Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-03 / 18. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

lata alapján általánosságban és részletesen felülvizsgáltnak kijelentvén, a gyámoltak és gondnokoltak követelését 566,384 K 77 f-ben, az erre vonatkozó fedezetet 605,347 K 38 f-ben, a gyámpénztári tartalékalapot 38,962 korona 65 f-ben s a tartalékalap jövedelmét — mely más czélra lekötve nincsen — 1,514 K 56 f-ben megállapította s ez utóbbit a 7 éven felüli elhagyatott gyermekek segélyalapja javára fordítani rendelte. így a gyámpénztári számadás és mérleg elfogadottnak nyilváníttatván, felülvizsgálat czéljáből felterjesztetni rendeltetett.

Polgármester ezután előterjesztette az uj főispán fogadtatására vonatkozólag a pénzügyi- és jogügyi-bizottság javaslatát, mire a képviselőtestület névszerinti szavazással 78 szavazattal egyhangúlag kimondotta, hogy Dr. Falussy Árpád főispánt ünnepélyesen fogadja, a fogadtatás költségére 1,000 koronát megszavaz, a pénzügyi- és jogügyibizottságot a fogadtatás részleteinek megállapítására felhatalmazza és megbízza ; a főispánt érkezésekor a polgármester a város lakossága élén fogadja, ezután ünnepélyes bevonulás, este fél 8 órakor fáklyásmenet, a beiktatás napján pedig a képviselőtestület testületileg tisztelegni fog a főispán elölt. A képviselőtestület ezen határozatot közérdekből azonnal végrehajthatónak és csakis birtokon kívül felebbezhetönek mondotta ki.

Bemutattatott ezután a vármegyei alispánnak a közhasználati törvény- hatósági távbeszélő-hálózat létesítése érdekében való hozzájárulást illetőleg, határozathozatal iránti leirata. A képviselőtestület — a pénzügyi-bizottság és a tanács véleményének elfogadásával — kimondotta, hogy tekintettel arra, miszerint a vármegyei pótadó kivetése utján úgyis hozzájárul a város közönsége a költségekhez: megfelelő alap hiányában külön hozzájárulást] nem helyezhet kilátásba.

Következett Takács József és társai kérelme a múlt évi szeptember I7-én tartott közgyűlésen alkotott uj építési szabályrendelet a nádtetők meghagyásáról intézkedő rendelkezéseinek életbeléptetése iránt. A képviselőtestület a jogügyi-bizottság véleményének elfogadásával kimondotta, hogy — miután a szabályrendelet még jóváhagyva nincs, a kérelem nem teljesíthető.

A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület abbeli kérelmére, hogy a város az alapitő tagsági dijat egyszerre fizesse be, elhatározta a képviselőtestület, hogy a részletekben való befizetés tekintetében hozott határozatát fenntartja.

Polgármester abbeli bejelentése, hogy a honvédlaktanya törzsépületét 1907. évi november 1-ig az államkincstárnak ismét bérbeadta — jóváhagyólag i tudomásul vétetett.

Rendőrkapitánynak abbeli előterjesztésére, hogy a rendörlegénység létszámában beállott hiány megszüntetése czéljáből intézkedés tétessék, —- felhatalmazta a képviselőtestület a pénzügyi-bizottságot, hogy az ügyet áttanulmányozva, a képviselőtestületnek tegyen 1 véleményes javaslatot a teendőkre nézve.

Korcsmáros György terhéröl — igazolt szegénysége alapján — a telepe- dési díjnak leírását a képviselőtestület elrendelte.

Kapocsán János és társai Hunyadi- utczai lakosok a Fogarasi István telkének utczaszélesités czéljaira leendő kisajátítása iránti kérelme folytán a képviselőtestület elhatározta, hogy a kérelmet a napirendről leveszi és a kérvényt a kisajátítandó terület megbecslése végett polgármesternek visszaadja.

Sarkadi N. Zsigmond Petöfi-utczai, özv. Leichtmann Albertné pék-utczai, Karászi Lajos gencs-utczai, Filep István Árpád-utczai és Steinberg József Rákó- czi-utczai telkéhez csatolt utczaterület kártalanítási ára □-méterenként egy koronában állapíttatott meg.

A folyó évi márczius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutattatván, minthogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forgott, azt irattárba helyezni határoztatott.

Végül a póttárgysorozat egyetlen tárgyaként bemutattatott Dr. Kovács Dezső bejelentése, melylyel a városi tornaterem falába illesztendő emléktábla feliratának tervezetét beterjeszti. Az emléktábla felirata igy fog szólam: „Szatmárvárinegye közönsége ezen helyiségben tartotta meg közgyűlését az alkotmány és törvény védelmére 1905. deczember 28-án, a mikor az önkény fegyveres hatalma saját székházából kizárta“. A képviselőtestület a feliratot névszerinti szavazással egyhangúlag helyesnek találván, azt helybenhagyta,

elfogadta, polgármester azt elfogadottnak kijelentette azzal, hogy a határozat — közérdekre való tekintettel — az 1901. évi XX. t.-cz. 8-ik §-a alapján jogerőre emelkedés előtt végrehajthatónak kimondatik. Esetleges felebbezések a kihirdetéstől számított 15 nap alatt polgármesterhez adhatók be.

Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, polgármester a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és a jegyzőkönyv hitelesítésére Csőkör Ferencz, Kaufmann Adolf, Strohmájer Ferencz, Szalay Bálint és Vida Sándor képviselőtestületi tagokat felkérvén, a gyűlést berekesztette.

szed s azt megköti. A virágból tehát az illanó, illatos anyag tisztán átvándorol a zsírba s az immár kimerült, haszontalan szirmok a kosárban maradnak. Megismételik ezt mindaddig, amig a zsirszagos anyaggal kellően megtellett. Ekkor a kész pornódét, ahogy az illatszerész az illatos zsirt nevezni szokta, bádogszelenczékbe merítik. A tulajdonképpeni parlümkészités úgy esik meg, hogy a pomádét finom borszesszel összehabarják s addig rázzák, mig a zsiradék illatát a borszesznek teljesen ki nem szolgáltatta. Az illatot okozó illanó anyag ugyanis jobban húzódván a borszeszhez mint a zsiradékhoz, ezt amannak kedvéért elhagyja, mig a zsiradék nem követheti, mert a borszesz a zsiradékot nem oldja.

Az igy nyert illatos kivonat még nem fogja eléggé erősen az illatot s a vele sza- gositott tárgyak csakhamar elvesztik kedves illatukat. Ezen úgy segítenek, hogy a kivonathoz kevés ambra-, pézsma-, ibolya-gyökér oldatot, vagy egyébb megfelelő rögzítő szert adnak s ezzel az illatot tartóssá teszik.

Nyilvánvaló, hogy a parfümpótlék az eredeti virágparfümnél tetemesen kevesebbe kerül. Ezen felbuzdulva neki láttak a vegyészek, hogy olcsó illanó olajokból, sőt a kőszén kátrányából a drága olajokkal egyenlő, vagy legalább is azokhoz szagban közelálló kémiai anyagokat állítsanak elő. Fáradozásuk sok esetben nagyszerű sikereket eredményezett. Mesterségesen elkészítették a vanília illanó anyagát, a vanilint, a tonkabab és a szagos müge illatositóját, a kumarint, a heliotropvirág szagával egyező heliotropint, a bergammot, a czitroin- és narancsnak a természetessel teljesen egyenlő olaját, majd egymásután az ylang-ylang, a jázmin és a narancsvirág illanó olaját, mindannyit tudományosan és szagban oly híven, hogy ezen találmányok következtében a természetes

illanó olajok árai rohamosan hanyatlottak. Azután sorát ejtették az orgonaszagu ter- pineól s végül az ibolyaillatu ionon fölfedezésének is. A mesterséges rózsaolaj készítése, tekintettel arra, hogy már nagyon a sarkában járnak — csak rövid idő kérdése.

Azt szeretnék tudni, ugyebár, hogy milyen illatszert használjanak, ha már a készítés hamissága ennyire fejlődött? A hamisság hagyján ... de hát az ezerféle Ízlésnek hogyan feleljek meg én egyetlen tanácscsal? Nem lehet. . . tessék csak a parfümös boltba elmenni s a tetszésének megfelelőt kiválasztani ! Saját orrocskájuk az egyetlen hivatott tanácsadó ebben a nagy kérdésben.

Általánosságban annyit mondhatok, hogy csakis elsőrangú boltban vásárolt és nevesebb illatszergyárostól való parfümöt használjunk. Egy-két csöppnél többet sohase hintsünk1 ruhánkra, avagy zsebkendőnkre, mert csupán a gyöngén érezhető illat kellemes igazán. Az erős illatáradat kellemetlen, visszataszító, sőt gyakran undort gerjesztő s az is bizo- I nyos, hogy a messziről szagosak felebarátaik maró élczének teszik ki magukat.

Ne akarjuk folytonosan érezni parfümünket. Ugyanazon illatnak folytonos behatásánál szaglásunk hamar tompul, s hogy azt magunk ismét észrevehessük, mind nagyobb és nagyobb mennyiségű parfümöt kellene használnunk. Elégedjünk meg — embertársaink kedvéért —- mindenkor egy-két csöppel.

Minél áthatóbb szaga van valamely parfümnek, annál kevesebbet használjunk belőle. Sipr, pézsma, vagy pacsuliból elég egyetlen csöpp. Rózsa, jázmin, szegfű és hasonló illatszerből két csöppet, ibolyából, rezedából szóval a diskrét szagu parfümből három csöppet használjunk.- im

Mentsük meg az elhagyott gyermekeket!

Mint értesülünk, Károlyi Melinda grófnő kezdeményezésére városunkban legközelebb megalakul az országos gyermekvédő liga keretében annak helyi fiókja.

Midőn örömmel adunk hirt emez igazán tisztán emberbaráti intézmény körüli létesítésről, nem mulaszthatjuk el azt városunk minden jót és — nemeset pártoló közönségének legmelegebb figyelmébe ajánlani.

Van-e nagyobb kincsünk a gyermeknél?

Ki nem látott még rongyos, beteg, éhező, fázó, elhagyott, züllött gyermekeket ?

Mi az oka ennek?

Talán a szülői szeretet hiánya?

Téved, a ki azt hiszi ! A nehéz megélhetési viszonyokban kell a baj főokát keresni és abban, hogy a társadalom még mindig nem ismerte föl azt a kötelességét, hogy ott, hol a szülő képtelen gyermekéről gondoskodni, olt a társadalom vállalja magára a gyermekek felnevelését. Előttünk van a külföld példája, hol számos kitűnő — nagy anyagi áldozatokkal létesített gyermekmen- hely gondoskodik a társadalom árváinak testilelki jóvoltáról.

Ne engedjük, hogy a szánalom és könyö- rületesség hiján egy is elpusztuljon ezen szegény szerencsétlenek közül, meg kell törni azt a közönyt, a mely elfordul tőlük ; a szeretet melegének le kell olvasztani a szivekről azt a jégréteget, a mely azokat érzéketlenné teszi a kicsinyek sorsa iránt! A társadalomnak arra a tudatra kell jutnia, hogy nem irgalmasságot gyakorol, hanem kötelességet teljesít.

Hazánk gyermekvédelmi intézményei oly kezdetlegesek, annyira nem felelnek meg a hozzájuk fűzött czélnak, hogy e tekintetben igazán szégyenlenünk lehet és kell elmaradottságunkat !

Ne gondolja Senki, hogy az állam kötelessége ezeken a szegény nyomorultakon segíteni; ez első sorban a társadalom feladata; újból hivatkozhatunk a külföld, különösen Anglia példájára, hol a gyermekvédelem szervezve, legszebb, legnemesebb feladatainak teljesítésére oly intézményekkel dicsekedik, mely élénk világot vet ezen nemzet magasan szárnyaló fejlettségére.

Mi a czélja a ligának és mily eszközökkel kívánja ezt elérni?

A liga azt a törekvését, hogy a gyermekvédelem minden ágazatát felkarolja és támogatja, akként valósítja meg, hogy :

országos gyermekvédő alapot létesít, melynek évi kamatjait a gyermekvédelemmel foglalkozó és a ligába belépő fővárosi és vidéki gyermekek és intézetek között arányosan felosztja.

Támogatja, segélylyel látja el azokat a gondozásra szoruló gyermekeket, kik állami gyermekmenhelyekbe nem utalhatok, segélyben részesíti az árvaházakat, bölcsédéket, óvodákat, munkások részére berendezett otthonokat, az egyénileg kiosztó intézeteket, gyermekeket felruházó szünidei stb. egyesületeket, továbbá siketnéma, vak és más testi szellemi fogyatkozásban, betegségben szenvedő gyermekek gyógyítására, gyámolitására szolgáló egyesületeket, vagyonállásához képest maga állít fel és tart fenn gyermekvédelmi intézeteket; ezen felsoroláson kívül a gyermekvédelem minden ágazatával foglalkozik és lehetőség szerint — segélyt nyújt.

Már ebből a hiányos felsorolásából a segélyre szorult gyermekvédelmi intézményeknek — látható, hogy mennyi és mily mértékű teendő vár itt a társadalomra. Csak példakép emlékébe juttatjuk városunk közönségének a múlt év folyamán a debreczeni siketnémák intézetének itt bemutatott nehány szerencsétlen növendékét és önfeláldozó tanáraiknak akkori lelkes feiszólitását, hogy támogassuk ezen emberbaráti intézményt. — Mily megható volt látni és hallani ezeknek a szerencsétleneknek visszanyert beszélőképességét, mily hálás szeretettel ragaszkodtak őket emberfölötti türelemmel tanilú tanáraikhoz, mily köszönettel volt szivük eltelve ama társadalom iránt, mely őket visszaadta az életnek! És még hány ily természetű feladat vár megoldásra, mennyi itt a teljesítendő ! Ezt nem oldhatja meg az egyes nagy áldozattal és itt össze kell fogni a társadalomnak, kicsinek, nagynak, szegénynek, gazdagnak egyaránt!

A liga tagja lehet bárki, a ki az országos gyermekvédő alap javára a gyermeknapon aznapi bevételének jövedelmező 1 °/0-át, vagy bármily tetszőleges összeget befizeti.

Látható ebből, hogy itt nem egyes nagy adományok, hanem fillérek, a szó szoros értelmében vett fillérek kellenek, amelyeket nélkülözhet mindenki, a ki szereti a gyer- j meket. Nem az adomány nagysága, hanem az adakozók sokasága az, a mi a ligát ha- I talmassá, munkaképessé fogja tenni.

Adjon és gyűjtsön a czél megvalósítása érdekében mindenki!

Mentsük meg ezeket a szerencsétleneket és áldás fog fakadni a munka nyomán! A szenvedéstől megmentett gyermeksereg áhi- tatos fohászkodása lesz legszebb jutalma e cselekedetnek.

Szívből, melegen üdvözöljük a megalakítandó védő-egyesületet!

S^iiHLészetKrémer társulata folytatja előadásait a közönség megfelelő támogatása mellett. Színészeink igyekeznek megfelelni a követelményeknek s nekünk sincs ellenük más kifogásunk, mint az, hogy a szereplők nem tanulják meg szerepeiket s áll ez különösen a férfiszereplők nagy részére, úgy, hogy a súgó teljes erejéből kénytelen működni s ennek daczára is többször történnek fennakadások. Pedig bármily gyakorlott legyen is az a színész, sikerének legelső feltétele a szereptudás, énéikül pedig a leghatásosabb jelenetekben állanak elő oly esetek, mint például a Baccaratban, midőn egyik szereplő a másik rovására idéz elő ferde helyzeteket. Azért ismételten ajánljuk színészeink figyelmébe a szerep megtanulását.

A lefolyt hét előadásairól a következőkben számolunk be:

Szerdán, ápril hó 25-én, Verő György daljátéka a „Leányka“ bemutatója szépszámú közönséget vonzott a színházba. Maga a darab sem nem jobb, sem nem roszabb a már tuczatszámra gyártott operetteknél. Elég jól indul s az első felvonás határozottan sikerült. A végén teljesen ellapul s a medvejelenet határozottan hátrányára válik és banális. Komáromi Gizella Teleki Margit szerepében igen ügyesen viselte magát és élénk játékával határozott sikert aratott. Különösen az első felvonásbeli jeleneteiben volt igen sikkes. Énekszámai is lapsokat nyertek megérdemelt jutalmul. Várady Márton igen jól megállotta helyét Thököli Imre szerepében. Nemcsak délezeg magyar levente volt, de szép énekével is reászolgált elismerésünkre. Kiss Miklósnak szerepe (Apafy Mihály) nehéz feladatot ró az alaki tóra, mert ez a szerep legkevésbé sem előnyös oldalról mutatja be j a hires erdélyi fejedelmet s nagyon próbára teszi a színész erejét. Kiss Miklós igyekezett e feladatnak megfelelni s ha néhol ki is j esett a fejedelmi hangulatból, általában elég j jól alakított. Üli Gizella (Anna) jól játszott, úgy Peterdi (Teleki Mihály) és Bf. Fábián Linka is (Daczó Bözse). Tihanyi (Habakuk)

I és Szilasi (Ludmilla) túloztak s igazán csu- dálkozunk e két kiváló színész felett, hogy szerepeiket úgy elejtették. A zene- és énekkar kifogástalan volt.

Csütörtökön, április hó 26-án, „A csöppség“-et ismételték meg közepes számú közönség előtt.

Pénteken, április hó 27-én, Martos Ferencz operettjét „ Aranyvirág“-ot zsuffolt ház nézte végig, félhelyárak mellett. Az előadás egyike volt a legjobbaknak s az összes szereplőkről csak dicsérettel emlékezhetünk meg.

Szombaton, április hó 28-án, „Leányká“-t ismételték meg.

Vasárnap, április hó 29-én, Gárdonyi Géza hires betyártörténete „Fehér Anna“ bemutatója ismét szép számú közönség előtt történt meg.

Az életből merített történet nagy hatással volt a közönségre, mely nagyon sokat tapsolt a szereplők igazán összevágó jó játékának. Radó Rózsi (Fehér Anna), Szilasi Etelka (Lucza), Tihanyi Vilmos (Horváth), Váradi Márton (Fehér László) mindannyian kifogástalanul játszottak. A kisebb epizód- szerepek is mind jó kezekben voltak letéve s általában véve sikerült bemutatót produkáltak:

Hétfőn, április hó 30-án, „János vitéz“ ment zónaelőadásban, nagy és hálás közönség előtt, mely sokat tapsolt a szereplők ügyes játékának.

Kedden, május hó 1-én, Henri Bernstein 3 felvonásos színmüve „Baccarat“ került