Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-26 / 39. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. niatika nem lesz meg, a Kossuth Fe- rencz kereskedelemügyi miniszter által a protekczió ellen kibocsátott rendelet mitsem használ, mert protekcziót kere­sők és protekcziót találók mindenkor lesznek, de a szolgálati pragmatika megvédi a tisztviselői kart attól, hogy az előléptetésnél a jogos érdekek sérel­met szenvedjenek. X. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja, tegnap neje társasá­gában Szatmárra utazott, hogy ott és a vi­déken látogatásokat tegyenek ; a föispáni pár hétfőig marad Szatmáron, onnan hazaérkezve a főispán hivatalos ügyek elintézése czéljá- ból hétfőn a fővárosba utazik. — A Kossuth-szobor leleplezése — Kallós Ede szobrászművésznek polgármeste­rünkhöz intézett levele szerint — a jövő hó folyamán megtartható lesz. — Vármegyénk állandó választ­mánya az őszi közgyűlés tárgyai előkészí­tése czéljából október hó 9-én ülést fog tar­tani. — Nincs petitió. A nagykárolyi választó- kerületben legutóbb lefolyt képviselőválasztás ellen beadni czélzott petitió nem adatott be. —- Árpád emlékünnep. £ hó 15-ikén Pusztaszeren ülte meg nemzetünk honalapító Árpád fejedelem s a Szeri pusztán tartott első országgyűlés emlékének ünnepét fényes keretek között, az országgyűlés mindkét há­zának, a kormánynak és számos törvény- hatóság képviselőinek, továbbá óriási közön­ség részvéte mellett. — Köszönet a részvétért. Vármegyénk f. hó 5-én tartott rendkívüli közgyűlésén Dr. Falussy Árpád főispán napirend előtt el- parentálta Károlyi István grófot s indítvá­nyára a törvényhatóság jegyzőkönyvileg fejezte ki halála fölött érzett részvétét, amiről az özvegy grófnét jegyzőkönyvi kivonattal érte­sítették. Özv. Károlyi Istvánná grófné a rész- i vétnyilatkozatot most a törvényhatósághoz intézett következő levéllel köszönte meg: I Szatmár vármegye Tekintetes Törvényhatósági Bizottságának! Szatmár vármegye törvényhatóságának rendkívüli közgyűlésén boldog emlékű fér­jem elhunyta alkalmából kifejezett őszinte kegyeletét és részvétét, melyet jegyzőkönyvi kivonatban velem közölni méitóztatott, hálás szívvel köszönöm; ugyanakkor em­lékemben felujulnak mindazon események, melyek a megboldogultnak utolsó tevékeny­ségét irányították. Mint igaz magyar szerette ő hazáját, i de vármegyéje és annak székhelye szivé­hez legközelebb állottak és nem ösmert megalkuvást, midőn ennek jövő boldogu­lásáról volt szó. Ezen városhoz kötötték nemesebb érzelmei, melynek körében élete legszebb napjait töltötte és betegségében is idekívánkozott, hogy vármegyéje szék­helyén találjon megnyugvást. A kegyeletteljes megemlékezést ismétel­hogy szenvedélyét kielégítse ? Vesz onnan, ahová nem tett, arat ott, ahol nem szántott. Az ilyen ember gyermekei nevelésével sem törődik semmit, csak a rósz példát mutatja nekik s már jó eleve megizlelteti s meg is kedvelted velük a testet és lelket ölő al­koholt. Mire munkabíróvá fejlődnek gyer­mekei, félig már alkoholisták s nyomorult rabjai ama káros szenvedélynek. Hová vezet ez, mi válik az uj nemzedék- j bői? Nem nehéz kitalálni. IJgy látszik, hiábavaló minden szó, min­den betűírás, mely az alkohol romboló ha­tására kíván rámutatni, ügy látszik, hogy orvosok, papok és a köznéppel érintkező s a közjóllét érdekeit szivükön viselő férfiak hiába folytattak szó- és tollharczot az alkoholizmus ellen. Hiába mutattak reá az elszomorító példákra, hiába bizonyították be, hogy a szeszesitaloknak mértéktelen élvezete által nemcsak egyesek, nemcsak családok, de egész községek lakosai a nyomor és erkölcstelen­ség sártengerébe sülyedtek, ahonnan uj életre való ébredésre nincs kilátás. Minden szép szó és beszéd hasztalan; a jobb érzés és erkölcsi érzék mintha kihalt volna az emberekből! Más, szigorúbb orvosszer volna alkalma­zandó, mely határok közé szorítaná úgy az elárusitási időt, mint a fogyasztóknak az italmérési helyiségekben való megjelenési, illetve tartózkodási idejét. iota. ten köszönve, kérem azt a törvényhatósági közgyűlésnek magas tudomására hozni. Nagykároly, 1907. szeptember 18-án. Mély tisztelettel Özv. Gróf Károlyi Istvánná. — Vármegyénk igazoló választ­mánya f. hó 24-én tartott ülésében meg-: állapította a vármegyei legtöbb adót fizetők 1908. évre érvényes névjegyzékét s a 290 legtöbb adót fizető biz. tag közül a legkevesebb | adót fizető a reklamáczió előtt 559 K 95 f j adóval szerepelt. Megállapittatott, hogy a név­jegyzékből részint hiányos kimutatási adatok, részint egyéb indokból 74-en maradtak ki, kik értesittetnek, hogy 15 nap alatt kihagya- tásuk miatt felebbezést adhatnak be. Ezek után Uray Géza, a dobrai választókerületben, megválasztott bizottsági tagnak tagságról való lemondása tudomásul vétetett, Fehér István főbíró nagyecsedi, Krisztis János r. k. lelkész királydaróczi és Kállay Szabolcs szolgabiró czégényi választókerületben meg­választott bizottsági tagok megválasztása iga­zoltatott és a közigazgatási bíróság határozata alapján üjfalussy Lajos a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok névjegyzékébe fel­vétetett és a választottak névsorából töröltetni rendeltetett. Ennek megtörténte után a be­adott felebbezések vétettek elintézés alá, minek következtében Bakó László, Kormány Bertalan, Nagy László és Thury Zsigmond felebbezése elutasittatott, Szikszó Bálint, Lövő József, Makay Kálmán, Orbán Andor, Dr. Tatár János, Péchy László, Sztáncsek János, Cristoph Frigyes, Szeőke Bálint, Tóth Mór, Dr. Bakó Ferencz, Osztrovitzky István, Buttykai László, Dr. Galgóczy István, Uray Lajos, Uray Károly, Borody György és Dr. Péchy István felebbezésének pedig hely adat­ván, ezek a legtöbb adót fizetők névjegyzé­kébe felvétettek. — Vármegyénk őszi közgyűlése október hó 10. és következő napján lesz. — A Kazinczy-szobor leleplezése f. hó 22-én Érsemjénben igen szépen ment végbe. Már Mihályfalva község is erősen fel volt lobogózva és nagy élénkség volt e kis városban, ahová a minden oldalról érkezeit vendégek igyekeztek. Ezek egy része kocsi­kon, másik része vonaton ment ki Érsemjénbe ahol a vendégek Végh József ev. ref. lelkész, Erős Zoltán és Fráter Lóránt szülei vendég­szerető házánál szállottak meg. Délután 4 órakor Végh József ev. ref. lelkész megható szép imája után Négyessy László egyetemi magántanár mondotta el a szép ünnepi beszédet, melyben méltatta Kazinczy műkö­dését, majd Paulai Erzsiké szavalta el Szá- vay Gyulának alkalmi költeményét, azután a számos koszorú elhelyezése következett. — Városunkból az ünnepélyen sokan vettek részt, ezek között Dr. Falussy Árpád főis­pán és neje, a főgimnázium 11 növendéke Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató és Arendt Endre, Hatvani Ede, Jakab Gyula, Orosz György, valamint SróíT Gábor lögimnáziumi tanárok vezetésével, Almássy Ignácz alügyész, lapunk szerkesztője stbbi. A Kölcsey-Egye- sület fehér-kék szalaggal ellátott babér ko­szorúja, melyet az egyesület nevében Cseh Lajos alelnök szép szavak kíséretében he­lyezett el, e feliratot viselte: „A magyar ízlés megteremtőjének a nagykárolyi Kölcsey- egyesület“. A helybeli főgimn. ifjúság Kölcsey- Önképzőköre nemzeti szinü szalaggal ellátott babérkoszorúját, mely e feliratot viselte: „Ébredő irodalmunk vezérének — a nagy­károlyi főgimnázium Kölcsey-Önképzököre“, Mangu Gyula VIII. o. t. e szavakkal helyezte el a szobor talapzatára: A „nagykárolyi fő­gimnázium Kölcsey-Önképzőkörének nevében helyezem e koszorút Kazinczy szobrára, az ifjúság kegyelete, hódolata, hálája jeléül az ébredő irodalom vezérének, a széphalmi mesternek. Legyen emléke áldott.“ A koszo­rúk elhelyezése után a közönség egy része elutazott, nagy része Érmihályfalvára ment vissza, ahol részt vett a sikerült hangverse­nyen, melyen természetes Fráter Lorándot, a szobor adományozóját, a nap és az est hősét valamint Paulai Erzsit ünnepelték. A hangverseny után társasvacsora volt, melyen valamint az ezt követő tánczmulatságon vagy 500 személy vett részt. Hogy a mulatság csak a reggeli órákban ért véget az termé­szetes dolog. A sikerült érczinellszobor egy még 1859-ben felállított gránitoszlopon nyug­szik. Az oszlop egyik oldalán e felirat olvas­ható : Kazinczy Ferencz születése helyén MDCCCLIX., a másik oldalon: E mellszob­rot adományozta Frater Loránd érsemjéni születésű honvédhuszár százados, elhelyez­tette, terét rendeztette és kerítéssel ellátta a Magyar Tudományos Akadémia, fenntartja a Kazinczy család 1907. szeptember 22-én. Azon házat, melyben Kazinczy született em­léktáblával díszítették fel. — Városunk szinügyi bizottsága f. hó 19-én délután ülést tartott, részben a színház ünnepélyes megnyitásával kapcsola­tos intézkedések, részben a színigazgatóval még nem preczizírozott kérdések megállapí­tása iránt. A „Városi színház“ megnyitásá­nak napja meghatározható nem volt, mivel a munkálatok még befejezve nincsenek. Se­rényen dolgoznak a munkások, úgy, hogy a megnyitás a jövő hó 5-ike és 12-ike között feltétlenül eszközölhető lesz. Erre meghivat­nak Molnár Viktor és Bezerédy Viktor kul­tuszminiszteri államtitkárok, gróf Festetics Andor orsz. szinészeti főfelügyelő, Herczeg Ferencz, a megnyitó darab Írója és a szat­mári szinügyi bizottság. A műsor úgy állít­tatott össze, hogy a Horváth Jenő helybeli róm. kath. segédlelkész által irt Prológot s a dalárda énekét követőleg Herczegh „Dériné ifjasszouy“ czimü színmüve fog előadatni. Előadás után a Magyar Király kávéházban társasvacsora lesz. Megállapította a szinügyi bizottság a helyárakat és pedig a köveke- zökben: földszinti páholy 8 kor., emeleti páholy 6 kor., földszinti ülőhelyek 2 kor., 1 kor. 60 fillér és 1 kor., erkélyszék 2 kor., és 1 kor. 60 fillér, karzat 80, 60, és 40 fill. Állóhely nem lesz a színházban. Kimonda­tott, hogy hölgyek a földszinten és erkélyen kalappal nem jelenhetnek meg. Elfelejtette a bizottság kimondani a ruhatár kötelező- ségét a fetöltőkre, melyek mások molestálá- sára alkalmasak, valamint a bot és esernyőre, melyekkel okozott lárma nagyban zavarja az előadást. Erre nézve is kérünk intézke­dést. A tűzrendészet szempontjából kimon­datott, hogy a színház összes helyiségeiben tilos a dohányzás, hogy a színigazgató ingyenes helyet tartozik adni az ügyeletes rendörtisztviselőnek tüzoltótisztnek és villa­mos kezelőnek. Meghatároztatott az elhelye­zendő tűzoltók száma és őrhelye. Kimonda­tott továbbá, hogy a színigazgató a heti műsort köteles a szinügyi bizottságnak elő- legesen bemutatni, vasár- és ünnepnapon délutáni előadásokat tarthat, helyárakat csakis a szinügyi bizottság elöleges beleegyezése mellett emelheti. A színház használatáért dijat az igazgató nem fizet, a díszleteket is ingyen kapja, csak a javítást tartozik eszkö­zöltetni (a természetes avulástól eltekintve), erre óvadékot kell adnia, a villamos világí­tást és fűtést fizeti. A szinügyi bizottság üdvös határozatai teljes megelégedésre szol­gálhatnak, a fő csak az, hogy azok tényleg végre is hajtassanak. A megnyitó előadás iránt a szomszéd városokban is óriási érdek­lődés nyilvánul. — Dalestély. Dalárdánknak f. hó 7-ére tervezett tasnádi dalestélye a jövő hó 5-én fog megtartatni. — Pályázat. Gróf Károlyi Lajos ur Öméltósága kegyuraságához tartozó kál- mándi parochia egyik melléképületének bezsindelyeztetéséré folyó évi október hó 15-ig terjedő pályázat tűzetik ki. A fel­tételek alantirottnál tudhatók meg. — Lang Mátyás, róm. kath. egyháztanács világi elnöke. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában a debreczeni kereskedelmi és ipar­kamara f. hó 12-én tartott alakuló közgyűlé­séről referálva jeleztük, hogy a kamara el­nökévé egyhangúlag Szabó Kálmán orsz. képviselő választatott meg. A továbbiak azon­ban tévedésen alapultak, amennyiben a ke­reskedelmi szakosztály elnökévé és kamarai alelnökké egyhangúlag Szentkirályi Tivadart, az ipari szakosztály elnökévé és kamarai alelnökké — miután a megválasztott Serb Ede eddigi elnök a tisztséget el nem fogadta — ugyancsak egyhangúlag Slegmüller Ár­pádot választották meg. — Kitüntetés. Említettük már lapunk­ban, hogy Őfelsége Károlyi Istvánné grófné szül. Csekonits Margit grófnő palotahölgynek a helybeli Nőegylet immár 25 éves elnöké­nek a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül és méltánylásául az I. osztályú Erzsébetrendet adományozta. A kitüntetést a gyász miatt a legnagyobb csendben adta át Dr. Falussy Árpád főispán a kormány képviseletében f. hó 21-én délután városunk polgármesterének, Debreczeni Istvánnak je­lenlétében, hangsúlyozván a grófné nemes áldozatkészségét és filantropikus tevékeny­ségét, amely e kitüntetéssel nyerte el méltó jutalmát. — A néppárt és a nemzetiségek. A „Fester Lloyd“ f. hó 18-án megjelent reg­geli számában Írja: Biztos tudomásunk van arról hogy a nemzetiségek és a néppárt kö­zött az utolsó pótválasztások alkalmával meg­állapodás jött létre, mely szerint a románok kötelezik magukat a nagykárolyi néppárti jelöltet támogatni, ha viszont a uéppárt Be- lényesen Lukácsiu pártjára áll. A paktum kész volt, az agitáczió ebben az irányban megindult, amikor az utolsó pillanatban Vlád Aurél képviselő, akinek hajlandóságai a szo- cziáldemokráczia iránt ismeretesek, megjelent Nagykárolyban és személyes befolyásával a román választókat eltérítette a kompromisz- szum betartásától. Lukácsiu különben keresz- tényszoczialista és antiszemita, aki egy vér a néppárttal. — Számonkórő szék fog tartatni ok­tóber hó 4-én vármegyénknél. — Kinevezések. A pénzügyminisztérium Irnei Ferencz szinérváraljai adóhivatali ellen­őrt a beszterczei m. kir. adóhivatalhoz adó­hivatali segéddé, Feldner Áron gyakornokot, városunk fiát pedig a debreczeni kir. adó­hivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Hivatalvizsgálat. Kellner György törvényhatósági állatorvos a vármegyében vizsgálja a járási állatorvosi hivatalokat és a községek állategészségügyi intézményeket s ezen vizsgálatai során 20-án Erdődön és 21-én Nagysomkuton fordult meg. — Uj ügyvezető-igazgató. A hely­beli gazdák malmának uj ügyvezető-igazga­tójául Csernyi József volt hiripi gazdálkodó választatott meg. — Oltáregyesületi közgyűlés. A helybeli Oltáregyesület f. hó 22-én délután közgyűlést tartott, melyen bejelentetett Var­jas Endre volt igazgató és pénztáros eltávo­zása. Ezen bejelentéssel kapcsolatban a szá­madások felülvizsgálására Báthory Istvánné elnök bizottság kiküldését javasolta, a gyűlés azonban ezt ellenezte. Báthoryné elnök emiatt tisztségéről lemondott. Az állást egyelőre nem töltötték be. Igazgatóvá Dr. Tietz An­tal plébános, pénztárnokká Morgenthal Irma választatott meg. A többi állásra a volt tisztviselők választattak meg újólag, a vá­lasztmányba a régieken kívül 6 uj tagot választottak. — Birtokváltozás. Makai Lajos temet­kezési vállalat tulajdonos helybeli lakos meg­vette a Szabó Kálmánné szül. Makai Ilona, Makai Emma, Erzsiké és Miklós helybeli valamint a Lipták Dánielné szül. Makai Izabella nyiracsádi lakosoknak a nagykárolyi 189. sz. betétben foglalt házilletőségét a hozzá tartozó legelőilletőséggel együtt 33,000 koronáért. — Bimbóhullás. Nagy csapás érte Fintha Sándor nagyecsedi főjegyzőt és nejét Komoróczy Corinnét, ugyanis kis leánykájuk Katicza e hó 7-én 13 hónapos korában vá­ratlanul elhalt. — Temetése folyó hó 9-én ment végbe Nagyecsed és vidéke közönségé­nek nagy részvéte mellett. — Tiltott könyvterjesztés. Ezen a czimen laptársunk az „Iparosok Lapja“ arról tesz említést, hogy Cupcea Péter helybeli görög kath. segédlelkész, fögimnáziumi hit­oktató a magyar állameszme ellen izgató könyveket terjesztett a tanítványok között. A történtek után tudakozódva a legilletéke­sebb helyről azon informácziót nyertük, hogy a hir eme formájában túlzott. Tény ugyan, hogy a nevezett hitoktató a törvényt exten­sive magyarázva, a gimnáziumban a hittant román nyelven akarta és akarja tanítani s ezen czélzattal román nyelvű imakönyveket szándékozott használatba vétetni, azonban Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató — igen helyesen — a törvényre és a szokásra hi­vatkozva, a román nyelvű imakönyv alkal­mazását megtiltotta s a hittannak a közép­iskolák hivatalos magyar nyelvén való taní­tását rendelte el. Tekintve azonban, hogy Cupcea segédlelkész téves álláspontjához ragaszkodik, egyházi hatóságához jelentést tett a történtekről, a főgimnázium igazgatója pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium döntését provokálja feliratával e kérdésben, amennyiben a tényeket híven feltárva, további intézkedést kér. Elvárjuk a kultuszminiszté­riumtól, hogy az igazgató hazafias álláspont­ját teszi magáévá és hogy mindenütt, de különösen városunkban, ahol a románság mindenkor — épugy a legutóbbi képviselő- választás alkalmával is — élénk tanujelét adta leghazafiasabb érzelmének, az ily olá- hositani akaró lelkésztől megvonja az esz­közt, hogy a fogékony gyermeklelkekbe ily jókor elültesse a dákóromanizmus magvát. Különben Cupcea segédlelkész szerkesztősé­günkhöz levelet intézett, melyben közli a főgimnáziumban a görög katholikus hittan tanításánál használt könyvek czimeit azzal, hogy azok 10—20 éve használtatnak. De ugyancsak e levél külön említi fel az in­kriminált imakönyvet, ami azt bizonyítja, hogy ez mindmáig a főgimnáziumban használat­ban nem volt. — Tűz. F. hó 23-án délben Friedl Ist­ván vendéglős jégverme ismeretlen okból kigyulladt, a tüzet a kivonult tűzoltóság lo­kalizálta. —- A helybeli Iparos-Szövetség vá­lasztmánya f. hó 28-ikán este 7 órakor az ipartestület helyiségében Némethy Sándor elnöklete mellett választmányi ülést tart. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Bretán Sándor halmi-i kir. járásbirósági jog­gyakornokot Szatmárra aljegyzővé nevezte ki. — Uj orvos. Cukor István, a budapesti tudományegyetem kórboneztani intézetének díjas gyakornoka, Dr. Cukor Lajos vármegyei tb. főorvos fia, a napokban az orvosi zár­szigorlatot letette s f. hó 28-án fog doktorrá promováltatni. Az uj orvos továbbra is az egyetemen fog működni.

Next

/
Thumbnails
Contents