Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-07 / 10. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

vándorlást erőszakos intézkedések nélkül?

Ha annak a külföldre kiözönlő 400 milliónak csak a fele maradna itt bent az országban, hány ezer és százezer munkáskéznek lehetne abból biztosI keresetet nyújtani, hány ezer családnak nyugodt, megelégedett életét biztosítani ?

De inig ez el nem következik, addig a kivándorlás kérdése mindig felszínen fog maradni.

Megkezdődtek már a kiegyezési tárgyalások s Bécsben a magyar törekvéseknek minden áron útját akarják vágni.

A nemzeti kormánynak ezerféle akadályokkal fog kelleni megküzdeni addig, mig követeléseinket érvényesíteni fogja.

De nem kételkedünk abban, hogy a nemzetnek oly régen és oly hőn óhajtott vágya teljesedésbe fog menni s nemsokára osztrák szomszédaink elé fogjuk emelhetni a három szinti vám- sorompót, a mely reméljük, hogy egyúttal a kivándorlásnak is tilalom-fája lesz.

X.

jegének behordási költségeit is viselni tartozik.

Ezután a városban letelepültekre a tele- pedési dij a következőkben rovatott ki :

Adriányi Zoltán urad. kasznár, Ama Antal molnár, Donka Antal üzér, Farkas Farkas szatócs, Fecske Bálint zenész, Grünfeld Mihály könyvkötő, Jakabffy Gábor épitész- vállalkozó, Kiss Sándor czipész, Kovács Sándor csizmadia, Schmidt Endre bádogos, Steinberger Ábrahám kereskedő, Strausz I Endre szabó és Weisz Ignácz szatócs 24—24 korona; Csilléry Dávid kir. járásbiró, Józsa Jenő máv. mérnök, Kemény Bernát máv. pályafelvigyázó, Kozma Gergely vm. árva- j széki ülnök, Lévay Béla pénzügyi számellenőr és Nagy Gábor pénzügyi titkár 10—10 korona települési dij lefizetésére köteleztet- tek a városi szegényintézet javára.

Özv. Gsáky Andrásné helybeli lakosnak a magyar állampolgárság megszerzése esetére a maga és kiskorú gyermekei részére a város kötelékébe leendő felvételét a képviselőtestület kilátásba helyezte.

Özv. Oláh Sándorné Petőfy-utczai telkéből valamint a Genes-, Petőfy- és Honvéd- utczákon asphaltozás következtében egyes telkekből utczaterülethez csatolt telekrészletek kisajátítási kártalanítási árát négyszögméterenként egy koronában állapította meg a képviselőtestület.

Erdei Emilia helybeli illetőségét a képviselőtestület elismerte és megállapította, azonban Magyar Andrásné szül. Molnár Erzsébetet helybeli illetőségűnek nem ismerte el.

A folyó évi január havi pénztárvizsálat- ról szóló jegyzőkönyv bemutaltatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forog, tudomásul vétetett és irattárba elheiyeztetni rendeltetett.

Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Juhász Imre, Mercs Imre, Spitz Antal és Vida Sándor képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette.

testület megengedte, hogy a telkük közös kapubejárója fele részben a Dr. Somossi Ignácz és neje, másik fele része a Makai József örökösei nevére átirassék.

Ezután a képviselőtestület a Fogarassy János és István Hunvady-utczai telkének utczaszélesités czéljaira kisajátítás utján leendő megvétele tárgyában megkötött szerződést jóváhagyta és a 200 K vételárat a kisajátítási alapból kifizetni rendelte.

A gyűlés legérdekesebb tárgya volt a színkör építési tervnek oly módon való megváltoztatása iránti javaslat, hogy a favázak helyett tömör tégla-fal aikalmaztassék. Elnöklő polgármester ismertette a javaslatot, mely szerint a költségtöbblet 18,000 K és | ezzel egy szép és állandó természetű színházat kapunk, holott a favázas hamar tönkre menne és folytonos nagymérvű javítást igényelne. Komódi Lajos a színháznak a téli idényben jövedelmezővé való tételét kívánta kimondatni, de nem ellenezte a színházépítésre kiküldött bizottság javaslata elfogadását. Dr. Adler Adolf ajánlotta a javaslatot elfogadásra, kimutatva azt, hogy csak évi 400 K kiadástöbbletről van szó, mely összeg figyelembe sem jöhet, ha ily a város egész közönsége számára rendelkezésre álló középület megteremtéséről van szó. Dr. N. Szabó Albert felvetette a kérdést, hogy nem kellene most már a Kölesey-utczát megnyitni és a színházat ennek az utczának a végén nyitandó szabad térre építeni, egyúttal kérdést intézett a polgármesterhez az iránt, foglalkozott-e a közgyűlés múltkori határozatánál fogva az utczanyitás kérdésével és minő stádiumban van most e kérdés? Polgármester erre kifejtette, hogy az épitendő színház nem alkalmas arra, hogy az egy szabad térre építtessék, mert annak külső része igen egyszerű kivitelű lesz és nein lesz díszes külsejű, kifejtette továbbá a polgármester azt, hogy az utczanyitás pénzügyi szempontból ezúttal kivihetetlen, mely válaszokat Dr. N. Szabó Albert tudomásul vette. Bordás Imre a javaslat ellen foglalt állást, mert nem akarja a pótadót emelni, mig Luczay János a javaslat elfogadása mellett érvelt, felhozva főleg azt, hogy nehány ezer korona költséggel a színház még tánezra is használhatóvá tehető lesz. A vita berekesztése után polgármester a névszerinti szavazást elrendelvén, 73 szavazattal 2 szavazat ellen a bizottság javaslata elfogadtatott és a 18,000 K költségtöbblet, melyet egyelőre a város saját különféle alapjaiból fog kölcsön venni, megszavaztatott; az eredmény kihirdetését a színházat kedvelő képviselőtestületi tagok lelkes éljenzéssel fogadták.

A Kölcsey-utczán fekvő színkör telke utczaszabályozási vonalának megállapítása tárgyában a képviselőtestület elfogadta az építési-bizottság javaslatát, mely szerint a Polgári olvasókör épületének keleti sarkát a vármegyeházának a Kölcsey- és a Könyök- utczai sarkával összekötő egyenes vonal legyen a szabályozási vonal.

A Tompa-utcza 16. népsorszámu telek utczaszabályozási vonala úgy állapíttatott meg, hogy az a Kölcsey-utcza megnyitásánák megfeleljen, vagyis hogy az utcza szélessége 13 méter legyen.

A Lövölde-kertnek 3 évre való bérbeadása elrendeltetett azzal, hogy bérlő a kikiáltási áron felül a megtöltött jégverem

Képviselőtestületi közgyűlés.

Városunk képviselőtestülete f. hó 4-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, mely iránt meglehetős nagy érdeklődés mutatkozott, mivel a szinházkérdés, mely már régóta szőnyegen van, ismét napirendre került.

Debreczeni István polgármester üdvözölvén a megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitotta.

A tárgysorozat első pontja a városi nyug- dijügyi bizottság jelentése Serly György városi pénztárnok nyugdíjaztatásáról, ezzel kapcsolatosan a polgármester jelentése, hogy a pénztárnoki állás betöltése tekintetében az előzetes intézkedések megtótettek. A képviselőtestületi közgyűlés a nyugdijügyi bizottság jelentését és véghatározatát, valamint a polgármester jelentését tudomásul vette és egyben — midőn Serly György városi pénztárnoknak a város alkalmazásából való eltávozását s nyugalomba vonulását sajnálattal tudomásul vette — a város szolgálatában eltöltött huszonöt éven keresztül hivatali kötelességének hü, pontos és lelkiismeretes teljesítéséért nyugalomba vonuló tisztviselőjének teljes elismerését nyilvánította és erről öt jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni rendelte.

Ezután következett a városi nyugdijügyi bizottság előterjesztése néhai Fonó Mihály volt városi adóvégrehajtó által a városi nyugdíjpénztárba befizetett összegnek özvegye részére leendő visszautalása iránt. A képviselőtestület a nyugdijügyi bizottság előterjesztését elfogadta és a Fonó Mihály által a nyugdíjpénztárba befizetett 30 koronát a nevezett özvegyének visszafizetni rendelte.

Dr. Somossi Ignácz és néhai Makai József örököseinek kérelme folytán a képviselöHÍREK.

— Személyi hírek. Károlyi István gróf, választókerületünk országgyűlési képviselője, f. hó 6-án reggel a gyorsvonattal hazaérkezett. —- Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, f. hó 10-ón Szatmárra utazik, hogy a másnap tartandó közigazgatási bizottsági és közgyűlésen elnököljön, onnan Pestre megy, hogy az erdödi járás vttügyeinek rendezése czéljából Kossuth kereskedelemügyi miniszter elé járuló küldöttséget vezesse.

— Bizalom Kossuth Ferencznek. A mátészalkai függetlenségi és 48-as párt a Kossuth Ferencz országos pártelnök ellen az utóbbi időben intézett támadásokról értesülvén, múlt csütörtökön Szunyogh Mihály dr. országgyűlési képviselő részvételével népes gyűlést tartott, melyen Kossuthnak egyhangúlag s nagy lelkesedéssel bizalmat szavaztak.

— Márczius Idusa. A helybeli függetlenségi és 48-as párt elnöksége, mint a márczius 15-iki ünnepség rendező-bizottsága a sajtó- és gondolatszabadság megszületésének 59-iki évfordulója alkalmából a következő képen állította össze az ünnepély sorrendjét: Reggel 9 órakor ünnepi istentisztelet a róm. kath. templomban; 10 órakor ünnepi isten- tisztelet az ev. ref. templomban. Este 7 órakor a Polgári Olvasókörben : 1. A dalárda éneke.

2. „Nemzeti dal“, szavalja Luczay János.

3. Felolvasás, tartja Csutoros Albert, a függetlenségi párt vidéki elnöke. 4. Alkalmi költemény. Szavalja Veres Gusztáv ilki ev. ref. lelkész. 5. A dalárda éneke. — Ezután társasvacsora következik, melyen egy teríték ára 2 K 60 f lesz. A vacsorára aláírás utján lehet jelentkezni. Aláírási ivek a kaszinókban és kávéházakban, valamint a függetlenségi párt elnökségénél, mint az ünnepség rendező bizottság tagjainál vannak.

— Küldöttség a főispánnál. A helybeli ipartestület küldöttsége tisztelgett folyó hó 2-án délelőtt Kinczel János elnök vezetése mellett Dr. Fulussy Árpád főispánnál, hogy őt a pünkösdkor rendezendő iparkiálli- tás védnökségének elfogadására felkérjék. A főispán a küldöttséget szívesen fogadta s az elnök szavaira válaszolva kijelentette, hogy a védnökséget készséggel elfogadja, mert az iparpártolását kötelességének tartja. Fel fogja kérni a pesti lapokat, hogy a vidéki iparki- állitásokat tőlük telhetőleg támogassák, a kereskedelemügyi miniszternél pedig oda fog hatni, hogy a kiállítás megtekintésére iparos- tanonezokat küldjenek ki. A küldöttség tagjai Kinczel János elnökön kívül Marián Ferencz alelnök, Hancsis Illés, Kalina Ferencz, Meszesi Ferencz és Nagy Jenő előljárósági tagok voltak.

— A vármegyei központi választmány f. hó 1-én Ilosvay Aladár alispán elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen megalakította a vármegye összes képviselőválasztó kerületeire nézve az összeíró küldöttségeket s az összeírás foganatosítására határidőül

íme nehéz szívvel, könnyes arczczal néz vissza ,a vándor szülötte földére. Lerázhatta a magyar port sarujáról, de nem rázhatja le a magyar fájdalmat szivéről. Jó sors elébe megy. Tengeren túl ha mit dolgozik, maga látja hasznát. Csákány töri a tenyerét, de nem töri puska a vállát. Nem tudja ő mi a történelem filozófiája; azt se tudja miért szorong úgy a szive, mintha már ö volna az utolsó magyar ki elhagyja a délibábos róna vidékét. Névvel nem is nevezhető fájdalom az ö fájdalma. Ami lelkét fölinditja, az a rejtelmes népösztön, mely sírni készti az Írástudatlant és szólni készti a prófétát.

Azonban a Gassandrák faja kihalt. A szegény ember nem vesz ajakára átokterhes jóslatot, melytől megrendüljön mind akinek kezére egy nép jövendője van bízva s ki e jövendőt könyelmüen elejti. Pedig nekik tud- niok kell, kik e haza sorsát hivatvák intézni, hogy az adóteher akármilyen súlyos, az alatt a szorgalmas nép le nem roskad s az elől még ki nem vándorol. Hisz az egész okos világon visszafelé szivárog az adófolyam. Fényes királyi udvartartás, költséges nemzeti hadsereg ezer szükséglete bútorban, ruhában, ékszerben, fegyverben, élelemben, fizetésben téríti vissza amit elvont a közköltségből.

Hanem ez a szegény magyar haza, úgy látszik túl esett az okos világon. Itt csak adóznak számlálhatatlan milliókkal, de visz- sza mi is térülne belőle ?

Magyar királyi udvartartás nincs.

Magyar nemzeti hadsereg nincs.

Ebben a Kárpátokövezte drága szép országban mindig dúsan termett búza és bor, arany és vas. Mégis volt már idő midőn három napi járóföldre nem akadt szántott barázda, sem termő szőlő, sem megművelt bányavidék, mert nem volt emberi lélek aki szerszámot fogjon kezébe. Hova lett a ben- szülött nép ? Háború vagy pestis puszti- totta-e ki ?

Pusztította az ősi ellenség.

Akkor még messzebb volt a tenger s nehezebben mozduló az ember. Most az óczeán is csak pár napi járás s a börvelyi pákász sem irtózik már a gyorsvonattól. íme ezerszámra lepik el a Caróniát az uj világrész jövendő polgárai.

Bizony

.........!

A budapesti Washington-szobor leleplezési ünnepélyén ékes szónoklatokkal üdvözölte Budapest főpolgármestere : „Az Északamerikai Egyesült Államok magyar alattvalóit.“ A hazalátogatott magyarok egyike beleszólt: „Nem vagyunk alattvalók: az Unió polgárai vagyunk !“

Halljátok e mondást?! Ez már a loloph- agok hangja ; aki egyszer evett a lotos gyümölcséből, elfelejti tőle szülötte hazáját. Pedig mind megizleli azt, aki a csillagos lobogó árnyékába lépett. És mind megérti mi az az egyszerű állambölcsesség, hogy amit egy nép adóban fizet, azt abban az országban tartozik elkölteni mind akinek rész jutott belőle. S ahol igy van, ott szaporodik a nép és gyarapodik a birtok. Az áldott magyar föld pedig pusztul s a népei jönnek, mindig többen jönnek.

... így a Carónia. S egy népevesztett haza és egy honátvesztett nép bánata sir panaszában. S ki szólna, hol egy nemzet szive fáj?! Sötét némaságba borul el a világitó torony. Utolsó gyönge csillaga egy reménytelen jövő bús éjszakájának.

Somossy Miklósné.

márczius 20. és ápril 5-ike közötti időt tűzte ki.

— A városi jogügyi- és pénzügyibizottság f. hó 1-én délután a vasárnapi közgyűlés tárgysorozatába felvett tárgyak előkészítése czéljából ülést tartott.

— Küldöttség a kereskedelemügyi miniszternél. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja vezetése alatt f. hó 12*én fog tisztelegni az erdödi járás útügyében eljáró küldöttség Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszternél.

— A Kölcsey egyesület „Kurucz- estélye.“ A Kölcsey-egyesület f. hó 9-én este 6 órakor tartja a vármegyeháza nagytermében „Kurucz-estély“-ét a következő műsorral: A Kurucz történetről felolvas Cseh Lajos főgymn. igazgató. „Rodostói árnyak“ Harsányitól, szavalja Sikolya István. Felolvasás a kurucz költészetről, tartja: Sroff Gábor főgymn. tanár. Ennek keretén belül kuruez-nótákat ad elő czimbalmon Nagy Ilonka, énekel Kálnay Gyula és tárogatón játszik Sajó Dezső. Végül Kerényi Adél a szatmári színház koloratur énekesnője énekel opera-áriákat. A felolvasás után hideg buffet lesz a két kisteremben, majd táncz következik.

— Áthelyezés. A nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság Filep Endre helybeli posta- főnök-helyettest Debreczenbe helyezte át.

—- A városi színkör építésével megbízott bizottság ma délután 3 órakor a városházánál a polgármester szobájában ülést tart.

— Róm. kath. hitközségi gyűlés.

A helybeli róm. kath. hitközség f. hó 17-én d. e. 10 órakor az elemi fiúiskolában fogja rendes évi közgyűlését megtartani a következő tárgysorozattal: 1. Jelentés az 1906. évi számadásokról. 2. Az 1907. évi költség- vetés megállapítása. 3. Indítványok.

— A debreczeni bölcsészeti fakultás kiegészítése czéljából a tiszántúli református egyházkerület két uj tanszéket létesít Debreczenben. A pályázat a múlt héten járt le és igen szép eredménynyel végződött, amennyiben a magyar irodalmi és irodalom- történeti tanszékre négy, a klasszika-filológiai tanszékre öt pályázat érkezett be. Az utóbbi tanszékre pályázók között szerepel Dr. Fiók Károly budapesti Eötvös-kollegiuini tanár is, ki a tanárvizsgáló-bizottság tagja és városunk szülötte.

— Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés lesz holnap azaz f. hó 8-án Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett.

— Indítvány a sajtó tisztasága érdekében. Dr. N. Szabó Albert helybeli ügyvéd a legközelebbi megyei gyűlésen leendő tárgyalás czéljából a hírlapok pausa- léjának megszüntetésére vonatkozó indítványt nyújtotta be.

— Királyi kitüntetésre ajánlott jegyzők. Dr. Falussy Árpád főispán, Bodoky Gyula börvelyi és Orosz Árpád vállaji körjegyzőket a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréséül legfelsőbb kitüntetésre

ajánlotta.

— Kinevezés. Vármegyénk főispánja Stromár Miklós matolcsi lakost a matolcsi, Márton Ferencz avasfelsöfalusi lakost az avasfelsőfalusi, Erdélyi Ferencz nagyecsedi lakost a nagyecsedi és Rád György szakállasfalusi lakost szakállasfalusi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké teljes hatáskörrel kinevezte.

— Eljegyzés. Eckstein Ármin nagykárolyi lakos, folyó hó 3-án eljegyezte Lévi Lajos oláh-horválhi gazdálkodó leányát Emmát.

— Kinevezés a postánál. A posta, távirda és távbeszélő hivatal államtitkár elnökigazgatója a helybeli postahivatalnál alkalmazva levő Csepreghy Ernő posta- és távirda- segédlisztjelöltet a XL-ik fizetési osztályba segédtisztté nevezte ki.

— Általános sztrájk városunkban.

Varga Ferenczet, a szocziáldemokrata párt szatmári titkárát, aki Érendrédbe egy nép- gyülés előkészítése czéljából kiment, a csendőrség f. hó 2-án délben a helybeli szolga- birósághoz kisérte be, ahol Dr. Gyene Pál tb. szolgabiró nevezettet izgatás vádja miatt letartóztatta s illetőségi helyére Nagykőrösre való tolonczoltatás czéljából a városi rendőrséghez átkisértette. A helybeli szervezett munkások, értesülvén a párltitkár letartóztatásáról, kimondották az általános sztrájkot s azt az elsőfokú iparhatóságnak be is jelentették. Időközben Ilosvay Aladár alispán egy a nála járt deputatió kérelme folytán a szolgabiróság véghatározatát oda módosította, hogy Varga Ferencznek eltolonczolla- tását nem Nagykőrösre, hanem — mivel nevezettnek rendes lakása és foglalkozása Szatmáron van — ide rendelte el. Demidor Ignácz rendőrkapitány az utóbbi határozatnak eleget téve, Varga párttitkárt a szombat esti 6 órás vonattal Szatmárra kisértette, mire az általános sztrájk megszűnt. A szervezett munkások úgy a városháza, mint a megyeháza előtt erősen tüntettek a párttitkár letartóztatása miatt.