria tőlünk csak 581 millió korona értékű nyersterményt vásárol, mig más országokból 602 millió kor. értéküt. Az osztrák piaczon küzdenünk kell az orosz, amerikai és román mezőgazdasági terményekkel és igy a magyar mezőgazda- sági termények árainak alakulását az orosz, román, északamerikai mezőgazdasági viszonyok is erősen befolyásolják. Ehhez kell vennünk azt, hogy Ausztria mezőgazdasága érdekében az osztrák agrárius párt ellenünk

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

hatalmas akcziót folytat, amelynek eredménye ! az, hogy a nyersterményeknek Ausztriába való bevitelénél és Ausztrián keresztül való j szállításánál ezer meg ezer kellemetlenség- i nek van kitéve a magyar gazda.

A közös vámterület tehát a mezőgazdaság igaz érdekeit nem elégíti ki.

Az .önálló vámterület esetén sokkal jobban volnának biztosítva a mezőgazdaság érdekei, mint jelenleg,

1. mert az ipar fejlődésnek indulna, több munkásra volna szükség, a kivándorlás nagy részben megszűnnék, több lenne a fogyasztó;

2. mert az ipar fejlődésével a nyersterményeket ipari feldolgozás czéljából nem kellene Ausztriába vinnünk. Feldolgozná ezeket a magyar ipar, ami óriási hasznot jelent, mivel csak pamut, gyapot, kendér- és lenáruk ipari feldolgozásáért 198 millió koronát fizetünk évente Ausztriának;

3. mert az ipar fejlődése folytán a nemzeti vagyonosodás erősebb mérveket öltene, a jobb minőségű drága nyersterményeket nem kellene kivinnünk Ausztriába, hogy olcsóbb és roszabb minőségűt hozzunk be helyébe fogyasztásunk czéljaira a Balkán- államokból. Például nem kellene Bécsbe vinni a jó hizlalt marhát, hogy mi vegyünk helyébe sovány, rósz, romániai marhát;

4. ami nyerstermény még kivitelre várna, bizonyára találna Ausztriában vagy Németországban piaczra, mert némely magyar nyers- terménynyel minőség tekintetében más államok nyersterményei egyáltalában nem versenyezhetnek. — Láthatjuk tehát, hogy mezőgazdaságunkra az önálló vámterület nemcsak nem hátrányos, hanem ellenkezőleg igen biztos, nyugodt fejlődést biztosítana számára.

Az ipar terén pedig az igaz fejlődés csak az önálló vámterület behozatala esetén lehetséges, mert mindaddig, atnig a fejlettebb iparral biró és nagy tőkével rendelkező Ausztria ipari termékeit vámmentesen hozhatja az országba, a keletkező magyar iparvállalatokat tönkreteszik az osztrák iparvállalatok:

1. mert az osztrák ipar ma sokkal fejlettebb lévén, olcsóbban állíthatja elő áruit, mint a kezdet nehézségeivel küzdő magyar ipar;

2. mert az osztrák ipar óriási tőkével rendelkezvén, •—■ évekig hitelezhet, mig az újonnan keletkező magyar ipar nem bírja a nagy hitelezést. Az osztrák ipar hitelbe adott áruival teljesen lefoglalja magának a magyar iparfogyasztó közönséget s igy a kezdődő magyar iparnak nincsenek vevői, vevő nélkül meg nincsen ipar.

így nem csoda, ha nincsen vállalkozási kedv, ha fél mindenki gyárat alapítani.

Ha azonban önálló lesz a magyar vámterület és az osztráknak az iparczikkek behozataláért vámot kell fizetni, — a magyar ipar kedvezőbb helyzetben lesz, mert neki nem keli vámot fizetni, ezenkívül állami segedelemben részesülhet s igy könnyebben felveheti a versenyt az osztrák iparral és biztosabban fejlődhetik.

Azt mondják, ha önálló lesz a vámterület, idegen tőkepénzesek elárasztják Magyar- országot, gyárakat alapítanak és igy mégis idegentől fogjuk beszerezni szükségleteinket. Ettől ne féljünk, Polgártársaim! Mert ha idegen tőkepénzesek gyárának kéménye Magyarországon füstölög, az már magyar anyagból készült, magyar anyagot fog feldolgozni, tulajdonosa itt fog lakni, itt fog adót fizetni, itt fogja jövedelmét elkölteni és lehet, hogy idővel még jó magyar ember is lesz, munkásai magyarok lesznek és ha szükséges lesz is eleinte egy pár szakértő idegen munkás, idővel ezt is pótolhatja magyar ember.

Az önálló vámterület behozatalával a magyar kereskedő helyzete is felvirul, mert az a sok millió, amely ma az osztrák kereskedők zsebébe vándorol magyar földről, a magyar kereskedelmet fogja felvirágoztatni.

Idegen államokkal kötött kereskedelmi szerződéseinkben a magyar érdekeket csak az önálló vámterület felállítása esetén tudjuk megvédeni, mert ha most köt Ausztria- Magyarország kereskedelmi szerződést, a magyar érdekeket feláldozzák az osztrák érdekekért.

Küzdjünk tehát teljes erővel a közös vámterület ellen, amely a magyar iparost földönfutóvá teszi, a magyar gazdát nem boldogítja I és százezreket üz a tengeren túl egy uj,

' ismeretlen hazába és amely a nemzet teljes elszegényedéséhez vezet és egy szívvel, egy lélekkel követeljük az önálló vámterületet, hogy fejlődjék, vagyonosodjék a nemzet, hogy | megerősödve, meggazdagodva kivívhassa mielőbb a politikailag is szabad, független Magyarországot!

A szépen megkonstruált s nagy készültséggel előadott beszéd maradandó hatást gyakorolt s a beszéd közben is sokszor megújult a helyeslő éljenzés, i végeztével pedig a fiatal szónokot élénken meg is tapsolták.

Majd Dr. N. Szabó Albert ügyvéd bej szélt az önálló magyar jegybank fel- j állításáról.

Igen ügyesen csoportosított beszédben ismertette az osztrák magyar bank bankjegykibocsátási szabadalmának előnyeit. Kimutatta, hogy mily kevés hatással van az a magyar kereskedelemre és iparra, ennek a banknak hitelezési műveletei, melyekkel az osztrák kereskedelmet és ipart teszi nagygyá és gazdaggá. Példákkal illusztrálta, hogy alig van magyar kereskedő vagy iparos, mely részesülne a bank-olcsó hitelében, mig a számos, egyes pénzintézeteknél benyújtott váltók igazolják, hogy az osztrák iparosok és kereskedők mind ennek a banknak közvetitését veszik igénybe. Kimutatta, hogy az osztrák magyar bank kamatláb emelési műveletei mennyire befolyásolják a pesti és vidéki intézetek hitelviszonyait. A banknak részvényesei mind osztrákok, magyar kézben alig van belőle részvény s a dús osztalékot, melyet a bank nyújt, osztrák tőkepénzesek teszik zsebre.

Ennek a kizsákmányoló politikának meg kell szűnnie s követelnünk kell, hogy felállittassék az önálló magyar jegybank, magyar tőkével, hazai részvényesek hozzájárulásával, hogy az ezen néven befolyó haszon is a nemzeti va- gyonosodást segítse elő.

A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Rooz Samu ügyvéd terjesztette elő a határozati javaslatot, melynek szövege a következő:

A magyar nemzet ezer éves küzdelmének végczélja nem lehetvén más, mint egy hatalmas, független magyar államnak megalkotása, teljes erőnkből törekednünk kell első sorban anyagi függetlenségünk elérésére, mert csak az anyagi függetlenség képezi az állami, politikai függetlenségnek és önállóságnak alapját, haladásának és felvirulásának egyedüli biztosítékát. Most, midőn Ausztriával fenálló gazdasági kiegyezésünk lejár, ezek elérésére, a döntő lépés megtételével, az idő elérkezett, — most vagy soha!

Ugyanazért az egész magyar nép osztatlanul és erélyesen nyilatkozzék meg, hogy jövőben csak saját erejére támaszkodva akar és fog élni és boldogulni.

Mondjuk ki tehát, hogy:

Követeljük az önálló vámterületnek már 1908. évben leendő felállítását.

Követeljük az önálló magyar nemzeti jegybanknak 1911. év kezdetére való létesítését.

Tudva pedig azt, hogy ezen követelményeinket csakis egy, a közhangulatot valósággal képviselő országgyűlés valósíthatja meg, miért is kell, hogy az alkotmányos választói jog kiterjesztessék és a teljes jogegyenlőség alapján gyakoroltassák, — elvárjuk a kormánytól, hogy kormányprogramm- jául felvett választási törvény reformját az általános, titkos, közvetlen községenkénti szavazási jog alapján még ez év folyamán megvalósítja. Ezen határozatnak a képviselőházhoz és a kormányhoz leendő felterjesztésére a végrehajtó-bizottság utasittatik.

Miután még Dr. Adler elnök megkérdezte, hogy kiván-e még valaki felszólalni s jelentkező hiányában konstatálta, hogy senki sem kíván szólani, a nagy lelkesedéssel fogadott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki. Minthogy ezzel a tárgysorozat ki volt merítve, örömének adott kifejezést, hogy a gyűlés ily egyértelemben folyt le s azt befejezettnek jelentette ki és berekesztette.

HÍREK.

— Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, f. hó 17-ikén a reggeli gyorsvonattal a fővárosba utazott, onnan

19-ikén este tér vissza székhelyére. — Dr. Aáron Sándor, vármegyei főorvos, a múlt napokban a fővárosba utazott, hogy részt- vegyen az orvosok országos gyűlésén.

— Bérmálás. Dr. Borotnissza Tibor megyéspüspök városunkban május hó 26-án és 27 -ikén fogja kiszolgáltatni a bérmálás szentséget.

— A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok között a legelső helyen áll Károlyi István gróf 25,249 K 26 f adóval, mig a legutolsó legtöbb adót fizető 557 K 65 f adót fizet. 10,000 K-án felüli adót csak ketten fizetnek, 5000 K-án felülit csak 9-en,

2000 K-án felülit 38-an, 1000 K-án felülit

119-en. Az adó kétszeres számításának kedvezményében részesül a folyó évben 89 egyén és pedig: 34 ügyvédi, 13 lelkészi, 10 gazdasági, 8 orvosi, 7 gyógyszerészi, 5 állam- tudori, 3 mérnöki, 2 erdészeti, 2 jogtudori, 2 bírói, 1 bányászati, 1 tanári és egy jog- és államtudori oklevél alapján. A 290 bizottsági tag közül földbirtokos van 194, ügyvéd 15, ev. ref. lelkész 13, kereskedő 10, nagy- kereskedő 3, gyógyszerész 5, alispán, árvaszéki ülnök, bérlő, drogéria-tulajdonos, községi biró, közjegyző, miniszteri titkár, orvos, szolgabiró és törvényszéki biró 2—2, bánya- tulajdonos, bányatanácsos, bérlő, erdőmester, építész, főispán, főszolgabíró, gör.kath. lelkész, oki. építész, járási számvevő, kir. ügyész, mérnök, műszaki tanácsos, nagybérlő, nyugalmazott erdőigazgató, járásbiró, ítélőtáblái biró, törvényszéki elnök, főispán, százados, osztálytanácsos, országgyűlési képviselő, polgármester, számvizsgáló, tanár, telekkönyv- veáető, üveggyáros, vármegyei főorvos és vállalkozó 1—1.

— Eljegyzés. Lonkay Gyula helybeli honvédhadnagy jegyet váltott Balogh Bertalan volt vármegyei tiszti alügyész leányával, Balogh Margit polgári iskolai tanítónővel.

— Az Oltáregyesület felolvasó-estje. Ápr. 14-én tartotta a helybeli Oltáregyesület ez évi cyklusának utolsó felolvasó-estjét, mely méltán sorakozik sikerével az eddigiekhez. Tóth József, szentszéki tanácsos, tartotta az előadást „A jó pásztoriról. Egy poetikus költemény formájában vázolta kö- nyekig megható szavakkal a jó pásztor képét. Ez az előadási mód szokatlanságával lebilincselte a hallgatók figyelmét, tartalma pedig magával ragadta a lelkeket. Azután egy pár szóval a nőkhöz fordult, kiknek buzgalma tartja oly magas fokon ez estéket. Azután Zizuska Irén lépett fel, hogy két kedves s fülbemászó dallal gyönyörködtessen. Szavában báj, hangjában érzelem, előadásában őszinteség, ez az, ami annyira megkapja a sziveket. Később is szerepelt két dallal, amikor újra elhalmozta a közönség az elismerésnek s hódolatnak pazar jeleivel. — Már tavalyról ismerős Tóth Miczi lépett a pódiumra, hogy kedves csacsogásával, jókedvű humoros előadásával előadott monológgal szerezzen egy pár derűs perczet. A kitünően összeállított programmnak egyik kedves s feledhetetlen száma volt a kiválóan sikerült gyermek-tableu. A bájos apróságok angyalruhában elénk varázsolták az eget. A képeket kisérő ének is harmonikusan simult e képekhez s magyarázta azok jelentőségét. A végén Varjas Endre, oltáregyesületi igazgató, köszönte meg a közönségnek érdeklődését s pártfogását, amelylyel az estéket mindvégig kitüntette.

— Hymen. Dr. Antal István, helybeli ügyvéd, f. hó 14-én esküdött örök hűséget Kaufmann Adolf, az Első Nagykárolyi Mü- gőzmalom Részvénytársaság egyik igazgatója leányának, Annának. A polgári esketést Hetey .Ábrahám h. polgármester végezte; tanukként a vőlegény részéről Rooz Samu, szatmári vaskereskedő, az Osztrák-magyar bank váltó- birálója, a menyasszony részéről pedig Kaufmann Izidor földbirtokos és malomigazgató szerepeltek. A fényesen kivilágított és zsuffo- lásig megtelt templomban Fürth Ferencz főrabbi adta össze a fiatal párt és igen szép beszédben figyelmeztette őket a házasság által egymás iránt vállalt kötelességekre. — Esküvő után a menyasszony szülei házánál lakoma volt, mely csak a hajnali órákban ért véget. A fiatal pár nászúira Olaszországba utazott.

— Sztrájk. A helybeli „Kölcsey-nyomda részvénytársaság“ nyomdai személyzete a múlt hétfőn ismét sztrájkba lépett. A sztrájk kimondására azon körülmény adott okot, hogy az elfogadott árszabály szerinti járandóságból egyik munkásnak 3 korona 33 fillért levontak. A nyomda rövid fennállása óta ez már a második sztrájk az árszabály megsértése miatt. A nyomda az egész ország nyomdászai részére zár alá helyeztetett.

— Függetlenségi pártszervezkedés. A nagybányai függetlenségi és 48-as párt szervezkedő nagygyűlést tartott a választó polgárság élénk érdeklődése mellett. Elnök lett Farkas Sándor nyugalmazott honvéd- ezredes. Alelnökök lettek Bónis István és Szász József, főjegyző Vass Gyula dr., aljegyzők Sólyom Ferencz és Linkalszky Mihály. A választmány megalakítása után a párt tagjai társasvacsorát rendeztek, mely vidám hangulatban folyt le.

— A városi színkör építését megkezdették, az alapokat kiásták, a felrakáshoz hozzáfogtak. A talajviszonyok kedvezőtlenek, miért is az alappal lejebb kell menni. A helybeli kőművesek nem akarnak dolgozni s igy a vállalkozónak idegenből kell kőműveseket hozni.

—- A városi építészeti és szinügyi- bizottság f. hó 19-én délután 3 órakor a polgármester hivatalos helyiségében gyűlést tart.