Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-31 / 44. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. amely a törvényhatósági közgyűlés határozott magatartásában, többségének előre megállapítható s máról-holnapra meg nem változtatható állásfoglalásában rejlik. Vagy képes volna-e egy kormány határozott politikát folytatni, ha nem tudná, nem lenne biztos abban, hogy a parlament többsége máról holnapra nem zsugorodhatik kisebbséggé s nem helyezi holnap vád alá olyan lépése miatt, amelyet ma a parlamenti többség utasítása folytán tett? Anyagi és politikai teljes függetlenség a magyar ^nemzeti czélokért való tántoríthatatlan lelkesedés legyen tehát a kvalifikáczió, amely a törvényhatósági tag választásoknál a szövetkezett pártok állásfoglalását elsősorban irányítja. Ez a kérdés mai viszonyok között sokkal fontosabb annak a kutatásánál, hogy az elengedhetlen erkölcsi kvalifikátióval biró férfiak a szövetkezett pártok melyikéhez tartoznak! Az alkotmányellenes kormányzat teljes bukását, kísérleteinek csúfos kudar- czát tudvalevőleg nagyrészt az az előre megállapítható bizonyosság idézte elő, hogy a kormánynak parlamentáris több- ség-alakitási törekvése a legnevetségesebb fiaskóval fog végződni. Ki tudja, nem lenne-e ma is Fejérváry táborszernagy a magyar miniszterelnök, ha lett volna legkisebb kilátás arra, hogy a választásokon bármily módon haladó párt- többséget lehet összetoborozni ? Ami általánosságban igaz az országra, az okvetlenül igazság a törvény- hatóságra is. Az őszi bizottsági tagválasztásoknak az uj korszakban főczélja csak egy lehet: Egyszersmindenkorra azt lehetetlenné tenni, hogy Szatmárvármegye közgyűlésében valaha oly többség verődhessék össze, amely a magyar alkotmányosság és a magyar nemzet jogosult törekvései rovására is kész a mindenkori hatalom czélját szolgálni. Simkó Aladár. a nyert fényes elégtételt rendkívüli közvet-! lenséggel, nagy művészettel adta vissza. A szépen kidolgozott, átértett ás átérzett sze- j rep minden momentumának ügyes kidombo- ritása teljes sikert biztosított számára. A! nyújtott műélvezetet sokszoros kihívással és j virágcsokrokkal köszönte meg a közönség.! Takács játékán kívül remek toilettjei is el-1 ragadóak voltak, kár azonban, hogy a szép ruhák hatalmas uszályai a színpad porát I felkavarják. De mi nem az uszály ellen akarunk Írni, hanem annak szükségességéről,! hogy a színpadra valami jobbfajta szőnyeget alkalmazzanak s a színpad állandó tisz-; tántartásáról alkalmas módon gondoskodás \ történjék. Tihanyi (Jesson Fiimer) társalgási darabban mindig előkelő, Vidor (Jesson Hilary) kitűnő societairnak bizonyult, üti Gizella (Lady Ridgeley) és Pataki Vilma (Ge- raldin) a ház zsarnokait természetesen, élet- hűen játszották. Az apró Ivánovits Ilonka jól betanulta s kedvesen adta Derrek nem kis szerepét. Cserényi Adél érdekes volt a nevelőnő és Rátkai a polgármester szerepében. A többiek is elfogadhatók voltak. 25- én, pénteken, zónaelőadásban újból „Bob herczeg“-et' adták a czimszerepben Komáromi Gizivel, kinek ebbeli alakítása siker tekintetében méltán sorakozik a többi mellé. Az összes szereplők ép oly jók voltak, mint a legutóbbi „Bob herczeg“ előadás alkalmával, különösen kiemelendő azonban Andai Terka (Annie) és Rátkai (Pompo- nius). 26- án, szombaton, megint operette-premier volt. Jókai Mór „Az istenhegyi székely leány“ czimü elbeszélését dolgozta fel Dr. Martos Ferencz, zenét Jakobi Viktor irt hozzá s mint „Tüskerózsa“ került ez színre. Minden; tekintetben gyenge operette lett belőle. A színészek jobb ügyhöz méltó igyekezettel ját-j szottak. Komáromi Gizi Lóna—Szendile kettős szerepében remekelt. A finom, gyöngéd Szendile s a harczias, férfias Lóna oly ha- j talmas ellentétet képeznek, hogy a tüskerózsa szerep megjátszásához rendkívüli tehetség igényeltetik. Komáromi pedig — a direkt ezen darabhoz készíttetett gyönyörű kosztümjeiben — tökéleteset nyújtott. Mikor a fehér görög ruhában jóságos arczczal, galambbal a vállán megjelenik Szendile s egy pillanat múlva előttünk áil a katonás tartásu, kemény vonásu Lóna, aranysujtásos mentében tőrrel övében, szinte kétkedünk, vájjon tényleg Komáromi-e mind a kettő. Radványi (Adorján) kitűnő alakítást mutatott, beszéde sokkal érthetőbb mint eddig volt. Rátkai Sándor (Vasfeö Ribarcz) és Győri Emil (Murza ldián) számtalanszor hangos kaczajt keltettek jó játékukkal. Andai Terka gracio- sus tánczával szerepelt. Tihanyi Vilmos (Vártán örmény) hálás szerepében köztetszésre játszott, sokszor fakasztott nevetést eredeti alakításával. Gyenis (Jussuf), Vidor jók voltak. 27- én, vasárnap délután, Ennery és Cor- mon „Egy katona története“ czimü drámáját adták nagy közönség jelenlétében, melynek gyönyörűsége tellett a jó előadásban. Radványi (Renó János) nagy természetességgel, meghatóan adta a czimszerepet. Különösen elérzékenyitett második felvonásbeli végjelenete a kis Adriennel, mely szerepet Ivano- vits Ilonka játszotta. Az a kis lány annyira beleélte magát szerepébe, hogy tényleg sirt is és természetesen megrikatta a közönség gyengébb szivü tagjait. Balázsi jól játszott, de egy franczia kormányzó csak nem lehet Bukow székely hóhérral egyforma uniformisban. Takács Mariska a felnőtt Adrient igazán tökéletesen adta. Alakítása — mint eddig minden szerepében — most is nagyszerű volt. üti Gizella (Herczegnö) és Tárnái Li- j dia (Apátnő) játéka kifogástalan, Rátkai (Sam- borán) a jószivü őrmester szerepében derültséget keltő volt. Verő Janka (Madlén) értékes játékot produkált Vidorral (Lázár) egyetemben. Ihász Giza (Valentin) kedves, Cserényi, Gyenis és Szabadkai jók voltak. Este, „Tüskerózsá“-t ismételték telt ház előtt. Az ünneplésből megint kijutott Komáromi Gizinek és sokat nevettek Tihanyi nagyszerű alakításán. 28- án, hétfőn, először került e szezonban színre egy szellemes franczia vígjáték. Ernest Blum és Racultoche „Ideges nők“ czimü darabját láLtuk. A jóizü bonyodalmakkal telt, esprittől duzzadó vígjáték nagy tetszést keltett. Ma már nálunk nemcsak az operettnek, hanem egy jó vígjátéknak vagy társalgási darabnak is hálás közönsége van s azért reméljük, hogy a színigazgató a hátralevő időben egynéhány igen jó s ilyen genre-beli darabot is fog adatni. Dorrit kisasszony, Lote, A végrehajtó, Mirette, Kis pajtás’ Ördög s számos más oly színmüvek, melyek mindegyikének akadna szép közönsége. Bizonyítja ezt a csütörtöki és ez estbeli publikum nagy száma. Az összes szereplők külön-külön és együttesen is nagyon jól játszottak s a nevetséges fordulatok komikumán jót mulattunk. A hölgyek közül Takács Mariska (Antonine) az ideges nőt mintaszerűen, üti Gizella (Elvira) az anyósok typusát kedPártgyülés. A helybeli függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága a párt elnökségének f. hó 27-iki értekezlete következtében tegnap este tartott ülésében Dr. Adler Adolf pártelnök indítványa folytán egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága a kiegyezést nem tartja megfelelőnek, sőt közgazdasági tekintetben hátrányosnak — s különösen a quóta felemelését — abból az okból is, hogy a quóta megszavazása a párt elveivel ellenkezik — jogtalannak tartja, azonban a paktum alapján — az esetre, ha a párt deklarátióval az önálló nemzeti jegybanknak 1910-ben való felállítására biztosítékot kap — az egyezség elfogadása ellen állást nem foglal; elvárja azonban a kormánytól s különösen a függetlenségi miniszterektől, hogy az önálló nemzeti jegybanknak 1910-ben leendő felállítása érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. Ezen határozat következtében a végrehajtó-bizottság kimondotta azt is, hogy a választókerület polgárainak összehívását ezúttal még szükségesnek nem tartja. Színészet. (§.) Kitűnő előadások, igényeiben kielégített, hálás közönség, telt házak: ezek adják a lefolyt színházi hét karakteristikumát. F. hó 24-én, csütörtökön, Pinero nagysikerű salondarabját „A tökéletes feleség“-et mutatták be. A nézőteret elegáns premier közönség töltötte meg. A főszerepet (Nina) Takács Mariska, társulatunk nagytehetségü tagja kreálta. Egy család intrikái folytán saját házában háttérbe szorított fiatal asz- szony szenvedéseit és megaláztatását, majd vesen adta. Verő Janka Sidonie szerepében ügyesen pergette a nyelvét és igen tetszett. Balázsi (Chamoisel) és Rátkai (Chapeloux) állandóan nevetést keltettek játékukkal, szintúgy Győry Emil is, ki kicsiny szerepével is sikert ért el. Tihanyi (Pontgiband gróf) az ideges nő sokat zaklatott férjét jól adta vissza. Kisebb szerepeikben elfogadhatók voltak Ihász Gizi és Szabadkai. Kolozsvári Blanka hanglejtésében mindig van valami nyávogásszerü, Feliczia szerepében ép olyan volt, minta „Lovagur“-beli gépirókisasszony. 29- én, kedden, Pásztor Árpád „A harang“ czimü legendáját adták kisebb közönség előtt. Ehhez a meséhez zenét Butykai Ákos és Kacsóh Pongrácz írtak. A darab vasárnap délutáni gyermekelőadásra való, méltán bukott meg Budapesten is, nincs benne semmi logika. Sok szereplő mozog, jár-kél a színpadon s alig van egynek-egynek szerepe. A A vezető szerep Balázsi kezébe volt letéve, aki rokonszenvesen személyesítette Benedek tisztelendőt. Pataki Vilma (Zsófi gazdasszony) kifogástalan játéka mellett sem volt képes elhitetni, hogy közeljár az 50 évhez. Radványi (Péter) és Andai Terka (Sára) a segítségre szorult s azután hálás szerelmes párt híven és jól játszották meg. Verő Janka finom, discrét menyasszony, Gyenis tipikus fiatal földesur volt. Mintaképe a falusi jegyzőnek Szabadkai, a bírónak Rátkai és a kisbirónak Győri, külömb tanítót pedig, mint Farkas Mihály volt, elképzelni sem lehet. A sok szereplő közül kiválik még Vidor és Korda Sándor, aki egy parasztot személyesített igen ügyesen. Egy egész sereg apró gyermek is játszott illetőleg énekelt meglepően kedves disharmoniával. 30- án, szerdán, „Tüskerózsa“ ment harmadszor bérletszünetben. Ma este, Porzsolt kiváló színmüve „Asz- szony“ kerül bemutatásra, a czimszerepben Takács Mariskával. Pénteken: „Három Kázmér“, vígjáték. Szombaton: „Gül Baba“, operette, Ja- kabffy Jolán Soubrette felléptével. Vasárnap délután : „V. László“ történelmi színmű; este: „Vig özvegy“, operette. Csak egy virágszálat. — Felhívás a jó szivekhez. — Virágokkal ékeskedik nemsokára a temető. Kegyeletes szivek viszik el kedveseik sírjára koszorúikat s odakint a temetőben megtisztult szép emlékek szállanak az elköltözött felé, akinek sírjában nyugalmat, az élőknek sajgó bánatukra enyhülést kérnek az ég Urától. A József Kir. Herczeg Szanatórium-Egyesület a halottakra való méla emlékezés e tiszta, fenkölt hangulatából egy kis részt kér juttatni a halál jegyeseinek, a tüdőbetegeknek. A halott nevében, akinek sírja koszorúval ékeskedik majd, — csak egy virágszálat kér a halál pitvarában lévők élete megmentésére. Közel 80,000 ember hal meg évente hazánkban tüdővészben, ebben a borzalmas pusztító betegségben. Legalább a felének az életét megmentheti a társadalom részvéte. És maga az egyesület is ezreknek ígéri visszaadni az életét, ha mindenki, aki a napokban koszorút vesz, csak egy virágszállal kevesebbet köt koszorújába s ezt az egy virágszál árát az egyesületnek felküldi. Morituri vos salutant. A haldoklók szólítanak. Legyen a sírok koszorúja egy virágszállal egyszerűbb ; égjen egy mécscsel a sírokon kevesebb és ennek árából ki fog gyűlni egy pislogó élet. Esdve kér az egyesület minden jó szivet, váltsa meg mindenki ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özvegyeknek, árváknak, ügyefogyoltaknak könyei felszáritására. Aki ezt megteszi, akinek szivében az irgalom érzete felfakad: annak halottja tudni fog arról. Kegyeletünk szent, megtisztult, nemes tanúsítása lesz, aki egy újonnan létesítendő, szegénysorsu tüdőbetegeket gyógyító nép szanatóriumának építési tőkéje gyarapítására halottak napja alkalmából adományát eljuttatja. Ezt kéri az egyesület biző hittel és reménységgel. A József Kir. Herczeg Szanatórium- Egyesület. Budapest, IX., Lónyay-utcza 47. A munka jutalma. Nagykároly, 1907. okt. 20. Nálunk Magyarországon azt mondja a szülő iskolás fiának: „Fiam, ha megbukol, inasnak adlak!“ Más szóval, ha már sehol sem tudsz boldogulni, iparos lesz belőled. Természetes a gyermek fél, lenézi, csaknem undorral fordul el annak a gondolatától is, hogy ő iparos legyen. Mit mondanának a rokonok? Nem, ő hivatalnok akar lenni — ha addig él is! . . . Hej, de nem igy van ez más országokban, ahol az ipari foglalkozás is a nemes foglalkozások közé tartozik, ahol a mágnások (bárók, grófok) sem restellenek iparvállalatokba fogni, gyárakat építeni és azt vezetni; ahol a munka nem szégyen, hanem tisztesség! Ott nem azzal rémiti a szülő rosz- tanuló fiát, hogy ha megbukol, inasnak adlak, hanem azzal serkenti tanulásra, hogy ha jól tanulsz fiam, iparost csinálok belőled! Mert ott az iparnak van értéke, van becse, van szellemi és anyagi tartalma. Hogy azonban nálunk is kezdenek már világosabban látni, hogy a munkát kezdik értékén becsülni, fényes bizonyítéka a f. hó 18-án Pécsen leleplezett Zsolnay Vilmos ércz- szobra ! Ki is volt az a Zsolnay Vilmos ? Egyszerű iparos, fazekas-mester. És mint egyszerű fazekas-mester évek hosszú során át gyúrta, formálta a földet és beléje öntve lelke minden tudását, alakot adott neki. Oly alakot, melylyel művészi tökélyre emelte edényeit és vele megteremtette a magyar műipart! Oly alakot, melylyel meghódította nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot! . . . Igen, az egész világot, mert alig van hely ma az öt világrészben, ahol a Zsolnay-edényeket ne ismernék! Pedig csak egyszerű munkás-zubbonyban, egy agyagedénynyel a jobb kezében áll ott O, a munka embere, nem aranysújtásos egyenruhában és kardcsörtetve! Pedig dicsőséget szerzett ő is hazájának, de nem véres csatákban, ágyuk bömbölése | között, hanem egyszerű műhelyben, szorgalmas és kitartó munkával! Szolgáljon ez mindannyiunknak követendő például, de legfőképpen hazám iparosainak. Ezen érczszobortól tanuljatok dolgozni, merítsetek tőle erőt és kitartást a munkához! Ezen érczszobor hirdesse, hogy a munka végre nálunk is kezdi kivívni az őt megillető helyet — a megbecsülést! Lévay Béla. HÍREK. — Hivatalvizsgálat. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, a hét első napjain a központi hivatalok ügykezelését vizsgálta meg. — Dr. Rólh Ferencz, törvényszékünk elnöke, a járásbíróság megvizsgálására Halmiba utazott. — A Kossuth-szobor alapzatához szükséges kövek kedden érkeztek meg, mire azonnal hozzáfogtak az alapzat kiegészítéséhez illetve elkészítéséhez. — A Szatmár vármegyei függetlenségi és 48-as párt a jövő hó 14-én Szatmáron gyűlést fog tartani. — Vármegyei bizottsági tagok választása városunkban. Megindultak a korteskedések a vármegyei bizottsági tagok választása ügyében, noha a részeknél a jelölő gyűlések még meg nem tartattak. A jelöltek száma nagyobb, mint az üresedésben levő bizottsági tagsági helyeké. Tegnap este egy bizalmas értekezlet elhatározta, hogy a Mesterrész jelölő gyűlésén első sorban l’app Béla országgyűlési képviselőt, e rész lakosát ! fogja jelölésre javaslatba hozni, mert Papp, mint legtöbb adót fizető, a virilisták sorából ez év végén kiesik s igy öt — ki a közigazgatási bizottságnak tagja — megválasztani a városnak s főleg az első, a legnagyobb kerületnek — erkölcsi kötelessége. — Helyszíni szemle. Dr. Serly Jenő, kir. aljárásbiró, Papp György járásbirósági joggyakornokkal f. hó 30-án Irinybe kiszállott oly czélból, hogy a malomkorong által összetört Krausz Riza ügyében az irinyi malomban helyszíni szemlét tartson és a nyomozást megejtse, a tanukat kihallgassa. — Esküvő. F. hó 29-én esküdött örök hűséget nedeczki és ruttkai Ruttkay Jolánjának csépánfali Marschalkó Leo. lanuk voltak a menyasszony részéről fivére nedeczki és ruttkai Ruttkay Ferencz cs. és kir. huszárfőhadnagy, a vőlegény részéről fivére csépán- falvi Marschalkó József pénzügyminiszteri osztálytanácsos. A polgári esketést, melyet Debröfczeni István végzett, az egyházi eske- tés követte. Az esküvő után a menyasszony nevelőanyjának házánál dejeuner volt, mely után a fiatal pár elutazott. — Tartalékos tiszti főszemle. A 12-ik honvédgyalogezredhez tartozó tartalékos tisztek tiszti főszemléjét ez idén Szatmáron a jövő hó 4-én fogják megtartani. — A városi közkórházi bizottság f. hó 30-án délután ülést tartott, melyen tárgyalás alá vétetett az újonnan építendő közkórház tervezete és költségvetése. A bizottság az előterjesztett tervezetet és 52,500 koronáról szóló költségvetést a képviselőtestületnek jóváhagyásra fogja ajánlani.
