Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-10 / 41. szám
XXIV. évfolyam Nagykároly, 1907. október 10. 41-ik szám NAGYKÁROLY Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALO S HIR DETÉS EIN E K KÖZ LŐ N Y E. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .................................................8.— korona. Fé l évre..........................................................4.— „ Negyedévre......................................................2.— „ Egyes szám....................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. A képviselöház megnyitása. A mai nappal ismét megnyílnak a magyar törvényhozás kapui, hogy megkezdjék a nemzet képviselői azokat a tárgyalásokat, melyek egyik legfontosabb, legkiemelkedőbb részét fogják képezni alkotmányos életünknek. Soha talán nehezebb viszonyok között nem vezette még kormány az ország ügyeit, mint a jelenlegi, átmenetinek alakult Wekerle kormány. A parlament, még talán sohasem érezte annyira a felelősség súlyát magán, mint éreznie kell azt a mostani parlamentnek, mely a nép szabad akaratának megnyilatkozásából van hivatva az ország jövendő sorsa felett határozni. A megoldandó kérdéseknek egész tömege nyomul előtérbe és nehezedik súlyos teherrel a törvényhozás vállaira, mert hiszen a felszínen levő politikai kérdések oly rendkívüli horderővel bírnak, melyek nemcsak az ország modern irányban való előhaladását érintik mélyre hatóan, de belevágnak a leg- vitálisabb gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi érdekeinkbe is. Nehéz a kormány helyzete, mert nemcsak a minden oldalról elementáris erővel megnyilatkozó közvélemény nyomásával kell számolnia, de azért is, mert számtalan ellenségei, az Ausztriával való összeköttetésünkből származó kormányzati nehézségek mellett, még egy oly parlament izzó hangulatával is meg kell küzdenie, a melyben egy T ARCZ A. Prolog a nagykárolyi városi színház megnyitására. Irta: Horváth Jenő. Tavasz virult fel a zord tereken, Virág fakadt kemény sziklák között ; Öröm ragyog a miivész lelkeken S az érző szív ma bokrétát kötött! Mert áll a ház, megnyílt ma csarnoka: Hideg kövekből — élő épület! S mosolyg le róla lelkünk mosolya, S derült szivekben ég a hevület!... Hadatverö hősöknek háza tán, Kik véres karddal szerzek e hazát ? Pihenni tértek itt a harez után, 8 mosolygó éjben küzdenek tovább ?.. Avagy talán a munkás temploma, Hulló verejték megszentelt helye ? Vigadjon itt, ha élte mostoha S gyógyuljon itt szivének száz sebe ?.. Hősök hajléka, — bár mosoly van itt: Hadaknak útja, — bár virágliget!. . És forr a harez s tüzel, hevít a hit: Magyar legyen a nyelved, a szived!... Magyar szó és dal itt a kard s sisak, 8 szemedből hulló drága könny, a vér . . Csak yyöző van ... halált nem osztanak, Nem nö e könnyből átok, csak babér,.. nemzetiségi töredék arra törekszik, hogy mindenáron lehetetlenné tegye a nyugodt munkát, az ország békés kormányzását. De nehéz a kormány helyzete azért is, mert a működéséhez fűzött remények, a kormányt képviselő egyének személyében való rendkívüli bizalom folytán hatványozott mértékben kifejlődött várakozásoknak nem képes oly mértékben megfelelni, hogy azzal a közvéleményt kielégítse és teljes megnyugvást hozzon létre. A parlamentnek pedig éreznie kell azt, hogy a most megnyílt ülésszakban a létesítendő alkotásokért legelső sorban terheli a felelősség. Éreznie kell azt, hogy a nemzet vágyainak, törekvéseinek, kielégítésre kell találnia, mert ellenkező esetben megrendül a bizalom, a jobb jövő reményében vetett bit és az eddigi bizalom helyébe az elégedetlenség, a bizalmatlanság, a kétkedés lép. Legnehezebb helyzete van talán mégis a parlament legnagyobb pártjának, a kormányt támogató függetlenségi és 48-as pártnak. Annak a pártnak, mely évtizedeken keresztül hirdetett elveivel kérte a nemzet bizalmát, mely ezeknek az elveknek alapján küldte őket a törvényhozás házába, s mely elveknek megvalósulása az egész nemzetnek osztatlan kívánsága és óhaja. Hiszen már eddig is minden oldalról elvtagadással vádolják ezt a pártot és úgy tüntetik fel, mintha egyedül a hatalom birása utáni vágy lett volna az egyetlen inditó ok, mely a pártot a kormány támogatására késztette. A jelenlegi helyzettel elégedetlenek tábora minduntalan szemére lobbantja a pártnak tétlenségét, elveivel való nemtörődömségét, a nemzet érdekeinek háttérbe szorulását és mindent elkövetnek arra nézve, hogy a párt egységét megbontsák és ezzel a kormányzást tegyék lehetetlenné. A magunk részéről is készséggel elismerjük, hogy a jelszavak ideje már lejárt és elérkezett a komoly tettek ideje. A parlament elé kerülő politikai kérdések minden egyes képviselőnek teljes munkaerejét, érdeklődését és tehetségét kívánják. A nemzet érdekeinek minden irányban való megvédését követelik első sorban a kiegyezési ügyek, amelyek újabb tiz évre kötik le az ország gazdasági és kereskedelmi fejlődését. Az önálló vámterület ügye ez alkalommal csak a megvalósítandó óhajtások között kell hogy maradjon, mert az előző kormány már gondoskodott arról, hogy 1917-ig le legyen kötve az ország keze és gazdasági és kereskedelmi téren továbbra is a jelenlegi lehetetlen állapot maradjon fenn. Ily körülmények között a kiegyezési szerződések keretén belül kell törekedni arra, hogy gazdasági és kereskedelmi téren legalább annyi vívmányt tudjunk kieszközölni, mely némileg rekoinpenzácziót nyújtson gazdasági önállóságunkért. A quota emelésének ellenszenves kérdése is egyik ütköző pontját fogják képezni a parlamenti harezoknak, a mit csak úgy lehet megszavaznunk, ha ennek fejében a nemzetre nézve sokkal nagyobb fontossággal biró oly ellenszolgáltatásokkal áll elő a kormány, melyek az egész nemzetet kielégítik. Az önálló jegybank felállítása iránt mind nagyobb hévvel megnyilvánuló közóhaj elől a parlamentnek kitérnie nem szabad. Hiszen mi sem lehet természetesebb annál, hogy a számban, vagyonban megerősödött nemzet hitelügyét önállóan kívánja rendezni. Nem akarja többé kitenni magát annak, hogy reá nézve idegen érdekek védelme czéljából, a nagy állami kedvezményekkel biró közös bank, pénz és hitelügyeit válságokba sodorhassa. A gazdasági és kereskedelmi életnek egyik legfőbb tényezője ma a hitel, melynek hiányában egész üzleti életünk fenakad, s ha e téren kívánjuk az önállóságot, legfőbb érdekeink egyikét igyekszünk megvalósítani. A horvát ügy rendezése és a nemzetiségi frakezió letörése is egyik súlyos feladatát képezi a képviselőháznak. Mert nemrégiben tapasztaltuk, hogy mire képesek ezek e jó urak. Ezekkel szemben fel kell venni a legkíméletlenebb harezot. Nem lehet, nem szabad tovább tűrni, hogy a nemzet ellenségei szabadon űzhessék rontó munkájukat a parA munkás enyhe, szép szigetje ez!.. ... Utunk virágtalan mezőn vezet. Az élet terhe nyom, pusztít, sebez, Oázt keres szemünk, kis zöld helyet 8 megittasul gyönyörrel a szivünk S álomba nngat itt a képzelet. Dalos dajkánk e hajlék itt nekünk: Mesél és játszik és sir és nevet. A szépnek, kellemesnek szent helye, A fölkelő, a piros hajnalé ... Kebled, szived, örömmel van tele S szemed kitágul, ha tekint bele! Virágos kert, — marokkal szedheted Az élet tarka vadvirágait. Arat az is, ki sohasem vetett: A jó s rósz élet tanulságait! Az ész pihenni tér itt, az erős, Amely legyőzte a természetet. Szolgája a tűz, viz, villám s a gőz... Király az ember... Már több nem lehet! 8 a hős s nagy ember újra gyermek itt, Hallgatva a mesék s dalok szavát. 8 igy nem felejtve ifjú éveit E nagy erő vadságba nem csap át. Elődbe tárul múlt, jelen s jövő. Egész világ e szűk falak között! ... lm !.. Vig öröm s báj zengve lejt elő, A rut való álomba költözött! S ez nem nyomasztó, oh nem rémes ez, Melyből öröm az ujraébrcdés. Mosoly, gyönyör! S a táncz is lengedez, S megédesül a kínzó szenvedés. S mint napsugár pataknak fodrain Sietnek át az élet árnyai. .. Megtestesül e deszkán itt a kin, A harezban, lásd, a földnek jobbjai . . S győz, ki legyőzte bűnös vágyait. S ha elbukik, szemünkbe bánat ül! Könnyet fakaszt, s igy élni megtanít, Derűt varázsol, s igy könnyet törül! A honfisziv, a munkás és az ész Emelt a szépnek s jónak templomot.. . Valóra vált az álom, a merész S azért öröm e nap, mely meghozott! Dicső nap, a magyarság ünnepe: Mert itt a nyelv dallá magasztosul, Hymnuszszá lesz a hon szeretete!.. Azért épiténk fel öroszlopid! Menyasszonyi ajakkal itt van im Es zeng a múzsa... Hogy lüktet szive! Szerelmetek itt égjen ajkain, És szivetek legyen mindig hive.. . És szívjatok emlőiből erőt, $ fogadjátok örömmel csarnokát, És járjátok e zöld, e dús mezöt, S magyarrá, nagygyá teszszük a hazát. Sik tengeren. ii. A főzéshez is sok kell, de legtöbb ivásra. Kétezer embert kell ellátni ivóvízzel. Van ugyan destilláló-gép, mely a tenger vizéből készít és szűr édes vizet de annak nagyon bonyolódott a szerkezete, nehéz a kezelése s mikor az ut végén mégis rászorulunk, a tiszt urak szinte irtóznak a mesterséges víztől. S ők bizonyosan tudják, hogy miért, amely föltevésben azután az utasok alig is j mernek hozzányúlni a vizes üveghez. A hajó most New-Yorkból jön s több nagyobb kikötőben egy-két napot időzve, Fiúméba igyekszik. Szerződéses kötelezettsége folytán 60 főnyi személyzete között 4 magyart is tart. Az egyik orvos, a IV. tiszt, egy szobalány és egy pinezér a szerződés szerinti magyarok. Az utasok közt — a nagyszámú harmadosztályost nem említve — van egy házaspár, egy fiatal ember, aki odaát az uj világban vagyont szerzett, de elvesztette az egészségét és egy fiús külsejű kis lány, aki menten a nyakamba borult, amint meghallotta, hogy mi is magyarok vagyunk. Magyar apának amerikai feleségétől az Egyesült Államokban született gyermeke, ki most az ö yankee mamájával jő a pesti nagymama látogatására. Kérdem tőle, szívesen teszi-e ez utat ? „Hogyne ! feleli a kicsi, ki ne szeretne haza jönni ? !“ Megcsókolom a gyermeket s magamban tisztelem az apát, aki ilyen lelket nevel idegen földön, idegen anyától származott lányába. Hallom, hogy az apa egy nagy amerikai magyar lapnak a szerkesztője ; hiszem, hogy a lapja is ápolja elszakadt véreink nemzeti érzését. Még csak két napja uszunk teljesen a sik tengeren. Nem is használhatnók a szokott kitételt, hogy csak eget s vizet látunk, mert a Földközi tenger hullámai sűrűn népes vizek. Folyton látunk minden irányba tartó jármüveket. Nagy oczeánjáró hajók útját keresztezi a szerény, de sokkal festőibb megjelenésű vitorlás s a csöndes tenger és gyönyörű időjárás kisebb bárkáknak is meg-
