Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-27 / 26. szám
XXIV. évfolyam Nagykároly, 1907. junius 27. 26-ik szám. NAGYKÄROLY Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. _____ ___ r _____.____ • . E lőfizetési árak: Egész évre..............................................8.— korona. Fé l évre......................................................4.— „ Negyedévre..................................2.— „ Eg yes szám..............................................—.20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő* A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Képviselőtestületi közgyűlés. Képviselőtestületünk vasárnap tartott közgyűlésének legfontosabb tárgya a városi rendőrök, tűzoltók és kocsisok fizetésjavitás iránti kérelme volt, melyhez járult a kisebb javadalmazásu városi tisztviselők részére drágasági pótlék megadása iránti előterjesztés. A képviselőtestület nagy többsége úgy a kérelmet, mint az előterjesztést elutasította, mert a kérelem csak részbeni teljesítése és az előterjesztés elfogadása a városi póladónak öt százalékkal való emelését vonta volna maga után, amibe a képviselőtestületi tagok kilencz tizedrésze nem akart belemenni, sőt a tizedik tizedrésze is csak azon reményben szavazta meg a drágasági pótlékot, hogy a város jövedelmének emelése iránt tett indítvány elfogadásával oly uj jövedelmi források nyittatnak, melyek ezen uj kiadásoknak is fedezésére fognak szolgálni s igy pótadóemelésre szükség nincs. Lapunk már többször állást foglalt a további póladóemelés ellen. Hangsúlyoztuk többször, hogy pót- adóemeléssel tovább a város közönségét csak különösen kivételes esetekben s csak akkor lehet megterhelni, ha oly befektetésre van szükség, mely a város forgalmát emeli, mely gyümölcsöző befektetésnek mondható. De u mostani keretben a kiadásokat fokozni s azokat pótadóval fedezni lehetetlen, mert azt az adózó közönség nem bírja s csak azt idézné elő, hogy nemcsak más községekből ide nem települnének az emberek, hanem még sokan — akit különös érdeke e városhoz nem fűz — elmennének városunkból. Ha tehát méltánylandó is az a helyzet, amiben a városi rendörök, tűzoltók, kocsisok és kisebb javadalmazásu városi tisztviselők általános drágulás folytán vannak, figyelembe veendő az, hogy ezt a drágulást az adózó polgárság — amelynek nincs biztos existen- tiája — fokozottabb mértékben érzi, tehát a városi alkalmazottaknak türelemmel kell lenniök, mert az ö érdekükben elöbb-utóbb valamit tenni kell, de nem szabad az ily alkalmazottaknak a sztrájk terére lépni, mert az ily eljárással szemben a képviselőtestületnek már elvileg is kötelessége védekezni és nem engedheti meg egy oly példa staluálását, mely ha preczedenst alkot, mindenkor ott lebeg városunk feje felett. Nem csoda tehát, hogy a képviselőtestületi közgyűlésen a rendőrök actiójával szemben a csendörség alkalmazásával, legrosszabb esetben polgárőrség szervezésével hozakodtak elő, mert a testületi támadással szemben az önvédelemnek minden neme jogosult. Az esetben ha városunk pénzügyi viszonyai 1908. év elején megengedik a javadalmazás emelését, mi azon leszünk, hogy e kérdés az alkalmazottakra kedvezően oldassék meg. Egyébként a gyűlés lefolyását a következőkben adjuk: Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a polgári leányiskola dísztermében a gyengén látogatott közgyűlést megnyitván, üdvözölte a megjelent képviselőtestületi tagokat és előterjesztette, hogy — miután a rendőrök azt kívánják, miszerint a jog- és pénzügyi-bizottság által megszavazott drágasági pótlék tárgyában hozott bizottsági javaslat határozattá váljék, — kénytelen volt a képviselőtestületi közgyűlést — még pedig az iparkiállitás által a gyülésterem el lévén foglalva e helyre, összehívni. A napirendre áttérve, Rooz Samu képviselőtestületi tag indítványa folytán a képviselőtestület többsége a húsvágatási szabályzatnak oly módosítását határozta el, hogy májustól szeptemberig terjedő hónapokban a húsvágatás szombat este fél 8 és 10 óra között megengedtetik, úgy azonban, hogy a vágatást legkésőbb . fél 9 órakor, junius és julius hónapokban pedig legkésőbb 3/49 órakor meg kell kezdeni. Dr. Aáron Sándor és társai kérelmére a képviselőtestület a bérkocsi-iparról szóló szabályrendeletet olyképen módosította, hogy az első félóráért 80 fillér, minden további megkezdett egy negyedóráért 40 fillér, egy egész órán túl minden .negyedóráért 30 fillér, a szőlőbe és a lövöldébe nappal 1 K 20 fül., éjjel 2 K lesz fizetendő. Megállapittatott egyúttal, hogy az éjjeli idő nyáron 4 óráig, télen 5 óráig tart; azonban azt a kérelmet, miszerint egy bérkocsi egész éjjel inspektión álljon, a képviselőtestület elutasította. A szinkörépités czéljaira a városi alapokból kölcsönként átvett koronajáradék-kötvé- nyek értékesítése tárgyában hozott határozatot a képviselőtestület oda módosította', hogy a kötvények ne f. évi julius 1-ig, hanem akkor értékesíttessenek, amikor a pénzre szükség lesz, előbb csak akkor, ha legalább 96 és feles árfolyamon lesz . értékesíthető, amikor is a pénz a szinházépitési alapnak lesz átutalandó. Nagyobb érdeklődést keltett a városi rendőrök, tűzoltók és kocsisok fizetésjavitás iránti kérelme s a kisebb javadalmazásu városi tisztviselők részére drágasági pótlék megadása iránti javaslat. A jogügyi- és pénzügyi-bizottság azt javasolta, hogy 1907. évi julius hó 1-tő-1908. év végéig drágasági pótlék czimen a rendőrök mindenikének 10 K, a többieknek havi 5 K engedélyeztessék, ami a pótadónak öt százalékkal való felemelését vonná maga után. Dr. Adler Adolf lapunk szerkesztője kifejtette, hogy elvileg a jogügyi- és pénzügyi- bizottság javaslatát helyesnek és a kérelmet teljesitendőnek tartja, minthogy azonban a pótadóemelés ellen van, mert az általános drágaság a polgárságra is terhes, a drágasági pótlékot megszavazza, hozzáfűzi azonbaa azon kérelmet, hogy a város jövedelmi fokozása tekintetében tett indítványa mielőbb napirendre hozassák és letárgyaltassék, hogy ezen most megszavazni czélba vett kiadás- többlet ezen indítvány elfogadásával befolyó jövedelemtöbblet által nyerjen fedezetet és ez irt a pótadót emelni ne kelljen. Debreczeni István polgármester előadta, h( *y a város jövedelme fokozása iránt be- acifftt inditványnyal foglalkozott, a javaslat ki ízen van s az legközelebb tárgyalás alá keni, figyelmezteti azonban a képviselötes- tüfctet, hogy a rendőrök kérelmét ezen in- di&ránynyal ne hozza kapcsolatba, mert ezidő szerint pótadóemelés nem lenne, csak a jövő évben. Kéri, hogy az osetre, ha a javaslat el nem fogadtatik és a rendőrök szolgálatú- ka l abbanhagyják, a csendőri szolgálat igény- bevétele iránt a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehesse. Komáromi Márton a pótadóemelés ellen tiltakozik. Ifjú Nagy Antal szerint be kell várni azt, hogy a rendőrség beszünteti-e a szolgálatot, polgárőrséget kell szervezni a rendőri teendők ellátására azon időre, mig pályázat utján a rendőrök állása újra be lesz töltve. Id. Vida Sándor a rendőröknek megadná a drágasági pótlékot, a többieknek nem. Lukácsovits János is a pótadóemelés ellen foglalt állást, ő a rendőröket elbocsátani és pályázatot hirdetni javasolja. Luczay János a Dr. Adler Adolf álláspontja mellett érvelt. A képviselőtestület igen nagy többsége a jogügyi és pénzügyi-bizottság javaslatának mellőzésével a rendőrök kérelmét, valamint a kisebb javadalmazásu tisztviselők drágasági pótlékának megszavazására irányuló előterjesztést elutasította és felhatalmazta polgármestert arra, hogy a csendőrség szolgálatát vegye igénybe s az ezek által el nem végzendő dolgokat a rendőrségben maradó tagjaival és egyébként alkalmazandó egyénekkel végeztesse el, a további teendőkre nézve pedig tegyen előterjesztést. Ezek után a képviselőtestület a Csokonai- utcza északi oldalán s az Akáczfa-utcza keleti oldalának egy részén az asphalt-gyalog- járó elkészítését elrendelte. A Hunyadi-utczai 25. népsorszámu telekből kisajátított részletre vonatkozólag kötött kisajátítási szerződést és vázrajzot jóváhagyta. Az „Adria“ halkonzerv és halfüstölö gyár Trigárszkv Emil és társa czég kérelmére ezen czégnek a halelárusitásra vonatkozólag három évi időtartamra pótadómentességet engedélyezett, a díjmentes halelárusitó helyiség és kizárólagos eladási jog megadása iránti kérelmet azonban teljesíthetőnek nem találta. A behajthatatlan telepedési dijak törlését a képviselőtestület elrendelte. Vénig Mihály Tompa-utczai telkéhez csatolt utczarészlet kártatanitási árát Q-méte- renkint egy koronában megállapította. Az 1907. évi május havi pénztárvizsgá- lati jegyzőkönyv bemutattatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forgott, tudomásul vétetett és irattárba tétetni rendeltetett. Bemutattatott végül a kereskedelemügyi miniszternek a vásárvámdijszabályzat értelmezésére vonatkozó határozata, mely szerint 10 f járdatisztitási dij nemcsak azon állatok után szedhető, amelyek eladásra kiállíttattak, hanem azok után is, amelyek terményeket hoztak, de eladásra ki nem állíttattak. A képviselőtestület a jog- és pénzügyi-bizottság véleményével egyezöleg elhatározta, hogy e határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panaszt ad be és aszükséges lépések megtételére polgármestert felhívta. Ezután a képviselőtestület a Hetey Ábrahám h. polgármester elnöklete alatt folytatólag tartott közgyűlésen Debreczeni István polgármesternek 1907. évi julius hó 15-től hat heti szabadságidőt engedélyezett. Ezzel a tárgysorozat ki lévén meritve, elnöklő polgármester a képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Bunda Miklós, Csőkör Ferencz, Lukácsovits János és Spitz Antal képviselő- testületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. A helybeli iparkiállitás kitüntetettjei. A városunkbeli iparkiállitás juryje f. hó 22-én ejtette meg a kiállított tárgyak fölötti bírálatot. A biráló-bizottság tagjai voltak: Dr. Gelléry Mór kir. tanácsos, az orsz. iparegyesület igazgatója elnöklete mellett Dr. Rácz Lajos iparkamarai fogalmazó vezetésével a debreczeni kereskedelmi és iparkamara kiküldöttjei: Harsányi István asztalos, a jury alel- nöke, Cziczó Lajos czipész, Salánki Ferencz gubás, Asztalos István pintér, Varjas Imre kovács, Piros Béla lakatos, Vámos Károly szabó, Zelinger Ede festő, id Sarkady Ferencz tímár, továbbá az itteni kiállítási bizottság részéről Kinczel János elnök, a jury alelnüke, Marián Ferencz igazgató, Simkó Aladár titkár, Járay József jegyző s 'Nagy Jenő bizottsági tag. A szemle megejtése után a biráló- bizottság a jutalmakat és kitüntetéseket a következőképen Ítélte oda: I. Az országos iparegyesület ezüstérmét kapták: Bálin tffy József, Ferenczy Lajos, Orosz István, Griszháber Albert, Papp László, Orosz János, Steiger János és Vadnay György. II. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara ezüstérmét kapták: Kovács Lajos, Fábián Béla, Grósz nővérek, Szikszay Kálmán, Pucser István, Valuka Antal, Drágus István, Lukácsovits János, Tóth Pál, Miks József, Hermann Samu, Kihán Sándor, Janitzky György, Marián Gyula, Rencz Kálmán, Kern Antal, FáfT János. III. Az országos iparegyesület bronzérmét kapták: Varga József, Karászi Lajos, Hauffel Sámuel, Meszest Ferencz, Czier Ignácz, Ilolczmann István mik- és átlát méltóságon Gró/ Károlyi fstránné úrnő részére készített cseresznye szobabútor az iparkiállitásróll — helyszűke minit kimaradt, liaktárán felállítva (Jókai-utcza 7. sz.) bárki által megtekinthető.
