Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-28 / 13. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 1400 koronával befizetettnek kijelentetett, sőt a törvényben említett szabadalom 10T-ik czikkében kiköttetett, hogy az esetben, ha a szabadalom lejártával a két államkormány a szabadalom tárgyát képező egész banküzletet — a jelzáloghitel-üzlet elkülönítése mellett — át akarja venni, amihez joga van, a részvényeseknek azonnal 1520 koronát tartozik részvényenként fizetni és tartozik kifizetni a még felosztásra nem került osztalékot és a mérleg szerinti tartalék- alapnak egy-egy részvényre eső egyenlő részét is. Vagyis a részvényesek a részvénybe fektetett értéknek legalább 50 százalékának megfelelő felülfizetést kapnak. Hát nem Isten éllen való vétek volt ezt a hasznot magyar kézből kiadni ? A harmadik kérdés tehát az, felál- lithatjuk-e az önálló magyar jegybankot minden rázkődtatás nélkül? Erre a feleletünk egyszerűen az, hogy igen, mert a bank kettéválasztása esetén Ausztriának saját jól felfogott érdekében arra kell ügyelnie, hogy a magyar valuta paritása fennmaradjon, mert ha ez diszázsiót, illetve értékében apadást szenvedne, Ausztriának velünk szemben fennálló követelése veszítene nagyot értékéből, amit pedig megakadályozni első sorban Ausztriának legfőbb érdeke. Marad tehát még az- a kérdés, hogy képesek vagyunk-e az önálló bankot felállítani ? Nos, igen. Mert ha az osztrák-magyar banknak részvénytőkéjére 180 millió korona kellett, egy önálló magyar jegybanknak elég 100 millió korona, ami 250,000 drb 400 koronás részvénynyel egy hónap alatt előteremthető s ha érezfedezet kell, szükség esetén odaadjuk minden arany- és ezüstnemüinket, leveszszük az arany és ezüst fülbevalókat asszonyaink füléből, lehúzzuk a gyűrűket ujjaikról, letesszük az órákat lánczokkal zsebünkből, odaadjuk ezüst evőeszközeinket, odaadjuk a haza oltárára: az önálló magyar jegybankra, hogy ezzel rég megoldásra juttassuk gazdasági és pénzügyi függetlenségünket, aminek bekövetkezte után nemsokára be kell következnie a politikai függetlenségnek is s legyenek az osztrákok az osztrák császárnak, a magyarok a magyar királynak nem folytonos egymássali veszekedésben élő, egymásra irigykedő mostoha testvérei, hanem oly testvérek, kik egyenlő jogokkal bírva és rendelkezve, egymást nem irigyelve, hanem támogatva fogunk oda törekedni, hogy a közös fejedelem jogara erős, hatalmas és tiszteletet parancsoló és mindkét nemzet boldog legyen. Városi képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hói 124-én délelőtt 10 órakor a városházai nagytermében rendkívüli tisztújító köz1! gyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a városi pénztárnoki s az esetleges előléptetés utján megüresedhető pénztári ellenőri állásnak választás utjáni betöltése képezte. Ilosvay Aladár alispán Debreczeni i István polgármester kíséretében élénk éljenzések között a terembe lépvén, az elnöki széket elfoglalta s miután üdvözölte a képviselőtestületnek szép szán* ban megjelent tagjait, a tisztújító gyűlést megnyitotta. Elnöklő alispán a jegyzőkönyv7 hitelesítésére Berger Ármin, Lu- kácsovits János, Nagy Jenő, Reök Gyula és Schnell József képviselőtestületi ta-. gokat kérte fel s egyben a megejtendő választáshoz bizalmi-férfiakul való megválasztatásra ugyanezeket hozta javaslatba a közgyűlésnek. Az elnöki propositió elfogadtatván, a szavazatszedő küldöttség tagjaivá Csipkés-András elnöklete alatt Kacső Károly és Szalay Bálint képviselőtestületi tagok, jegyzővé Jobbágy Sándor városi jegyző delegáltattak, majd a kijelölő bizottság tagjaivá a közgyűlésnek megválasztására Rooz Samu és Stróhmájer Ferencz ajánlj tattak. A közgyűlés nevezetteket megválasztotta s ezekhez elnöklő alispán a maga részéről Debreczeni István polgár- mestert és Dr. Jékel Lászlót nevezte ki s a kijelölés eszközléséig a gyűlést fel- ; függesztette. A kijelölés megejtése után Ilosvay Aladár alispán a gyűlést folytatólag megnyitván, jelentette, hogy a pénztárnoki állásra két pályázat érkezett s mindkét pályázó és pedig első helyen Szolomájer Gusztáv ellenőr, második helyen Serly Ignácz városi Írnok jelöltettek. Miután szavazás nem kéretett, elnöklő alispán Szolomájer Gusztávot pénztárnokká megválasztottnak jelentette ki. A városi ellenőrnek pénztárossá való megválasztatása folytán megürült ellenőri állásra a < kél pályázó közül első helyen Nock János városi írnok, második helyen Serly Ignácz jelöltettek, kik közül — szavazás mellőzésével — Nock János választatott meg pénztári ellenőri állásra. A tisztujitás eredményének kihirdetése után a megválasztottak azonnal jelentkeztek az eskü letételére. Az eskümintát Hetey Ábrahám főjegyző olvasta. Az eskü elhangzása után Szolomájer Gusztáv meghatottan mondott köszönetét elnöklő alispánnak, Debreczeni István polgármesternek és a képviselőtestületnek. Ezzel a rendkívüli közgyűlés alispán, polgármester s az újonnan választott tisztviselők éltetésével ért véget. HÍREK. — Lapunk olvasóinak, barátainak és munkatársainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, folyó hó 25-én a délutáni gyorsvonattal a fővárosba utazott s onnan 27-ikén reggel érkezett vissza székhelyére. :— Nemestóthi Szabó Antal, kir. közjegyző, a múlt napokban három heti tartózkodásra a Riviérára utazott. — Nagyhéti és húsvéti ájtatosságok sorrendje : A római kath. plebánia-templom- ban : Csütörtökön délután 3 órakor Jeremiás siralmai. Pénteken délelőtt 9 órakor csonka mise, utána szentbeszéd, melyet Sróff Gábor gimn. tanár mond. Délután 3 órakor szent- beszéd, melyet Dr. Titz Antal plébános tart. Szo’mbaton d. e. 8 órakor tűzszentelés, utána szent mise, d. u. 6 órakor feltámadási szertartás. Vasárnap és hétfőn az ünnepélyes szentmisék 9 órakor tartatnak, utána szentbeszéd, melyet az első napon Dr. Titz Antal, a másodikon pedig Varjas Endre gimnáziumi tanár mond; délután 3 órakor ünnepélyes vecSernye. — Az ev. ref. templomban: Nagypénteken délelőtt és délután prédikál: Gy. Kovács József s. lelkész. Húsvét első napján délelőtt Urvacsoraosztás, prédikál Nt. Asztalos György, ágendázik Gy. Kovács József, délután prédikál Gy. Kovács József. Ünnep másodnapján d. e. Urvacsoraosztás az ev. ref. honvédeknek, prédikál Gy. Kovács József, délután prédikál Lukács Mihály tanító. — Az ág. hitvallású templomban: Nagypénteken d. e. 9 órakor istentisztelet, tartja és passiót olvassa Boross János lelkész. Húsvét első napján d. e. 9 órakor istentisztelet, tartja és az Ürvacsorát osztja: Boross János, d. u. 2 órakor szentbeszédet mond Nagy Sándor tanító. Húsvót hétfőjén d. e. 9 órakor és d. u. 2 órakor szentbeszédet mond: Boross János. — A vármegyei igazoló választmány folyó hó 26-án délután a vármegye- háza kistermében Dr. Serly Gusztáv elnök elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal a legtöbb adótfizetők névsorába becsúszott hibákat igazította ki, s minthogy Németh Lajos tévedésből kétszer volt a névjegyzékben' felvéve, az egyik név törültetett és helyére ifj. Kaufmann Adolf helybeli lakos a névjegyzékbe pótlólag felvétetett. — Főispánunk látogatása a városi közkórházban. Dr. Falussy Árpád főispán f. hó 21-én hivatalos látogatást tett a városi közkórházban, hogy a közkórház állapotát, berendezését és az ottani viszonyokat megtekintse. Fogadására megjelentek dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos, Dr. Blum József kórházi orvos, Dr. Doby Zsigmond ellenőr és Nagy Elek kórházi gondnok, a vármegye részéről Dr. Aáron Sándor főorvos, a város részéről pedig Debreczeni István polgármester és Dr. Schönpflug Béla városi orvos. A főispánt dr. Sternberg Géza igazgató-főorvos üdvözölte s bészédében kiemelte azt, hogy a közkórház, — helyiségei szűk voltánál és hiányos berendezésénél fogva — nem felel meg a kivánalmaknak úgy annyira, hogy ez évben is mintegy 100 beteget kellett visszautasítani helyszűke miatt. Jóleső örömmel De a tehetetlen Ausztria segítségére már ekkor útban voltak az oroszok hazánk felé: ütött az utolsó ítélet vérfagyasztó, rémes órája. Petőfi megírja velőtrázó riadóját: „Föl a szent háborúra“, ő maga pedig még egyszer felköti a megénekelt kardot, hogy egy emberrel több legyen, ki az ellenség útjába álljon, hogy az ellenség kezétől halálában halhatatlanná váljék. Kossuth meg szónokol, keresztesháborut hirdettet, kiáltványt szerkeszt Európa népeihez, intézkedik,; hadvezérekkel ül tanácsot. Hiába’.... Aj temesvári csata után Görgei kezébe teszi le : a főhatalmat s a vérszomjas ellenség elöl: menekül s Orsovánál elhagyja az országot, hogy a messze idegenben is szószólója legyen a magyar szabadságnak s védő szelleme a szegény, elárvult, szenvedő magyar nemzetnek, mint egykor elődje, a független magyar érzelem megtestesítője, II. Rákóczi Ferencz vezérlő fejedelmünk* kinek dicső szellemével immár a magyar haza szabad földjén a múlt évnek, nemzetünknek^ szent esztendejének őszi évszakában elválhatatlan szeretettel összeölelkezhetett... De nem folytatom tovább, lelkem, egész valóm remeg, a hang elhal ajkamon a múlt szomorú emlékeitől felzaklatott fájdalom miatt, nem birom tovább festeni élénk színekkel a szabadság- harcz Golgotáját, hiszen pirosra festette a Szabadsághősök s nemzeti mártírok ezreinek ártatlanul lehulló vérharmata ... Tehát mindennek vége! Igen, azt hitték a győzők s legyőzöttek egyaránt. De Kossuth rendületlen hite nemzete jövőjében nem tán- torodott meg egy pillanatra sem! A Gondviselés arra rendelte, hogy az újjászületés válságán keresztülvezesse nemzetét s ő azt férfiasán 'megtette. Sok vér és sok köny árán vettük meg azt, mert az ilyen drága ajándékokat nem adják ingyen, de most már a mienk s ennek alapján virágzunk tovább. Igen, a szabadságharcz, melyet Széchenyi prófétai lelke megjósolt, bekövetkezett, de az nem lön azzá, mitől a legnagyobb magyar rettegett, a nemzet halálává, de lön annak újjászületésévé, melyből a külső le- veretés után is győztesen, hitben, erőben megifjodva támadtunk föl. És amit Kossuth rendületlen hite jósolva hirdetett: a nemzeti hősök s mártírok vére termékenyitőleg hullott a haza földjére, melyen lassan-lassan felnövekedett „a szabadság örökzöld fája, melynek lombjai közül a magyarok Istenének szava zeng, mint egykor Mózeshez szólott az égő csipke-bokorból: A hely, melyen állasz, szent; igy jutalmazom a bátorságot! ! Szabadság, dicsőség, jólét és boldogság a magyarnak!“ A vérkeresztségben megtisztult nemzeti szabad eszmék diadalt arattak, be- | teljesült a költő álma s a honfi vágya: a nemzeti magyar szabadság! Óh de nem volt ez mindig igy! — A hosszú 59 év alatt volt időszak, mikor néma emlék s türelmes gyász volt ennek a naptölti el úgymond, hogy a főispán a közkórházat megtekintette, mert közvetlen meggyőződést szerezhet a kórház állapotáról s tudja, hogy a közkórház ügyét és érdekeit szeretettel fogja felkarolni és támogatni. A főispán megköszönve az üdvözlést, beszédében kijelentette, hogy nem szokott sablonnak engedett akkor, midőn idejött, hanem a kötelesség teljesítés, melyet a jelenlegi kor- ! mány reá ró, mely kormánynak a közegészség- ügy helyes intézése, előmozdítása és megőrzése egyik legfőbb feladatát képezi. Majd a | főispán az igazgató-főorvos vezetése mellett j megtekintette a kórház helyiségeit, berendezé- j seit s felvilágosítást kért az egyes megbetegedések eseteiről, gyógykezelésök módjáról és sikereiről. A szemle után a főispán azon j óhajtását fejezte ki, hogy az igazgató-főorvos eddigi buzgó törekvésével igyekezzék a város és a közönség odaadó támogatása mellett a | kórház további kiépítését eszközölni." A kiváló rend és tisztaság felett a legnagyobb elismerését nyilvánította s kérte az igazgató-főorvost, hogy a közkórház érdekeit továbbra is meleg szeretettel ápolja, mely intézmény szolgálatában eddig is oly szép eredményt és sikert ért el. — Eljegyzés. Dr. Sternberg Zoltán helybeli ügyvéd f. hó 24-ikén váltott jegyet Dr. Adler Adolf ügyvéd, lapunk szerkesztője leányával, Margittal. — Elhalasztott pártgyülés. A vármegyei függetlenségi párt tegnap délelőtt 11 | órakor Szatmáron a Károlyi házban gyűlést ! akart tartani, mely alkalommal vagy 15 bizottsági tag gyűlt össze. Luby Géza várme- : gyei pártelnök azt indítványozta, hogy tekin- ! tettel arra, miszerint a gyűlés nem volt kellőleg meghirdetve, s mivel a Tisza, Szamos, Kraszna és Túr áradása s ez okból a nagykároly—mátészalka—csapi vasút közlekedésének ideiglenes megszűnte miatt többen a megjelenésben akadályozva is voltak, a gyűlést ezúttal a párt ne tartsa meg, hanem a májusi közgyűlést megelőzőleg hivassák össze egy uj közgyűlés. A megjelentek az indítványt elfogadták és elnök ily értelemben a határozatot kimondotta. Egyúttal elnök megkérte a megjelenteket, hogy tekintettel arra, miszerint Luby Béla a gazdasági tudósítói és előadói tisztségről lemondani szándékozik s igy a közigazgatási bizottság tagja lenni megszűnik, az üresedésben levő közigazgatási bizottsági tagságra vonatkozólag szavazatukat Luby Bélára adják. A megjelentek a kérelem értelmében hoztak határozatot. — Pályázat. A helybeli adóhivatalnál üresedésbe jött adótiszti állásra pályázat van hirdetve. Határidő két hét. — Népgyülés. A helybeli függetlenségi és 48-as párt vezetősége hétfőn délelőtt tartott értekezletében elhatározta, hogy az általános választói jog, az önálló vámterület és önálló jegybank mellett való állásfoglalás czéljából egy pártszinezet nélküli népgyülés j összehívása megbeszélése indokából ma esteli ! 6 órára az ipartestület helyiségébe egy nagy értekezletet hiv össze. Ezen értekezletre a meghívás ugyan névreszólólag bocsáttatott ki, azonban a függetlenségi és 48-as párt elnöksége ezúton jelenti ki, hogy az értekezleten szívesen lát mindenkit, aki az általános választói jog, az önálló vámterület és önálló jegybank mellett való állásfoglalás czéljából egy pártszinezet nélküli népgyülés összehívásának szükségességét elismeri és a mozgalomhoz csatlakozni óhajt. A megbeszélés szerint a népgyülés a jövő hó 7-ik napján lenne megtartandó. nak egész tartalma, következtek évek, midőn nemzeti ünnepnek tekintettük s szenteltük föl s ismét jött oly időszak csak a közel múltban, midőn úgy tetszett az aggódó hazafiaknak, hogy alkotmányunk épülete összeomlott ... A nemzeti szabadságnak ámitói, árulói kiakarták csavarni a zászlótartók kezéből a nemzeti lobogót? Mit értek elvele? A levegőben röpködtek a márcziusi ifjak zászlói, Damjanich, Nagy Sándor, az erdélyi oroszlán: Bem apó s Klapka lobogói. A sajtószabadságot meg akarták fojtani ? A nemzetnek ihletett ajkú szónokai zengő nyelven hirdették a szebb jövő reményét, a kitartást s a független 48-as örök eszméket s megdönthetetlen igazságukat. Eltiltották a köztereken a haza fiainak az ünneplését, gyülekezését? Emlékünkben e helyeken egész csillagvilág gyanánt gyülekeztek össze, égtek, lobogtak, lángoltak nemzeti küzdelmünk és szabadságunk hősei és az ég megrendült szavuk viharától. Gyászfátyollal akarták beborítani a haza egét ? íme föltűnt a nemzet szeme előtt a márczius 15-ike, ez az örökvilágitó torony, melynek kisugárzó fényében gomolygó felhőkön keresztül felénk tündökölt a szebb jövőnek mély hite, ősi alkotmánya, örök joga s legyőzhetetlen ereje! De már szétoszlott a hazafiatlanság, a hazaárulás fojtó ködtengere. A törpe kormányt s még törpébb embereit elsöpörte a nemzeti küzdelem, a jog és szentség a megsemmisülés örvényébe döntötte s reáboritotta gyászos leplét a feledésnek s megvetésnek ! Megaczélozott lélekkel tömörüljünk össze a mai napon mindnyájan, akik e magyar hazában élünk, magyarul érzünk s a magyar haza áldásaiban részesülünk s az 1848. márczius I5-ének biztatóan tündöklő vezérfényénél tegyünk szent fogadalmat, hogy rendületlen lélekkel őrizzük nemzeti jogainkat, ezredéves alkotmányunkat, magyar függetlenségünket : szakítsuk ki nemzetünk testéből az önző, egyéni érdeket szolgáló, hazát nem ismerő nemzetközi soczialdemokratizmus rákfenéjét, mely ellenkezik a magyar ember becsületes, tiszta eszejárásával s megszent- ségteleniti az 1848. márczius 15-én fakadt függetlenség s nemzeti szabadság örökérvényű, fönséges, boldogító eszméit... Tegyünk szent fogadalmat, hogy minden erőnket a haza megszilárdítására fordítjuk s ha sziklát nem bírunk gördíteni, legalább egy porszemet vigyünk a független, magyar honnak teljes kiépítéséhez. Boruljunk le a haza szent oltára előtt, a melyen áldólag, védőén lebegjen nemzeti hőseinknek s dicső vértanúinknak, a nagy vezérlő fejedelmünknek s Kossuth Lajosnak összölelkezett, fönséges, diadalmas szelleme. ♦SS-*-