Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-28 / 13. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 1400 koronával befizetettnek kijelente­tett, sőt a törvényben említett szabada­lom 10T-ik czikkében kiköttetett, hogy az esetben, ha a szabadalom lejártával a két államkormány a szabadalom tár­gyát képező egész banküzletet — a jel­záloghitel-üzlet elkülönítése mellett — át akarja venni, amihez joga van, a részvényeseknek azonnal 1520 koronát tartozik részvényenként fizetni és tartozik kifizetni a még felosztásra nem került osztalékot és a mérleg szerinti tartalék- alapnak egy-egy részvényre eső egyenlő részét is. Vagyis a részvényesek a rész­vénybe fektetett értéknek legalább 50 százalékának megfelelő felülfizetést kap­nak. Hát nem Isten éllen való vétek volt ezt a hasznot magyar kézből ki­adni ? A harmadik kérdés tehát az, felál- lithatjuk-e az önálló magyar jegybankot minden rázkődtatás nélkül? Erre a feleletünk egyszerűen az, hogy igen, mert a bank kettéválasztása esetén Ausztriának saját jól felfogott érdekében arra kell ügyelnie, hogy a magyar valuta paritása fennmaradjon, mert ha ez diszázsiót, illetve értékében apadást szenvedne, Ausztriának velünk szemben fennálló követelése veszítene nagyot értékéből, amit pedig megaka­dályozni első sorban Ausztriának leg­főbb érdeke. Marad tehát még az- a kérdés, hogy képesek vagyunk-e az önálló bankot felállítani ? Nos, igen. Mert ha az osztrák-magyar banknak részvénytőkéjére 180 millió korona kel­lett, egy önálló magyar jegybanknak elég 100 millió korona, ami 250,000 drb 400 koronás részvénynyel egy hó­nap alatt előteremthető s ha érezfedezet kell, szükség esetén odaadjuk minden arany- és ezüstnemüinket, leveszszük az arany és ezüst fülbevalókat asszonyaink füléből, lehúzzuk a gyűrűket ujjaikról, letesszük az órákat lánczokkal zsebünk­ből, odaadjuk ezüst evőeszközeinket, odaadjuk a haza oltárára: az önálló magyar jegybankra, hogy ezzel rég meg­oldásra juttassuk gazdasági és pénzügyi függetlenségünket, aminek bekövetkezte után nemsokára be kell következnie a politikai függetlenségnek is s legyenek az osztrákok az osztrák császárnak, a magyarok a magyar királynak nem foly­tonos egymássali veszekedésben élő, egy­másra irigykedő mostoha testvérei, ha­nem oly testvérek, kik egyenlő jogokkal bírva és rendelkezve, egymást nem iri­gyelve, hanem támogatva fogunk oda törekedni, hogy a közös fejedelem jogara erős, hatalmas és tiszteletet parancsoló és mindkét nemzet boldog legyen. Városi képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hói 124-én délelőtt 10 órakor a városházai nagytermében rendkívüli tisztújító köz1! gyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a városi pénztárnoki s az esetleges elő­léptetés utján megüresedhető pénztári ellenőri állásnak választás utjáni be­töltése képezte. Ilosvay Aladár alispán Debreczeni i István polgármester kíséretében élénk éljenzések között a terembe lépvén, az elnöki széket elfoglalta s miután üdvö­zölte a képviselőtestületnek szép szán* ban megjelent tagjait, a tisztújító gyűlést megnyitotta. Elnöklő alispán a jegyző­könyv7 hitelesítésére Berger Ármin, Lu- kácsovits János, Nagy Jenő, Reök Gyula és Schnell József képviselőtestületi ta-. gokat kérte fel s egyben a megejtendő választáshoz bizalmi-férfiakul való meg­választatásra ugyanezeket hozta javas­latba a közgyűlésnek. Az elnöki propositió elfogadtatván, a szavazatszedő küldöttség tagjaivá Csip­kés-András elnöklete alatt Kacső Károly és Szalay Bálint képviselőtestületi tagok, jegyzővé Jobbágy Sándor városi jegyző delegáltattak, majd a kijelölő bizottság tagjaivá a közgyűlésnek megválasztására Rooz Samu és Stróhmájer Ferencz ajánlj tattak. A közgyűlés nevezetteket meg­választotta s ezekhez elnöklő alispán a maga részéről Debreczeni István polgár- mestert és Dr. Jékel Lászlót nevezte ki s a kijelölés eszközléséig a gyűlést fel- ; függesztette. A kijelölés megejtése után Ilosvay Aladár alispán a gyűlést folytatólag meg­nyitván, jelentette, hogy a pénztárnoki állásra két pályázat érkezett s mindkét pályázó és pedig első helyen Szolomájer Gusztáv ellenőr, második helyen Serly Ignácz városi Írnok jelöltettek. Miután szavazás nem kéretett, elnöklő alispán Szolomájer Gusztávot pénztárnokká meg­választottnak jelentette ki. A városi ellen­őrnek pénztárossá való megválasztatása folytán megürült ellenőri állásra a < kél pályázó közül első helyen Nock János városi írnok, második helyen Serly Ig­nácz jelöltettek, kik közül — szavazás mellőzésével — Nock János választatott meg pénztári ellenőri állásra. A tisztujitás eredményének kihirde­tése után a megválasztottak azonnal jelentkeztek az eskü letételére. Az eskü­mintát Hetey Ábrahám főjegyző olvasta. Az eskü elhangzása után Szolomájer Gusztáv meghatottan mondott köszöne­tét elnöklő alispánnak, Debreczeni István polgármesternek és a képviselőtestület­nek. Ezzel a rendkívüli közgyűlés alispán, polgármester s az újonnan választott tisztviselők éltetésével ért véget. HÍREK. — Lapunk olvasóinak, barátainak és munkatársainak boldog húsvéti ün­nepeket kívánunk. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, folyó hó 25-én a dél­utáni gyorsvonattal a fővárosba utazott s onnan 27-ikén reggel érkezett vissza szék­helyére. :— Nemestóthi Szabó Antal, kir. köz­jegyző, a múlt napokban három heti tartóz­kodásra a Riviérára utazott. — Nagyhéti és húsvéti ájtatosságok sorrendje : A római kath. plebánia-templom- ban : Csütörtökön délután 3 órakor Jeremiás siralmai. Pénteken délelőtt 9 órakor csonka mise, utána szentbeszéd, melyet Sróff Gábor gimn. tanár mond. Délután 3 órakor szent- beszéd, melyet Dr. Titz Antal plébános tart. Szo’mbaton d. e. 8 órakor tűzszentelés, utána szent mise, d. u. 6 órakor feltámadási szer­tartás. Vasárnap és hétfőn az ünnepélyes szentmisék 9 órakor tartatnak, utána szent­beszéd, melyet az első napon Dr. Titz Antal, a másodikon pedig Varjas Endre gimnáziumi tanár mond; délután 3 órakor ünnepélyes vecSernye. — Az ev. ref. templomban: Nagy­pénteken délelőtt és délután prédikál: Gy. Kovács József s. lelkész. Húsvét első napján délelőtt Urvacsoraosztás, prédikál Nt. Aszta­los György, ágendázik Gy. Kovács József, délután prédikál Gy. Kovács József. Ünnep másodnapján d. e. Urvacsoraosztás az ev. ref. honvédeknek, prédikál Gy. Kovács Jó­zsef, délután prédikál Lukács Mihály tanító. — Az ág. hitvallású templomban: Nagypénteken d. e. 9 órakor istentisztelet, tartja és passiót olvassa Boross János lelkész. Húsvét első napján d. e. 9 órakor istentisztelet, tartja és az Ürvacsorát osztja: Boross János, d. u. 2 órakor szentbeszédet mond Nagy Sándor tanító. Húsvót hétfőjén d. e. 9 órakor és d. u. 2 órakor szentbeszédet mond: Boross János. — A vármegyei igazoló választ­mány folyó hó 26-án délután a vármegye- háza kistermében Dr. Serly Gusztáv elnök elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal a legtöbb adótfizetők névsorába becsúszott hibákat igazította ki, s minthogy Németh Lajos tévedésből kétszer volt a névjegyzék­ben' felvéve, az egyik név törültetett és he­lyére ifj. Kaufmann Adolf helybeli lakos a névjegyzékbe pótlólag felvétetett. — Főispánunk látogatása a városi közkórházban. Dr. Falussy Árpád főispán f. hó 21-én hivatalos látogatást tett a városi közkórházban, hogy a közkórház állapotát, berendezését és az ottani viszonyokat meg­tekintse. Fogadására megjelentek dr. Stern­berg Géza igazgató-főorvos, Dr. Blum József kórházi orvos, Dr. Doby Zsigmond ellenőr és Nagy Elek kórházi gondnok, a vármegye részéről Dr. Aáron Sándor főorvos, a város részéről pedig Debreczeni István polgármes­ter és Dr. Schönpflug Béla városi orvos. A főispánt dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos üdvözölte s bészédében kiemelte azt, hogy a közkórház, — helyiségei szűk voltánál és hiányos berendezésénél fogva — nem felel meg a kivánalmaknak úgy annyira, hogy ez évben is mintegy 100 beteget kellett vissza­utasítani helyszűke miatt. Jóleső örömmel De a tehetetlen Ausztria segítségére már ekkor útban voltak az oroszok hazánk felé: ütött az utolsó ítélet vérfagyasztó, rémes órája. Petőfi megírja velőtrázó riadóját: „Föl a szent háborúra“, ő maga pedig még egyszer felköti a megénekelt kardot, hogy egy emberrel több legyen, ki az ellenség útjába álljon, hogy az ellenség kezétől halá­lában halhatatlanná váljék. Kossuth meg szónokol, keresztesháborut hirdettet, kiált­ványt szerkeszt Európa népeihez, intézkedik,; hadvezérekkel ül tanácsot. Hiába’.... Aj temesvári csata után Görgei kezébe teszi le : a főhatalmat s a vérszomjas ellenség elöl: menekül s Orsovánál elhagyja az országot, hogy a messze idegenben is szószólója le­gyen a magyar szabadságnak s védő szel­leme a szegény, elárvult, szenvedő magyar nemzetnek, mint egykor elődje, a független magyar érzelem megtestesítője, II. Rákóczi Ferencz vezérlő fejedelmünk* kinek dicső szellemével immár a magyar haza szabad földjén a múlt évnek, nemzetünknek^ szent esztendejének őszi évszakában elválhatatlan szeretettel összeölelkezhetett... De nem foly­tatom tovább, lelkem, egész valóm remeg, a hang elhal ajkamon a múlt szomorú emlé­keitől felzaklatott fájdalom miatt, nem birom tovább festeni élénk színekkel a szabadság- harcz Golgotáját, hiszen pirosra festette a Szabadsághősök s nemzeti mártírok ezreinek ártatlanul lehulló vérharmata ... Tehát mindennek vége! Igen, azt hitték a győzők s legyőzöttek egyaránt. De Kossuth rendületlen hite nemzete jövőjében nem tán- torodott meg egy pillanatra sem! A Gond­viselés arra rendelte, hogy az újjászületés válságán keresztülvezesse nemzetét s ő azt férfiasán 'megtette. Sok vér és sok köny árán vettük meg azt, mert az ilyen drága ajándékokat nem adják ingyen, de most már a mienk s ennek alapján virágzunk tovább. Igen, a szabadságharcz, melyet Széchenyi prófétai lelke megjósolt, bekövetkezett, de az nem lön azzá, mitől a legnagyobb ma­gyar rettegett, a nemzet halálává, de lön annak újjászületésévé, melyből a külső le- veretés után is győztesen, hitben, erőben megifjodva támadtunk föl. És amit Kossuth rendületlen hite jósolva hirdetett: a nemzeti hősök s mártírok vére termékenyitőleg hul­lott a haza földjére, melyen lassan-lassan felnövekedett „a szabadság örökzöld fája, melynek lombjai közül a magyarok Istené­nek szava zeng, mint egykor Mózeshez szó­lott az égő csipke-bokorból: A hely, melyen állasz, szent; igy jutalmazom a bátorságot! ! Szabadság, dicsőség, jólét és boldogság a magyarnak!“ A vérkeresztségben megtisztult nemzeti szabad eszmék diadalt arattak, be- | teljesült a költő álma s a honfi vágya: a nemzeti magyar szabadság! Óh de nem volt ez mindig igy! — A hosszú 59 év alatt volt időszak, mikor néma emlék s türelmes gyász volt ennek a nap­tölti el úgymond, hogy a főispán a közkór­házat megtekintette, mert közvetlen meg­győződést szerezhet a kórház állapotáról s tudja, hogy a közkórház ügyét és érdekeit szeretettel fogja felkarolni és támogatni. A főispán megköszönve az üdvözlést, beszédé­ben kijelentette, hogy nem szokott sablon­nak engedett akkor, midőn idejött, hanem a kötelesség teljesítés, melyet a jelenlegi kor- ! mány reá ró, mely kormánynak a közegészség- ügy helyes intézése, előmozdítása és megőr­zése egyik legfőbb feladatát képezi. Majd a | főispán az igazgató-főorvos vezetése mellett j megtekintette a kórház helyiségeit, berendezé- j seit s felvilágosítást kért az egyes megbetege­dések eseteiről, gyógykezelésök módjáról és sikereiről. A szemle után a főispán azon j óhajtását fejezte ki, hogy az igazgató-főorvos eddigi buzgó törekvésével igyekezzék a város és a közönség odaadó támogatása mellett a | kórház további kiépítését eszközölni." A kiváló rend és tisztaság felett a legnagyobb elisme­rését nyilvánította s kérte az igazgató-főorvost, hogy a közkórház érdekeit továbbra is meleg szeretettel ápolja, mely intézmény szolgála­tában eddig is oly szép eredményt és sikert ért el. — Eljegyzés. Dr. Sternberg Zoltán helybeli ügyvéd f. hó 24-ikén váltott jegyet Dr. Adler Adolf ügyvéd, lapunk szerkesztője leányával, Margittal. — Elhalasztott pártgyülés. A vár­megyei függetlenségi párt tegnap délelőtt 11 | órakor Szatmáron a Károlyi házban gyűlést ! akart tartani, mely alkalommal vagy 15 bi­zottsági tag gyűlt össze. Luby Géza várme- : gyei pártelnök azt indítványozta, hogy tekin- ! tettel arra, miszerint a gyűlés nem volt kellőleg meghirdetve, s mivel a Tisza, Sza­mos, Kraszna és Túr áradása s ez okból a nagykároly—mátészalka—csapi vasút köz­lekedésének ideiglenes megszűnte miatt töb­ben a megjelenésben akadályozva is voltak, a gyűlést ezúttal a párt ne tartsa meg, ha­nem a májusi közgyűlést megelőzőleg hivas­sák össze egy uj közgyűlés. A megjelentek az indítványt elfogadták és elnök ily értelem­ben a határozatot kimondotta. Egyúttal el­nök megkérte a megjelenteket, hogy tekin­tettel arra, miszerint Luby Béla a gazdasági tudósítói és előadói tisztségről lemondani szándékozik s igy a közigazgatási bizottság tagja lenni megszűnik, az üresedésben levő közigazgatási bizottsági tagságra vonatkozó­lag szavazatukat Luby Bélára adják. A meg­jelentek a kérelem értelmében hoztak hatá­rozatot. — Pályázat. A helybeli adóhivatalnál üresedésbe jött adótiszti állásra pályázat van hirdetve. Határidő két hét. — Népgyülés. A helybeli függetlenségi és 48-as párt vezetősége hétfőn délelőtt tar­tott értekezletében elhatározta, hogy az ál­talános választói jog, az önálló vámterület és önálló jegybank mellett való állásfoglalás czéljából egy pártszinezet nélküli népgyülés j összehívása megbeszélése indokából ma esteli ! 6 órára az ipartestület helyiségébe egy nagy értekezletet hiv össze. Ezen értekezletre a meghívás ugyan névreszólólag bocsáttatott ki, azonban a függetlenségi és 48-as párt elnöksége ezúton jelenti ki, hogy az értekez­leten szívesen lát mindenkit, aki az általános választói jog, az önálló vámterület és önálló jegybank mellett való állásfoglalás czéljából egy pártszinezet nélküli népgyülés összehívá­sának szükségességét elismeri és a mozga­lomhoz csatlakozni óhajt. A megbeszélés szerint a népgyülés a jövő hó 7-ik napján lenne megtartandó. nak egész tartalma, következtek évek, midőn nemzeti ünnepnek tekintettük s szenteltük föl s ismét jött oly időszak csak a közel múltban, midőn úgy tetszett az aggódó ha­zafiaknak, hogy alkotmányunk épülete össze­omlott ... A nemzeti szabadságnak ámitói, árulói kiakarták csavarni a zászlótartók ke­zéből a nemzeti lobogót? Mit értek elvele? A levegőben röpködtek a márcziusi ifjak zászlói, Damjanich, Nagy Sándor, az erdélyi oroszlán: Bem apó s Klapka lobogói. A sajtószabadságot meg akarták fojtani ? A nem­zetnek ihletett ajkú szónokai zengő nyelven hirdették a szebb jövő reményét, a kitartást s a független 48-as örök eszméket s meg­dönthetetlen igazságukat. Eltiltották a köz­tereken a haza fiainak az ünneplését, gyüle­kezését? Emlékünkben e helyeken egész csillagvilág gyanánt gyülekeztek össze, égtek, lobogtak, lángoltak nemzeti küzdelmünk és szabadságunk hősei és az ég megrendült szavuk viharától. Gyászfátyollal akarták be­borítani a haza egét ? íme föltűnt a nem­zet szeme előtt a márczius 15-ike, ez az örökvilágitó torony, melynek kisugárzó fé­nyében gomolygó felhőkön keresztül felénk tündökölt a szebb jövőnek mély hite, ősi alkotmánya, örök joga s legyőzhetetlen ereje! De már szétoszlott a hazafiatlanság, a hazaárulás fojtó ködtengere. A törpe kor­mányt s még törpébb embereit elsöpörte a nemzeti küzdelem, a jog és szentség a meg­semmisülés örvényébe döntötte s reáboritotta gyászos leplét a feledésnek s megvetésnek ! Megaczélozott lélekkel tömörüljünk össze a mai napon mindnyájan, akik e magyar hazában élünk, magyarul érzünk s a magyar haza áldásaiban részesülünk s az 1848. márczius I5-ének biztatóan tündöklő vezér­fényénél tegyünk szent fogadalmat, hogy rendületlen lélekkel őrizzük nemzeti jogain­kat, ezredéves alkotmányunkat, magyar füg­getlenségünket : szakítsuk ki nemzetünk tes­téből az önző, egyéni érdeket szolgáló, hazát nem ismerő nemzetközi soczialdemokratizmus rákfenéjét, mely ellenkezik a magyar ember becsületes, tiszta eszejárásával s megszent- ségteleniti az 1848. márczius 15-én fakadt függetlenség s nemzeti szabadság örökérvényű, fönséges, boldogító eszméit... Tegyünk szent fogadalmat, hogy minden erőnket a haza megszilárdítására fordítjuk s ha sziklát nem bírunk gördíteni, legalább egy porszemet vigyünk a független, magyar honnak teljes kiépítéséhez. Boruljunk le a haza szent ol­tára előtt, a melyen áldólag, védőén lebeg­jen nemzeti hőseinknek s dicső vértanúink­nak, a nagy vezérlő fejedelmünknek s Kossuth Lajosnak összölelkezett, fönséges, diadalmas szelleme. ♦SS-*-

Next

/
Thumbnails
Contents