Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-03 / 1. szám
— Kettős eljegyzés. Feifer Ede városi számvevőnél újév napján kettős családi! öröm volt a mennyiben Erzsiké leányát Dr. j Egeli Imre ügyvédjelölt, Katicza leányát pedig Soltész József krasznabélteki községi J jegyző jegyezte el. — Gyászeset. Győrffy József helybeli j vaskereskedöt és nejét súlyos csapás érte, leányuk a szép kis Irma ép újév napján reggeli 9 órakor rövid szenvedés után elhunyt. A kis elhunytat ma délután 3 órakor a mesterrészi sirkertben fogják örök nyugalomra helyezni. A gyászoló család — mely iránt városszerte igen nagy a részvét — a következő gyászjelentést adta ki: Alantirot- tak úgy a maguk, mint az összes nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megrendült szívvel tudatják az édes gyermeknek, testvér, unoka és testvér-húgnak Győrffy Irmuskának folyó évi január hó 1-én reggel 9 órakor, viruló életének 17-ik évében történt hirtelen elhunytát. A kedves halott földi maradványa folyó évi január hó 3-án d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint Nagykárolyban a mesterrészi sírkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó évi január hó 4-én reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemulattatni. Nagykároly, 1907. január 1-én. Áldás és béke lengjen feletted! Győrffy József, Győrffy Józsefné szül. Cservenyák Katinka szülei. Özv. Szájbély Béláné szül. Győrffy Gizella, Matild, Ilonka, Sándor és Erzsiké testvérei. Özv. Cservenyák Antalné nagyanya. Szájbély Szilárd és Józsika kis öcscsük. — Betörték az ablakait. Mannheim Rezső városi villamos telepvezető Kálmánd- utczai lakásának ablakait folyó hó 1-én éjjel ismeretlen tettesek betörték. A nyomozás a tettesek kiderítésére folyamatba tétetett. — Bármilyen különbözők is a szenvedések, kevés megbetegedésre alkotott a természet olyan tökéletes gyógyeszbőzt, mint a j milyet a Ferencz József keserüviz. Kérjünk j határozottan Ferencz József keserüvizet és ne fogadjunk el semmilyen más csekély értékű terméket. . 3. — Szőlőoltványok, minden faj- és legkiválóbb minőségben a legolcsóbb árban rendelhetők a lelkiismeretesen és szakszerűen kezelt „Millenium-telep“-nél Nagyőszön, Toron tál megye, mely minden érdeklődőnek mümellékletekkel ellátott magyar, német, román vagy szerb nyelvű főárjegyzékét ingyen és bérmentve küldi. — Gyászhir. Benedekfalvi Luby Károly vármegyénk volt alievéltárnoka — ki a ge- nologiával előszeretettel foglalkozott — múlt hó 27-én este 9 órakor életének 77-ik évében Szatmáron elhunyt és 29-én délelőtt Nagy-Árban a családi sírboltban tétetett örök nyugalomra. Luby Béla országgyűlési képviselő édes atyját gyászolja az elhunytban. — Eljegyzés. Ludeser Tivadar máv. mérnök eljegyezte Sauermann Julia áll. polg. iskolai tanítónőt Gsanáloson. — Országos vásárok január hóban. Csengerben 25-én, Koltókatalinban 6 án, Mar- gittán (Biharmegye) 6-án, Mátészalkán 25-én, Nyírbátorban (Szabolcsmegye) 20-án. — Eljegyzés. Lőrincz József helybeli jóhirnevü ácsmester múlt hó 27-én eljegyezte Müller Márton helybeli építőmester polgártár- társunk leányát, Irmát. — Katonai sorshúzás. Az 1886. évben született nagykároiyi illetőségű hadkötelesek sorshúzása f. évi január hó 13-án délelőtt 10 órakor fog megtartatni a városházán, He- tey Ábrahám főjegyző hivatalos helyiségében. Iparügyek. „Nagykárolyi Iparos-Szövetség.“ Ezelőtt mintegy két hónappal a nagykárolyi iparosok körében rendkívül életrevaló mozgalom indult meg. Annak a szüksége merült fel ugyanis a közelebb letűnt évek mind keservesebbé váló ipari viszonyai közben, hogy egységes szövetséggé alakulnak, mert csak tömörülés révén érhetik el azt, hogy tönkre nein mennek, söl talán az eddig elvesztetteket is pótolhatják ; a szétforgácsolt erőket egyesíteni kell és a sokszor indokolatlanul egymás érdekei ellen irányuló ténykedéssel szakitaniok, ami ha be nem következik, nagyon keserves újabb esztendő vár az iparosok túlnyomó zömére. Mi már akkor, midőn az eszme felszínre került, az elismerés hangján üdvözöltük a mozgalmat és annak vezetőit. És ime most arról értesithetjük olvasóinkat, hogy a szövetség alapszabály- szerüleg legközelebb megalakul. Konstatálván e tényt, jelezzük, hogy e diNAGYKÁROLY É}S VIDÉKE. cséretes lépés után kettős kötelesség vár most megoldásra. Az egyik kötelesség teljesítése a szövetség tagjaira hárul s abból áll, hogy a tömörülést és egymás támogatását a múltban esetleg fennállott félreértések ne gátolják; hogy a „mind egyért és egy mindért“ jelszó, — mely az alapszabályokban is kifejezésre jut, — ne csupán Írott malaszt legyen, hanem annak aktiv szerep jusson. A másik kötelesség megoldása a nagy fogyasztó-közönséget illeti. Támogassa ezt a szövetséget azzal, hogy a végső lehetőségig tőlük szerzi be szükségleteit, továbbá azzal, hogy az üdvös czél megvalósítására alakult szövetség program mjához szerény ösz- szegben kiszabott alapitó- vagy pártolótagsági dijával hozzájárul. Szinte kötelessége is ez, mert a helyi iparos pártfogása végeredményben reájuk is kiható, amennyiben társadalmunk minden tagja, hogy megélhessen, egymásra van utalva. Örömmel üdvözöljük hazánk ezen legelső helyiérdekű szövetségét és áldást kívánunk működésükhöz! Az alakuló-gyűlésről következő tudósításunk számol be: A gyűlés múlt év 30-án tartatott meg az Ipartestület tanácskozó termében Bekker Orbán alelnök elnöklete alatt, élénk látogatottság kíséretében. Elnök üdvözölve a megjelenteket, vázolta előszavában a gyűlés czél- ját, mire felkérte az Ipartestület ügyészét Dr. Adler Adolf ügyvédet, az alakítandó szövetség alapszabálytervezetének felolvasására. Megtörténvén ez, ügyész lelkes beszéd kíséretében ajánlotta azt elfogadásra, többek között ezeket mondván: A modern kor társadalmi viszonyai egyaránt megkövetelik mindenkitől a munkát, különben létkérdése van koczkáztatva. Főkép pedig az iparosoknak kell küzdeniük a mindennapiért, amely osztályt eddig jóformán teljesen elhanyagoltak. Megemlékezik szóló a múlt idők téves alapon készült ipartörvényeiröl s az e réven beállott általános ipari pangásról, mely sok becsületes iparosnak vette ki kezéből a szerszámot és adott helyébe koldusbotot. A legutóbbi ipartörvény-tervezet sem felel meg a jogos kivánalmaknak, sőt az számos esetben egyenesen ártalmára van a munkaadóknak. Nem mondja ki például többek között, ami egyik legnagyobb sérelme a képzett iparosoknak, hogy a képesítés nélküli ipart meg kell szüntetni s ez által megmenteni a szakember családja számára a betevő falatot. Ha pedig a kormány ez irányban mulasztást követ el: az iparosokra hárul a kötelesség, segíteni saját helyzetükön. Ez a czélja a szövetkezésnek s ezért ajánlja az ilapszabályok elfogadását a jelenvoltak figyelőébe. (Éljenzés). Beszéde végén röviden el- orolja szóló azon előnyöket, melyeknek á izövetség tagjai részesei lesznek (s melyekül a részletes tárgyalás során emlékszünk neg), mire szavait zajos helyeslés ldséreté- >en befejezte. Az alapszabályok általánosságban elfo- ;adtatván, következett azok részletes tárgya- ása. Mielőtt azonban erre került volna a or, Hancsis Illés kérdést intézett testületi igyészhez, hogy vidéki iparosok lehetnek-e agjai a szövetségnek ? (Közbeszólások: Nem !) Dr. Adler Adolf: Nem lehetnek, mert lenkinek sincs ideje a vidékiek ügyeivel oglalkozni. Némethy Sándor kifejti ezután, mi mólon véli ő az iparosok anyagi érdekeit mind ikeresebben megvédeni. Szerinte szakmán- ;ént megállapodásra kell jutni az árakat lletőleg, ami kizárja közöttük a tisztességeién versenyt s ezenkívül munkáikat előnyö- ebben értékesíthetik. Proponálja továbbá, lOgy azoknak, akik helyi iparostól szerzik >e szükségleteiket, bizonyos éremszerü ki- üntetést adjanak, ami azonban nem fogadatott el. A szövetség eszközei lesznek: iparos- itthon, szaklapok, segélyezés, ipari-, adó- és lleték-ügyekben ingyenes jogsegély, szak- és ársadalmi összejövetelek stb. Bordás Imre az iránt intéz kérdést, vajon az ügyész az ingyenes jogsegélyért tá- naszthat-e valamelyes igényt'? Járay József testületi jegyző szerint csak i kész kiadásokat, milyenek például a bé- yegek, kell az ügyésznek megtéríteni. Elhatározta a közgyűlés, hogy a szövetég érdekeit képviselő helyi lapot választ. E árgyban végérvényesen az igazgatóválaszt- nány fog dönteni. A szövetségnek négyféle tagja lehet és ledig: alapitó, rendes, pártoló és tiszteletiek. Alapitó az, aki a szövetség pénztárába gyszersrnindenkorra 50 koronát befizet. Rendes tag az, aki helybeli önálló iparos, ragy annak művezetője, valamely részvénytársaság hivatalnoka s akit a választmány. tagul felvesz. Az itt fizetendő dij évente 6 korona, melyet két havonként 1 kor. részletekben kell befizetni. Felvettetett itt a kérdés, vájjon nem volna-e elegendő a rendes tagsági dijat évi 4 koronára leszállítani ? Azonban Dr. Adler Adolf szépen megindokolt szavaira alakuló-gyűlés a 6 K-ban állapodott meg. Pártolótag lehet bármely tisztességes ember.‘Tagsági dij ezek részéről évente 4 K, mely negyedévenként 1 koronás részletekbén szedetik be. A rendes- és pártoló-tagok felvételkor kötelesek belépési dij czimén 1 koronát befizetni, minek ellenében az alapszabályok és házszabályok egy példányát kapják. Végül tiszteletbeli tag az lehet, ki a szövetség czéljai megvalósítása körül érdemeket szerzett. A tagok felvétele a választmány titkos szavazata alapján történik s ellene felebbezni j a közgyűléshez benyújtandó kérvény alapján lehet. A tagság rendes körülmények között élethossziglan tart, kirekesztés csak akkor következhetik be, ha valaki becsületbevágó bűncselekményt követett el, vagy ha tagsági diját indokolatlanul legalább egy évig nem fizeti. Az, ki iparát beszüntette,, csak pártolótagja lehet a szövetségnek. Önként azonban bárkinek, bármikor jogában áll a szövetségből kilépni. Szavazati joggal a közgyűléseken csak rendes tagok bírnak. Mindennemű indítványt, vagy panaszt előre be kell jelenteni és minden tag legfeljebb csak kétszer szólhat a tárgyhoz. A tagok között előjog nincs. Aki legalább 2 részlet tagsági díjjal hátralékban van, a közgyűlésen jogait nem gyakorolhatja. Kivételt képez az az eset, ha haladéka van a fizetésre, amit a választmány ad meg. Nagyon szegény sorsban levő tagnak a dij elengedhető. A szövetség ügyeit intézik: az elnökség, igazgató-választmány és a közgyűlés, akik — a közgyűlés tagjai kivételével — 3 évre választatnak. Némethy Sándor az elnököt csak egy évre kívánja megválasztatni, mit azonban a közgyűlés nem fogadott el. Luczay János proponálta, hogy terjeszkedjék ki a szövetség hasonló szövetségek alakítása czéljából az egész országra s e végett lépjen érintkezésbe az összes ipar- testületekkel. Némethy Sándor: Először alakuljanak meg s miután már itt szilárd alapja lesz a szövetségnek, tegyenek lépéseket ez ügyben. Elfogadtatott. A szövetkezetét minden hatóság előtt az elnök képviseli, aki az ismert elnöki jogokkal rendelkezik. A választmány 42 tagból áll, melyben minden szakosztály legalább egy taggal lesz képviselve. Minden szakosztályban ezenkívül egy-egy póttag lesz, aki a rendes tag elhalálozása esetén annak helyét tölti be anynyi időtartamra, amennyi a 3 éves tagsági idő lejártáig őt megilleti. Gyűlést a választmány minden hónapban tart s itt kerül szavazás alá a 100 koronán felüli segélykérés ügye is, mig 100 koronát kitevő összegig segélyt az elnök is folyósíthat. A számvizsgáló-bizottság, mely öt tagú lesz, legalább félévenként vizsgálatot tart, azonban jogában áll ezt bármikor is eszközölni. . A titkár vezeti a jegyzőkönyvet, a gyűlések előadója. A pénztáros minden 3 hónapban köteles beterjeszteni a hátralékos tagok névsorát és lesz pénztári ellenőr és gazda is. A szövetség ügyésze 3 évre választatik, aki az Ipartestület helyiségében naponta hivatalos órát tart. Aki azonban elfoglaltságai miatt ezen meg nem jelenhetnék, felkeresheti lakásán is. Hogy a minden év január havában tartandó közgyűlés határozatképes legyen, ahoz az összes tagok legalább 1j5-e szükséges. Rendkívüli közgyűlést az elnök legalább 15 tag kérelmére összehívhat. A tárgyalásra kerülő ügyeket a közgyűlést megelőzőleg legalább 48 órával kell benyújtani. A szövetség feloszlása csak külön e czélre összehívott szövetségi közgyűlésen történhetik s ahoz először a tagok 3/s-ának jelenléte szükséges, másodsorban azonban szavazattöbbség dönt. . Végül Luczay János említést tett a szövetség hivatalos lapjára vonatkozólag s azon véleményének adott kifejezést, miszerint reméli, hogy a szövetség nem fogja azzá választani a „Szatmármegyei Közlönyét, mely az átkos darabont korszak alatt Kossuth és Apponyi ellen oly kritikán aluli módon irt. A lap-ügyről egyébiránt a f. évi január hó 6-án tartandó végleges alakuló-közgyűlésen lesz szó, amelyen megválasztatnak a szövetség vezető-férfiai is. A gyűlést elnök rekesztette be s az boldog újév kívánással lelkes hangulatban ért véget. Egy jókarban levő használt rövid zongora megvételre kerestetik. Hol ? Megtudható kiadóhivatalunkban. 1-3 Eladó ^ tagosbirtok. A nagykárolyi határban, a városhoz 10 percznyire egy 114 holdas tagos-birtok gazdasági épületekkel és őszi vetéssel előnyös fizetési feltételek mellett azonnal eladó. Hol? Megmondja a kiadólií Aratói Házeladás. A néhai Schiff Ábraliám örökösei tulajdonát képező nagykárolyi Wesselényi-ut- czai, valamint a Vaday-köz- ben levő ház és telek szabad kézből örök. síron eladó* Értekezhetni Csetényi Lajos 1—3 gyámmal. 1727—1906. vh. sz. r Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VII. kér. kir. járásbíróságnak 1906. évi Sp. III. 1701/3. számú végzése következtében Dr. Csillag Hugó ügyvéd által képviselt Weisz és társa javára Kurtyán Mihály ellen 145 K 64 f s jár. erejéig 1906. évi decz. hó 10-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 620 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: különféle függő és asztali lámpák nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1906. évi 970/2. V. számú végzése folytán 145 K 64 f tőkekövetelés, ennek 1906. julius hó 7-ik napjától járó 5 °/0 kamatai és eddig összesen 50 K 56 f-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Nagy- I károlyban adós üzletében 1907. január 9-ik napjának délutáni 1 órája határ- i időül kitüzetik és ahhoz a venni szándéko- j zók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, 1 hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénz- fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykárolyban, 1906. évi decz. hó 26-ik napján. Fazekas Menyhért, kir. bir. végrehajtó.
