Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-19 / 38. szám
p NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE tek és a panasz, mint alaptalan, elutasitta- tott. Tehát aki e kérdésben ily vastag tájékozatlanságot árul el, az ne Írjon ez ügyben czikket! A czikk Írója azonban korántsem a — Több csanálosi polgár, — hanem egy hasonló gondolkodású, szűk látókörű, elfogult és búsuló néppárti, aki búsúl a néppártnak a minapi nagy vereségén, amikor a 48-as jelölt jutott nagy szótöbbséggel a mandátumhoz s igy a néppárt reménycsillaga mindörökre letűnt Szatmár vármegyében. Tehát a néppártnak minapi nagy veresége adta a Több csanálosi polgár nevében búsongó néppárti polgárnak kezébe az irótollat, a bukás miatti fájdalom telíti meg szemeit könyekkel. Ha a Több csanálosi polgár megtudná, hogy az ő nevükben is búsúl-kesereg valaki, egy szomorú néppárti hazafi, felkiáltanának: j „Boldogok a szomorkodók, mert ök megvigasz- taltatnak!“ Most lássuk a búsúlást előidéző okokat;1 nézzük a panaszokat, tekintsük az állítólag j elkövetett törvénytelenséget, szabálytalanságot, a nagy bűnöket stb., amelyek a nép-1 pártnak minapi vereségét okozták. A czikk szerint emberfölötti harczokat vívott a nagykárolyi megyeházban Hrabovszki István mérki plébános és Nemestólhi Szabó Albert és pedig oly eredménynyel, hogy ezzel í sikerült a fődarabontokat a vármegyéből ki- ebrudalni. Erre úgy mellékesen megjegyzem, hogy a megboldogult Károlyi István gróf függetlenségi képviselő és Dr. Falussy Árpád főispán, valamint a mostani alispán összetett kézzel nézték a néppárti két urnák emberfölötti harczát és semmit sem tettek? Talán ezek is hozzájárultak valamivel a darabontok elűzéséhez? Nagy baj, — amint a czikkiró írja, — hogy a darabontok által a nyakunkra ültetett és törvénytelenül reánk erőszakolt községi bíró még most is hivatalban van. A jog, törvény és igazság korában élünk, hála Istennek. Nem vagyunk Ázsiában ! Ha egyes emberrel igazságtalanságjogtalanság történik, az megtalálja a maga igazát a bíróságnál! Csanálos községnek több polgárával — a törvénytelenül reájuk erőszakolt községi biróválasz- táskor — állítólag jogtalanság történt. Ezek helyesen jártak el, amidőn igazukat keresték. A megyénél is, a közigazgatási bíróságnál is el lettek utasítva! Mindkét fórumon egybehangzó lévén az Ítélet, nem találták meg a Több csanálosi polgár részéről vélt és hangoztatott sérelmet, törvénytelenséget, szabálytalanságot stb., amelyet a Több polgár nevében hangoztatott az egyik bús magyar. Ezzel tehát | rendben vagyunk. Most már van Csanálos- nak bírája, mert eddig — a Több polgár nevében czikkező szerint — nem volt. Most haladjunk tovább. A czikkiró azt írja, hogyabiró „darabont csemete“. Nagyon tetszetős és szép hangzású ez a kifejezés. De kérdés: van-e benne csak egy szemernyi igazság is? Nincs! Bebizonyítom, hogy a Több csanálosi polgár nevében kesergő czikkiró nem irt igaz, való dolgot! És most szeretettel kérdem a Több csanálosi polgár nevében kesergő czikkírót: szabad-e, illik-e, tudva nem igazat Írni, mondani valakiről? Vagy talán a néppárt erkölcstana megengedi ezt? Hiszen a néppártiak jó katolikusoknak tartják magukat, hát szabad-e, illik-e a jó katolikusnak felebarátjáról nem igazat Írni, mondani, ha mindjárt nem is néppárti az a felebarát? Ki a te felebarátod? Felebarátod kivétel nélkül minden ember, ha mindjárt nem is néppárti az illető! Eljutunk végre annak a bebizonyításához, j hogy én is voltam és vagyok olyan jó hazafi, mint a Több csanálosi polgár nevében czikkező ur! A szerénység megsértése nélkül és nem dicsekvésből jelentem, hogy az ellenállási alapba annak idején én is fizettem és pedig örömest — annyit, sőt jóval többet, mint Gsanáloson akármelyik néppárti hazafi! Itt a statisztika. Szatmárvármegye Hivatalos | Lapjának 17-ik számából (1906. junius 7.) kimutatom, hogy Gsanáloson én fizettem az ellenállási alapba 150 koronát, a nagy hazafiak közül egyik sem fizetett annyit, mert ök csak lármázni tudnak és szájjal nagy hazafiak, de tettel nem! Könnyű szóval haza- fiaskodni és emberfölötti harczokat vivni! ? Most kimutatom, hogy mennyit fizettek ök, a nagy és lármázó hazafiak. Négy csanálosi polgár fizetett egyenként 100—100 koronát, három fizetett 80—80 koronát, kettő fizetett 40—40, 15 fizetett 50—50, egy fizetett 45, négy fizetett 20—20, három fizetett 15—15, hét fizetett 10—10, három fizetett 8—8, egy fizetett 7, egy 6, egy 5 és végül egy 4 koronát. íme ezek a tények beszélnek! Könnyű szájjal hazafiaskodni! Még egyet. Károlyi György gróf fölléptekor a függetlenségi jelölt Dr. V arságh Zoltán volt. A csanálosi nagy hazafi néppártiak akkor a grófra szavaztak, én pedig ezt nem tettem. Hanem a Dr. Varságh érdekében működtem, amit tanukkal igazolhatok. Tovább haladva az „Alkotmány“ czikkén, a Több csanálosi polgár azt hangoztatja, hogy Gőnyei kinevezte a birót és később erről az állításról már megfeledkezve a czikkiró, önkénytelenül is azt Írja, hogy a választást megfelebbeztük. Ugy-e, még is csak választás volt? íme ezekben válaszoltam és mindenütt adatokkal kimutattam, hogy az „Alkotmány“ czikke mennyire érdemel hitelt. Baj, hogy nem vagyok néppárti; ha ez lennék, kitűnő biró volnék! De bocsánat, — Több csanálosi polgár, — politikai pártállásomat már csak én fogom meghatározni! A nagykorú és gondolkodni tudó polgárok igy szokták ezt tenni! Tudtommal eddig illetékes helyen még nincs kikötve, hogy a községi bírói képesítésnek legfőbb kelléke a néppártiság. A nem néppártiak is tudnak a haza és felebarátaik javára üdvösen működni. A Több csanálosi polgár czikkében Mátyásnak keresztelt el; hiába, még mindig szeretik a kikeresztelést! azért csalr tovább is Mihály leszek. A tek. Szerkesztő urnák hálás köszöne- temet fejezem ki azért, hogy becses lapjában helyt adott válaszomnak. Tisztelettel Czimmerman Mihály, községi biró. HÍREK. — Kossuth Lajos születésének évfordulója. Ma, e hó 19-én Kossuth Lajosnak a magyar szabadság halhatatlan megteremtőjének, Kossuth apánk születésnapjának 105-ik évfordulóját ünnepeljük. És mig magyar lesz e földön az ur, addig mindig kegyelettel fog e nagy napra gondolni, melyen a világ egyik legnagyobb, legnemesebb szelleme született. — Személyi hir. Dr. Fálussy Árpád, vármegyénk főispánja a múlt héten csütörtök este érkezett haza a fővárosból, másnap elnökölt a közigazgatási bizottság ülésén, annak utánna Érendrédre birtokára utazott, a honnan holnap érkezik vissza székhelyére. — Főispánunk és Luby Géza orsz. képviselő között felmerült lovagias ügy, mint lapunk múlt számában már jelentettük, jegyzőkönyvileg nyert elintézést. A felvett jegyzőkönyv szövege a következő: Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, 1907. szeptember hó 11-én a Falussy Árpád és Luby Géza urak között felmerült becsületbeli ügyben. Jelenlévők az alulírottak. Barthos János és Anghy Ernő urak, mint Luby Géza ur megbízottai elégtételt kérnek azokért a sértő kijelentésekért, melyek a „Nap“ f. hó 7-iki számban, mint Falussy Árpád nyilatkozatai megjelentek. Várady Károly és Lovászy Márton urak, mint Falussy Árpád ur megbízottai kijelentik felük nevében, hogy felük a neki tulajdonított sértő és gyanúsító kijelentéseket nem tette. Ezen kijelentés folytán a megbízottak egyértelmüleg megállapítják, hogy ezen ügyben sértés nem történt, annál kevésbé, mivel az is megállapittatott, hogy a „Szatmár- vármegye“ e hó 8-iki számában megjelent lés Luby urra sértő tartalmú vezérczikk Falussy Árpádnak minden ingerencziája nélkül jelent meg, minélfogva a megbízottak az ügy ezen részét befejezettnek nyilvánítjuk. Barthos Já nos és Anghy Ernő, mint Luby Géza ui megbízottai, felük nevében kijelentik, hog\ miután felük meggyőződött arról, hogy a szóban forgó közleményekben Falussy Árpád ur ellen felhozott állítások alaptalanok, ennélfogva sértő kifejezéseit visszavonja és történtek felett legőszintébb sajnálkozását fejezi ki. A megbízottak az elhangzott kijelentések folytán egyértelmüleg megállapítják, hogy a Falussy Árpád és a Luby Géza urak között fen- forgó becsületbeli ügyek, melyek félreértésekből keletkeztek, a lovagiasság szabályai szerint elintézést nyertek. Jelen jegyzőkönyv két példányban kiállíttatott s általunk aláíratott. Kmf. Várady Károly s. k., Lovászy Márton dr, s. k., mint Falussy Árpád ur megbízottai, Anghy Ernő s. k., Barthos János s. k., mint Luby Géza ur megbízottai. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 13-án délelőtt Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete mellett ülést tartott. Tudomásul vétetett özv. Károlyi Istvánná grófné levele, melylyel a bizottságnak a néhai Károlyi István gróf volt közig. biz. tag i halála fölötti részvétnyilatkozatáért mond köszönetét. Az előadói jelentések letárgyal- : tattak. Kiemelendő a tanfelügyelő jelentésé- 1 bői, hogy az elmúlt 2 év alatt a most épi- j tés alatt levő iskolákat nem számítva, 17 állami iskola épült vármegyénkben az áliam- épitészeti hivatal vezetése és felügyelete mellett, miért is javasolja, hogy a közigazgatási bizottság Kacsó Károly műszaki tanácsos hivatali főnöknek, Lichtschein Lajos I kir. főmérnöknek és Bogsch Károly valamint ; Holéczy Gyula kir. mérnököknek lelkes ügybuzgó tevékenységükért elismerését fejezi ki. í A bizottság ily értelemben határozott. A vármegyei főorvos jelentésében kiterjeszkedik arra, hogy a Bécsben járványos himlő be- hurczolása ellen a védekezést időszerűnek tartja, ezért is a tankötelesek ujraoltására nézve szigorú körrendeletét adott ki. Ha valahol a himlő fellépne, úgy az összes lakosság kötelező ujraoltása azonnal kezdetét fogja venni. Leírásba hozatott Plachy kir. tanácsos pénzügyigazgató javaslata alapján 41 ezer korona adóhátralék, melyből városunkra 25,800 kor. esik. A belügyminiszter Huszár Károly fővárosi néppárti lapszerkesztő által a legutóbbi választás idején a belügyminisztériumhoz Madarassy István központi főszolgabíró ellen tett távirati feljelentés ügyét a közig, bizottsághoz küldötte le. Ez ügyben a bizottság felhívta Huszár Károlyt, hogy feljelentését concrét adatokkal támogassa záros határidőn belül, különben a feljelentés semmisnek fog tekintetni. Az ülés végén dr. Falussy főispán javasolta, hogy miután most már világos, miszerint a községek a vármegyei telefonhálózat létesítésének költségeihez hozzájárulni nem hajlandók s mivel a kérdéses hálózat létesítése államérdek, intéztessék indokolt felirat a belügyminiszterhez, hogy a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg egyelőre a járási székhelyeknek a megye központjával való telefon összeköttetése létesittessék. A bizottság az = indítványt egyhangúlag magáévá tette, felirat intézését elhatározta s annak megszerkesztésével Dr. Péchy István főjegyzőt megbízta. — Pártgyülés. Luby Géza országgyűlési képviselő, vármegyei pártelnök a függetlenségi pártot folyó hó 26-ik napjának délután 2 órájára Fehérgyarmatra gyűlésre hivta ősszé, melyen elégtételt akar magának szerezni a „Szatmárvármegye“ czimü lapban ellene foglalt támadásért. — Virilis képviselők a jövő évben a következők lesznek: Gróf Károlyi Antal, Dr. Cservényük Károly, Dr. Serly Gusztáv, Vetzák Ede, Berger Ármin, Wagner István, Nagy László, Báthory István, Dr. Falussy Árpád, Nonn Gyula, Weisz Sándor, Kaufmann Jakab, Igaz Károly, Nemestóthi Szabó Antal, Rooz Samu, Dr. Cukor Lajos, Dr. Aáron Sándor, Dr. Tietz Antal, Kalafoni Jenő, Nagy József, Dr. Adler Adolf, Weinberger Ferencz, Jasztrabszky Irma gondnoka Jasztrabszky Kálmán, Schilfbek Károly, Kaul- mann Jenő, Péchy László, Dr. Antal István, Schusteritsch Ferencz, Dr. Váradi János, Sternberg Dénes, Dr. Sternberg Géza, Sugár Emil, Bunda Miklós, Spitz Antal, Dr. Péchy István, Dr. Jékcl László, Schuszterics Ignácz, Hadnagy Ignácz, Dr. Jászi Ferencz, W éber Tibor, özv. Pozsonyi Lászlóné, Dr. Vetzák Ede, Kaufmann Márton, Sciffbeck Mátyás, Friedenstein Sámuel, Janitzky Albert, Sternberg Mór, Reök Gyula, Nonn János, Kaufmann Adolf, Dr. Somossy Ignácz, Ring Mór, Singer Lipót, ifj. Gaál Kálmán, Borostyán István, özv. Fűzi Islvánné, özv. Pazuchanits Ignáczné, Weisz Lajos, Kaufmann Izidor, ifj. Hahn János, Cukor Márton, Dr. Kovács Dezső, Petz János, Csőkör Ferencz, Jakab Zoltán, Liebhauzer Lajos, Fitos Ferencz, id. Vida Sándor, Stróhmájer Ferencz, Friedl István, Miklóssy Márton, Csipkés András, Spitz Mór, Márton Sándor, Ilosvay Aladár, Varga Imre. — Póttagok: Gyurovits Gyula, Czilli György, özv. Kiss Józsefné, Balogh Mihály, Dr. Lúcz Ignácz, Róth Károly, Grósz József, Lővvy Dávid, Papp Béla. — Oltáregyesületi közgyűlés. A helybeli Oltáregyesület f. hó 22-ikén, vasárnap délután 4 órakor fogja a róin. kath. leányiskola nagytermében rendes évi közgyűlését megtartani. Tárgysorozat: 1. Folyó ügyek. 2. A választások megejtése. 3. Indítványok. — Az ujonezok bevonulása. A hadügyminisztérium rendeletet adott ki, amely szerint a közös hadsereg ujonczai ez idén október 16-án fognak bevonulni, mig az egyéves önkéntesek, a haditengerészet, továbbá a ménesintézetek ujonczai már október 1-én tartoznak jelentkezni. — Eljegyzés. Hosszú Endre helybeli iparos e hó 14-én eljegyezte Papp Lajos polgártársunk leányát, Rózát. — Főispánunk mint városi virilis képviselő. Olyanok, kik szeretnék a vármegye mai kormányzatát visszaélésekén rajta kapni — gúnyos megjegyzéseket tettek a múlt héten azért, hogy Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a városi legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékébe felvétetett. Szolgáljon e tekintetben felvilágosításul, hogy az adóhivatal kimutatása szerint a főispán fizetése után 690 K 50 f IV-ed osztályú kereseti adót fizet városunkban s igy az ügyvédi oklevél alapján kétszeresen számítva 1391 korona adót tesz ki. Minthogy pedig a községi törvény értelmében a választás alá nem eső legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvétel nincs a két évi ittlakáshoz kötve, a bizottság teljesen korrektül járt el akkor, mikor a főispánt a legtöbb adót fizető városi képviselők soraiba felvette. — A csendőrség köréből. Tolcsvai Nagy Gábor ezredes a debreczeni csendőr- kerületi parancsnokság főnöke folyó hó 13-tól 15-ig városunkban tartózkodott, hogy a helybeli szárnyparancsnokság kezelését megvizsgálja. A tapasztalt példás rend felett Imre Ferencz százados, szárnyparancsnok előtt legteljesebb megelégedésének adott kifejezést. — A kath. legényegyesület választmánya elhatározta, hogy -a szokott szüreti mulatságát e hó 29-én fogja megtartani a Polgári kaszinó dísztermében. A rendező- bizottság mindent elkövet, hogy egy kellemes estét szerezzen a megjelenteknek. — Eljegyzés. Csépánfalvi Marschalkó Leó nagyváradi gyógyszerész e hó 15-én váltott jegyet özv. marosnémeti Bernáth Sán- dorné szül. bernátfalvi Bernáth Ilona nevelt leányával nedeczki és ruttkai Ruttkay Jolánnal. — Kazinczy mellszobra leleplezése Ersemjénben. Érsemjén község Falussy Árpád, Glatz Antal, Meczner Gyula, Veszprémi Zoltán, és gróf Vay Gábor főispánok diszelnöklete és a Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt folyó hó 22-én d. u. 3 órakor ünnepélyesen leleplezi halhatatlan nagy szülöttjénék Kazinczy Ferencznek mellszobrát és a szülőházára illesztet emléktáblát. Ez ünnepélyre Érsemlyén község meghívta a magyar irodalom és közművelődés minden igaz barátját. Az ünnepély sorrendje : 1. Az ünnepélyt a helybeli ev. református teplomban délután 1laS órakor istentisztelet nyitja meg. 2. Végh József érsemjéni ev. ref. lelkész üdvözlő beszéde. 3. Herczeg Ferencz akadémiai tag ünnepi beszéde. 4. Szávay Gyula, a Petőfi-Társaság tagja, előadja ünnepi ódáját. 5. Koszorúk elhelyezése a kiküldött vendégek részéről. 6. Hymnusz, énekli az ünneplő közönség. Az ünnepély után este 8 órakor Ér-Mihályfalván hangverseny a ka- zinczyemlék fentartása javára. Ebben közreműködnek: Herczeg Ferencz, a M. Tud. Akadémia tagja, Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője, Tarnay Alajos zongoraművész és Frater Loránd, a szobor adományozója. A hangverseny után bankot lesz. — Általános sztrájk. Lapunk legutóbbi számában — egyik fővárosi lap nyomán — megírtuk, hogy október 10-én, a parlament megnyitásának napján a szocziáldemokrata párt tagjai sztrájkba lépnek s azzal mindaddig fel nem hagynak, mig a kormány az általános választójog megvalósítása iránt illetékes helyen Ígéretet nem tesz. E hir túlzott volt. Tény, hogy a szocziáldemokrata párt tagjai a jövő hó 10-ére kimondották az általános sztrájkot, de egyelőre csak egy napi : időre, az országgyűlés megnyitásának napjára. Az általános sztrájknak demonstráczió- szerü jellege lesz a párt programijának legsarkalatosabb pontja mielőbbi megvalósítása érdekében. — Gyászeset. Horváth Ernő okleveles í gyógyszerész f. hó 17-én éjjel életének 56-ik évében városunkban meghalt s ma délután 1li4 órakor a mesterrészi temetőben levő családi sírboltban tétetik örök nyugalomra. Halálát testvérei Horváth Bálint kir. táblai biró és özv. Moson Györgyné Horváth Klára valamint a Serly és Balogh család tagjai siratják. — Hivatalos órák változása. A helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál folyó hó 1-töl kezdve a hivatalos órák változást szenvedtek, amennyiben az eddig reggel 7 órától déli 1 óráig tartó hivatalos órák megszűntek s azok délelőtt 8—12-ig és délután 2—5-ig tartatnak. — A debreczeni kereskedelmi- és iparkamara f. hó 13-án tartotta alakuló közgyűlését. Elnökké egyhangúlag Szabó Kálmán országgyűlési képviselőt, kereskedelmi szakosztályi elnökké pedig Stegmüller Kálmán építészt választották meg. — Vizérdekeltségi gyűlés. Folyó hó 12-én Szatmáron közgyűlése volt a Tisza- balparti és a Szamos-jobbparti érdekeltségnek Ilosvay Aladár alispán elnöklete alatt, amelyen az érdekeltség 971 szavazatából 746 szavazat volt képviselve. A napirend első tárgya volt a véleményező bizottság öt tagjának megválasztása. Azután Gacsály, Császló, I Rozsály, Riese, Kisnamény, Csaholcz és ; Vámosoroszi községek ártéri tartozása felét | elengedték, felére nézve pedig megengedték, j hogy azt 1908. január 1-töl 5 év alatt kamatmentesen fizethessék ki. — Az uj cselédtörvény folyó évi I november hó 1-én lép életbe. A miniszter kötelességévé teszi a hatóságoknak, hogy hirdetésben hívják fel a cselédeket, hogy ; idejében váltsák ki cselédkönyvüket, mert november elseje után egy gazda sem fogad- | hat fel cselédet, akinek cselédkönyve, vagy az azt pótló igazoló Írása nincs. Minden j cseléd azon elöljáróságnál megkapja a cseléd- ! könyvét, ahol egy évig lakott s ha az elől- I járóság nem ismerné, két azonossági tanúval ; kell jelentkeznie ; a könyvet ingyen állítják j ki, csak 30 filléres bélyeget kell beszolgál- I tatni a könyvre. Minden cselédkönyvben ott lesz az uj törvény szövege, hogy a cseléd a törvényt megismerhesse.
