Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-22 / 34. szám
XXIV. évfolyam Nagykároly, 1907. augusztus 22. 34-ik szám NAGYKÁROLY Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre . ............................................8.— korona. Fél évre..................................................4.— „ Ne gyedévre..............................................2.— „ Eg yes szám..............................................—.20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Az utolsó órában. Mire e sorok napvilágot látnak, már megkezdődött a döntő küzdelem gróf Károlyi István örökségéért, a nagykároyi választókerület mandátumáért. A választó polgárok ezrei járulnak a szavazó urnához, hogy meggyőződésüket követve, a nekik legméltóbb egyént küldjék a kerület képviseletében a parlamentbe. v Azon reményünk, hogy e választó- kerület mandátumát egyhangú választás utján nyerje el a függetlenségi és 48-as párt képviselőjelöltje: nem sikerült, s ma két párt áll egymással szemben, hogy erejét próbára téve, kivivja a győzelmet. A függetlenségi és 48-as párt tiszta, szeplőtlen lobogóját Papp Béla viszi a küzdelembe, a néppárt jelöltje: N. Szabó Albert ügyvéd. Rövid ideig tartó, de annál hevesebb küzdelem előzte meg a választás napját. Mindkét jelölt bejárta a kerületet s igyekezett magának híveket szerezni. Hogy a végeredmény kinek javára lesz kedvező, az pár óra múlva eldől. Mi bizton hisszük, hogy a függetlenségi és 48-as párt lobogója fényes győzelemmel fog ebből a választásból kikerülni, mert nemcsak elveinknek tisztasága, nemcsak ennek a választó- kerületnek évtizedeken keresztül a függetlenségi eszmékben való tántorithatlan ragaszkodása, de jelöltünknek egyénisége is bizonyára a biztos győzelmet nekünk fogja juttatni. Lehetetlen az, hogy a nagykárolyi választókerület polgársága cserben hagyja azt a zászlót, melynek mindeddig leghűségesebb követője s rósz időkben is lelkes hive volt. Ma, midőn a függetlenségi és 48-as pártra oly feladatok megoldása vár, melyek megvalósítása édes hazánk jövő boldogulásának alapköveit képezi, — ma, midőn a nemzetiségi áramlatokkal és törekvésekkel szemben egyedül a függetlenségi és 48-as párt az, melyre minden körülmények között számíthat a nemzet, — akkor, midőn a nemzet bölcs belátása többségre juttatta ezt a pártot: lehetetlen, hogy épen a nagykárolyi választókerületben bukjék el ez a zászló és elbukjék épen a néppárttal szemben! Mert hiszen a néppárt nem általános, egyetemes czélokért küzd, nem a nemzet egészének boldogulását tűzte ki programmpontjául, hanem felekezeti jelige alatt harczol, egy vallásfelekezet boldogulását kívánja első sorban és épen ez által a felekezeti villongás iiszkét kívánja belevinni kormányzati politikájába. És hogy ennek a politikának meg- valósithatása mily óriási megrázkódtatásba vinné bele a nemzetet, azt elképzelni sem lehet, annak következményei beláthatatlanok lennének. Mindenkinek tiszteljük politikai meggyőződését s nem nehézményeljük, ha a fentebbiek daczára valakit meggyőződése az ellenpárt táborába vitt. De ha igaz az a bir, hogy a néppárt a választási küzdelem csúfos kimenetelétől félve, arra a tettre vetemedett, hogy a kerület nemzetellenes izga- tóival oly paktumra lépett, hogy egymást törekvéseiben támogatni fogják, — ha igaz az, hogy N. Szabó Albert és kortesei a Lukács embereivel összefogva jártak az oláhok között izgatni, - — úgy a magunk részéről kijelentjük, hogy ezt az eljárást egyértelműnek tartjuk a hazaárulással. Akkor minden becsületes, magyar embernek csak egy táborban lehet helye — a függetlenségi táborban. Akkor mindenkinek erkölcsi kötelessége a függetlenségi zászló alá csoportosulni, mert ez a küzdelem többé nem a pártok és elvek harcza, hanem a magyarság küzdelme a nemzetiségi valutásokkal szemben. Ebben a kerületben, a magyarság végvárában, ahol nemzetiségi kérdés soha fel nem vetődött, ahol a magyarság szupremáczióját soha még csak kétségbe sem merte vonni senki, — a bár nem nagy, de mégis tekintélyes számú román ajkú választó polgárságot egyenesen oda kergetni a nemzetiségi törekvések karjaiba: legalább is oly lelkiismeretlen tett, melytől magyar ember csak megvetéssel fordulhat el. Ezzel az eljárással szemben nincs mentség! Választó polgárok! Még nyitva van az urna, még nem zárultak be a szavazó helyiség ajtajai! Rajtatok áll, tőletek függ, hogy kit akartok bizalmatokkal megajándékozni! Ne hallgassatok azokra, kik talán titkos kárörömmel néznék a függetlenségi párt zászlójának porbahullását, ne nézzétek azt, hogy talán elveitek nem a függetlenségi párt elveivel azonosok, — de siessetek legszebb polgári jogaitokat gyakorolni s Papp Béla nevét győzelemre segíteni! Ne engedjétek, hogy gróf Károlyi István örökét a nemzetiségekkel paktáló néppárt ragadja el! Nagykároly város polgárai! Halljátok meg Kossuth Ferencz hivó szózatát, siessetek a függetlenségi párt zászlaja alá. Hűséget esküdtetek ennek a zászlónak, sokszor diadalra vittétek, most se hagyjátok lehanyatlani! Gondoljatok városunk jól felfogott érdekeire is, mely azonos a ti érdekeitekkel. Az egész ország szeme függ rajtunk s a nagykárolyi kuruczok labanczczá nem változhatnak soha! A függetlenségi zászló győzelme a magyarság győzelme s ennek a győzelemnek be kell következni! Nagykároly város jövendője is e választástól függ. Jól vigyázzunk!!! Nem követjük a néppárt sajtóorgánumának, a „Heti Szemlédnek példáját, mely a legszemenszedettebb rágalmakat és hazugságokat szórja a függetlenségi pártra, nekünk nincs szükségünk erre, mert meg vagyunk arról győződve, hogy aj függetlenségi eszmék és Kossuth neve sókkal mélyebben vannak bevésve a mi kerületünk választó polgárságának leikébe, semhogy az 1867-es alapon álló ellenpártot csak ilyen utón tudjuk legyőzni. Fel tehát polgártársaink! Éljen Papp Béla, függetlenségi és 48-as párti képviselőnk ! m-;;; .....—-— Pap p Béla körútja. A nagykárolyi választókerület függetlenségi és 48-as párti képviselőjelöltje aj választókerület majdnem minden községében megfordult és legtöbb helyen elmondotta óriási lelkesedéssel fogadott programmbeszédét, melyben Kossuth Lajos eszméi kövétőjének vallja magát. A legérdekesebb volt a vasárnapi körút. * iÉjfolhogy a jelölt és kísérete kocsin indult el és kocsin érkezett Mezőteremre, ott nem óhajtotta a polgárság reggeli nyugalmát megzavarni, miért is Vezendre ment ahol a pap, tanító, biró és jelenlétében az egész falu közönsége előtt fejtette ki a jelölt programmját, majd a kíséretből beszéltek néhányan. Irinyen, Porteleken és Dengelegen áthaladva ezután Érendrédre igyekezett. Már Dengelegre egy 3 tagú lovasbandérium érkezett a jelölt élé, amelynek vezetője egy nagyon érdekes alak a 80 éves Gőcs István volt 48-as honvéd, ki fekete magyar ruhában kezében azon karddal, melylyel 1848-ban har- | czolt — vezette társait. Különösen fényes fogadtatása volt Papp Bélának vasárnap délben Érend- réden. A határon Csutoros Albert ev. ref. lelkész, vidéki pártelnök, Veress Lajos és ifj. Geszterédy Ferencz vezetésével egész szekértábor és lovasban- dérium várta a jelöltet, akit 20 végrehajtóbizottsági tag kisért. Végig a községen lobogó zászlóerdő alatt, éljenzés orkánja közben robogott a végtelen kocsisor a községháza elé, ahol díszes emelvényen egy csoport bájos urilányka körében, Nagy Pista községi jegyző üdvözölte lelkes beszédben Papp Bélát. Gyönyörű csokrot kapott azután a jelölt Kulin Sárikától, aki az endrédi hölgyek szerencsekivánatait és rokon- szenvét tolmácsolta, s aki kapitányoson úgy állott a pódiumon kezében a nemzeti lobogóval, mint egy szépen festett „Hungária“ kép. Papp Béla rövidre fogva, elmondotta programmját, azután Adler Adolf dr. kerületi elnök és Ku- binyi Bertalan alelnök tartottak lelkesítő beszédeket a teljes számban egybegyült választókhoz. A pártelnöknek Kulin Ka- ticza nyújtott át egy szép virágcsokrot. Czigányzene és a Kossuth-nóta hangjai mellett kisérte végig a leánykákat ezután az egész község lakossága hazáig, majd pedig a nagykárolyi vendégeken osztoztak meg. Volt egy kis tréfás neheztelés is, amikor mindenki 8—10 vendégre főzetett s csak egyet, legfeljebb kettőt kapott. Délután fél négyig a község majd minden háza hangos volt a jókedvtől és a jelöltet éltető kortesdaloktól. Visszafelé Dengelegen és Irinyben tartott a jelölt az egész község népe előtt programmbeszédét, majd a jelölt kíséretének tagjai felváltva — ezek között Schröder Béla a „Szatmárvárme- gye“ szerkesztője -és Mercs László ügyvédjelölt beszéltek és lelkesítették az amúgy is lelkes közönséget. Porteleken a menet észrevette, hogy a postánál a néppárti jelölt zászlója van kitéve egy fára és egy Dr. Szabó Albert néppárti jelöltet éltető falragasz van a falon. Ekkor Papp Béla kíséretének lelkes tagjai a jelölt igen rövid beszédének elmondása után a postaépület mellett foglaltak állást s mindaddig nem távoztak el, mig a postaügynök a falragaszt sajátkezüleg el nem távolította. A megrémült ügynök a fáról a zászlót is elakarta már távolítani, de azt a függetlenségi pártiak már nem engedték meg. Megrémült Sik Gergelyné postaügynök, mikor a postaépületen a magyar czimerre a néppárti jelöltet éljenző falragasz által elkövetett visszaélés odatétele miatti panaszt tevő táviratnak a kereskedelmi miniszterhez való elküldését követelték tőle. Sokkal szebb jelenet következett ezután. Szabó Pál kir. járásbiró családjával Porteleken nyaral. A jelölt és kísérete itt tekintettel arra, hogy a járásbiró s családja Dr. Szabó Albert néppárti jelölttel rokonságban van, ott meg sem akart állani, csak köszönt és tovább hajtott. Azonban a Szabó család és vendégei, ezek között egy lelkes honleány Toperczer Margit kisasszony Budapestről megállította a menetet, követeltek két zászlót, melyet a Szabó Pál járásbiró és az özv. Hajagosné portájára rögtön kitűztek. A jelölt és kísérete leszállottak, elénekelték a Kossuth nótát, egy quaterka italt elfogyasztottak, felköszöntötték a háziakat, kik mindannyian a függetlenségi jelöltet éltették, ezután elénekelték a Hymnust és lelkesedéssel eltelten a jelölt Toperczer Margit kisasszony gyönyörű virágcsokrával mentek tovább. Jelöltünk a múlt héten szombaton délelőtt Kaplonyban, Kálmándon és Börvelyben, détután Szentmiklós, Esztró és Genes községekben, hétfőn Szanisz- lón, Körtvélyesen és Penészleken járt, tegnap pedig azon községeket látogatta meg, melyekben még nem volt. Az eredmény pedig az, hogy a jelöltet mindenütt szívesen meghallgatják, az általa és kísérői által hangoztatott eszméket helyeslik, virágcsokrokkal' halmozzák el és úgy a román ajkú mint német ajkú polgártársaink szépen csatlakoznak hozzá s meg lesz lepve mindenki attól, hogy az eddig legnagyobb részben néppárti sváb nép közül hány szavazata lesz a függetlenségi és 48-as jelöltnek.
