Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-13 / 50. szám
50-ik számához. Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1906. deczember 13. — Országos vásár. Városunkban az úgynevezett „Karácsonyi országos vásár“ f. hó 17-én, hétfőn fog megtartatni. — Síkos járdák. A hirtelen megváltozott időjárás indokoltá teszi, hogy a gyalogjárók ne csak gondosan letakarittassanak, hanem olvadásos időben be is hintessenek, nehogy szerencsétlenségek fordulhassanak elő. Felkéjük ennélfogva rendőrkapitányunkat, hogy e tárgyban szigorú rendeletet kibocsátni szíveskedjék. — Nem lesz papírpénz. A magyar -osztrákbank egyik utóbb tartott közgyűlésén elhatározta, hogy 1907. január 1-től kezdő- dőleg 10 és 20 koronás papiros bankjegyeket nem bocsájt forgalomba, hanem ezek helyet — közegészségügyi szempontból — arany „aprópénzeket“ fog a közönség kezébe adni. De aztán adjon is minél többet! — A kivándorlók sorsa. A „Gazdasági Tudósitó“ szerint napról-napra érkeznek szomorú hírek arról, milyen hányódás-vetődés éri honfitársainkat, akik elcsábítva faluzó ügynöktől Amerikába vándorolnak. A napokban ismét ilyen szerencsétlen emberekről hoztak hirt. Alhatnában (Északamelika) való- tósággal rabszolgákként, bánnak az oda szakadt magyarnkkal. Dolgoztatják, ütik-verik őket s bért alig fizetnek nekik. Piszkos ólakiakban kell hálniok, ahol a rémes mocsár- ázban esnek. De a betegeket sem kímélik. Egy néger a hátuk mögött áll s ha nem dolgoznak, korbáccsal ütik s lelövéssel fenye- detik őket. Ily kétségbeesett helyzétben kerestek menekvést a magyar-Osztrák konzulátusnál amely a vizsgálat nyomán rájött, hogy a Midler féle közvetítő iroda ez év augusztus etső uapjaiban mintegy százötven embert adott el az albamai nagy telepitvényeseknek, akik közt húsz magyar is volt. A konzulátus emperkinzás czimén megtette a telepitvényes s a közvetítő czég ellen is a bünfenyitő feljelentést. Mindenesetre megszívlelendő intőjel azok számára, akik még mindig Amerikába vágyódnak, mintha ott rejjel-mézzel folyó országra akadnának. — Gőzfürdő-átvétel. Muska János helybeli lakos a Takarékpénztár-egyesülettől átvette a helybeli gőzfürdőt s azt teljesen szakszerül eg szándékozik kezelni és a modern követelményeknek megfelelőleg berendezni. A fürdő a közönség használatára nyitva áll: a) téli hónapokpan október 1-től április hó végéig reggel 7 órától déli 12 óráig, délntán 2 órától este 6 óráig, b) nyári hónapokban május 1-töl szeptember végéig fél 6 óimtól déli 12 óráig, délután 2 órától este 7 óráig. Kádfürdő nyári hónapokban mindennap, téli hónapokban hétfő és péntek kivételével mindennap. Gőzfürdő férfiaknak: szombaton egész nap. vasárnap, szerda és csütörtök délelőtt. Gőzfürdő nőknek: kedden egésznap és csütörtök délután. Zuhany téli hónapokban még gőznapján sincsen. Nyári hónapokban május 1-től szeptember hó végéig nőknek és férfiaknak mindennap. A kis zuhanyt újonnan berendeztem langyos zuhany, hidegbazin és hidegzuhanyokkal. — A népípar karácsonyi vásárja. Folyó hó 8-án délelőtt 11 órakor nyitották meg a sajtó, a szakkörök s a kereskedők részére Budapesten a régi tőzsdeépület földszinti helyiségében a „Tulipánkert-Szövetség“ által rendezett népipari vásárt, a hivatalos megnyitás pedig f. hó 10-én délelőtt 11 órakor volt s most a vásár naponta d. e. 10—-11 óráig, délután 3—7 óráig látogatható. — Minthogy az árut — melyet szakértő kezek az egész országból összehordtak — önbeszerzési áron adják el, a költségek részbeni fedezésére 40 f beléptidijat szednek. A vásár hazánk egész népiparát felöleli, 55 vármegye van képviselve s ezek árui 25 sátorban vannak csoportosítva, a sátrak díszítését, az áruk elhelyezését maguk a közreműködő hölgyek végezték s a sok összebalmozott árut gyönyörű képben mutatják be. A tizenegyedik sátor vármegyénk és Szilágymegye áruit foglalja magában; itt vannak kiállítva a hires nagybányai nádfonásu áruk, melyek összegyűjtésében dr. Földes Béláné, a nagybányai országgyűlési képviselő neje fáradozott. — E sátorban a következő hölgyek szerepelnek : Vezető: dr. Földes Béláné. Elárusítók: ifjú Erdélyi Sándorné, gróf Scher-Thos Béláné, dr. Timon Ákosné, Losonczy Antalné, Csury Jenőné, dr. Klupáthy Jenőné, báró Perényi Zsófia, Visontai Kovács Rózsika, Földes Lívia, Baghy Irma, Nyegre Rózsika, Takács Alice, Nyegre Lászlóné. — Karácsonyi és újévi ajándékok beszerezésére most a legjobb alkalom, a mikor az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Wirth János és fia fővárosi arany és ezüst műves czég fényes uj helyiségbe (IV. Városház utcza 3—5. szám) vonul és ennek köveL keztében régi helyiségében (IV. Ferencziek tere 9. szám) az összes raktáron levő arany ezüst és ékszerárukat legmérsékeltebb áron adja el. Mindenki kérje a czég nagy képes árjegyzékét ingyen és bérmentve. — Külön személyszállító vonatok karácsonyra. A karácsonyi ünnepek alkalmából várható erős személyforgalom akadálytalan és rendes lebonyolítása, valamint az utazó közönség kényelme érdekében a rendes személyszállító vonatokon kivül külön vona- ' tok fognak közlekedni. A püspökladányi külön személyvonat I., II. és III. osztályú kocsikkal deczember hónap 21, 22, 23, 24. és 27-én fog közlekedni. E vonat Budapest-keleti pá- ; lyaudvarból d. e. 8 óra 45 perczkor indul ! és Püspökladányba délután 1 óra 25 perczkor érkezik. Az ellenirányú külön személyvonat szintén deczember hónap 21, 22, 23, 24. és 127-én fog közlekedni és Püspökladányból délután 2 óra és 20 perczkor indul s Buda- | pest keleti pályaudvarra este 8 óra 22 perczkor érkezik. E vonatok Püspök-Ladányban az onnan délután 2 óra 24 perczkor Mármaros- Szigetre induló, illetve a Mármaros-Szigetről oda délután 1 óra 17 perczkor érkező rendes személyvonathoz csatlakozván, Budapest keleti pályaudvartól Mármarosszigetig és viszont közvetlen vonatot fognak képezni. A püspök- ladány—szolnoki külön személyvonat I-ső. Il-ik és III-ik osztályú kocsikkal deczember hónap 23-áról 24-ére hajló éjjelen fog közlekedni. — E vonat Püspök-Ladányból, hol a Szatmár-Németiből este 9 óra 54 peréz- kor odaérkező rendes személyvonathoz csatlakozik, este 9 óra 59 perczkor indul, Sza- jolon csatlakozik az onnan éjjel 1 óra 13 perczkor Aradra induló külön személyvonathoz és Szolnokra éjjel 12 óra 55 perczkor érkezik. — A tüdővés pusztítása hazánkban. A magyar birodalomban f. év augusztus havában gümőkórban elhalt 5238 egyén, kik közül vármegyénkbeli 78, Szatmár városbeli 7 egyén volt. 1904. évben hazánkban tüdővészben elhalt 77,923 egyén. — Szígorlattétel. Hegedűs Ignácz, városunk fia, a múlt napokban a jogtudományi (tételes) első szigorlatot a kolozsvári egyetemen sikeresen letette s ezzel az ügyvédjelölti képesítést megszerezte. — Újítás a vasútnál. A kereskedelemügyi miniszter az utazó közönség érdekében elhatározta, hogy a jövő évi május hava 1-ével életbeléptetendő nyári menetrenddel egyidejűleg az állomásokon és nagyobb megállóhelyeken a vonatok odaérke- zését és indulását feltüntető táblázatokat függesszen ki a magyar államvasut. — Öngyilkossági kísérlet. Horváth György, a mátészalkai Mr. járásbíróság vezetője, folyó hó 4-én öngyilkossági kísérletet követett el. Szobájába bezárkózva először főbelőtte magát, de a golyó a homlokcsonton megcsúszott és csak csekélyebb bajt ejtett. Az életunt járásbiró erre zsebkésével szivén szúrta magát, szerencsére azonban a zsebkés nem volt elég hosszú és nem érte a szivet. Súlyos sérüléseivel jelenleg betegen fekszik lakásán, de felgyógyulásához alapos reményt fűznek. Tettének okát nem ismerik. — Halálozás. Borsos Jenő, a szatmár- németi-i ev. ref. főgimnázium 18 éven át volt igazgatótanára, egyháztanácsos, az evahg. ref. konvent és zsinat tagja, eletének 47-ik és tanári működésének 23-ik évében e hó 6-án meghalt és f. hó 7-én nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. — Hivatalnok, földbirtokos, kereskedő' és iparos Íróasztalán nélkülözhetetlen a Molnár-féle magyar gyártmányú szabadalmazott heti naptárral egyesitett irőajzat. Az összes itatólapokon az egész évi naptár látható. Magyarországon és Ausztriába szabadalmazva. Minden könyv- és papirkereske- désben kapható. Ára 2 korona 40 fillér. Gyártelep: Molnár Mór, Szekszárd. — Az állami anyakönyvezés uj rendje. Az 1904. évi XXXVI. t.-cz. a bel- és igazságügy miniszterek rendeletéi értelmében 1907. évi jaunár hó 1-én lép életbe. A törvény szerint ezentúl a jegyzők feladata lesz az anyakönyvek vezetése minden külön megbízás nélkül. A felügyeletet a járási főszolga- birák fogják gyakorolni. Iparügyek. — Modern ipartelep. Bálinti! József nagykárolyi mülakatos a napokban kérvényt nyújtott be a kereskedelemügyi kormányhoz államsegély iránt. Czélja egy oly nagyobb- szabásu lakatos-műhely létesítése, melyben a lakatos-iparhoz tartozó áruk kézi gépekkel volnának előállíthatok. Hogy az eszme helyén való, tagadhatatlan, s hivatva van később egy nagyobb szabású gyártelepnek is alapul szolgálni. Alig férhet hozzá kétség, hogy Bálintfi a kért segélyt megkapja s a megbő- vitett üzem csakhamar életbe is lép, mi által számos olyan tárgy, mely eddig idegen gyárakban állíttatott elő, mint helyi produktum lesz beszerezhető. — Országos kiállítás. A jövő, 1907. év nyarán Pécsett országos ipari kiállítást fognak rendezni. A kormány e czélra 170,000 korona segélyt szavazott meg. Annak idején értesíteni fogjuk iparos polgártársainkat a részvétel módozatai felől. Városunk szervezeti szabályrendeletének módosítása. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete által 1902. évi szeptember 7. és 8-án tartott közgyűlésén 108—1902. kgy. sz. alatt alkotott, 1905. évi május hó 7-én tartott közgyűlésen 77—1905. kgy. szám alatt, valamint 1906. április 1-én tartott közgyűlésen 33—1906. kgy. sz. alatt módosított és Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága által 1043— 1902. Bjkv., illetve 1028-1905. és 125—1906. Bjkvi számok alatt jóváhagyott Nagykároly r. t. város szervezeti szabályrendeletének in. aso. ódositása. 1. A 153. §. 18., 19., 23., 24., 25. és 26. pontja elhagyatván, ezek helyett a következők: alkalmazandók 18., 19., 23., 24., 25. és 26 ik pontul: 18. A hivatalában idősebb adótisztnek fizetése évi 1200 K, lakpénze 100 K. 19. A hivatalában fiatalabb adótisztnek fizetése évi 1000 K, lakpénze 100 K. 23. Négy elsőosztályu írnoknak egyenkénti fizetése évi 900 K, lakpénze 100 K. 24. Öt másodosztályú Írnoknak egyenkénti fizetése évi 800 K, lakpénze 100 K. 25. Községi bírósági s közigazgatási végrehajtó fizetése évi 800 K, lakpénze 100 K. 26. Három adóvégrehajtónak egyenként fizetése évi 800 K, lakpénze 100 K. 2. A 194. §. harmadik bekezdése végén előforduló „40 korona pótdij“ szavak helyett .. "'Ofkorona lakpénz“ szavak alkalmazandók. 3. A 195. §. harmadik bekezdése elhagyatván, .a helyett a következők alkalmazandók: Járandóságok: a) a rendőrtizedesek javadalma egyenként évi 660 korona fizetés s évi 80 K lakpénz; b) hat hónapi próbaszolgálat után véglegesített rendőrök javadalma egyenként 520 K fizetés és évi 80 K lakpénz; c) az alkalmazástól számított hat hónapig a rendőrök javadalma egyenként évi 520 K fizetés. 4. A 195. §. ötödik bekezdésében előforduló „póidij“ szó helyett „lakpénz“ szó alkalmazandó. 5. A 196. §. negyedik bekezdésében előforduló „360 K fizetés“ és „40 K pótdij“ szavak helyett: .400 K fizetés“ és illetve „80 K lakpénz“ szavak alkalmazandók. 6. I A 199. §. második bekezdésében előforduló „400 K fizetés“ szavak helyett „480 K fizetés“ szavak alkalmazandók. S A 200. §. harmadik bekezdésében előforduló „40 K pótdij“ szavak helyett „80 K lakpénz“ szavak alkalmazandók. 8. ’ A 201. §. utolsó bekezdésében előforduló ^480 korona fizetés“ szavak helyett „520 K fizetés“ szavak alkalmazandók. 9. á A 202. és 203. (az eredeti szabályrendeletben 203. és 204.) §-ok utolsóelőtti bekezdésében „400 K fizetés“ szavak után : „negyedévi utólagos részletekben folyósítandó évi 80 K lakpénz“ szavak beszúrandók. 10. v A 204. (az eredeti szabályrendeletben 205.) §. utolsó bekezdésében előforduló „360 K fizetés“ és „80 K pótdij“ szavak helyett: „400 K fizetés“ és illetve „80 K lakpénz“ szavak alkalmazandók. f Egyebekben a szervezeti szabályrendelet rendelkezései változatlanul tartatnak fenn. 110—1906. Kgy. szám. Elfogadtatott és megállapittatott. Kelt Nagykárolyban, a város képviselőtestülete által 1906. évi szeptember hó 2-án tartott közgyűlésén. Néma Gusztáv s. k. Debreczeni István s. k. ; : közig, jegyző. (P. H.) polgármester. 832—1906. Bjkv. sz. Jóváhagyatott. Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban, 1906. október hó 8-án és folytatva tartott rendes közgyűléséből. Jegyzetté: Madarassy s. k. (P. H.) vm. aljegyző. A szoczializmus tévtanai. Irta: Pozsonyi Gábor. II. Mégis, mindez nenr volt elég e tanok létrehozására, mindenképen elég nevelésére, ápolására. íme az összehalmozott tőke mint nevelő, mint dajkáló' Mindenki tudja, mert látja azt, hogy az általános elszegényedésnek zubbonyát Európa óriási gyártelepein szövik, hol a gyár ura millióival rongálja gyomrát, a szegény munkás meg lézeng a koplalástól. A korlátozatlan szabad ipar és kereskedelem a tanulatlan tőkepénzesből millionert, a tanult kisiparosból pedig nagyiparos-napszámost, majd közönséges gyári munkást nevel. Hogy is tarthasson lépést a kisiparos a gyárurral, mikor ennek az anyag, a munka, a szükséges eszközök mind sok- I kai kevesebbe kerülnek éppen a nagyban j folytatott munka következtében. Hisz ha a I szegény iparos egy kaptafán 2 pár csizmát | varr, annak a kaptafa árát is 2 pár csizmá- ; hoz kell számítani, — mig gyárakban 1000 csizmára esik egy kaptafa. Végül a szocziális elvek gyors terjedésének okát a vallástalanság elharapódzásában is jó helyen keressük. Mint már említettük, nyomorult volt a 16., 17., 18. század népe is. Arczárói patakzott a verejték, amikor a nyakába varrt sok robot munkát végezte, s akármennyit kínlódott, dolgozott, nem volt joga még a vagyonszerzésre sem. De hát akkor a hit megkönnyítette a terheket, a kereszténység fölmagasztositotta a szegénységet. Az uj-kor liberalizmusa minden konzervatív eszmét ki akar forgatni, — a vallást sem hagyhatta megbolygattatlanul. Tudományos munkákban, hasábos ujságczikkekben, nekigyürkőzött szónoklatokban, radikális törvénykezésben, a praktikus életben, — széles mindenütt a kereszténység romlására tört. Igaz, hogy a mi vallásügyi minisztereink a legutóbbi időkben ismételten zöngicsélték az országgyűlés előtt, hogy a vallásosságra nagy szükség van nálunk, de ezt komolyan tőlük senki sem vehette. Hisz nálunk is, más álla- ! rnokban is, rég elénekelték már az efféle bölcseségeket s a mellett hanyat-homlok rontottak a hit és vallás legszentebb elveiben. Senki még csak nem is vállalkozik annak czáfolására, hogy a liberalizmus az egész Európát megrendítette hitében-vallásában. A liberalizmus materialisztikus elveiből indul ki s azon épül fel. Nem csoda, ha egy pro- fesszionátus liberálisnak csak a földi haladás, anyagi tökéletesedés imponál — s szótárában az „erkölcsi“ fogalom ismeretlen; nem csoda, ha egy modern liberális majdnem szükségképen szabadkőmives is. Csakhogy aki szelet vet, nagyon valószínű, hogy vihart fog aratni. A szabad szellemek vallás- talansága ma már a szegény nép szivébe is beférkőzött, hogy a fölforgató szocziális elvek állandó üszke legyen. • Azért nézetünk szerint tökéletesen fején találja a szeget egy angol szocziálista iró, midőn igy okoskodik: „Ti tőletek (liberálisok) tanultuk, hogy Isten, vallás, lélek, túlvilág, mind csak ábrándos fantazmagóriák — hogy minél jobban ki kell használnunk ezt az életet, amely a sirgödörben véget ér. Ti már ki is használtátok, mert urak vagytok, — de mi is ki akarjuk ám, mert mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk. Hanem előbb a ti igátokat fogjuk lerázni, hisz mi is szabadok vagyunk, a hatalmasokat összemorzsoljuk, hisz mi veletek egyenlők vagyunk, | — millióitokat fölosztjuk, hisz mi mindnyájan testvérek vagyunk. így lehet csak megalkotni a boldogság földi paradicsomát, melyből aztán minden ember fölszürcsölheti illető járulékát.“ Lám, ez az okoskodás tökéletesen észszerű ! Ha a modern liberális világ tudományban, művészetben, törvénykezésben, iskolában háborút indított a pozitív hit és | vallás Örök elvei ellen, — akkor mit csodálkozik rajta, midőn a szocziális eszmék hirdetői e theoriákból a praktikus életbe is át akarják ültetni a vallás nélkül szűkölködő elveit. Különbség közöttük éppen csak az, hogy a ravaszabb liberalizmus harcza álar- czos háború, mig a szoczialisták őszinték elveik hirdetésében. íme, ki nem látja be, hogy a szoczializmus a liberalizmusnak keresztszülötte ? Hogy a felforgató szocziális törekvéseknek fő-fő gyökere-forrása egyenesen a liberalizmus ? Hiszen a szabadelvüség jogelve: a szabadság, egyenlőség, testvériség; — gazdasági politikája: az általános elszegényedés; —- erkölcsi felfogása: a vallástalanság. Tehát a liberális elvekből nőtte ki magát a szoczializmus. De a köre .szülötteknek, illetőleg rosszul nevelt gyermekeknek az a természetük, hogy serdült korukban először is a szülőik nyakát tekerik ki. (Folyt, köv.)
